Német politikus: a NATO is érintett volt az orosz gép lelövésében

Egy volt CDU-s politikus – és EBESZ-alelnök – szerint a NATO érintett volt abban a novemberben történt incidensben, melynek során Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett.

Willy Wimmer, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt alelnöke pénteken a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy a NATO közvetlen érintett lehet az orosz légierő gépének lelövésében.

2015. november 24-én török vadászgépek egy a terrorellenes műveletekben résztvevő orosz Szu-24-es gépet lőttek le Szíria felett. Az egyik orosz pilótát a sikeres katapultálást követően Szíriában működő török paramilitáris szervezetek tagjai meggyilkolták. Az incidens diplomáciai törés kiváltó oka volt Törökország és Oroszország közt: Ankara azt állította, hogy a gépet Törökország légterében lőtték le, Oroszország pedig válaszlépésként szankciókat léptetett életbe. Az eset után Törökországot kiáltották ki az incidens egyedüli felelősévé.

Az EBESZ volt alelnöke azonban ma azt mondta, nem kizárólag a törökök felelősek a tragédiáért, hanem ez egy NATO- művelet lehetett, az orosz gép lelövésében ugyanis több NATO-ország és egy NATO partnerország is részt vett; az amerikai, és a szaúdi légierő is érintett volt az orosz Szu-24-es lelövésében.

Wimmer ma az orosz lapnak nyilatkozva azt mondta, a NATO korai előrejelző és irányító rendszerének amerikai és szaúdi AWACS gépei is részt vettek az orosz gép elfogásában.

“Egy orosz Szu-24-es vadászbombázó nem olyasmi, amit csak egyszerűen lelőnek az égről. Ezt kizárólag az AWACS gépek bevonásával tudták megtenni.”

Wimmer elmondása szerint az incidensben érintett egyik AWACS gép az amerikai légierő ciprusi bázisáról szállt fel, egy másik pedig egy Szaúd-Arábiában működő amerikai bázisról indult. A NATO szabályozás szerint, ha úgy gondolják, hogy egy másik ország gépe sérti a légteret, felveszik a kapcsolatot a légi irányító központtal, hogy felhívják a pilóta figyelmét a hibára. Békeidőben azonban a katonai gépek számára engedélyezett legdrasztikusabb lépés, hogy leszállásra kényszerítsék a behatolót.

“Ami történt, az semmilyen tekintetben nem egyeztethető össze a nemzetközi törvényekkel. Azért lőtték le az orosz gépet, mert kifejezetten a gép lelövése volt a cél.”

Wimmer szintén megerősítette; az orosz gép lelövésének az lehetett a célja, hogy Törökország szövetségesei ezáltal törést tudjanak okozni az orosz-török diplomáciai kapcsolatokban. “Feltételeznünk kell, hogy amikor valaki szándékosan sérti a nemzetközi törvényeket, akkor egyértelmű politikai célok húzódnak a háttérben. Ebben az esetben ez a cél a Törökország és Oroszország közti diplomáciai kapcsolatok megsemmisítése volt.”

Wimmer kifejtette, hogy tavaly a Déli Áramlat gázvezeték építése az Európai Unióban amerikai nyomásgyakorlás miatt állt le. Hetekkel később Oroszország és Törökország megállapodott egy alternatív projekt, a Török Áramlat megépítéséről. Természetesen, ez éles ellentétben állt az amerikaiak szankciós politikájával.

A múlt hónap során Recep Tayyip Erdogan török államfő levelet írt Vlagyimir Putyinnak, melyben azt állította, hogy Törökországnak soha nem állt szándékában az orosz légierő gépének lelövése. Erdogan egyben részvétét és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozói irányába.


http://www.hidfo.ru/2016/07/nemet-politikus-a-nato-is-erintett-volt-az-orosz-gep-leloveseben/

Francia nagykövet: fordulópont jöhet a szankcióháborúban

Gerard Araud, Franciaország amerikai nagykövete szerint az Európai Unió olyan mértékű veszteségeket szenvedett az Oroszország elleni szankcióháborúban, ami rákényszerítheti arra, hogy minden “kényszerítő intézkedést” visszavonjon.

Araud az Atlanti Tanács washingtoni rendezvényén felszólalva kifejtette, hogy elsősorban az Európai Unió tagállamai szenvednek el veszteségeket a szankciók miatt, melyeket eredetileg Oroszország elleni “kényszerítő intézkedésként” hoztak – így nemsokára eljöhet az az idő, amikor számos tagállam bejelenti, hogy többé nem fenntarthatóak a szankciók: Oroszországra kényszerítő hatást nem gyakoroltak, az uniós tagállamoknak viszont veszteségeket okoz, emiatt nem ésszerű a fenntartásuk.

A nagykövet szerint a szankciók különösen a francia gazdaság számára voltak fájdalmasak; több iparágban válság bontakozott ki a kereskedelmi korlátozások miatt. Araud ugyanakkor ara is rámutatott, hogy az Egyesült Államokat közel sem sújtja olyan mértékben a szankcióháború, mint Franciaországot.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

Az Európai Unió júliusban hat hónappal hosszabbította meg a szankciókat. Decemberben újabb vita veszi kezdetét a hosszabbításról, de Araud szerint az európai gazdaság számára nem megengedhető a gazdasági háború fenntartása, ehelyett az Európai Unió a szankciók fokozatos kivezetését fogja fontolóra venni.


http://www.hidfo.ru/2016/07/francia-nagykovet-fordulopont-johet-a-szankciohaboruban/