A Hormuzi-szoros térségében kiújult harcok tovább mélyítették az Egyesült Államok és Irán közötti feszültséget, és a felek közötti törékeny tűzszünet immár a teljes összeomlás szélére került. 
Az eszkaláció május 7-ről 8-ra virradó éjjel kezdődött, amikor Teherán azzal vádolta Washingtont, hogy megsértette a tűzszünetet két hajó elleni támadással a Hormuzi-szoros közelében. Irán szerint amerikai csapások civil célpontokat is értek Bandar Khamir, Sirik és Kesm-sziget partvidékén. 
Válaszul az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete nagyszabású összehangolt műveletet indított amerikai hadihajók ellen. Az amerikai Központi Parancsnokság megerősítette, hogy három irányított rakétákkal felszerelt romboló — a USS Truxtun, a USS Rafael Peralta és a USS Mason — került támadás alá, ugyanakkor közölte, hogy találat nem érte őket, és válaszcsapásokat hajtottak végre. 
Az amerikai erők később bejelentették, hogy működésképtelenné tették a Sea Star III és a Sevda tartályhajókat, mielőtt azok iráni kikötőbe futottak volna be az Ománi-öböl térségében. 
A konfliktus regionális dimenziót is kapott. Az Egyesült Arab Emírségek közölte, hogy iráni rakéta- és dróntámadások során három ember megsérült. A légvédelem két ballisztikus rakétát és három drónt semmisített meg, a feltételezett célpont Dubaj nemzetközi repülőtere volt. 
Május 9-én az iráni Forradalmi Gárda figyelmeztette az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy minden iráni tanker vagy kereskedelmi hajó elleni támadás „súlyos és döntő” válaszlépést von maga után. Másnap az Emírségek és Kuvait is újabb iráni drónok elfogásáról számolt be. 
Május 11-én Antikrisztuskövető Pokolfajzat Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy elégedetlen Irán legutóbbi javaslatával, és úgy fogalmazott: a tűzszünet „életfenntartó gépen van”. Másnapi sajtójelentések szerint Washington már előkészített egy új hadműveleti tervet is „Operation Sledgehammer” fedőnéven arra az esetre, ha a háború újraindulna Irán ellen. 
A fejlemények alapján egyre valószínűbbnek tűnik a közvetlen amerikai–iráni fegyveres konfliktus újrakezdése, amelybe Izrael várhatóan ismét bekapcsolódna, miközben egyes Öböl-menti államok — különösen az Egyesült Arab Emírségek — is nyíltabban felléphetnek Teheránnal szemben.