“Ismeretlen hackerek” zavarják ki a németeket Törökországból?

Németország a Törökországban állomásoztatott Patriot rakétarendszerek kivonását tervezi, amit várhatóan még 2015 vége előtt végrehajtanak. A döntést hetekkel azután jelentették be, hogy ismeretlen hackerek átvették az irányítást a Patriot rendszerek felett.

A Spiegel Online szerint a német kormány még szombaton tájékoztatja a parlamentet a kialakult helyzetről. A Patriot rendszerek kivonásáról hozott döntést végleges, emellett kivonnak 260 német katonát a török-szír határról. Ez a 2012-ben kezdett misszió közel kétharmada, és a visszavonást arra hivatkozva lépik meg, hogy az akció kezdete óta “nem kezdődött invázió jellegű támadás Szíria területéről”, így a német csapatokra nincs szükség. A kivonást eredetileg 2014 végére tervezték, de januárban 2016-ra módosították annak határidejét.

Július 8-án az orosz Szputnyik hírügynökség beszámolt arról, hogy ismeretlen hackerek átvették az irányítást a Törökországba telepített német Patriot rendszerek felett. A támadás július 7-én történt, és a NATO-erők magát a behatolást sem vették észre. A forrás szerint a támadók gyenge pontokat találtak a vezérlő rendszeren, és átvették az ellenőrzést a rakétaindítások felett. A beavatkozásra akkor derült fény, amikor a Patriot rendszerek “megmagyarázhatatlan”, ki nem adott parancsokat kezdtek végrehajtani. A támadás kiindulópontja felderítetlen maradt, a NATO-erők nem tudták visszafejteni a támadók kilétét és elhelyezkedését.

A Press TV iráni sajtóorgánum július 7-én beszámolt arról, hogy a török hadsereg rendkívüli parancsnoki találkozót hívott össze, melyen a Szíriával határos régiókban állomásozó erők vezetői kellett megjelenjenek. Az iráni forrás szerint a találkozón Szíria ellen kezdődő katonai beavatkozásról értekeztek, amelyben több mint 400 páncélozott harcjármű venne részt.

Június végén Törökország nagyszámú csapatösszevonásokat folytatott a szíriai határ közelében. A Patriot rendszerek elleni hackertámadás vélhetően a Szíria elleni háborús készülődés miatt, figyelmeztetés jelleggel történt, és a kivonás közvetlen előzményének tekinthető.

http://hidfo.ru/2015/08/ismeretlen-hackerek-zavarjak-ki-a-nemeteket-torokorszagbol/

Lengyel média: félrevezetnek minket a szankciókkal

Európát arra kényszerítik, hogy csökkentse kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, mindezt az ukrán válságra hivatkozva. Miközben Európa veszteségeket szenved el, Ukrajna tovább kereskedik az “agresszorral”.

A lengyel Obserwator Polityczny hírportál hívta fel a figyelmet arra, hogy Lengyelország hatalmas veszteségeket szenved el, amiért külső nyomásgyakorlásra követi az oroszellenes szankciókat, de eközben az intézkedés megalapozottsága megkérdőjelezhető, mivel Ukrajna továbbra is kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatokat ápol azzal az országgal, amire csak “agresszorként” hivatkoznak az ukrán politikusok, és szerintük “megszállás alatt tartja az ország egyötödét”. A lap szerint az ukrán-orosz kereskedelmi egyenleg annak megfelelően alakul, mintha semmi gond nem lenne a két ország közt. Miért kell mégis erre hivatkozva tönkre tenni az európai országok külkereskedelmét?

Lengyelországban több ezer munkahely szűnt meg a szankciók miatt, ezért fel kell tenni a kérdést, mégis mi értelme volt mindennek. Az ukrán szállítmányok továbbra is napi szinten mennek a Krím-félszigetre, miközben az ukrán oligarchák – még az államfő is – tovább üzletelnek Oroszországgal. Nem bojkottálják a Krím-félszigetet, elfogadták az államhatárok megváltozását, és tovább üzletelnek a Krím-félszigeten az orosz vállalatokkal. Az Obserwator Polityczny szerint mindez azt mutatja, hogy az európai politikusok hazudnak választóiknak, és ezért valakinek vállalnia kell a felelősséget.

“Az Egyesült Államok mindent elkövetett azért, hogy kiprovokálja az oroszellenes szankciókat. Közvetlen fegyverzi és kiképzi az ukrán katonákat, akik háborús bűnöket követnek el. A Nyugat konfliktust szított Transznisztriában, amit talán Moldovában és Lettországban folytat.”

A látszólag feszült helyzet ellenére azonban az ukrán oligarchák nem adják jelét annak, hogy valóban agresszort látnának Oroszországban. Az üzlet ugyanúgy megy tovább mint békeidőben, a Krím-félsziget és a Donbassz régió kereskedelme változatlan, Porosenko tovább üzletel Oroszországban.

“Miközben orosz agresszióról hazudoznak a választóknak, naponta több száz teherautó lépi át a Krím-félsziget határát az ukrán vállalatok szállítmányaival, és a kereskedelem tovább zajlik.”

A lap szerint emiatt fel kell tenni a kérdést; valójában kinek áll érdekében, hogy az európai országok vesztséget szenvedjenek el a külkereskedelemben? Vannak olyan országok, melyek az “orosz agresszió” ellenére tovább bővítik kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal. Ilyen ország például az Egyesült Államok. Washington gyakorlatilag amiatt erőlteti Európára az oroszellenes szankciókat, hogy hátráltassa vetélytársait és piaci előnyhöz jusson az Eurázsiai Gazdasági Unió irányába.

Alekszej Puskov, az orosz Állami Duma külügyi bizottságának vezetője már a szankciók első hónapjai után felhívta a figyelmet arra, hogy ezekkel az intézkedésekkel Washington az Európai Uniót akarja meggyengíteni. Annak ellenére ugyanis, hogy az amerikaiak szerint nem szabad kereskedni Oroszországgal, az amerikai-orosz kereskedelmi kapcsolatok közel tíz százalékkal bővültek. Európa eközben követi az amerikaiak “ajánlásait”, és a szankciók miatt csődbe mennek az orosz exportban érdekelt európai vállalkozások. Washington kiüti Európát az orosz piacról, és ezt az európai politikusok szolgalelkűsége teszi lehetővé.

http://hidfo.ru/2015/08/lengyel-media-felrevezetnek-minket-a-szankciokkal/

Donbassz

Mint a falra hányt borsó!-pereg lefelé Donbassz védelmi faláról Valcman latorhadának minden próbálkozása. Az északi “csücsöktől a déli zugokig. És bukja a megszálló horda a rengeteg technikát, és a sok latorélőerőt!

Mára virradóan-dacára a hétvége kezdetének-továbbra sem lankadt a “hódítani szándékozó” hangulat latorberkekben! Tegnap Turcsinov hiéna személyesen látogatta meg az “Avgyejevkán túli terület” martalóchordáit, hogy harci kedvet szítson soraikban.

Pribékjei általános véleménye szerint megbolondult. Sok időt nem töltött a “forró ponton”-viszont sok hülyeséget mondott!-majd elszelelt.

Az este 11 óra körül Sztanyica Luganszka térségében indított latorroham hajnali háromra kifulladt. 27 (!) darab BTR-t, és kettő darab BMP-t buktak a hoholok a milicisták aknavető falanxán. Hogy mennyi haraphatott fűbe?-még egyelőre titok.

Dzserzsinszkből aztán este megkezdődött Gorlovka menetrend szerinti ágyúzása. Némi zavart okozott a latortüzérség buzgalmában, hogy alig kezdték meg a “műszakot”, a közeli Artyemovo melletti lőszerbázisukat telibe kapta egy népköztársasági tüzérségi gránát. Nagyot szólt a dolog. (A valcmanisták később “emberi hanyagságnak” tulajdonították az esetet. Legkevesebb húsz latoregyed pusztult el.

A Debalcevohoz közeli Logvinovo-Szvetlodarszk térségében mára virradóan egész éjszaka tüzérségi párbaj volt.

Jaszinovataja este kilenctől hajnali háromig állt a latortüzérség ostroma alatt. Legalább három civil áldozata van a valcmanista tüzérterrornak.

Donyeck ágyúzását este hét óra körül kezdte meg a latortüzérség. A város “Kirov” kerülete volt ezúttal a célterület. Meg a repülőtér. Meg ami útjukba került. És hát Sztaromihajlovka, ahol tegnap napközben rendesen leápolták a népköztársaságiak Valcman arrafelé erőszakoskodó martalócbandáinak ábrázatát.

Krasznogorovkánál és Szpartaknál is bepróbálkoztak ismét a pribékek az éjszaka. Kis csatározásokban buktak jó sok latoregyedet, és néhány szállítótechnikát.

Peszkiben sem a békés álmodozásról szólt a mára virradó éjszaka. Csodaszámba menne, ha ott csak egy órára is-de pihennének az aknavetők.

Donyecktől délre aztán Mariupolig apróbb csatározgatásokkal telt a mára virradó éjszaka, időnkénti ágyúzgatásokkal.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/15/donbassz-59/

Németország el kell hagyja az eurozónát?

Németország belső gyarmatosító tevékenysége lehet az Európai Unió gazdasági hanyatlásának elsődleges okozója. Patrick Chovanec, amerikai közgazdász szerint a német külkereskedelemben kell keresni az eurozóna válságának okát, és annak problémáit kizárólag a német gazdaságpolitika megváltoztatásával lehet megoldani.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten idézi a közgazdász Foreign Policy magazinnak adott interjúját. Ebben Chovanec kifejtette, hogy mivel Németország külkereskedelmi egyenlege éves szinten 217 milliárd euró – 2014-es adat, és ezzel Kína után a második helyen áll -, a kormány abba fekteti a pénzét, hogy egy aszimmetrikus viszonyt állandósítson az Európai Unió határain belül. A német költségvetés bevételeinek tekintélyes részét az export hozza, emiatt Berlin aktívan hitelezi az Európai Unió más országait, miközben azok – politikai nyomára – német termékek vásárlására költik a kapott hiteleket. Németország ezzel a gyakorlattal gyarmattartást folytat az Európai Unió határain belül, és hosszú távon abban válik érdekeltté, hogy a hitelezett országok ne legyenek képesek saját termelést folytatni, ehelyett hitelcsapdába kerüljenek, és a kölcsönökből a német termékeket vásárolják fel.

Chovanec szerint ahelyett, hogy ez hozzájárulna a német gazdasági növekedéshez, a német külkereskedelmi profit valójában az Európai Unió gazdasági válságának elsődleges okozójává vált. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően a német gazdaság lett az Európai Unió fő húzóereje – de a rossz értelemben, mivel ahelyett, hogy növekedésben megelőzné más országok gazdaságait, módszeresen leépíti azokat.

A közgazdász szerint ennek hatása majd a közeljövőben fog csak igazán érződni. A németek ugyanis hozzászoktak az anyagi jóléthez, de a kormány a külkereskedelemből származó bevételeket nem a saját termelés fokozásába fektette, hanem hitelként kihelyezte azt a perifériaországokba. Ennek köszönhetően a perifériaországok adóssága olyan méreteket öltött, hogy azt nyilvánvalóan soha nem fogják visszafizetni. Újabb hiteleket pedig nem, vagy csak a korábbiak részleges vissza nem fizetése esetén tudnak felvenni, emiatt Németországban egyik évről a másikra is többszörösére nőhet a munkanélküliség; azok a vállalatok, melyek termékeit eddig a perifériaországok német hitelből vették meg, tömeges csődbe jutnak.

Chovanec szerint azonban Berlin és a perifériaországok tevékenysége ugyanazon érem két oldala; a perifériaországok szintén hibát követtek el azzal, hogy a kapott hitelekből nem a saját termelést növelték, hanem német termékeket vettek. Emiatt soha nem fogják tudni visszafizetni a felvett hiteleket, azokra az állami vagyon kiértékesítése a legnagyobb fedezetük. A teljes privatizáció azonban a maradék gazdasági erőforrások felélését jelenti, így elkerülhetetlen a katasztrófa.

A szakértő szerint az lenne az egyetlen logikus megoldás, ha Németország elhagyná az eurozónát, és visszaállna a márka használatára. Azt követően Berlin a hazai termelés fokozására kellene költse a perifériaországok által egyre nehezebben fizetett hitelrészleteket, nem pedig újabb hitelek kihelyezésére. Chovanec szerint az európai gazdaság válságból kilábalása csak a hazai termelés újraindításával érhető el, és a hitelcsapdába jutott országok sem a megszorítás felé kell elinduljanak, ehelyett az országok újraiparosítására kellene koncentrálni.


http://hidfo.ru/2015/08/nemetorszag-el-kell-hagyja-az-eurozonat/