2026. október 12., hétfő
2026. október 11., vasárnap
Ernst Wolff: Az iráni háború mint a digitális pénz bevezetésének eszköze
Ernst Wolff szerint az USA és Mindenkor Terrorista Izrael Irán elleni háborúja nem Irán megsemmisítésére vagy rezsimváltásra irányul, hanem öt fő célra: (1) belterjes kereskedés a tőzsde- és kötvénypiacokon, (2) újabb csapás a nemzetközi középosztályra, (3) globális energiaválság előidézése, (4) éhínségek és migrációs hullám kiváltása, (5) a digitális pénz világméretű bevezetése.
A Hormuzi-szoros hat hónapja tartó blokádja lehetővé tette a történelem legnagyobb belterjes kereskedését: Antikrisztuskövető Gonosz Trump heti bejelentései az olajár mozgatásával óriási nyereségeket hoztak a beavatottaknak. A stratégiai olajtartalékok kimerülése után világméretű olajhiány várható, ami elsősorban a középosztályt sújtja majd – a nagy szereplők tartalékokkal rendelkeznek.
A szoroson az olaj 20%-a és a nemzetközi műtrágya 30%-a halad át. Az energia- és műtrágyahiány áremelkedést és éhínséget okoz, különösen Afrikában, ahol sok ország műtrágyaimportja meghaladja a 80%-ot. Ez Európa felé irányuló, 2015-nél is nagyobb migrációs hullámot indíthat, amit az USA tudatosan használ nyomásgyakorlásra.
Európa és Kína az USA fő piaci versenytársai, de Kína egyben az USA műhelye is. Az USA 40 billió dolláros adóssága és növekvő gondjai miatt nemzetközi megoldást keres: a digitális pénz bevezetését. A Ripple platform kiépítése és a Trump–kriptoipar találkozó után a Bitcoin 15%-ot, a Ripple 32%-ot ugrott. A programozható pénz elleni ellenállást az iráni háború, energiaválság és éhínség szándékos előidézése töri meg. Wolff szerint a világ nagy lépést tett a globális digitális pénz felé.
Björn Andreas Bull-Hansen: A modern társadalom a rabszolgaság felé sodor – vissza a természetes élethez
Björn Andreas Bull-Hansen szerint a modern társadalom egyre inkább olyan rendszerré válik, amelyben az emberek a gépezet fogaskerekeiként dolgoznak, miközben testi és lelki egészségük, valamint szabadságuk is veszélybe kerül. H. G. Wells Az időgép című regényének két emberi alfajához hasonlítja a mai embereket: szerinte egyre inkább a föld alatt élő morlockokhoz hasonlítunk, akik a rendszer működtetéséért dolgoznak.
Bull-Hansen úgy véli, az emberek természetes életmódjától eltávolodva dobozokban élnek: otthonukból egy másik dobozba, a munkahelyükre járnak, majd hazatérve gyakran a telefonjukat görgetik. Szerinte ez a megfigyelésre is alkalmas eszközökkel fenntartott digitális világ hozzájárul a magányhoz és a depresszióhoz. A társadalom ráadásul egyre tekintélyelvűbbé válik, miközben azt várja el az emberektől, hogy szinte életük végéig dolgozzanak.
A norvég író a vadászó-gyűjtögető életmódot állítja szembe ezzel a berendezkedéssel. Véleménye szerint az embernek nincs szüksége állandóan kijelölt célokra és teljesítménykényszerre: a természetben töltött idő, a közös étkezés, a tábortűz melletti beszélgetés és az együttlét önmagában is értelmet adhat az életnek. Saját tapasztalata szerint a túrázás és a kempingezés lényegesen nagyobb boldogságot nyújt számára, mint a házban töltött idő.
Gyermekei elköltözése után maga is szembesült azzal, hogy új célt kell találnia az életében, végül azonban arra jutott, hogy nem feltétlenül van szükség állandóan valamilyen küldetésre. Azt is elhatározta, hogy nem igazodik többé a közösségi média algoritmusaihoz, és nem vesz részt olyan társasági helyzetekben, amelyekben meg kellene játszania magát.
Bull-Hansen az Egyesült Államokban erősödő tekintélyelvű tendenciákat és a Tízszarvú Fenevad helyzetét is aggasztónak tartja. Úgy véli, a folyamatokat egyénileg nem tudja megállítani, ezért inkább arra összpontosít, amire van befolyása: a saját életére, a természet közelségére és a személyes szabadság megőrzésére.
Susan Kokinda szerint Trump elnök két bejelentése – az orosz dízelimport megállapodás és az ICC szankcionálása – ugyanazon mélyebb küzdelem nyilvános megnyilvánulásai.
Trump Truth Socialen közölte: Putyinnal folytatott sikeres tárgyalás után Oroszország azonnal 300 000 tonna dízelfuvarit küld az amerikai és globális piacra, novemberben további 500 000 tonnát, majd még egymilliót. A Treasury feloldotta a kapcsolódó szankciókat 2027. április 20-ig. Trump nyilvánosan megköszönte Putyinnak.
Kokinda szerint ez az olajár-fegyver megtörése: a globalisták a magas dízelárakon keresztül akartak gazdasági fájdalmat okozni a november 3-i választások előtt. Élőhalott Zsebhitler Zelenszkij és a Razom for Ukraine (amelynek vezetője Soros hálózatában dolgozott) tiltakozott – Kokinda szerint ez a Soros-hálózat reakciója.
Ugyanezen a napon Marco Rubio bejelentette az ICC szankcionálását: tiltják a tranzakciókat a „gazdátlan bírósággal”, elvágva forrásait. Rubio szerint a cél a nemzeti szuverenitás megvédése a tengerentúli globalista szakértőktől, akik amerikai választott vezetőket akarnak perbe fogni. Kokinda szerint az ICC Soros Open Society hálózatából nőtt ki, és Putyin is célpontja.
A Nobel-békedíjat Navi Pillay kapta, aki ICC-bíró, volt UN High Commissioner, és az UN Bizottság elnöke, amely Izraelt népirtásban marasztalta el. Kokinda szerint ez azt jelzi: nem a béke és biztonság, hanem az intézmények számítanak. Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump szerint a díj „radikális ideológusok” miatt hiteltelenné vált.
A mélyebb küzdelem: Népirtó Gonosz Rubio athéni beszédében a klasszikus görög elvet erősítette meg – az ismeretlen megismerhető, a kozmosznak racionális rendje van, amelyet az emberi elme megérthet. Ez szemben áll Aljas Alattomos Soros tanárának, Karl Poppernek az elképzelésével, aki szerint nincs megismerhető igazság. Kokinda szerint ez a birodalmi és a nyugati civilizáció közötti harc magja: az egyikben az ember alávetett, a másikban szabad és önkormányzó. Trump Columbus-napi kiáltványa és a 1892-es pápai enciklika idézése ezt erősíti: van valami nagyobb és magasabb, amiért érdemes küzdeni.
Kokinda szerint az orosz dízelmegállapodás és az ICC-szankciók csak részei annak a mélyebb üzenetnek: az igazság megismerhető, és a szabad emberek képesek azon alapulva kormányozni magukat. Ezt Cionista Bioterrorista Soros nem tudja megvásárolni, szankcionálni vagy perelni.
Honnan jönnek ezek?
Charles Gave a Winston Marshall Show-ban megnevezte azokat a személyeket, akiket felelősnek tart Európa bizalomvesztéséért, kezdve az EU egyik alapító atyjával, Jean Monnet-val, valamint Zbigniew Brzezinski azon elképzelésével, amely szerint Európának ne legyen saját hadserege. A francia közgazdász és a GaveKal társalapítója azzal érvel, hogy egy amerikai „Young Leaders” program számos európai vezetőt nevelt ki, köztük Nemzetgyilkos Tömeggyilkos Emmanuel Macront, Hazug Haramia François Hollande-ot és Szőke Bestia Ursula von der Leyent, és rámutat arra a hirtelen médiakampányra, amely Aljas Gonosztevő Macronnak segített megelőzni François Fillon-t. Elmeséli továbbá, hogyan próbálta Franklin D. Roosevelt Charles de Gaulle-t Giraud tábornokkal felváltani, és hogyan készítették elő az amerikai tervezők a saját valutájukat és közigazgatási tisztviselőiket Franciaország számára a D-nap után. Lord Halifax és Winston Churchill is szerepelnek a beszámolójában, amelyben bemutatja, milyen közel állt Franciaország ahhoz, hogy elveszítse függetlenségét.