A Jobb Szektor Magyarországon?

A “RIA Novosty” orosz hírügynökség honlapján megjelent tegnapi cikk szerint nagyon is könnyen elképzelhető, hogy Kárpátaljáról a Jobb Szektor bűnbanda tagjai időközönként átrándulgatnak Magyarországra (is)

A munkácsi lövöldözés kapcsán (és a nyomtalanul fölszívódott banditák kapcsán) Andrzej Zapalowszki lengyel biztonságpolitikai szakértő néhány figyelemre méltó megjegyzést is tett egy vele készült interjúban.

Zapalowszki véleménye szerint a jobbszektoros haramiák a munkácsi balhét követően-miután bevették magukat a Kárpátok rengetegeibe-a kijevi zárógyűrűn átcsusszanva a Javornyik hegyen keresztül átjutottak a közeli Lengyelország területére. Ahol jónéhány szimpatizánsuk lehet, akik segítik őket.

A lengyel szakértő szerint ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a neonáci bűnbanda tagjai Magyarországra és Szlovákiába is átrándulgathattak-átrándulgathatnak.

Zapalowski mindezzel együtt megemlítette, hogy Magyarország világossá tette: amennyiben az ország területére hatolnak, a banda fel lesz számolva.

(http://ria.ru/world/20150727/1150243702.html#ixzz3h9eMrNW5)

Agyimplantátummal az erőszak ellen, az elnöki kampány részeként

Zoltan Istvan, az amerikai Transzhunanista Párt elnökjelöltje szerint a bűnözés leküzdésének és az erőszakosságra hajlamos állampolgárok féken tartásának legjobb eszköze a közvetlen elmekontrol.

A politikai pályára lépett futurista az államilag szankcionált pszichofizikai elme és testkontrolban hisz és úgy gondolja, hogy a rabok motiváltabbak lennének, ha a halálbüntetés helyett agyimplantátumot kapnának, ami azonnal riasztaná a törvény őreit „nyugtató jelet küldeve az agyba, ha bármilyen erőszakos tettre utaló agytevékenységet érzékel”.

A bűnözők ilyetén kontrollálása persze utat nyithat a módszer szélesebb körű bevezetése előtt, hiszen amennyiben az legálissá válna az elítéltek esetében, csupán idő kérdése, hogy a társadalom más csoportjai esetében is racionalizálják annak szükségességét.

Az elképzelést mintha egyenesen a Mechanikus narancs című film forgatókönyve ihlette volna, ahol az erkölcsöt és az elfogadott viselkedésformákat is elmekontrollal ültetik át a gyakorlatba.

Az International Business Times a következőket írta:

Zoltan Istvan szerint az agyimplantátumok segíthetnek kordában tartani az elítélteknél jelentkező erőszakos megnyilvánulásokat és akár csökkenthetik a bűnözést az Egyesült Államokban, sőt a halálbüntetés alternatívájaként is beválhatnak.
A Transzhumanista Párt futurista elnökjelöltje szerint a technológia rövidtávú alternatívát jelenthet a halálbüntetés helyett.
„Az erőszakos bűncselekmények az elmebetegség egyik formáját képviselik,” írta Istvan a Motherboard oldalán megjelent cikkében, amelyben azt javasolja, hogy a fegyencek agyának módosításával megváltoztathatják azok viselkedését, akik így ismét a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak.

Az implantátumok egyúttal megfigyelési eszközként is funkcionálnának, és nemcsak nyomon követnék, de irányítanák is a rabok tetteit, például oly módon, hogy erőszakos megnyilvánulások észlelése esetében megnyugtatnák az illetőt.

Az elképzelést persze nem csupán a fegyházéletet karrier szinten űző rabokra alkalmaznák.

Egy ilyen „megoldás” kizárólag a teljes lakosságra kiterjesztett állami kontrol részeként válhat megvalósíthatóvá.

Ismerjük a logikát: senki sem lehet teljes biztonságban teljes megadás és alárendeltség nélkül.

Istvan a törvénytisztelő polgárok számára is előnyösnek tartja az agyimplantátum beültetést, hiszen a társadalom alapjául a transzhumanista jövőmodellt szorgalmazza.

A módszer amolyan vészjelző rendszerként szolgálna a hatóságok felé, riasztva az illetékeseket minden olyan esethez, amelyben fennáll az erőszak lehetősége, ami a biztos lebukás miatt szerinte eltántorítaná a potenciális bűnözőket.

„A trauma implantátumok beültetését az állampolgárok agyában is el kellene végezni, ami így közvetlenül az agyból riasztaná a hatóságokat, amint valaki bajt vagy traumát tapasztal,” javasolja Istvan.
„Ha az emberek tudnák, hogy el fogják kapni őket, a bűnelkövetések száma észrevehetően lecsökkenne, … az erőszakos bűncselekmények elkövetőit sokkal több esetben kapnák el a jelenhez képest, főleg, ha valamilyen típusú trauma implantátum is beültetésre kerülne.
A viselkedés és az agy módosítását célzó technológia már nem tudományos fantasztikum.”

Istvan arra is kitér a cikkben, hogy Barack Obama agy projektjének egyik célkitűzése például a Parkinson-kórból eredő önkéntelen mozdulatok kezelése.

A piacon pedig egyre több hangulatjavító kütyü jelenik meg, amelyek kifejezetten az agyhullámok megváltoztatásával ígérnek „boldogabb” napokat a vásárlóknak.

Egyszerű a képlet: tartsuk meg az állami egyeduralom által felállított status quot, ne tegyünk semmit az igazságtalan gazdasági rendszer és társadalmi, politikai problémák megváltoztatása érdekében és hagyjuk, hogy a közismert csalók folytassák a megbundázott játékot. Eközben mindent és mindenkit figyeljünk. Időnként gondoskodjunk a félelem szinten tartásáról, nem csupán azért, hogy az emberek bántsák egymást, hanem azért is, hogy féljenek mindezt szóvá tenni, nem elfeledkezve a fogyasztásra való ösztönzésről az öröm illúziójának fenntartása érdekében. A fontos információkat ellenben tartsuk hét lakat alatt, hogy mindenki megtanulja szeretni rabszolgasorsát.

Forrás: shtfplan.com

Lemásolták a görög bankrendszert, készülnek a drachma bevezetésére

Janisz Varufakisz, Görögország volt pénzügyminisztere szerint Athénban folyamatban van egy párhuzamos pénzügyi rendszer felállítása, ami a drachma újbóli bevezetése esetén lépne életbe.

A Kathimerini görög napilap szerint Janisz Varufakisz július 16-án egy telefonos konferencia alkalmából beszélt arról, hogy a nemzetközi hitelezőkkel folyamatban lévő tárgyalássorozat folytatása ellenére is készülnek a “B-tervvel”, ami magában foglalja az eurozónából kilépést, a drachma újbóli bevezetését, és egy párhuzamos pénzügyi rendszer létrehozását, ami lehetővé tenné, hogy az összeomlás idején virtuálisan továbbműködtessék a gazdaságot.

A telefonkonferencián elhangzott beszélgetés során Varufakisz kijelentette, hogy miután szabad kezet kapott a “B-terv” kidolgozására, egy kis létszámú, kiemelkedően magasan képzett IT-szakemberekből álló csoportot állított össze, akik megkezdték a párhuzamos bankrendszer alapjainak kidolgozását. A volt pénzügyminiszter szerint a jelenlegi kormányfő még a választások előtt adott neki szabadkezet a “B-terv” kidolgozására, és ennek részeként állított össze egy hackercsoportot, akiknek feladatául jelölte meg, hogy törjék fel az állami kincstár számítógépes rendszereit, és szerezzenek meg minden, egy alternatív bankrendszer létrehozásához szükséges információt.

Varufakisz szerint a Nemzetközi Valutaalap szándékosan hátráltatja a tárgyalási folyamatot, valójában sokkal inkább érdekelt az időhúzásban és a bizonytalanság fenntartásában, mint a stabil és kiszámítható együttműködésben.

A volt pénzügyminiszter szerint az alternatív rendszert arra az esetre építik, ha a hitelezők szándékosan bedöntenék a görög gazdaságot. Egy ilyen helyzetben az elsődleges bankrendszer paralizálódik, az emberek nem fognak tudni hozzájutni saját pénzükhöz, és technikai okokból banki tranzakciók sem működnének, hogy a kormány fokozott nyomás alá kerüljön. A párhuzamos rendszer kialakítása azt jelenti, hogy a most működő pénzintézetek ügyfeleinek adatait egyetlen új rendszerben összesítik, gyakorlatilag lemásolják a most működő bankrendszert. A “B-terv” forgatókönyve szerint a bankrendszer teljes összeomlása esetén az emberek már automatikusan az új struktúrában indítják a banki tranzakciókat anélkül, hogy ehhez új számlára vagy bankkártyára lenne szükségük. A görög gazdaság így átmenetileg virtuális valutával működne tovább, ameddig sikeresen lezajlik a drachma újbóli bevezetése.


http://hidfo.ru/2015/07/lemasoltak-a-gorog-bankrendszert-keszulnek-a-drachma-bevezetesere/

Szétperelhetik Orbánék felháborító tervét

Nemzetközi jogi és környezetvédelmi szakértők álláspontja szerint többszörösen jogsértő a rapid kerítésépítés a magyar–szerb határon. A beruházás ugyanis környezeti hatásvizsgálat-köteles lenne, és a hatásvizsgálati eljárásba a szerb felet is be kellett volna vonni.

Amint arra Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa felhívta lapunk figyelmét, a nyomvonalas létesítmények – mint amilyen például a határra tervezett drótkerítés – létesítése

“minden esetben környezeti hatásvizsgálat-köteles, amennyiben az adott létesítmény területfoglalása eléri a 3 hektárt. Az idegenrendészeti kerítés esetében a legszerényebb becslések szerint is 175 hektárnyi területfoglalásról van szó.”

A vonatkozó kormányrendelet alapján a környezeti hatásvizsgálat a tevékenység megkezdésének feltétele, vagyis anélkül a létesítési engedélyt ki sem lehet adni.

Maga a környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó – vagyis a beruházó – kérelmére indul, és az érintettek (lakosság, civil szervezetek) tájékoztatásával folytatódik, aminek érdekében többek között közmeghallgatást kell tartani. A közmeghallgatás időpontjáról hirdetményt kell közzétenni, legalább harminc nappal a meghallgatás időpontja előtt. A létesítmény hatásterületén élőknek, illetve az országos vagy a hatásterületen tevékenykedő társadalmi szervezeteknek joguk van ügyfélként bejelentkezni az eljárásba.

Amennyiben határokon átterjedő hatások is fölmerülnek – ami a határon létesülő nyomvonalas létesítménynél okkal feltételezhető –, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásra van szükség, amelybe a szomszédos ország hatóságait is be kell vonni, valamint a konzultációt (a közmeghallgatást is beleértve) az érintett országra is ki kell terjeszteni. (A magyar fél egyébként előzetesen nem konzultált Szerbiával a kerítésről, amelyről Alekszandar Vucsics miniszterelnöknek először Auschwitz is eszébe jutott. A júliusi magyar–szerb kormányülésre Vucsics már megenyhült egy kicsit, de akkor is azt mondta, „nem boldog”, a kerítés „nem kellemes” Szerbia számára.)

A fentieken túl a kerítés nyomvonala mentén lévő Natura 2000-es területekről Natura 2000-es hatásbecslést is kell készíteni.

Az egész hatásvizsgálati és környezeti eljárást transzparensen, többek között az illetékes környezetvédelmi hatóság honlapján nyomon követhető módon kell végigvinni.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának honlapján semmilyen információ nincs az engedélyezésről,

így okkal feltételezhető, hogy a procedúra még nem kezdődött meg. Márpedig az eljárás korántsem formális: a lakossági és a civil észrevételeknek be kell épülniük a tervezésbe, az engedélyező hatóság a várható környezeti hatások alapján különféle korlátozásokat és feltételeket írhat elő, a szomszédos ország közbeavatkozása pedig szélsőséges esetben akár meg is akadályozhatja az engedély kiadását. Amennyiben ezeket a jogi előírásokat a kormány nem tartja be, a létesítés jogilag támadhatóvá válik, egy későbbi hatósági döntés akár az eredeti állapot helyreállítására, vagyis a kerítés elbontására is kötelezheti a beruházót.

A Védegylet nevű zöld szervezet lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a déli műszaki határzár alapvető pontokon ellentétes a hatályos alaptörvénnyel, továbbá közvetlenül sérti a természetvédelmi és a területrendezési törvény bizonyos rendelkezéseit, valamint több nemzetközi egyezményünket. A Védegylet szerint a kerítés a bejelentett határidőre eljárási okokból csak akkor készülhet el, ha megsértik a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásokat. A szervezet levélben hívta fel Lázár János és a kormány figyelmét, hogy a kivitelezés irányába tett lépések törvénytelenek.

A természetvédelmi törvényben többek között az szerepel: védett természeti területen „tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja”. Továbbá védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén környezetvédelmi engedély kell minden olyan építmény létesítéséhez, ami eléri vagy meghaladja az 1 hektárnyi területfoglalást (a kormány már eddig 100 hektárnyi magánterület kisajátításáról döntött, de a kerítés nem csak magánterületet érint), a kerítés pedig nem rendelkezik ilyen engedéllyel.

A zöldek arról is tájékoztatták Lázárt, hogy amennyiben a kormány nem a jogszerű utat választja,

“a Védegylet pert indít a kivitelezésért felelős honvédelmi miniszter és a belügyminiszter – Hende Csaba, illetve Pintér Sándor – ellen”

annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa el őket a természeti területek és értékek jogellenes károsításától, illetve veszélyeztetésétől.
(NOL)

Bal-Rad komm: Hát kérem! Jogállamban élünk. Ráadásul jogállamok alkotta latorszövetségek tagja vagyunk.

Nálunk vannak állati jogok. A békákat nem lehet párzási szokásaikban gátolni vonulási útvonalaik elgátolásával. A mezei ürgéket nálunk nem zavarhatja egy repülőtér forgalma. Nálunk a disznóknak játék jár! Az őzeknek útját állni nem lehet.

NÁLUNK CSAK NEKÜNK NINCS JOGUNK eldönteni, hogy építhetünk-é kerítést a saját védelmünk érdekében.

Libsi jogászaink és jogvédőink belelendültek a kerítés-ügybe! Azt kell mondani, hogy a bemásolt cikk alapján JOGSZERŰEN! Vélhetően lesz EREDMÉNYE IS az akcióiknak! Ha perelhetnek?-PERELNI FOGNAK! És vélhetőleg nyernek!

A konzultáló magyarok tényleg jobban szeretik a családokat, mint a bevándorlókat

Orbán Viktor annyira nem bírta magában tartani a bevándorlásról rendezett nemzeti konzultáció eredményét, hogy szombaton Tusnádfürdőn már szépen spoilerezett belőle. Most Kovács Zoltán kormányszóvivő ismertette részletesen, hogy mi a véleménye a bevándorlásról annak a bő 1 millió embernek, aki visszaküldte a kormányzati kérdőívet.

Kovács rögtön az elején azt mondta erről a meghosszabbított határidejű, két és fél hónapos kérdőívezésről, hogy az egyik legsikeresebb, leghatékonyabb konzultáció.

1 millió 254 darab kérdőív érkezett vissza (a nagyjából 8 millióból), 57 973-an pedig elektronikusan töltötték ki.

Kovács Zoltán ezután részletesen ismertette, milyen válaszokat adtak a kérdőívet visszaküldő magyarok. Emlékezhetünk, 12 kérdés volt, és minden kérdésre három válasz (egy jellemzően a kormány álláspontját támogató igen válasz, egy inkább igen felé hajló válasz és egy elutasító válasz).

Nos, a kormány 1 milliárd forintból kiderítette, hogy 1 millió magyar többsége a kormány álláspontját támogatja, és a legnagyobb támogatottsága annak a gondolatnak van, hogy a kormánynak a bevándorlók helyett a magyar családokra kellene költeni.

Nagy a terrorfenyegetettség? – 70 százalék igen, 25 százalék egyetért, 3,6 százalék nem ért egyet.
Lehet-e terrorcselekmény Magyarországon? 39 százalék igen, 59 százalék köztes, 3,7 kizárta.
Összefügg a bevándorlás a terrorizmussal? 61 százalék szerint összefügg, 29 százalék szerint lehet, hogy van összefüggés, 11 százalék szerint nincs összefüggés.
Tudta-e, hogy hússzorosára nőtt az illegális bevándorlás? 72 tudott, 23 hallott róla, 3 nem hallott.
Veszélyeztetik a bevándorlók a magyarok munkahelyeit? 72 egyetért, 18,7 inkább egyetért, a többi nem ért egyet.
Brüsszel bevándorlása megbukott? 77,4 teljesen egyetért, 17,5 inkább egyetért, 5 nem értett egyet.
Támogatja-e a szigorúbb kormányzati bevándorláspolitikát? 89,6 nagyon támogatja, 2,8 utasította el.
Támogatja-e, hogy őrizetbe lehessen venni az illegális bevándorlót? 87,9 teljesen egyetért, 9,3 részben, 2,7 nem támogatja.
Vissza kell fordítani az illegális bevándorlót? 86,1 teljesen, 10,2 részben, 3,6 nem ért egyet.
Maguk biztosítsák az ellátásukat a bevándorlók? 82,7 teljesen egyetért, 13,5 inkább egyetért, 3,8 nem ért egyet.
Segítse az EU azoknak az országoknak a fejlődését, ahonnan a bevándorlók érkeznek? 60,6 teljesen egyetért, 24,4 inkább, 15 nem ért egyet.
A bevándorlók helyett a családokra kellene költeni? 93,8 teljesen egyetért, 5,3 inkább egyetért, 1,7 nem ért egyet.

A kormányszóvivő úgy értékelte a válaszokat, hogy az elsöprő arány szerint szigorúbb szabályozásra van szükség. Így fog tehát cselekedni a kormány. Igaz, már hetek óta így cselekszik, hiszen a szerb-magyar kerítést már a konzultáció lejárta előtt eldöntötték, és a nyáron fel is építik.
(index)

Nálunk a legmohóbb az állam, ha minimálbérről van szó

Miközben itthon dübörög a legújabb sikerpropaganda, melynek egyik eleme az újra növekvő minimálbér, az OECD megdöbbentő ábrát tett közzé a Facebook-oldalán.

Meglehetősen faramuci helyzet, hogy miközben itthon folyik a legújabb plakátkampány egyebek mellett az újra növekvő minimálbért is hirdetve, meglehetősen elkeserítő rangsort közölt az OECD a témával kapcsolatban.

Kapcsolódó anyag:
Nem hazudik, de a legfontosabbat titkolja Orbánék kampánya

Tudjuk, részben a plakátkampánynak is köszönhetően, hogy az elmúlt években 42 százalékkal növekedett a bruttó minimálbér. (szerk.:Igaz, ebből a dolgozók mindössze 14 százalékos növekedést éreznek, a kormány az adók és járulékok révén pedig 93 százalékosat.) A nemzetközi adatsoroknak köszönhetően pedig az sem titok, hogy a szignifikáns bruttó növekedés ellenére is az összeg igen keveset ér a minimálbérrel rendelkező uniós tagállamok körében.

Van viszont a minimálbérrel kapcsolatban egy olyan tényező, mellyel az OECD tagállamok sorában a legelőkelőbb helyre kerültünk. Bár erre cseppet sem lehetünk büszkék.

A szervezet rangsora alapján ugyanis a minimálbérrel rendelkező OECD-országok sorában hazánk terheli a legnagyobb mértékben adókkal a kötelezően fizetendő legkisebb összeget. A 35 százalékos elvonás amellett, hogy a legmagasabb szintet jelenti, még a mögöttünk álló lettországi terhelést is jócskán meghaladja, az ugyanis csak 27 százalékos. A dobogó harmadik fokára pedig Lengyelország került 26 százalékkal. Noha a magyarhoz képest ez is jóval alacsonyabb, a minimálbérrel rendelkező országok többségéhez képest még a lengyel szint is viszonylag magas. A legtöbb ország ugyanis 20 százalék alatti mértékben terheli a minimálbért adókkal, Korea, Izrael, Ausztrália, Spanyolország és Írország pedig egyaránt 10 százaléknál is kevesebbet von el ezekből a fizetésekből.

mfor.hu

Tegnap estére eléggé eldurvult a helyzet Donbasszban.

A Szcsasztyjéban-illetve a városban-zajló történésekről semmi hír. Mindössze az EBESZ megfigyelői panaszkodnak, hogy nekik nem sikerül bejutniuk a városba, mert amint megmozdulnak, azonnal gránátzápor kezd hullani. Ami tudható az az, hogy a város mintegy 80 százalékát a népköztársaságiak ellenőrzik, illetve hogy a megszállók maradékai parancsot kaptak Kijevből: Szcsasztjet fel kell adniuk. Igen ám! Csakhogy ott már a tömeggyilkos háborús bűnösök várják a végüket. Ami-ha megadják magukat-kötél!

Parancsnokuk-Babics Jaroszlav (a neve gyanúsan “kárpátaljasiasnak” tűnik!)-már föl is kötötte magát.

Gorlovkát este tíz óra után Kodemaból, Klescsejevkából és Majorszkból is kezdte ágyúzni a latortüzérség. De rendesen gránátozták a martalócok Nyikitovkát, Zajcevot és Golmovszkijt is.

Gorlovkai-nem galériás lakás képe

Donyecket-a kiesett Avgyejevka helyett-most Peszki környékéről ágyúzták mára virradóan a martalócok.

Szpartak is ágyútűz alatt állt egész éjjel a latortüzérség részéről.

Alekszandrovka-Trudovszka bányaüzemközött páncélostüzérségekkel és géppuskákkal zajlott este kilenc óta egy heves csata egészen hajnalig. Krasznogorovka banditatüzérsége igen intezzíven lövi ezt a térséget.

https://balrad.wordpress.com/2015/07/27/donbassz-47/

Információink szerint az ügyészség már kezdeményezte, hogy két hónappal hosszabbítsák meg a Quaestor-ügy gyanúsítottjainak előzetes letartóztatását.

Őszig előzetes letartóztatásban maradhat Tarsoly Csaba, a Quaestor-cégcsoport korábbi tulajdonosa és vezetője, valamint két társa – értesült lapunk. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője megkeresésünkre elmondta, az ügyészség a Quaestor-ügy mindhárom előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottja esetében indítványozta a kényszerintézkedés további két hónapos meghosszabbítását. Így Tarsolyék – akiket különösen nagy kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítanak – a bíróság napokban várható döntése nyomán szeptember végéig maradhatnak rács mögött.

Mint ismeretes, a Quaestor-nyomozás március 11-én kezdődött. Az MNB egy nappal korábban részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Mindehhez a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cégének, a Quaestor Financial Hrurira Kft.-nek az öncsődje vezetett. Kiderült: 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátottak ki, ebből 150 milliárd forint fiktív lehet.

Számos magánszemély mellett a Quaestornál fektetett be a Külgazdasági és Külügyminisztérium is, a tárca korábban ki tudta menteni vagyonát. A Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapja és a Befektetővédelmi Alap (Beva) múlt csütörtöki közlése szerint eddig több mint tízezer károsult közel 28 milliárd forintot vett fel a Beva megbízásából eljáró OTP-fiókokban.
(Forrás: mno)

Bal-Rad komm: “Tarsoly rács mögött marad?” – így a kérdés. Ami bizony furcsa dolog lenne. Hiszen nem bolti nyugdíjas szarkáról, vagy csokitolvaj tiniről van itt szó kérem. Mert utóbbiakesetében EVIDENCIA, hogy gyorsított eljárásban már pattan is a minimum egyesztendei kaptár!

Ezermilliárdokat, ORSZÁGUNKAT elsikkasztó politikai rablólovagjaink “partnerei” esetében más persze a helyzet. Feltűnést keltő hír, ha felmerül a rabság LEHETŐSÉGE! Hiszen “…a Quaestornál fektetett be a Külgazdasági és Külügyminisztérium is…”-következésképpen Csabánk Nagy Titkok Tudója lehet. Vigyázzni kell hát rá de nagyon. Ha rácsok mögött marad, teljes a biztonság!