Elítélte az amerikai nyomásgyakorlást a szerb védelmi miniszter

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Hoyt Brian Yee Szerbiában tett hivatalos látogatása során azt mondta; azoknak az országoknak, melyek csatlakozni akarnak az EU-hoz, követniük kell Brüsszel politikáját. Az amerikai közleményre a szerb védelmi miniszter is reagált.

“Az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Hoyt Brian Yee által tett közlemény a legmagasabb szintű nyilvános nyomásgyakorlás országunkon, aminek joga van autonóm döntéseket hozni. Nem tudom, Aleksandar Vucic elnök hogyan fog reagálni és válaszolni, de biztos vagyok abban, hogy meg tud majd birkózni a nyomásgyakorlással, ahogy eddig is tette” – mondta Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter, a Tanjug hírügynökség szerint. A történtekről a Washington Post is beszámolt.

A szerb védelmi miniszter azzal vádolja az amerikai diplomatát, hogy tiszteletlenséget tanusított Szerbia iránt. A miniszter hangsúlyozta; Szerbia saját maga hoz döntéseket az ország jövőjéről, és nincs tekintettel arra, hogy mások milyen döntést hoznának helyettük.

Hétfőn Bryan Hoyt Yee azt mondta, hogy azoknak az országoknak, melyek csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz, demonstrálniuk kell eltökéltségüket, ahelyett, hogy kettős játszmát játszanak. A Washington Post hozzátette; a diplomata egyértelműen közölte a szerb vezetőkkel, hogy Szerbiának választania kell a két nagyhatalom, a Nyugat és Oroszország közt, ha az Európai Unióhoz akar csatlakozni.

Szerb tisztviselők az utóbbi évek során rendszeresen hangoztatták: annak ellenére, hogy csatlakoznának az Európai Unióhoz, nem kívánják megszakítani kiváló kapcsolataikat Oroszországgal. Elmondásuk szerint, az Európai Unió és Oroszország közt nem kell választani, hiszen egymás természetes szövetségesei.

Szerbia ennek megfelelően az EU oroszellenes szankcióihoz sem csatlakozott, és katonai téren megpróbál egyensúlyi állapotot fenntartani a NATO-val és Oroszországgal folytatott együttműködés közt. 2013-ban a szerb parlament megfigyelői státuszt szerzet a Kollegtív Biztonsági Szerződés Szervezetében, amely egy Belorusszia, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Oroszország által alkotott katonai szövetség.

http://www.hidfo.ru/2017/10/elitelte-az-amerikai-nyomasgyakorlast-a-szerb-vedelmi-miniszter/

A német sajtó továbbra is beavatkozna a magyar belügyekbe

A választások után sem látszik megszűnni a Magyarország elleni német médiaoffenzíva. A Die Welt publicistája felháborodott azon, hogy Közép-Európában a lakosság többsége nem akar migránsokat. A szerző szerint elhamarkodott döntés volt felvenni az Európai Unióba Magyarországot és néhány térségi országot, akik szintén nem akarnak afrikai társadalomban élni.

Magyarország belpolitikája nem csak üres kampánytéma volt Németországban: a választások már lezajlottak, de a német közélet máig azzal foglalkozik, hogy a magyar lakosság miért nem akar befogadni afrikai és arab migránsokat. A Die Welt német lap újságírója propagandistája, Thomas Schmid egy újabb publicisztikával folytatta a Magyarország elleni sajtóoffenzívát, amit a német sajtó és német kormánypolitikusok már jóval a választási kampány előtt megkezdtek. A szerző szerint az Európai Uniónak azon országai, melyek nem engedélyezik a tömeges bevándorlást, szégyent hoznak egész Európára és sértik az európai értékeket.

A Die Welt publicistája kifejezetten a közép-európai országokat említi, mint olyan “illiberális államokat”, melyek szégyent hoznak az Európai Unióra. A szerző a cseh országgyűlési választások kapcsán folytatta a Magyarország elleni rágalomhadjáratot; abból indult ki, hogy a Cseh Köztársaságban bevándorlásellenes párt nyerte a választást, és ha még ehhez hozzáadjuk egy “nyíltan szélsőjobboldali” párt választáson elért eredményét, ezzel biztosan kijelenthető, hogy a társadalom nagy része ellenzi a tömeges bevándorlást. Ez a német szerző szerint felháborító.

Schmid ráadásul odáig viszi a gondolatmenetet, hogy kár volt felvenni Magyarországot és más térségi országokat az Európai Unióba, mert az “illiberális államok” megtűrése azzal fenyeget, hogy az Európai Unió keleti fertályán ez a politika általános trenddé válik. Ezen a ponton – a bevándorlásellenesség említésénél – máris említésre került Oroszország és Törökország, mint két fertelmes diktatúra, ahol van ugyan némi demokratikus választás, de ez “nem garantálja automatikusan a demokráciát.”

A Die Welt vélemény-publicisztikájára ráadásul azt sem lehet mondani, hogy ez a szerző saját véleménye, ami önmagában még nem jelenti, hogy a német sajtó állandóan kritizálná Magyarországot. Hiszen állandóan kritizálja Magyarországot.

Nem ez az első alkalom, hogy német sajtóorgánum a magyar kormány migrációs politikájával szemben nyíltan ellenzéki pozíciót vett fel. Júniusban a Tagesschau a magyar rendőrség ellen tett kirohanásokat, azzal vádolva a magyar hatóságokat, hogy meg tudták volna akadályozni az embercsempészek furgonjában megfulladt 71 illegális bevándorló halálát. A német újságírók ismeretlen úton hozzáfértek a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozati aktáihoz, és az embercsempészek lehallgatott telefonbeszélgetéseinek részletét hozták nyilvánosságra, ez alapján fogalmaztak meg vádakat a magyar hatóságokkal szemben.

Két év börtönbüntetésre ítélték a német kémet

A választási időszak előtt, és a választási kampány során egyaránt gyakran foglalkozott Magyarországgal a német sajtó. A Die Zeit április 26-án annak szükségességéről beszélt, hogy amennyiben a délkelet-európai kormányok különutas politikát folytatnak, az Európai Uniónak kormányellenes tüntetések, civil szervezetek, pártok finanszírozásával kísérletet kell tennie a kormány elmozdítására. A Die Zeit publicistájának szintén a magyar migrációs politikával volt problémája. Szeptemberben a német kancellár pedig az uniós források megvonásával fenyegetőzött, ugyanezen indokra hivatkozva.

Ugyanakkor, a Magyarország elleni német sajtóoffenzíva a németországi választások után sem látszik enyhülni, ami arra utal, hogy a lejáratókampány oka nem a választási kampány volt. Schmid kijelentése összecseng azon német politikusok és uniós vezetők kijelentéseivel, akik Magyarország és Lengyelország Európai Unióból való kizárását is lehetségesnek tartják, a migrációval szembeni hathatós fellépés okán. A szerző szerint “bárki, aki ellenzi a migránsok és menekültek befogadását, ezzel a liberális demokráciát utasítja el”, és ezzel az állásponttal az EU keleti tömbjének tagjai “frontális támadást intéznek az Európai Unió mint jogi közösség ellen.”

Schmid szerint majdnem eljutottunk arra a pontra, hogy az Európai Unió keleti bővítését utólag “elsietettnek” lehet minősíteni. Mint kiderült, Brüsszel az újabb tagállamok felvétele során “nem fordított kellő figyelmet” arra, hogy a tagjelölt országok “az európai jog szellemét” is elfogadják – amely kifejezéssel a szerző ki nem mondottan a bevándorlás és multikulturalizmus igenlésére hivatkozott.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-nemet-sajto-tovabbra-is-beavatkozna-a-magyar-belugyekbe/

Juncker: Oroszország jelentős szerepet tölt be az európai biztonságpolitikában

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint Oroszország nélkül nem garantálható az Európai Unió biztonsága, és egy multipoláris világrendben már nem megengedhető, hogy az EU az Egyesült Államok iránymutatását kövesse.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság Strasbourgban, az Institute of Political Studies rendezvényén felszólalva fejtette ki nézeteit Oroszország európai biztonságpolitikában betöltött szerepével kapcsolatban. A politikus egyúttal a britek Európai Unióból kilépéséről is beszélt, ami szintén nagy hatást gyakorol az európai biztonsági struktúrára. Juncker szerint Oroszország jelentős szerepet tölt be az európai biztonságpolitikában, és ez a jövőben méginkább előtérbe kerülhet.

“A számos nézeteltérés ellenére el kell ismernünk az a tényt, hogy Európa biztonsági felépítménye alapjaiban hibás lenne Oroszország részvétele nélkül” – mondta.

Juncker az előadás során kifejezte támogatását egy “multipoláris nemzetközi közösség” iránt, mellyel szemben a nemzetközi viszonyok korábbi állapotát hozta fel ellenpéldaként; elmondása szerint az unilaterális rendszer egy “egyoldalúan kinyilvánított diktatúra, ahol mások egyetlen ország iránymutatását követik.”

Ugyanezen a napon a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette; Oroszország abban érdekelt, hogy az Európai Unió egy “egységes, erős, kiszámítható és barátságos partner” legyen.

Juncker már korábban is beszélt arról, hogy Európának nem lehet saját biztonsági felépítménye Oroszország részvétele nélkül.

Juncker: Oroszországgal együtt kell garantálni Európa biztonságát

Az európai politikában mindinkább teret nyer az az elképzelés, miszerint az Európai Unió saját védelmi ipart kell megalapozzon, és Oroszországgal közösen kell gondoskodjon Európa biztonságáról. Ez a fejlemény szorosan összekapcsolódik azzal a ténnyel, hogy az EU katonai lehetőségeinek tekintélyes hányadát az Egyesült Királyság adta; a britek Európai Unióból való kilépésével az Európai Unió katonailag meggyengül, így az Oroszországhoz való katonai közeledés mindinkább reális alternatívának tűnik.

http://www.hidfo.ru/2017/10/juncker-oroszorszag-jelentos-szerepet-tolt-be-az-europai-biztonsagpolitikaban/