2016. július 1., péntek

Csehország kormánya nem tartana népszavazást az EU-tagságról

EU konténer hidfo.ru
A Cseh Köztársaság kormánya nem tervezi, hogy népszavazást tartson az Európai Unió- vagy NATO-tagsággal kapcsolatban.
Martin Ayrer kormányszóvivő pénteken azt mondta, se az EU-tagságról, se a NATO-val kapcsolatban nem szándékoznak népszavazást tartani. A közlemény szerint „a Cseh Köztársaság hosszú távú külpolitikája, hogy az Európai Unió és a NATO tagja maradjon, mert ezek a szervezetek garantálják a stabilitást és biztonságot. Ebben a kontextusban a kormány nem tervez olyan lépést, amivel kérdőre vonná a tagságot és a cseh külpolitika hosszú távú irányát, emiatt nem javasol semmiféle referendumot.”
A kormányszóvivő sajtótájékoztatón jelentette ki Csehország EU- és NATO-tagság iránti elkötelezettségét, mert korábban a nap folyamán Milos Zeman cseh államfő azt mondta, támogatna egy esetleges referendumot az uniós tagságról, de ő a kilépés ellen szavazna. Annak ellenére, hogy Zeman az uniós tagság fenntartását támogatja, határozottan kiállt amellett, hogy az embereket meg kell kérdezni arról, továbbra is támogatják-e az EU-tagságot.

http://www.hidfo.ru/2016/07/csehorszag-kormanya-nem-tartana-nepszavazast-az-eu-tagsagrol/

Hivatalos: fel akarják számolni Magyarországot

Európai Egyesült Államok hidfo.ru
A francia és a német kormány kidolgozta az Európai Unió megreformálásának egy tervezetét, mert a nyugati vezetők attól tartanak, hogy a britek kilépésével megkezdődött az unió széthullása. A dokumentum szerint egyetlen föderális államban egyesítenék Németországot és Franciaországot, az EU többi tagállama pedig ultimátumot kap: idővel minden országnak csatlakoznia kell.
Tegnap még kormánykörökben is sokakat meglepett Lázár János kijelentése, miszerint ő a kilépésre szavazna, vagy nem venne részt egy az uniós tagságról tartott esetleges népszavazáson. Később Kovács Zoltán kormányszóvivő szintén azt mondta, hogy egy ilyen referendumon az Európai Unióból való kilépésre szavazna. A látványos fordulat még nagyobb zavart okozott a jobboldalon: hogyan lehetséges, hogy a Fidesz politikusai kilátásba helyezik az Európai Unióból kilépést, miközben a Jobbik vezetője nemrég jelentette ki, hogy pártjának már nem célja az EU-ból kilépés? Az általános értetlenség oka, hogy még azok a sajtóorgánumok is elhallgatnak lényegi információkat az uniós politika alakulásáról, melyeknek kifejezetten profilja az európai politikáról tudósítás. Németország és Franciaország külügyminiszterei nemrég megállapodtak az európai szuperállam létrehozásáról, ami az önálló államok teljes felszámolását jelenti Európában, és idővel rákényszerítenének a csatlakozásra minden országot, ami jelenleg az Európai Unió tagja.
Aki azt gondolja, Magyarország országként az Európai Unió tagja maradhat, le van maradva az eseményekkel: június 27-én jutott nyilvánosságra a nyugati vezetők egy tervezete, ami előirányozza egy olyan Európai Unió létrehozását, amiben már nincsenek különálló országok. Emiatt a választás egyszerű: Magyarország, vagy Európai Unió. Ha tagok maradunk, megszűnik a magyar államiság, tehát Magyarországról a továbbiakban nem beszélhetünk.
A TVP info június 27-én hozzájutott egy dokumentumhoz, amin a francia és német külügyminiszter aláírása szerepel, és olyan lépések sorozatát javasolja, melyek eredményeként kezdetben Franciaország és Németország egyetlen államalakulatként egyesülne. A lépcsőfokok részét képezi egy közös európai titkosszolgálat létrehozása, ami szintén a német és francia szakszolgálatok integrálásával venné kezdetét. Létrehoznának emellett egy európai polgári védelmi erőt, és harmonizálnák az egyes országokban jelenleg még eltérő büntetőjogot. A TVP info szerint a dokumentum egy ultimátum, amit Párizs és Berlin együtt adott az Európai Unió valamennyi országának: idővel az EU minden tagállamának csatlakoznia kell ehhez az új föderációhoz, ami a jelenlegi európai államok teljes felszámolását jelenti.
A dokumentum alapján a résztvevő országok nem rendelkezhetnek saját hadsereggel, különálló büntetőjoggal vagy különböző adórendszerrel, emellett nem lehet saját fizetőeszközük sem.
Magyarországra vonatkozóan ez a honvédség és a katonai titkosszolgálatok feloszlatását, a magyar törvények felszámolását, és a forint eltörlését jelenti.
Ehelyett egy egységes európai hadsereg fegyveresei állomásoznának Magyarországon, euróban – vagy más közös pénzben – fizetnénk, és az adóbevétel legitim módon egy idegen országba vándorolna. Ez az állami költségvetéssel való rendelkezést is olyan mértékben lekorlátozza, hogy ha a kórházakról, iskolákról hullik a vakolat, az emberek hiába tüntetnek Budapesten a parlament előtt, mert a magyar kormány nem tehet semmit – a tüntetők saját költségükön Brüsszelbe, Párizsba, vagy Berlinbe kell utazzanak, ha el akarnak érni valamit.
A Radio Poland azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a föderációban a tagállamok elveszítik az ellenőrzést saját határaik felett – tehát Brüsszel annyi bevándorlót csoportosítana át ide, amennyit jónak lát, és nem lenne magyar karhatalmi erő, ami ebben adott esetben megakadályozza. A Szvobodnaja Pressza információi szerint annak ellenére, hogy a francia parlament elutasította ezeket a terveket, francia vezető politikusok más tagállamokban „házalnak” ezzel az elgondolással, és megpróbálnak rávenni más országokat a csatlakozásra. Amennyiben sikerrel járnak, az egyértelmű választás elé állítja Magyarországot: választani kell a magyar államiság megtartása, és az éppen aktuális európai birodalom közt, melynek képviselői jelenleg mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az európai népek ne tarthassanak népszavazásokat egy a nyilvánosság számára teljesen ismeretlen hatalmi elit birodalomépítésével szemben. Közeleg az a pillanat, amikor az uniós tagságot nem elutasítani egyet jelent a magyar államiság felszámolásának képviseletével.

http://www.hidfo.ru/2016/07/hivatalos-fel-akarjak-szamolni-magyarorszagot/

A szociáldemokraták szerint a döntést nem szabad az emberekre bízni

Georg Niedermühlbichler hidfo.ru
Ausztria szociáldemokrata pártja élesen ellenzi azt az elgondolást, miszerint az embereket meg kellene kérdezni arról, továbbra is fenn akarják-e tartani az uniós tagságot. Georg Niedermühlbichler szerint a tagság feladása negatív következményekkel járna, az emberek pedig nem tudják, mi a jó nekik.
Korábban Norbert Hofer, a Szabadságpárt elnökjelöltje javasolta; Ausztria is tartson népszavazást arról, hogy az ország fenntartsa-e az uniós tagságot. A politikus szerint Ausztria egy éven belül ki kell írja a népszavazást, ha az Európai Unió nem tud elsődleges feladataira koncentrálni, ehelyett továbbra is a központosításra, vagyis a hatalom megragadására törekszik. Hofer azt is kijelentette, hogy az emberek maguk kellene döntsenek arról, hogy mely uniós együttműködéseket támogatják. A lakosság ugyanis minden országban csak egyszer dönthetett az EU-csatlakozásról, de a belépést követően már nem nyilváníthatott véleményt arról, hogy az időközben antidemokratikussá váló Európai Unióban is részt akar-e venni. Ezt az elfojtást törte meg a brit népszavazás, ami így az EU-tagság elutasításával végződött.
Niedermühlbichler szerint a kilépés negatív hatással lesz az országra, ezért az embereket meg sem szabad kérdezni arról, hogy továbbra is támogatják-e a tagságot. Szerinte elegendő, ha a tagállamok lakossága egyszer – a belépés megszavazásakor – nyilváníthat véleményt, de később, évtizedekkel az uniós csatlakozás után már nem szabad figyelembe venni az emberek véleményét, akik így a senki által meg nem választott uniós vezetők által megszabott irányt kell elfogadják.
A szociáldemokraták szerint a kilépés “drámai hatással lenne a gazdaságra”, emiatt nem szabad referendumot kiírni. Csütörtökön Christian Kern osztrák kancellár is kijelentette, hogy ellenzi a népszavazás kiírását. Ugyanakkor, Ausztria vezetői posztjainak ma már nem sok köze van a hajdan még felmagasztalt demokráciához: Norbert Hofer, aki a népszavazás kiírását javasolta, nemrég megnyerte az osztrák elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóban csoda történt, és fordított a zöldek jelöltje, Alexander Van der Bellen, aki így kevesebb, mint egyszázalékos előnnyel nyerte meg a választást. Később kiderült, hogy választási csalás történt, és helyenként 100% fölött volt a részvételi arány. Az elnökválasztás második fordulójában választási csalással szorították háttérbe azt a jelöltet, aki helyre akarta állítani a demokráciát az Európai Unióban.


http://www.hidfo.ru/2016/07/a-szocialdemokratak-szerint-a-dontest-nem-szabad-az-emberekre-bizni/