Európában
olyan méretet öltött a migrációs válság, ahol már minden feltétel
adott ahhoz, hogy a válsághelyzet polgárháborúvá terebélyesedjen. A
Kölnben történtek ráadásul rámutattak arra, hogy az európai férfikép is
nagy mértékben sérült; az európai férfiak már nem képesek megvédeni a
nőket, amikor idegen népek agresszív tagjai a nyílt utcán követnek el
tömeges nemi erőszakot.
Így
foglalta össze egy lengyel újságíró a kialakult helyzetet – Konrad
Stachnio szerint Európát idegen hatalmak készítik elő az államok
megdöntésére, és az erőszakspirál beindítását megelőzően előkészítik a
társadalmakat arra, hogy alkalmatlanok legyenek a rend fenntartására és
országaik megvédésére. Stachnio a New Eastern Outlook hasábjain egy
három szakaszból álló rendszert alkalmaz a helyzet kiértékelésére, mely
szerint Európa jelenleg a destabilizáció fázisát éli át, és az igazi
válság azt követően kezdődik csak, amit az idegen hatalmak általi
normalizálás és a teljes kiszolgáltatottság állapota követ majd. “A
Római Birodalom története kiváló példát szolgáltat arra, amit
mindannyian tudunk: hogy a legnagyobb birodalmak is elbuknak, ha a
határaik nem kellően védettek. Meg kell állítani a migránsokat –
ténylegesen le kell állítani a bevándorlást, vagy Európa a mai
civilizációs szintet nem tudja fenntartani.” Stanchio azt írja,
Európa számára a migrációs válság egy külső hatalom általi
destabilizációt jelent, amit a tényleges válság fázisa követ. Ez a
válság azonban olyan borzalmakat hoz majd, amit az európaiak
viszonylagos jólétükben ma elképzelni sem tudnak.
Elmondása
szerint az Európai Unióban polgárháború érlelődik, ami idegen
beavatkozással zárulhat. Az idegen beavatkozás előőrsét pedig a
migrációt támogató pártok és civil szervezetek jelentik.
“Európában már ma egyre fokozódó konfliktus látható a menekültek befogadásának támogatói és ellenzői közt.”
Az
értékelés szerint azonban nem ilyen “egyszerű” a helyzet, a migrációs
válság már mostanra is számos, egymást is keresztező törésvonalat
hozott létre Európában. A szélsőjobboldali szervezetek és azok újabb
formái – a szerző a Pegida nevű mozgalmat említi – és az úgynevezett
baloldal közt a nyers brutalitásig és utcai leszámolásokig fokozódhat a
helyzet. Egy másik törésvonal a radikális muszlimok és vallási
ellenségeik – a menekültek beengedésével Európa a közel-keleti
vallásháborúk magvait is importálta. A törésvonalak és újabb társadalmi
feszültségek importálására azonban egy destabilizáló művelet részeként
került sor, ami az állami hivatalok legitimitásának aláásását
szolgálja; a cél, hogy az európai országokban az emberek egyre kevésbé
bízzanak az államban és kormányokban, az ideológiai, vallási és faji
alapon szerveződő közösségek közti feszültségek fokozásával pedig
előidézhető legyen a teljes anarchia, az államiság megbomlása az
európai országokban. Ezt a folyamatot nem csak pártok és civil
szervezetek segítik, az államok mostanra olyan belső akadályozó
tényezőkkel vannak tele, melyek szándékosan meggátolják a rend
fenntartását.
“Elég a német rendőrség inkompetenciáját például vennünk a Kölnben történt tömeges szexuális zaklatások és rablások során. Nehéz ennél jobb példát találni az állami szolgáltatások felbomlására.”
A
destabilizáció egy másik példája, hogy az állami szervek szándékosan
elégtelenné tett működése előidézi az emberek önszerveződését. A
fegyveres önvédelmi csoportok megjelenése az állami hivatalokban működő
szabotőrök miatt elkerülhetetlen, megjelenésük azonban önmagában is
előidézi a polgárháborús helyzetet. Ez nem egy-egy országban történik,
hanem kivétel nélkül minden európai országban, ami arra utal, hogy Európa nemsokára egy általános polgárháborúba süllyedhet.
Stanchio
azt írja, ez egy jól megtervezett, öngerjesztő folyamat, aminek végső
célja az európai országok államiságának megbontása. Az állami
hivatalokban belül működő szabotőrök ellehetetlenítik a rend
fenntartását. A közbiztonság hiánya előidézi az emberek önszerveződését,
a migránsok bűncselekményeinek következmény nélkül hagyása pedig
fokozza a migránsokkal szembeni gyűlöletet. Az európaiak fegyveres
önszerveződése azonban kiváltja a muszlim közösségek radikalizálódását
és európai szintű önszerveződését, az egyesített
európai muszlim mozgalmak megjelenésével pedig eljutunk arra a pontra,
amikor az európai országokban az államiság megbontására nyíltan törekvő
fegyveres csoportok működnek. Stanchio szerint egy összeurópai Arab
Tavasz várható, és akik a migránsok beengedéséről határoztak, egyúttal
megakadályozzák az Európai Uniót a határok lezárásban, éppen ezt a célt
próbálják elérni.
“A Daesh – Iszlám Állam – terrorsejteket küld és fegyvercsempészetet folytat Európába, beleértve vegyi és biológiai fegyvereket is. Gyakorlatilag korlátlan toborzást folytatnak az interneten keresztül, és az európai országok valamiért nem akadályozzák ezt meg.”
A
publicisztikában kifejti, hogy ennek a destabilizációnak célja az
államiság megbontása, amit egy idegen hatalom általi normalizálás és
brutális terror követ majd. Ebben az úgynevezett normalizációs
szakaszban – ami az új rend felállítását jelenti – azonban az új hatalom
megszabadul mindenkitől, akik a destabilizáció kivitelezésében – akár
tudtukon kívül – közreműködtek (beleértve a túlbuzgó liberálisokat és
emberi jogvédő szervezeteket).
Stanchio
szerint az Európára leselkedő legnagyobb veszélyt most a liberálisok
jelentik, akik a nyilvánvaló válsághelyzet közepette is minden erejüket
bevetve tovább folytatják Európa bomlasztását. Az ő ideológusaik a
válsághelyzetet egy globális állam legitimálására akarják felhasználni;
a közeljövőben részükről felerősödnek majd azok a hangok, melyek a
“regionális” államok felszámolását követelik és azok helyett civil
szervezetek kezébe adnák a kontrollt – ezzel kiszolgáltatva Európát a
kontinensre beengedett több millió bevándorlónak, akik viszont nagyon
is államszervezésbe fognak kezdeni.
“Úgy gondolom, ma az Európára legnagyobb veszélyt jelentő ideológia a liberalizmus.”
A szerző
szerint Európa ma két irányból áll ostrom alatt; az iszlám radikálisok
részéről – akik nem fogadják el az európai országok államiságát,
ehelyett saját magukat szervezik állammá – és a gazdag liberális
milliárdosok részéről, akik 500 millió ember véleményét semmibe véve
saját ideológiájuk mentén akarják átformálni Európát. A legnagyobb gond
az – írja Stanchio -, hogy ebben a tekintetben már részleges sikereket
értek el, mert a mai feminin európai férfi alkalmatlan arra, hogy
megvédje a hazáját, vagy akár egy “menekültek” általi utcai erőszak
során a nők védelmére keljen. Ehelyett ma már látni olyat, hogy
tiltakozásként a férfiak szoknyákba bújnak (Dániában, Svédországban,
Hollandiában történt ilyen eset), követelik a sokszínűséget, és
nyilvánvalóan alkalmatlanok arra, hogy érdemi válaszreakciót adjanak
Európa gyarmatosítására.
http://www.hidfo.ru/2016/03/ma-az-europara-legnagyobb-veszelyt-jelento-ideologia-a-liberalizmus/
http://www.hidfo.ru/2016/03/ma-az-europara-legnagyobb-veszelyt-jelento-ideologia-a-liberalizmus/