Német politikus: 2030-ra a fehér lakosság lesz a kisebbség

Erika Steinbach, Angela Merkel pártjának emberi jogi szóvivője egy olyan képet tett közzé a Twitteren, ami előrevetíti, hogy 14 év múlva a fehér lakosság kisebbségbe kerül Németországban.

A Kereszténydemokrata Unió emberi jogi szóvivője úgy gondolja, Németországban 14 év múlva a kisebbségek jogvédői már a fehér lakossággal kell foglalkozzanak, mint etnikai kisebbséggel. Az általa posztolt, “Németország 2030” feliratú fotón egy csoport sötét bőrű személy kérdezi az egyetlen fehér gyermektől, hogy honnan jött.

Steinbach szombaton tette közzé a képet saját Twitter-fiókjával, amire közéleti szereplőktől főként negatív reakciókat kapott válaszul. A képviselőt most rasszizmussal és populizmussal vádolják. Ulrich Kelber, a szociáldemokraták képviselője “mély sajnálatát” fejezte ki, – de nem a fehér lakosság kisebbségbe jutása, hanem a “rasszista kép” miatt.

Steinbach azonban azt felelte; “mindazoknak, akik tagadják a valóságot: Németországban ma már tömegek aggódnak amiatt, hogy az őslakosok kisebbségbe jutnak.”

A politikus hétfőn a Bild napilapnak nyilatkozott, ahol kifejtette, hogy a fotó nem populizmus, ezt a képet egy aggódó apa küldte neki Frankfurtból, aki levelében megírta, hogy a gyermekeinek csak két német osztálytársa van. Steinbach szerint 2030-ban Németország úgy fog kinézni, mint a képen, azt leszámítva, hogy azon nem arab menekültek láthatóak. A Bildnek nyilatkozva elmondta, hogy ezt hivatalos adatok támasztják alá, de a statisztika ismerete nélkül is látható, hogy “a nagyobb városokban a lakosság jelentős hányada már nem-német”.


http://www.hidfo.ru/2016/02/nemet-politikus-2030-ra-feherek-kisebbsegbe-jutnak/

Megjött a Germán Ribanc werdiktje!

Angela Merkel keményen kiosztotta Orbán Viktort

Nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért – mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban.

Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.

A kancellár az Anne Will című politikai vitaműsor tavaly októberi különkiadása után ismét egyedüli vendégként szerepelt a műsorban.
Hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró “kiigazításokra” hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.

Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert “jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz”- mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva.

Hozzátette, hogy válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derülátó. Azt mondta: “Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják”, de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé…

…Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását.

“Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza”, és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban- mondta Angela Merkel…

…Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, “akkor az nem az én Európám” – mondta Angela Merkel.
A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. “A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket”- mondta.

Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az “emberiesség parancsolatára” cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve “nem volt olyan nagyon különleges” a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba – egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán “egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal”.

Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak “hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket”, akik ezért gyalog indultak útnak…
(Forrás: MTI)

Bal-Rad komm: A kivénhedt ribanc “… kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett…jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz…továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért…Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, “akkor az nem az én Európám…”

-Nnnah! Miheztartás miatt Germánia és Kelet-Európa császárnője tegnap kiadta werdiktjét! MINDENKI AZ ÁLTALA MEGSZABOTT DOLGOK SZERINT! Amit ő jól kifundált! Először elüldözi fogdmegjeivel-például Magyarországról-akiket el kell üldözni, majd betelepíti megkívántjait azok helyére! Ami pedig nagyon-nagyon nemtetszik a magyaroknak!

Azaz: NEKÜNK NEMTESZIK! NEM TETSZETT MÁR NEKÜNK A TAVALYI MŰSOR SEM!

Amiről már akkor sejtettük, hogy nem éppen Döbrögi-mentes műsort látunk! Erre tegnap a germán lotyó bejelenti, hogy bizony Döbrögink marasztalta a migránshordát Magyarország területén! Hogy miért?

A MAGYAR FÖLD ELLOPÁSÁT ENNEK ÁRNYÉKÁBAN VITELEZTE KI!

Ki fog derülni, mennyire számít európai értéknek a demokrácia

A holland választók komoly fejfájást okozhatnak Brüsszelnek, mert az uniós vezetők nem számoltak azzal, hogy a lakosság véleményét is meg kell majd kérdezni az ukrán társulási egyezményről. Ha leszavazzák az ukrán-EU társulási egyezményt, ki fog derülni, mennyire számít európai értéknek a demokrácia.

Egy holland újságíró, Stefan Huijboom a Szputnyik rádió műsorában annak lehetőségét latolgatta, vajon érvényes lesz-e a referendum, és megszavazzák-e az emberek az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezmény elutasítását. A beszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna eleve bizonyos reformok keresztülviteléért kapott lehetőséget a társulásra – ezeket a reformokat azonban nem hajtotta végre, így Kijev részéről sem teljesültek az egyezmény megkötésének feltételei. Ennek okán az ukrán gazdaság nem áll készen arra, hogy megkezdje integrációját az Európai Unióba, és a holland választópolgárok komolyan aggódnak amiatt, hogy az ukrán csatlakozás újabb problémákat importál Európába.

“Először is, Ukrajna kapcsán egy olyan országról beszélünk, ami háborúban áll. Keleti régióiban zavargások, fegyveres harcok zajlanak. Az európai integráció ebben a helyzetben csak annyit jelent, hogy Ukrajna egy még nagyobb problémává válik az Európai Unió számára.”

Ugyanakkor, Ukrajna európai integrációjában nem a háború az egyedüli kockázati tényező: Petro Porosenko korábban ígéretet tett a korrupció felszámolására, ami szintén kudarcot vallott, és jelenleg az ukrán társadalom alig 15-17%-a bízik a kormányban. A bizalmatlanság azonban nem csak a békés polgári lakosság elégedetlenkedését jelenti. “Egyes szélsőjobboldali csoportok azt is egyértelművé tették, hogy egy harmadik Majdant akarnak, mert nem bíznak a jelenlegi kormányban. Eközben nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Ukrajna keleti régiói végletesen megosztottak. Egyes, a kormány által ellenőrzött területeken is a választók közelebb érzik magukat Oroszországhoz, mint Európához. Emiatt az európai integráció csak olaj lenne a tűzre.”

Huijboom azt is szóvá tette, hogy miközben az Európai Unió vezető politikusai tovább erőltetik az EU keleti bővítését, és a terjeszkedés előnyeit hangsúlyozzák, az európai választók “nem osztják ezt a lelkesedést”.

“Ha közelebbről szemügyre vesszük, valójában mi történik Európában, elmondhatjuk, hogy az euroszkepticizmus nem csak a periférián, hanem a legtöbb tagállamban erősödik. Az Egyesült Királyság júniusban referendumot fog tartani a kilépésről, de Hollandiában és Franciaországban is megnőtt a kilépést támogató radikális jobboldal támogatottsága.” Brüsszel ugyanis egyre mélyebben érintetté válik a tagállamok belpolitikájában, és ki akarja venni az irányítást az emberek kezéből.

Petro Porosenko ukrán elnök novemberben látogatott el Hollandiába, ahol kijelentette, hogy a társulási egyezményről kiírt referendum semmit nem változtat magán az egyezményen. Ezzel egy idegen politikusként Hollandiába érkezve maga is azzal szembesítette a választókat, hogy semennyi befolyásuk nincs arra, mi történik az Európai Unióban és így – a határok hiánya okán – saját országukban.

Az újságíró szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy bármi is lesz a referendum eredménye, Brüsszel attól függetlenül tovább folytatja majd egyezmény életbe léptetését. Ennek okán a választók nem csak magáról a társulási egyezményről nyilvánítanak véleményt, hanem protest-szavazattal az Európai Unióval szembeni bizalmatlanságukat fogják kifejezni – ami valószínűsíti, hogy leszavazzák az ukrán-EU társulási egyezményt. Ez Brüsszelnek is igen komoly fejfájást okozhat, mert az emberek döntésének figyelmen kívül hagyása okán egyértelművé válik, hogy az Európai Unióban a demokrácia megszűnt létezni.

http://www.hidfo.ru/2016/02/ki-fog-derulni-mennyire-szamit-europai-erteknek-a-demokracia/

A tűzszünet miatt biztonságossá váltak a szíriai városok

A szíriai “tűzszünet” eddigi lefolyása a korábbi elgondolások szerint alakult/alakul. Az ENSZ BT.-által is latorbandákká nyilvánított dzsihadista hordák pusztítása tovább zajlik földről-levegőből.

Kardigan ankarai szultán kétségbeesetten küldözgeti Aleppo városa irányába a török területen még összegyűjthető bűnözőket, de csak a humuszt szaporítja velük. Erre a sorsra jutott az az utóbbi, mintegy kétszáz élő-eleven latoregyedből álló isisista bűnbanda is, amely a török hadsereg tüzérségi fedezete mellett nyomult be Szíriába, vélhetően Aleppo úticéllal. Nagyjából félúton gazdagítják Szíria földjét.

Aleppo városába egyre mélyebben nyomulnak be a kormányerők és kurd milíciák.

Észak-Latakia török határmenti területei felé menekülnek a “Dzshabhat en-Nusra” begyávult pribékjei a biztos pusztulás elől.

Kelet-Gutában szintén megpróbáltak kitörni ugyanezen bűnbanda egyedei a kormányhadsereg gyűrűjéből. Kis idő után föladták.

Homsz tartomány dzsihadistái közül Jub al-Jarrah, Mscherfe-Qiblah, Tire-Maala, Shandahiet-El Zhakubiya, Shandahiet-es-Shamaliyah, Umm Twene-es-Shamaliyah, Hali-Karat-Et-Tahin, El-Vudehi, és El-Khalili pribékjeit pusztította tegnap nagy hozzáértéssel az orosz-szír légipáros.

A Daraa-katlan néhány hadura tegnap egy közös ülésen meghányta-vetette, hogy addig kéne csatlakozniuk a tűzszünethez, amíg megtehetik. A katlan Zeyzun és Tall Gehab településet uraló “mérsékelt” latorvezírek ezt tegnap megtették.

http://www.balrad.com/2016/02/29/sziria-71/

Nemzetközi hírügynökségek helyszíni tudósítói arról számolnak be, hogy élettel teli hangulat van Damaszkusz utcáin, és Szíria más nagyvárosaiban, mióta megkezdődött a tűzszünet. A terrorelhárítási művelet már a nagyvárosoktól távol zajlik, az emberek újra biztonságban kimehetnek az utcára.

A Der Spiegel német napilap jelentése szerint Damaszkuszban és az ország nagyobb városaiban az élet visszatér a normális kerékvágásba; napokkal ezelőtt életbe lépett a tűzszünet, és a nemzetközi hírügynökségek képviselői nagy számban jelen vannak, hogy figyelemmel kísérjék a helyzet alakulását. A lap azt írja, a szíriai polgárok többsége félelem nélkül járhatnak szabadon, így hosszú évek után újra emberekkel telnek meg az utcák. A tűzszünet számukra a helyzet normalizálódását hozta.

Az AFP hírügynökség szintén arról számol be, hogy Damaszkuszban és Aleppoban szokatlanul élettel teli hangulat uralja az utcákat. A helyiek elmondása szerint a tűzszünet valóban szokatlan, mert az utóbbi évek során ahhoz szoktak, hogy minden éjjel légicsapások és tüzérségi támadások zajára ébrednek fel.

A Der Spiegel szerint ugyanakkor még az ország északi és néhány központi régiójában harcok zajlanak, a Daesh terroristái egy kurdok által lakott településre támadtak Tell Abiad határában, ahol a terrorszervezet 70 tagja halt meg az offenzíva során.

Oroszország és az Egyesült Államok február 22-én jutott megállapodásra a tűzszünetről, ami napokkal később, pénteken életbe lépett. Az ENSZ egyhangúlag elfogadta az orosz-amerikai megállapodást. A tűzszünet értelemszerűen nem vonatkozik a terrorszervezetekre, ami ellen a szíriai hadsereg az orosz légierő támogatásával tovább folytatja a hadmozdulatokat. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint felhagynak a légicsapásokkal azokban a régiókban, ahol hajlandóság mutatkozik a tűzszünetre és a tárgyalás alapú rendezésre.


http://www.hidfo.ru/2016/02/a-tuzszunet-miatt-biztonsagossa-valtak-a-sziriai-varosok/

Menekültválság: Az Uniónak éppen az a líbiai hadiflotta hiányzik, amit 2011-ben megsemmisített

Bizonyára sokan olvasták a Wikileaks által közzétett beszámolót az Európai Unió Szófia hadműveletéről, aminek célja az Európába özönlő menekültek megállítása lenne.

Az International Business Times a következőket írta:

A Wikileaks egy titkosított jelentést tett közzé a Szófia hadműveletről, vagyis az EU katonai intervenciójáról a Líbia és a Földközi-tenger felől hajóval érkező menekültek ügyében.
A hadművelet első hat hónapjáról 2016. január 29-i dátumozással kiadott jelentést az akció parancsnoka, Enrico Credendino az olasz haditengerészet ellentengernagya írta. A jelentés állítólag részletezi az érkező menekültekre vonatkozó statisztikákat, a Szófia hadművelet fázisait és tervezett stratégiáit. A jelentést az Európai Unió Katonai valamint Politikai és Biztonsági Bizottságai adták ki.

A hadművelet legérdekesebb eleme annak végső céljában rejlik, ami nem egyéb, mint egy működőképes, saját partjai megvédésére alkalmas líbiai hadiflotta létrehozása.

A Times a következőképpen írt erről:

A WikiLeaks által közzétett jelentés megjegyzi, hogy az [EU] „exitstratégiájának” lényege „egy megfelelő forrásokkal ellátott líbiai partiőrség biztosítása, amely képes megvédeni saját határait és megakadályozni a partjairól induló szabálytalan migrációt”. Megemlíti továbbá, hogy „az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy meghívást kapjon a [líbiai] területeken belüli működésre”.

Igencsak ironikus, hogy milyen nagy szüksége lenne most az EU-nak a líbiai hadiflottára, hogy megvédhesse saját partjait, merthogy 2011-ig az ország rendelkezett ilyennel. Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy ugyan mi történt ezzel a hadiflottával? Az irónia éppen ebben rejlik:

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közös erővel pusztította el azt a hadiflottát, amire most igen nagy szüksége lenne a Földközi-tenger rendjének helyreállításához.

2011-ben egy verőfényes májusi napon a NATO három helyszínt tett a földdel egyenlővé Líbiában. A három helyszín egészen pontosan három kikötő volt, amelyeket a líbiai haditengerészet használt. A támadásban több hajó elsüllyedt, és ezek csak az első veszteségek voltak, amelyeket a későbbiekben továbbiak követtek. Nemcsak a hajók, hanem az azokat támogató létesítmények is megsemmisültek a támadásokban.

Geopolitikai elemzők már a legelső bomba ledobása előtt arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen akció Líbia ellen, ami nem csupán a haditengerészet elpusztítását, de a líbiai kormány stabilizáló hatásának megszűnését is előrevetítette, komoly menekültválságot és egyéb humanitárius és biztonsági katasztrófákat fog elindítani.

Abban az időben nagyon sok bevándorló és menekült érkezett Afrika különböző pontjairól, hogy letelepedjen és munkát találjon Líbiában. Ezek a bevándorlók és menekültek támogatták a líbiai kormányt, ami pedig támogatta őket, ellentétben azzal a gyalázatos képpel, amit az Egyesült Államok által támogatott, a líbiai Cyrenaica térségében állomásozó terroristák festettek róluk. A konfliktus során a nyugati média rendre „afrikai zsoldosokként” emlegette őket, hogy ezzel adjon magyarázatot a NATO támogatta terroristák által elkövetett rasszista népirtásra.

Amikor a Benghazi-i, Derna-i és Tobruki terroristák végül a NATO segítségével átvették a hatalmat az ország felett, Líbia egyes városainak teljes fekete lakossága eltűnt. Egy részüket megölték, másokat koncentrációs táborokba zártak, megint mások pedig a szomszédos Egyiptomba, Tunéziába és Algériába menekültek.

Várható volt, hogy a menekültek előbb-utóbb követik országuk jövőjének elpusztítóit abba a verembe, amibe vagyonukat is elásták. A NATO saját terrorista zsoldosai is kihasználták Amerika és Európa „új” Líbiájának törvénynélküliségét és a földközi-tengeri kalózkodás és emberkereskedelem központjává alakították az országot. Az amerikai külügyminisztérium odáig süllyedt, hogy maga szervezte meg a terrorista hálózatokat a rezsimváltás utáni Líbiában, amik fegyvereket és harcosokat továbbítottak Törökországba, onnan pedig tovább Szíriába és Irakba.

Líbia elpusztítása felrobbantotta a lobbanékony főzetet visszatartó gátat

Amennyiben az afrikai kontinenst, és annak országait – amelyek folyamatosan ki vannak téve a nyugat hol nyílt, hol titkos beavatkozásainak, kizsákmányolásának és felforgató akcióinak – egy palackként jellemezzük, akkor Líbia a palack dugója.

Líbia megakadályozta, hogy a különböző konfliktusok miatt kialakuló, egyre növekvő feszültség a konfliktusok egyik felelőse, vagyis Európa irányába robbanjon.

Franciaországnak például, amelyik amúgy hangosan méltatlankodik a „menekültválság” miatt, több afrikai országban, egyebek mellett a Közép-afrikai Köztársaságban (2000 fő), Csádban (950 fő), Elefántcsont-parton (450 fő), Dzsibutiban (2470 fő), Gabonban (1000 fő), Malin (2000 fő) és Szenegálban (430 fő) is állomásoznak katonái.

Ezek az országok illetve szomszédaik felelősek az Európát elárasztó menekültek jelentős hányadáért. Szíria, amit Franciaország és európai szövetségesei valamint az Egyesült Államok jelenleg is bombáznak, illetve az ott tartózkodó terroristák felfegyverzése által támadnak, valamint a 2001 óta NATO megszállás alatt álló Afganisztán persze más kategóriába tartoznak.

Azzal, hogy Európa a stabilitás bástyájából egy diszfunkcionális pusztasággá rombolta Líbiát, a gát átszakadt és a mérges folyam lávaként áradt szét.

Európa egy olyan tűz áldozatának mutatja magát, amit nemcsak, hogy maga gyújtott meg, de azóta is folyamatosan olajjal táplál. Az a tény, hogy a hiányzó líbiai hadiflottát, amit az EU segített tengeri sírjába, a „menekültválság” kiváltó okai közé sorolják, a „nemzetközi rendre” helyezi a felelősséget. Arra a Rendre, amit az EU és transzatlanti partnerei állításuk szerint fenntartani hivatottak, és ami Líbia elpusztításáért és az Afrikai kontinens fokozatos megszállásáért felelős.

A többi ország pedig, ide értve Kelet-Európát, Oroszországot és az azokon túli területeket, amelyeknek nem volt szerepe a nyugat háborúiban, vagy akár nyíltan ellenezte is a nyugat által gyakorolt katonai agressziót, nem köteles felelősséget vállalni a háborúk által teremtett menekültekért és igazából nincs is keresnivalója a konfliktusban.

Függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok vagy Európa hogyan próbálja bevetni a „nemzetközi jogot”, egyértelmű, hogy közvetlenül felelősek azért a bizonytalanságért, aminek következtében milliók hagyták el otthonaikat, és ami csak tovább fokozódik, hiszen ezzel a destabilizációs tevékenységgel máig sem hagytak fel.

A beavatkozás következményeit nem kerülhetik el és azt sem követelhetik, hogy ezeket mások viseljék. Az, hogy az EU-nak kétségbeesetten szüksége lenne egy olyan flotta segítségére, amit maga pusztított el, tökéletesen illusztrálja az önkezűséget a válság kirobbanásában.

A válság elmélyítése és kihasználása

Végül muszáj megjegyezni, hogy a Wikileaks jelentésből az is kirajzolódik, hogy az EU nemcsak új flottát akar az általa 2011-ben elsüllyesztett helyébe, hanem jelentősen ki akarja terjeszteni katonai illetékességét, a saját maga által létrehozott katasztrófára hivatkozva.

A jelentésben ez áll:

Megemlíti továbbá „az EU átfogó próbálkozását, amelynek célja, hogy meghívást kapjon a [líbiai] területeken belüli fellépésre.

Az európaiaknak, akik közül némelyek szolgálatkészen nézték, ahogy kormányaik 2011-ben hadba vonultak Líbia ellen, meg kell érteniük, hogy az utcáikon kibontakozó káoszt nemcsak, hogy szándékosan hozták létre, hanem cinikusan fel is használták bizonyos különleges érdekek hatalmának kiterjesztésére, odahaza és külföldön egyaránt.

Mennyivel könnyebb lesz kizsákmányolni Líbia part menti olajforrásait, ha az EU a líbiai vizekig terjesztheti haditengerészeti jelenlétét, miközben az ország többi részét egymás ellen ugrasztja, olyan mértékig gyengítve a helyi szereplőket, hogy már saját erőforrásaik kihasználására sem lesznek képesek.

Ahelyett, hogy azon veszekednénk, hogy ki kapta a legrosszabb lapokat, vegyük észre, hogy ki osztott.

Forrás: Activist Post, Tony Cartalucci írása
http://idokjelei.hu/2016/03/menekultvalsag-az-unionak-eppen-az-a-libiai-hadiflotta-hianyzik-amit-2011-ben-megsemmisitett/

Terroristát fogtak Németországban, de szabadon engedték

Németországban két éve letartóztattak egy férfit, akit azzal gyanúsítottak, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozott, és Szíriában terrorcselekményekben készült részt venni. A bíróság azonban nem tárgyalta az ügyet, a férfit szabadon engedték.

A német DPA hírügynökség számolt be az esetről, ami újabb kérdéseket vet fel az úgynevezett “jogállam” működésével kapcsolatban. A beszámoló szerint két évvel ezelőtt letartóztattak egy 32 éves férfit, aki Frankfurtban szállt volna fel egy Törökországba induló repülőgépre, azzal a céllal, hogy a török-szíriai határon átlépve csatlakozzon az országban működő terrorszervezethez. A frankfurti bíróság azonban arra hivatkozott, hogy túl sok a folyamatban lévő ügy, leterheltség miatt nem tudja tárgyalni az esetet.

A DPA hírügynökség kérdésére a bíróság szóvivője megerősítette, hogy az akkor őrizetbe vett személyt valóban terrorcselekmény előkészületével vádolják, de “leterheltség miatt” nem kezdték tárgyalni az ügyet. Ennek következményeként a gyanúsítottat szabadon engedték, és ameddig az ügy nem kerül lezárásra, hetente három alkalommal jelentkeznie kell a rendőrségen, hogy igazolja, még mindig Németországban tartózkodik. A bíróság szerint igazságtalan lenne, ha előzetes letartóztatásba helyeznék.

Németországban két éve szabadlábon járhat egy terrorszervezet tagja, és azon kívül, hogy heti három alkalommal az ország területén kell tartózkodnia, semmiben nem korlátozzák a ténykedését. Többek között, probléma nélkül folytathat szervezést és tagtoborzást az Európai Unió területén.

December elején Hans Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője kijelentette, hogy több mint ezer dzsihádista él Németországban, akik bármelyik pillanatban újabb terrortámadást követhetnek el. Megfigyelésükre nincs kellő kapacitás, de jogi korlátok miatt elfogni sem lehet őket. A titkosszolgálati vezető elsőként szeptemberben nyilatkozott arról, hogy a terroristák a migránsokat segítő civil szervezetekben működnek – ennek okán kellő társadalmi beágyazottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy tevékenységük korlátozása esetén jogvédő szervezeteket, emberi jogi aktivistákat mozgósítsanak. A menekültek segítését folytató civil aktivistaként a terrorsejtek tagjai a liberális sajtó képviselőivel is személyes kapcsolatot építhetnek ki.


http://www.hidfo.ru/2016/02/terroristat-fogtak-nemetorszagban-de-szabadon-engedtek/