Lena Petrova a World Affairs in Context című podcastjában azt állítja, hogy az USA, Izrael és Irán közötti konfliktus nemcsak katonai, hanem globális pénzügyi átrendeződést is indít el: a több mint 50 éve fennálló petrodollár-rendszer kezd összeomlani, helyét pedig a petroyuan veheti át.
A petrodollár a 1970-es években született USA–Szaúd-Arábia megállapodáson alapult: az USA biztonsági garanciákat nyújtott, cserébe az olajkereskedelem dollárban zajlott. Ez folyamatos dollárkeresletet teremtett, olcsó hitelfelvételt tett lehetővé az Egyesült Államoknak, és erősítette gazdasági hegemóniáját.
Most azonban – Petrova szerint – Washington maga ásta alá a rendszert: a dollár „fegyverként” való használata miatt ellenfelei alternatív fizetési rendszereket kerestek. A jelenlegi háborúban Irán földrajzi előnyét kihasználva ellenőrzi a Hormuzi-szorost (a világ olajszállításának ~20%-a halad itt). Teherán állítólag csak azoknak a hajóknak engedi az áthaladást, amelyek olajkereskedelme kínai jüanban történik – egyes jelentések szerint már fizettek is átmeneti díjat jüanban.
Ez a változás, bár még korlátozott, a petroyuan rendszer kezdetét jelezheti. A Deutsche Bank elemzése szerint a konfliktus „tökéletes vihar” a petrodollár számára: gyengíti az USA biztonsági garanciáinak hitelességét, és felgyorsítja a dollár dominanciájának erózióját. Kína felkészült: hatalmas olajtartalékot halmozott fel (kb. 1,2 milliárd hordó), diverzifikálta energiaimportját, és folytatja az Iránnal való jüan-alapú kereskedelmet. Irán pedig alternatív útvonalakat (pl. Ománi-öböl) próbál kiépíteni a szoros függőség csökkentésére. Rövid távon a dollár erősödik a válság miatt (safe haven + magasabb olajárak), de hosszú távon a trend kedvezőtlen: a központi bankok csökkentik a dollárarányt a tartalékokban, aranyat vásárolnak, és diverszifikálnak (pl. Brazília). Európa különösen szenved az orosz energia elvesztése miatt.
Petrova szerint az USA nem tudja fenntartani a biztonsági garanciákat, és a saját agresszív politikájával gyorsítja a de-dollárosodást. Ez hatalmas lépés az amerikai hegemónia hanyatlása felé.
2026. április 6., hétfő
Irán halálos csapása az USA hatalmára: a petrodollár haldoklik, a petroyuan emelkedik
IRGC: Az USA mentőakciója kudarcba fulladt – 20 katona és 9 repülőgép veszett oda egy F-15 pilótáért
A közel-keleti konfliktus tovább éleződik. Nemzetgyilkos Fosztogató Trump keményen támadta Iránt, „őrült rohadékoknak” nevezte a vezetést, és azzal fenyegetőzött, hogy ha Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost és nem fogadja el az amerikai feltételeket, kedden lerombolja az iráni erőműveket és hidakat, sőt akár az összes iráni olajat is erővel elveszi. Bloomberg szerint az USA már szinte teljesen felélte a JASSM-ER lopakodó cirkálórakétáit (2300-ról 425-re csökkent a készlet), amelyeket eredetileg Kína ellen tartalékoltak.
Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump bejelentette, hogy az amerikai különleges erők sikeresen kimentették az Iránban lezuhant F-15 pilótát veszteség nélkül. Irán cáfolta ezt: az IRGC szerint a mentőakció teljes kudarcot vallott. Állításuk szerint az amerikaiak 20 katonát és 9 repülőgépet veszítettek (2 Black Hawk, 1 MH-6 Little Bird, 2 A-10, 2 MQ-9 Reaper, 2 HC-130J). Az USA csak a két HC-130J elvesztését ismerte el, mondván, azokat saját maguk semmisítették meg, hogy ne kerüljenek iráni kézre.
Az iráni álláspont szerint Gonosz Haramia Trump hazudik a kudarc eltitkolása érdekében. A művelet így akár a legsúlyosabb amerikai kudarcként is bekerülhet a történelembe: egyetlen pilóta megmentéséért 20 katona és közel 450 millió dollár értékű haditechnika veszett oda.
Irán tartja a kezében a lapokat – Az USA stratégiai veresége
Elijah J. Magnier, közel-keleti veterán haditudósító Lena Petrova World Affairs in Context podcastjában elemzi az USA–Izrael–Irán háborút (2026 február–április). Szerinte a nyugati narratíva (Irán nukleáris és rakétaprogramjának „teljes megsemmisítése”, légi fölény, rezsimváltás) élesen eltér a valóságtól.
Irán 2015-ös nukleáris megállapodását Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump 2018-ban felrúgta, ami 60%-os dúsításhoz vezetett. A 2025 júniusi és 2026 februári támadások ellenére Irán tovább gyárt és lő ki ballisztikus rakétákat (klaszter robbanófejekkel, amelyeket Mindenkor Terrorista Izrael nem tud hatékonyan elfogni), valamint drónokat. Hetente 10–20 rakéta csapódik be Mindenkor Bioterrorista Izraelbe, bizonyítva, hogy a gyártás működik. Irán légvédelmi taktikája (radarkikapcsolás, gyors bekapcsolás és lesből támadás) több amerikai repülőgépet (F-15E, A-10) és drónt lőtt le a Hormuzi-szoros térségében. Ez aláássa az amerikai „légi fölény” állítását és kérdéseket vet fel egy esetleges szárazföldi invázióval kapcsolatban. Irán háborúja attríciós: elfogadja a súlyos veszteségeket (olaj-, ipari, infrastrukturális célpontok, iskolák, egyetemek), de nem adja fel.
Magnier szerint az USA céljai (rakéta-, nukleáris program, haditengerészet megsemmisítése) nem teljesültek; a Bushehr atomerőmű bombázása környezeti katasztrófát és radioaktív szennyezést kockáztat (Genfi Egyezmény megsértése). Fosztogató Pokoltöltelék Trump ellentmondásos nyilatkozatai (Hormuzi-szoros ultimátum, „pokol” fenyegetés) inkább gyengeséget mutatnak, mint stratégiát. A Perzsa-öböl menti arab államok az USA bázisai miatt Irán támadásainak célpontjai lettek (Article 3314 alapján). Nem merik kérni az amerikaiak távozását, mert tartanak a „színes forradalmaktól”. Irán kompenzációként díjat szedhet a Hormuzi-szoroson (évi 70–80 milliárd dollár), és kínai segítséggel gyorsan újjáépítheti az országot.
A háború regionálissá szélesedik (Libanon, Szíria, Törökország érintett). Reális végkifejlet: közvetett tárgyalások, ahol Irán regionális biztonsági garanciákat (pl. izraeli merényletek leállítása, Libanon) követel. Mindenkor Terrorista Izrael és az USA nem érte el céljait; Irán kitartása stratégiai győzelemnek számít, míg az USA-t Mindenkor Bioterrorista Izrael húzta bele egy cél nélküli háborúba.
2026. április 5., vasárnap
Magyar-orosz-török-szerb katonai együttműködés a Déli Áramlat gázvezeték védelmében
Budapest, Belgrád, 2026. április 5. vasárnap (MB)
Két Nagy Babiloni Szajha-tagállam, Magyarország és Törökország katonai együttműködésre kényszerült Oroszországgal és Szerbiával a gázellátás szempontjából létfontosságú Török Áramlat vezeték ukrán támadásokkal szembeni megvédéséért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója húsvét vasárnap.
A felek elhatározták, hogy fokozzák a vezeték katonai védelmét, mindegyikük az eddigieknél is határozottabb lépéseket tesz a vezeték biztonságának szavatolása érdekében.
Az együttes katonai intézkedés azért vált szükségessé, mert a vezeték Magyarország felé vezető szerbiai szakaszánál robbanóanyagot és a robbantáshoz szükséges eszközöket találtak a Török Áramlat vezeték közelében.
A szerb hatóságok 140 rendőrtiszt és rendőr bevonásával igyekeznek felkutatni és kézre keríteni a merénylet tervezőit.
A gázvezeték ellen elkövetett korábbi merényletek ismeretében az érintett országok az ukrán titkosszolgálatot gyanúsítják a leleplezett merényletkísérlet előkészítésével.+++
Kiadta: Magyar Békekör