A liberálisok néhány évtized alatt lecserélik Európa lakosságát

Az északi országokban a liberális vezetők a lakosság elöregedésére hivatkozva támogatták a migránsok betelepítését. Néhány évtized után ma már annyi színesbőrű migráns él Skandináviában, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az északi lakosság kisebbségbe szorul.

Az európai társadalom hanyatlik. A második világháborút követően, 1955-ben Európa lakossága még a világ összlakosságának 23%-át jelentette. A várakozások szerint 2050-re azonban ez az arány alig hét százalékra csökkenhet. A második világháború után a gyermekvállalási hajlandóság magas volt, mert a gyermekvállalás az akkori társadalmi-politikai környezetben még elismert és ösztönzött volt. Ma az európai társadalmak korfája egy fordított piramis képét mutatja, ahol a lakosság többsége idős vagy idősödő középkorú, miközben a liberalizmus mint uralkodó ideológia a gyermekvállalás ellen hangolja az embereket, mondván, hogy a családalapítás az egyén önmegvalósításának útjában áll.

A hanyatlás különösen az északi országokban látványos, ahol a magas életminőség és a fejlett szociális ellátórendszer lehetővé tette nagy létszámú migráns közösségek letelepítését. Az északi országok liberális vezetői azzal próbálták megoldani a lakosság elöregedéséből adódó gazdasági problémákat, hogy támogatták a fiatal migránsok letelepedését. Ennek köszönhetően ma Dánia lakosságának több mint 9%-a bevándorlók leszármazottja, Svédországban és Norvégiában pedig ennél is sokkolóbb a helyzet.

Az 1990-es évek kezdetén Norvégia lakosságának mintegy 4,3%-a volt migráns. Alig több mint két évtizeddel később ez az arány már 16,3 százalék. Svédországban az 1960-as években a lakosság 4%-a volt bevándorlók leszármazottja, 2015-ben pedig már 17 százalék. Finnországban szintén ilyen gyorsan nő a migránsok száma, bár ott később kezdődött a betelepítés. A finn társadalomban a 25 és 44 év közöttieknek országosan mintegy tíz százaléka bevándorlók leszármazottja – ez az arány a fővárosban a legmagasabb, ahol a korcsoportban minden ötödik finn állampolgár rendelkezik nem-európai felmenőkkel. Mára az 5,4 milliós lakosságnak 6,2%-a migráns, 85%-ban első generációs bevándorló.

Ezek a számok önmagukért beszélnek: azokban az országokban, ahol a kormány nem akadályozza meg a migránsok letelepedését, a nem-európai bevándorlók száma egy generáció alatt sokszorosára nő, hiszen afrikai és közel-keleti társadalmakra nem az a gyermekvállalási hajlandóság jellemző, ami a liberális-individualista Európára, hanem családonként a 6-8 gyermek sem ritka. Ahol az ilyen szapora népcsoportokból beengednek néhány tízezret, ott tíz éven belül több százezres kisebbségről beszélhetünk, két-három évtized elteltével pedig milliós tömegről. Fél évszázad alatt a színesbőrű lakosság több milliós tömeggé duzzad, a fehér európai lakosság pedig kisebbségbe szorul a saját hazájában. Nyugat-Európában már több mint 40 millió arab és afrikai bevándorló él. Ezt akarják a liberálisok, és az északi országok tapasztalata azt mutatja, hogy a lakosság kellő elöregedése esetén nem elégednek meg a fehér lakosság lassú genocídiumával, hanem leplezetlenül felajánlják földjeinket az afrikai és közel-keleti migránsoknak.

http://www.hidfo.ru/2016/09/a-liberalisok-nehany-evtized-alatt-lecserelik-europa-lakossagat/

A magyar oktatás hiányosságaira alapozták a baloldali kampányt

Gyurcsány: “A zsigereimben érvénytelen népszavazást érzek”

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint az a kormány leváltásának kulcsa, hogy a jobboldal el kell higgye, hogy a kormány nem leválthatatlan. Gyurcsány Ferenc pártja sikeresen megosztja a magyarságot egy történelmi jelentőségű népszavazás előtt.

„Van történelmi jelentősége a népszavazásnak. Nem találkozunk már menekültnyomással Magyarországon, nem mi vagyunk a célország, Európának van ilyen problémája. Inkább abban az értelemben van súlya a népszavazásnak, hogy megerősíti-e a miniszterelnököt az elmúlt hat éves politikájában” – mondta a DK elnöke, az ATV-nek nyilatkozva. A radikális atlantista párt kampánya során arra törekszik, hogy Orbán Viktor személyére redukálja a kvótareferendum kérdését; hiszen a közvélemény-kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy a kényszerbetelepítés megakadályozását jóval többen támogatják, mint ahányan Orbán Viktorra szavaznának.

Az utóbbi hónapok során számos közvélemény-kutatás jutott nyilvánosságra, melyekből kiderült, hogy a Fidesz és a Jobbik szavazói mellett a baloldali pártok támogatóinak tekintélyes hányada is ellenzi a migránsok betelepítését. A lakosság több mint nyolcvan százaléka egyértelműen nemet mond a tömeges bevándorlásra, emiatt az október 2-i kvótareferendumon nem csak Orbán Viktor támogatói, hanem Jobbikos, DK-s, MSZP-s, LMP-s szavazók is nemmel voksolnának. Ebből következően a bevándorlást támogató pártok most arra törekszenek, hogy a bevándorlást ellenző szavazók közül lehetőleg csak azok menjenek el szavazni október másodikán, akik Orbán Viktort is támogatják.

A Demokratikus Koalíció kampánystratégiájának tehát szerves része, hogy a bevándorlást ellenző választók tömegét megpróbálják leapasztani egy kizárólag Fideszes szavazókból álló tömegre. Ez ugyanis lényegesen kevesebb, mint ha minden párt bevándorlásellenes választói részt vennének a népszavazáson – így nagyobb esélye van annak, hogy a népszavazás érvénytelen lesz. Gyurcsány emellett az ATV-nek nyilatkozva azt is egyértelművé tette, hogy ez a kérdés nem a baloldali sikerek esélyéről szól, hanem arról, hogy sikeresen meggyőzzék a jobboldalt.

A pártelnök szerint, ha érvénytelen lesz a kvótareferendum, “ez lesz az elmúlt tíz év legnagyobb veresége, az ellenzék számára pedig az első komolyabb győzelem, hiszen meg fog rendülni a miniszterelnök leválthatatlanságába vetett jobboldali hit, és mindig ez az első út a bukás felé.”

Bár korábban a Jobbik kezdeményezte a bevándorlásról egy népszavazás kiírását, a népszavazás tényleges kiírását követően a Jobbikos sajtó üzenetei kétértelműek voltak; több esetben megpróbálták Orbán Viktor személyére redukálni a kvótareferendum kérdését, és passzivitásra ösztönözték a választókat. Ennek szintén megvan a maga oka: Vona Gábor már júniusban kijelentette, hogy fel fogja szólítani Orbán Viktort a lemondásra, ha érvénytelen lesz a referendum. Ez némileg érthetőbbé teszi, miért nem tudják eldönteni a Jobbikos sajtó véleményformálói, hogy érvényes, vagy érvénytelen referendumot akarnak: nekik pártpolitikai szempontból mindkét alternatíva megfelelő.

A DK elnöke viszont egyértelművé tette, hogy a miniszterelnök nem fog lemondani, bármi történjen is. Azt mondta: „nekünk minden jó, politikai technikákról nem vitatkoznék. A fontos inkább a végeredmény, hogy álljon fel egy demokratikus alternatíva.” A Demokratikus Koalíció számára amiatt fontos a referendum érvénytelensége, mert a párt retorikájának alapja, hogy ők a demokratikus ellenzék, a kormány pedig egy diktatúrába hajló, despotikus hatalom. Ha a referendum érvényes, az alapjaiban zúzná szét a DK retorikáját, hiszen többé nem hivatkozhatnának a demokratikus többségre. Ugyanakkor, ha a referendum érvénytelen lesz, a liberálisok semmit nem kell változtassanak a mondanivalójukon: a következő években is azt ismételgethetik, hogy a kormány diktatúra (“hiszen a lakosság nem szavazta meg a bevándorlás elleni fellépést”), ők pedig a demokratikus ellenzék, akik harcolnak a diktatúra ellen. Gyurcsány így érvelt: “Mondhatja, hogy a többség őt támogatja, de azt is ő mondta, hogy a népakarat a legitim kifejezése a népszavazás. A népakarat pedig azt mondja, hogy nincs igaza, viszontlátásra. A zsigereimben érvénytelen népszavazást érzek.”.

Az érvénytelen referendum tehát biztosítja számukra a rétegpártként túlélés lehetőségét, miközben egy érvényes referendum által bizonytalan helyzetbe kerülnének, amiben a szakértőik számára nem egyértelmű, hogy lehet megőrizni korábbi támogatottságukat. Így forgácsolják szét pártérdekek az országot – a pártoskodást pedig külső hatalmak is támogathatják, hiszen az október 2-i referendum lavinát indítana el Európában. Az Európai Unió 28 tagállamából Magyarország az egyetlen, ahol népszavazással véleményt lehet mondani arról, akarjuk-e nagy létszámú idegen népcsoportok betelepítését.

http://www.hidfo.ru/2016/09/gyurcsany-a-zsigereimben-ervenytelen-nepszavazast-erzek/

A bevándorláspárti liberális baloldal arra alapozza kampányát a kvótareferendum előtt, hogy a magyar lakosság többsége semmilyen idegen nyelven nem beszél. A baloldal így megteheti, hogy letagad mindent, amiről egyébként a nyugat-európai sajtóban is meggyőződhetnének az emberek.

A Bokros Lajos féle Modern Magyarország Mozgalom, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért is arra biztatja a magyar választókat, hogy ne vegyenek részt az október 2-i kvótareferendumon. Kedd délután Győrben a pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol kijelentették, hogy szerintük értelmetlen és tárgytalan ez a népszavazás, mert az Európai Unióban senki nem is tervez olyat, hogy kvótával migránsokat telepítsenek Magyarországra. Bokros Lajos szerint a kötelező betelepítési kvótát a kormány találta ki, abból a célból, hogy ezzel elterelje a figyelmet saját hibás politikájáról. A liberális politikus emellett kijelentette; “nincs napirenden az Európai Unióban, hogy Magyarországra illegális migránsokat telepítsenek, kvótával vagy kvóta nélkül”.

Úgy tűnik, ezúttal a liberális baloldal arra alapozta a népszavazást megelőző kampányt, hogy a magyar lakosság többsége semmilyen idegen nyelvet nem beszél – emiatt megtehetik, hogy a brüsszeli vezetők népszerűtlen intézkedéseit egyszerűen letagadják. Az uniós politikában hónapok óta meghatározó kérdés a betelepítési kvóta, emiatt aki nem csak a magyarországi sajtóból tájékozódik, annak olyan érzése támadhat a keddi sajtótájékoztató láttán, mintha a balliberális politikusok egy alternatív valóságban élnének.

Az Eurostat adatai szerint a nyelvoktatás terén Magyarország nemhogy elmarad az uniós átlagtól, de majdnem nálunk legrosszabb a nyelvoktatás az egész Európai Unióban. A 28 tagállamban átlagos érték, hogy a munkaképes korú, 25-64 év közti lakosság kétharmada az anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelvet is beszél. Magyarországon ez az érték alig haladja meg a 37%-ot. A magyar lakosság kétharmada az uniós politikával kapcsolatban kizárólag a hazai sajtóból tud tájékozódni, nyelvismeret híján rá van utalva arra, amit valamelyik pártsajtóból, vagy Soros György “független” médiabirodalmából megtudhat. Ezeknek az állításoknak hitelességét azonban nem tudja ellenőrizni, hiszen a hazai sajtó mellett nem tudja figyelemmel kísérni más országok sajtóorgánumait.

A liberális baloldal a kvótareferendum kapcsán láthatóan arra alapozza a kampányát, hogy a választók többsége nem tud külföldi sajtóból tájékozódni a migránskvótákkal kapcsolatban, emiatt arra van utalva, amit a magyarországi balliberális sajtóban megtalál. Miközben az ellenzéki pártok gyakran próbálják mozgósító eszközként használni az oktatás helyzetének felemlegetését, úgy tűnik, a liberálisok nagyon is előnyét élvezik annak, hogy a magyar oktatás állapota olyan, amilyen. Ha a magyar lakosság többsége nyelvtudás szempontjából legalább közelítené az uniós átlagot, a liberális baloldal nem tehetné meg, hogy megalapozott érvelés helyett egyszerűen letagadja a tényeket.


http://www.hidfo.ru/2016/09/a-magyar-oktatas-hianyossagaira-alapoztak-a-baloldali-kampanyt/