
Európában
 olyan méretet öltött a migrációs válság, ahol már  minden feltétel 
adott ahhoz, hogy a válsághelyzet polgárháborúvá  terebélyesedjen. A 
Kölnben történtek ráadásul rámutattak arra, hogy az  európai férfikép is
 nagy mértékben sérült; az európai férfiak már nem  képesek megvédeni a 
nőket, amikor idegen népek agresszív tagjai a nyílt  utcán követnek el 
tömeges nemi erőszakot.
Így 
foglalta össze egy lengyel újságíró a kialakult helyzetet –  Konrad 
Stachnio szerint Európát idegen hatalmak készítik elő az államok  
megdöntésére, és az erőszakspirál beindítását megelőzően előkészítik a  
társadalmakat arra, hogy alkalmatlanok legyenek a rend fenntartására és 
 országaik megvédésére. Stachnio a New Eastern Outlook hasábjain egy  
három szakaszból álló rendszert alkalmaz a helyzet kiértékelésére, mely 
 szerint Európa jelenleg a destabilizáció fázisát éli át, és az igazi  
válság azt követően kezdődik csak, amit az idegen hatalmak általi  
normalizálás és a teljes kiszolgáltatottság állapota követ majd. “A 
 Római Birodalom története kiváló példát szolgáltat arra, amit  
mindannyian tudunk: hogy a legnagyobb birodalmak is elbuknak, ha a  
határaik nem kellően védettek. Meg kell állítani a migránsokat –  
ténylegesen le kell állítani a bevándorlást, vagy Európa a mai  
civilizációs szintet nem tudja fenntartani.” Stanchio azt írja,  
Európa számára a migrációs válság egy külső hatalom általi  
destabilizációt jelent, amit a tényleges válság fázisa követ. Ez a  
válság azonban olyan borzalmakat hoz majd, amit az európaiak  
viszonylagos jólétükben ma elképzelni sem tudnak.
Elmondása
 szerint az Európai Unióban polgárháború érlelődik, ami  idegen 
beavatkozással zárulhat. Az idegen beavatkozás előőrsét pedig a  
migrációt támogató pártok és civil szervezetek jelentik.
“Európában már ma egyre fokozódó konfliktus látható a menekültek befogadásának támogatói és ellenzői közt.”
Az 
értékelés szerint azonban nem ilyen “egyszerű” a helyzet, a  migrációs 
válság már mostanra is számos, egymást is keresztező  törésvonalat 
hozott létre Európában. A szélsőjobboldali szervezetek és  azok újabb 
formái – a szerző a Pegida nevű mozgalmat említi – és az  úgynevezett 
baloldal közt a nyers brutalitásig és utcai leszámolásokig  fokozódhat a
 helyzet. Egy másik törésvonal a radikális muszlimok és  vallási 
ellenségeik – a menekültek beengedésével Európa a közel-keleti  
vallásháborúk magvait is importálta. A törésvonalak és újabb társadalmi 
 feszültségek importálására azonban egy destabilizáló művelet részeként 
 került sor, ami az állami hivatalok legitimitásának aláásását 
szolgálja;  a cél, hogy az európai országokban az emberek egyre kevésbé 
bízzanak az  államban és kormányokban, az ideológiai, vallási és faji 
alapon  szerveződő közösségek közti feszültségek fokozásával pedig 
előidézhető  legyen a teljes anarchia, az államiság megbomlása az 
európai  országokban. Ezt a folyamatot nem csak pártok és civil 
szervezetek  segítik, az államok mostanra olyan belső akadályozó 
tényezőkkel vannak  tele, melyek szándékosan meggátolják a rend 
fenntartását.
“Elég a német rendőrség inkompetenciáját például vennünk a Kölnben történt tömeges szexuális zaklatások és rablások során. Nehéz ennél jobb példát találni az állami szolgáltatások felbomlására.”
A 
destabilizáció egy másik példája, hogy az állami szervek  szándékosan 
elégtelenné tett működése előidézi az emberek  önszerveződését. A 
fegyveres önvédelmi csoportok megjelenése az állami  hivatalokban működő
 szabotőrök miatt elkerülhetetlen, megjelenésük  azonban önmagában is 
előidézi a polgárháborús helyzetet. Ez nem egy-egy  országban történik, 
hanem kivétel nélkül minden európai országban, ami arra utal, hogy Európa nemsokára egy általános polgárháborúba süllyedhet.
Stanchio
 azt írja, ez egy jól megtervezett, öngerjesztő folyamat,  aminek végső 
célja az európai országok államiságának megbontása. Az  állami 
hivatalokban belül működő szabotőrök ellehetetlenítik a rend  
fenntartását. A közbiztonság hiánya előidézi az emberek önszerveződését,
  a migránsok bűncselekményeinek következmény nélkül hagyása pedig  
fokozza a migránsokkal szembeni gyűlöletet. Az európaiak fegyveres  
önszerveződése azonban kiváltja a muszlim közösségek radikalizálódását  
és európai szintű önszerveződését, az egyesített  
európai muszlim mozgalmak megjelenésével pedig eljutunk arra a pontra,  
amikor az európai országokban az államiság megbontására nyíltan törekvő 
 fegyveres csoportok működnek. Stanchio szerint egy összeurópai Arab  
Tavasz várható, és akik a migránsok beengedéséről határoztak, egyúttal  
megakadályozzák az Európai Uniót a határok lezárásban, éppen ezt a célt 
 próbálják elérni.
“A Daesh – Iszlám Állam – terrorsejteket küld és fegyvercsempészetet folytat Európába, beleértve vegyi és biológiai fegyvereket is. Gyakorlatilag korlátlan toborzást folytatnak az interneten keresztül, és az európai országok valamiért nem akadályozzák ezt meg.”
A 
publicisztikában kifejti, hogy ennek a destabilizációnak célja az  
államiság megbontása, amit egy idegen hatalom általi normalizálás és  
brutális terror követ majd. Ebben az úgynevezett normalizációs  
szakaszban – ami az új rend felállítását jelenti – azonban az új hatalom
  megszabadul mindenkitől, akik a destabilizáció kivitelezésében – akár 
 tudtukon kívül – közreműködtek (beleértve a túlbuzgó liberálisokat és  
emberi jogvédő szervezeteket).
Stanchio
 szerint az Európára leselkedő legnagyobb veszélyt most a  liberálisok 
jelentik, akik a nyilvánvaló válsághelyzet közepette is  minden erejüket
 bevetve tovább folytatják Európa bomlasztását. Az ő  ideológusaik a 
válsághelyzetet egy globális állam legitimálására akarják  felhasználni;
 a közeljövőben részükről felerősödnek majd azok a hangok,  melyek a 
“regionális” államok felszámolását követelik és azok helyett  civil 
szervezetek kezébe adnák a kontrollt – ezzel kiszolgáltatva  Európát a 
kontinensre beengedett több millió bevándorlónak, akik viszont  nagyon 
is államszervezésbe fognak kezdeni.
“Úgy gondolom, ma az Európára legnagyobb veszélyt jelentő ideológia a liberalizmus.”
A szerző
 szerint Európa ma két irányból áll ostrom alatt; az iszlám  radikálisok
 részéről – akik nem fogadják el az európai országok  államiságát, 
ehelyett saját magukat szervezik állammá – és a gazdag  liberális 
milliárdosok részéről, akik 500 millió ember véleményét  semmibe véve 
saját ideológiájuk mentén akarják átformálni Európát. A  legnagyobb gond
 az – írja Stanchio -, hogy ebben a tekintetben már  részleges sikereket
 értek el, mert a mai feminin európai férfi  alkalmatlan arra, hogy 
megvédje a hazáját, vagy akár egy “menekültek”  általi utcai erőszak 
során a nők védelmére keljen. Ehelyett ma már látni  olyat, hogy 
tiltakozásként a férfiak szoknyákba bújnak (Dániában,  Svédországban, 
Hollandiában történt ilyen eset), követelik a  sokszínűséget, és 
nyilvánvalóan alkalmatlanok arra, hogy érdemi  válaszreakciót adjanak 
Európa gyarmatosítására.
http://www.hidfo.ru/2016/03/ma-az-europara-legnagyobb-veszelyt-jelento-ideologia-a-liberalizmus/
http://www.hidfo.ru/2016/03/ma-az-europara-legnagyobb-veszelyt-jelento-ideologia-a-liberalizmus/
 


