Az európai politikusok nem igazán ügyelnek a látszatra, és még csak annak illúzióját se akarják fenntartani, hogy ne akarnának beavatkozni a magyar belügyekbe. Azon a bizonyos brüsszeli folyosókon mindenkinek véleménye van arról, milyen adókat hoz a magyarországi kormány, és ezt nem is rejtik véka alá.
Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője kedden élesen bírálta az internetadót. Ryan Heath az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján kifejtette, szerinte Magyarország így is elmarad az uniós átlagtól a digitális szektor mutatóit illetően, és a kormány által bevezetni szándékozott új adónem csak elbátortalanítaná az internethasználatot. Neelie Kroes nyíltan támogatja a Magyarországon bevezetendő új adónem elleni tiltakozását, vasárnap twitter-üzenetben biztatta a tüntetőket, ma pedig szóvivőjén keresztül kijelentette; "nem az a kérdés, hogy az adó jogszerű vagy sem, illetve hogy a bizottság mit tehet vagy nem tehet, ha elfogadják a törvényt".
Hídfő.net | Neelie Kroes
Ahogy azt sejteni lehetett, Kroes nem a magyar nép további adóztatása ellen tiltakozik. Neki azzal van problémája, hogy Magyarország leszakadhat a globalizációs folyamatról, ha az országban az adó miatt kevesebben fognak internetezni (ami igen valószínűtlen). "Az internet olyan közös globális forrás, amelyhez a hozzáférést bővíteni, és nem szűkíteni kell." Kroes tiltakozása nem a magyar állampolgárokat védi, hanem azt a globális véleményformáló hálót, ami mostanra egy teljes liberális generációt nevelt ki Magyarországon. Az elmondottak alapján tehát azzal is problémája lenne, ha az országban ingyen lenne az internet, de az ország leszakadna a nemzetközi hálózatról. Ez amiatt lényeges kérdés, mert ez az a pont, ahol egy uniós politikus úgy próbál feltűnni, mint aki a magyar emberek pénztárcáját védelmezi, pedig erről szó sincs.
Heath szerint az internetadó az egyoldalú bevezetés esetén "nem fogja tudni betölteni szándékolt szerepét". Tehát Brüsszel abból a szempontból vizsgálja a magyarországi internet kérdését, hogy az betölti-e a fent említett szerepet (a globalizáció képviselete). Felmerül a kérdés: miért ne töltené be az internet ugyanazt a szerepet, ha 700 forinttal drágább lenne? Aki egész nap az okostelefonját nyomkodja, és percenként a Facebook-profilját nézegeti, feltehetőleg nem fogja lemondani az internet-előfizetést 700 forint miatt, ami így továbbra is ugyanazt a szerepet tölti be az emberek életében. Kroes érvelésének megértéséhez két lépcsővel előre kell ugrani a gondolatmenetben.
A probléma ott kezdődik Brüsszel számára, hogy a kormány a nyugati internetszolgáltatókat adóztatja. Ha következő lépésként a kormány bejelenti, hogy lesz olcsó és állami tulajdonú internet, akkor már valóban sérülhet az internetnek az a szerepe, hogy a nyugathoz kapcsolja a fiatalságot. Az állami tulajdonú internettel ugyanis azt tesz a kormány, amit akar. Le is kapcsolhatná az országot a külföldi internethálózatról, vagy bármilyen különösebb adminisztrációs probléma nélkül elérhetetlenné tehet egyes nyugati oldalakat. Felforgató művelet esetén például a Facebook-ot. Brüsszelnek ezzel van problémája, nem a 700 forinttal.
Valójában őket egyáltalán nem érdekli, mennyit fizet a magyar fogyasztó az internetért. Ha a szolgáltatók emelnék az előfizetések árát, az nem érdekelné őket, mert azzal nem az ő befolyásuk csökkenne.


http://www.hidfo.net/2014/10/28/mindenkinek-megvan-velemenye-hogyan-szolna-bele-magyar-belugyekbe