A világ hírszolgáltatásának jelentős része három nagy nemzetközi hírügynökség – a Reuters, az Associated Press (AP) és az Agence France-Presse (AFP) – anyagaira épül, ezért a médiában nem érvényesül valódi véleménypluralizmus. A hírügynökségek történeti gyökerei Charles-Louis Havas 1835-ben alapított francia hírügynökségéhez vezethetők vissza, amelyből később a Reuters és az AFP is kinőtt, míg az AP hasonló modellt követett. 
A hírügynökségek fejlődését szabadkőműves körök, kormányzati szereplők és pénzügyi érdekcsoportok befolyásolták, valamint történelmi kartellmegállapodások alakították. Ennek következtében a nyugati média számos fontos esemény – például a 2001. szeptember 11-i terrortámadások vagy a koronavírus-járvány – esetében egységes narratívát közvetített, miközben az eltérő véleményeket háttérbe szorította. 
A nagy médiavállalatokra katonai, politikai és pénzügyi szereplők is befolyást gyakorolnak. Kiemeli a BlackRock és a Vanguard befektetési társaságokat, amelyek részesedéseiken keresztül meghatározó hatással vannak a médiára, ezért nem valósulhat meg független tájékoztatás.