Megkezdődik a világ dollártalanítása

William Engdahl, a New Eastern Outlook politikai megfigyelője szerint minden térségi hatalomnak érdekében áll a multipoláris világrend kialakítása, mert az amerikai gazdaság elkerülhetetlenül összeroppan, és a dollár monopolhelyzetének fennmaradása esetén magával húzná a világ más régióit is.

Oroszország, Kína, India és más felemelkedő hatalmak együttműködnek a többpólusú világrend kialakításán: a nemzetközi kapcsolatok olyan rendszere jön létre, amelyben az euro-atlanti hatalom nem tudja ráerőltetni saját értékrendjét és politikai rendszereit más kultúrákra, mert elveszíti hegemónhelyzetét. Az amerikai külpolitika által uralt egypólusú világrend – úgynevezett “Új Világrend” – stabilitása megbomlott, mert az Egyesült Államok elveszítette monopolhelyzetét, és folyamatban van más hatalmi pólusok felemelkedése. William Engdahl szerint Washington már nem tudja megakadályozni – legfeljebb hátráltatni tudja – ezt a folyamatot, mert politikai hatalma folyamatosan gyengül, miközben gyakorlatilag államcsőd állapotában működik az Egyesült Államok.

A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország és Kína fokozatosan csökkenti az amerikai dollárral szemben fennálló függő viszonyt. Oroszország az olajkereskedelemben rubel használatára történő átállása végleg aláássa az Egyesült Államok monopolhelyzetét; Engdahl szerint ezzel “megkezdődik a világ dollártalanítása”. Az átállásnak – az olajár rubelben jegyzésének – köszönhetően pedig Washington nem csak gazdasági, de politikai téren is elveszíti monopolhelyzetét. Megakadályozni a folyamatot közel lehetetlen, hiszen az Egyesült Államok a dollár korlátlan nyomtatása, és az adósságplafon évenkénti megemelése miatt gyakorlatilag egy állandó államcsőd állapotában működik, a térségi hatalmak pedig lehetőségként tekintenek erre a változásra. “A világ nagy része elkezdte felismerni, hogy az Amerikai Egyesült Államok, a hegemón, az egyetlen szuperhatalom, nevezzék bárminek is, de-facto csődbe jutott.”

Ennek részeként nem pusztán az olajkereskedelem dollármentesítéséről beszélhetünk, hiszen az Egyesült Államokat egyszerre több fronton sújtja komoly csapás. Teljes amerikai iparágak vannak kiszervezve más országokba, a munkanélküliség egyre nagyobb problémává válik, az USA államadósságát pedig trillió dollárban mérik, ami arról árulkodik, hogy az amerikai gazdaság egésze borzalmas állapotban van. A JP Morgan elemzői szerint az amerikai gazdaság lassulása a következő években 75%-kal fokozódhat. Miközben 2016-ban a globális gazdaság 2,6%-os növekedésével számolnak, az amerikai gazdaság a recesszió szélére jutott.

http://www.hidfo.ru/2016/01/megkezdodik-a-vilag-dollartalanitasa/

Az amerikaiak továbbra sem vehetnek részt az ukrán rendezésben

Németország nem támogatja az Egyesült Államok bevonását Európa legnagyobb jelenkori konfliktusának – az ukrán válság – megoldásába. A külügyminisztérium közleménye alapján a rendezésről a térségi hatalmak folytatnak egyeztetést, amerikai diplomaták a továbbiakban sem vehetnek részt a tárgyalássorozaton.

Németország külügyminisztériuma pénteken megjelent közleményében kijelentette, hogy az ukrán válság rendezését szolgáló béketárgyalások a “normandiai négyek” képviselői közt folytatódnak, amit más nemzetközi szereplőkre nem kívánnak kiterjeszteni – azaz Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna dönt a válság rendezéséről, az Egyesült Államok bevonására pedig továbbra sem fog sor kerülni. A közlemény arra válaszként lett kiadva, hogy az ukrán elnök, Petro Porosenko kijelentette; szerinte az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is be kellene vonni a béketárgyalásokba. A német külügyminisztérium azonban a továbbiakban is elutasítja a normandiai formátumtól való eltérést.

Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a tárgyalások résztvevői folyamatos kapcsolatban állnak, és ez a formátum jelentős eredményeket produkált a tűzszünet elérésében, és a konfliktus rendezése terén. A négy ország vezetői közti tárgyalásokat követően sikerült megkötni a minszki egyezményt, amit februárban írtak alá a kijevi kormány és az Ukrajnától függetlenedő, orosz többségű régiók képviselői. A megállapodás rendelkezik Ukrajna alkotmányos reformjáról, a kijevi kormányt el nem ismerő területek státuszáról, emellett előírja, hogy minden külföldi fegyveres erő el kell hagyja Ukrajna területét.

Az Egyesült Államok azonban megkötése óta szünet nélkül sérti a minszki egyezményt, mert ahelyett, hogy kivonulnának, a konfliktus kezdete óta folyamatosan érkeznek amerikai katonák Ukrajna területére. Az amerikai katonák és más NATO-tagállamok katonái nyilvánvalóan idegen fegyveres erő. Ukrajnában jelenlétük akkor is sérti a minszki egyezményt, ha ott tartózkodásukat egyéb egyezményekkel és hadgyakorlatokkal támasztják alá. A nyugati sajtó a minszki egyezmény ezen kitételét azonban kizárólag az orosz fegyveres erőkre vonatkoztatja, annak ellenére, hogy orosz katonák Ukrajnában tartózkodására továbbra sincs bizonyíték, az Egyesült Államok pedig bevallottan több ezer fegyverest állomásoztat Nyugat-Ukrajnában.

http://www.hidfo.ru/2016/01/az-amerikaiak-tovabbra-sem-vehetnek-reszt-az-ukran-rendezesben/

Indonéziában is túléléséért küzd az egypólusú világrend

Az indonéz fővárosban, Jakartában elkövetett merényletsorozatért a felelősséget a Daesh (Iszlám Állam) vállalta magára. A kivitelezés koncepciója azonban inkább a terrorszervezet hátrányára szolgál. A takfirista ideológia térségbeli támogatottságának és a rendelkezésre álló eszközöknek előre nyilvánvaló hiánya miatt a látványos brutalitás elmaradt. Felmerül a kérdés: ilyen körülmények között a Daesh miért vállalta fel mégis a támadást?

A támadásban részt vevő személyek pontos száma még nem tisztázott. A hét halott között az öt támadó mellett egy kanadai állampolgár, és az indonéz biztonsági erők egyik embere van. Két támadót élve fogtak el. A merénylők motorkerékpárokról, házi készítésű kézigránátokat dobáltak a városközpontban tartózkodó emberekre, és csőbombát robbantottak egy rendőrposztnál.

Indonézia a föld legnagyobb muszlim populációval rendelkező országa, és a világ negyedik legnépesebb államalakulata. Az Indiai-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő stratégiai fekvése mellett (Malakka-szoros) a legnagyobb szigetország. A Jemaah Islamiyah által 2000-2005 között elkövetett merényletek óta az extremista iszlám ideológiájú szervezeteket az indonéz biztonsági erők a Szulavézi-sziget esőerdejébe szorították vissza, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ott is maradjanak. A nagyvárosokban és az indonéz szigetvilág más részein a biztonsági intézkedések következtében az iszlamisták azóta képtelenek a térnyerésre.

Az indonéz szakszolgálatok adatai szerint az országból összesen 500 állampolgár csatlakozott a Daesh szíriai és iraki műveletéhez. Ez a szám a több mint 200 milliós muszlim közösség arányában elenyészően kevés és azt mutatja, hogy még az indonéz társadalom radikális iszlamista rétege is elutasítja a Daesh ideológiai fennhatóságát. Ez a réteg ehelyett a lokálisan jelen lévő radikális csoportokat támogatja. A legjelentősebb ilyen csoport az al-Kaida helyi szárnyaként számon tartott Jemaah Islamiyah (JI). A JI a 2002-2005 közötti időszakban külföldi, az atlanti tengely országaiból érkező turisták által kedvelt üdülőhelyek, és az ausztrál követség ellen elkövetett öngyilkos robbantásos merénylet révén vált hírhedtté. A JI elutasítja a Daesht, és semmilyen együttműködést nem folytat vele indonéz területen.

Az indonéz rendőrség által a lefoglalt támadóeszközökről közzétett fotókon házi készítésű gránátok és csőbomba látható egy maroklőfegyver mellett. Ha a merénylők arzenáljában kizárólag ezek a fegyverek szerepeltek, akkor az azt jelenti, hogy a Daesh indonéz hálózata rendkívül kezdetleges, talán nem is létezik. A két élve elfogott  merénylő pedig bizonyíték arra, hogy a terroristák nem voltak egységesen készek saját életük feláldozására.

Az akciónak a Daesh eddigi merényleteivel ellentétben nem volt igazi brutális propaganda jellege. Az indonéz hatóságok az utóbbi időben a terrorszervezet lehetséges kibontakozásának megakadályozására az országba érkező ujgur extrém iszlamisták felderítésében és elfogásában a kínai szolgálatokkal kooperálnak. A Szulavézi belső központi területén a JI mellett a szintén az esőerdő mélyén működő Daesh szimpatizáns szakadár iszlamista csoportok (JAT, KOMPAK, Santoso) állományban, támogatottságban és fegyverellátmányban lekorlátolt lehetőségei a JI dominanciája és a biztonsági monitorozás miatt olyannyira szűkek, hogy műveleti kapacitásuk semmisnek mondható.

Indonéziát számos különböző népcsoport alkotja, és a közöttük fellépő erőszakos jellegű etnikai-vallási konfliktusok sorozata (Dili, Maluku, Sambas, Sampit, Walisongo) legutóbb a XX.-XXI. század fordulóján söpört végig az ország szigetein. A konfliktussorozat a központi kormányzat ellenőrzése alatt álló területek egy részének függetlenedésével zárult (Kelet-Timor), más területek nagyfokú autonómiát kaptak (Nyugat-Pápua, Aceh).

Fontos felhívni arra a tényre a figyelmet, hogy az indonéz területen a különböző etnikai-vallási vonalak mentén fellépő “függetlenedési törekvések” a volt Jugoszlávia területén zajló ugyanilyen jellegű folyamatokkal teljesen egy időben zajlottak, és mindkét esetben ugyanazon forgatókönyv szerint valósultak meg.

A történéseket felügyelő nemzetközi katonai erőstruktúra felállítása (SFOR-INTERFET) minden esetben a NATO atlanti tengely vezető országainak felügyelete alatt történt. Az SFOR létrehozásánál az USA adta a katonai potenciál nagyobb hányadát és a parancsnoki tisztet betöltő személyt, míg az INTERFET ausztrál vezetés alatt operált.

Az addigi államközösségek felbomlása után mind a Balkánon, mind az indonéz régióban bizonyos tiszta etnikai alapú területek kiváltak (Montenegro, Kelet-Timor) míg más ugyanilyen területeket továbbra is kényszerközösségbe kényszerítettek (Bosznia, Aceh, Nyugat-Pápua), megvetve ezzel egy újabb konfliktus kibontakozásának lehetőségét, és egy későbbi ismételt beavatkozás alapjait.

Indonézia esetében ezek a kényszerközösségek időzített bombaként ketyegnek. Az indonéz kormányzat nyomás alá helyezésére elég az ilyen típusú közösségek egyetlen tagját megtámogatni egy a mostani jakartai történés által előidézett instabilitás okozását feltételező helyzetben. Az indonéz régió számos ilyen kényszerközösségből áll, és az első nagyobb dominó felborítása után a függetlenedési törekvések helyi erőszakcselekményei, és az arra a központi kormányzat által adott szükségválaszok viharos gyorsasággal söpörnek majd végig a szigetvilágon. Ezt a folyamatot az atlanti geopolitikai blokk egy újabb beavatkozási jogalapként tüntetheti fel. Ennek a lehetőségnek a valószínűségét bizonyítja, hogy az Ausztrál Haditengerészet gyorsított ütemben hajtja végre flottája teljes modernizációját, melynek első lépcsőjében a pontosan ilyen földrajzi környezetben végrehajtandó beavatkozásokra tervezett Canberra osztályú helikopter hordozó anyahajóból 2015 decemberében üzembe helyezték a másodikat is. A két hordozón kívül három Hobart osztályú légtérvédelmi irányított rakétaromboló építés alatt áll, és a tervek szerint 11 db épül majd összesen ebből a típusból, ami az ausztrál partszakasz lefedésére elegendő kapacitás többszöröse.

Eközben az indonéz központi kormányzat felmérve az atlanti tengely távlati geopolitikai stratégiájában a szigetországnak szánt szerepet, tárgyalni kezdett Washingtonnal. Joko Widodo elnök október végi washingtoni látogatása során kifejezte Indonézia csatlakozási szándékát a TPPI-hez és haditechnikai együttműködést kötött Japánnal. A védelmi kiadások tervezett megduplázása helyett annak csökkentését határozta el a kormányzat a 2016-os évben, és ez a tervezett orosz Szu-35 flottavásárlás biztos meghiúsulását jelenti. Emellett az amerikai légierő indonéz területi kapacitásainak növeléséről is megállapodás született.

Mindezt figyelembe véve látható, hogy a mostani jakartai támadás egyetlen geopolitikai nyertese szintén az USA, amely a központi indonéz kormányzatra való nyomásgyakorlás céljára próbálja felhasználni a merénylet által előidézett bizonytalansági faktort. A központi kormányzat atlanti blokk melletti elköteleződését jelző lépésektől függetlenül az ausztrál flotta rohamos léptékű újrafegyverzése, és a régióban fellépő vallási-etnikai feszültségek törésvonalainak elmélyítése egy Indonézia megroppantására irányuló távlati terv részei. Ennek a tervnek az alapjai a hasonló koncepciójú balkáni újrafelosztással együtt kerültek lefektetésre, és bármikor aktivizálhatók. Az önálló indonéz pólus, mint regionális tengeri hatalmi tengely felemelkedése megakadni látszik, és a stratégiai fekvésű, negyedik legnépesebb ország így egyelőre nem képes kilépni az atlanti tengely nyomása alól. Ez a Kína szempontjából létfontosságú Malakka-szoros feletti közvetlen vagy áttételes amerikai ellenőrzés és a Fülöp-szigeteken tervbe vett amerikai katonai bázisok újranyitásával együtt a Kínára irányuló geopolitikai nyomás fokozását szolgálja, és nagyban fékezi a multipoláris világrend kialakulásának folyamatát a délkelet-ázsiai térségben.

http://www.hidfo.ru/2016/01/indoneziaban-is-tuleleseert-kuzd-az-egypolusu-vilagrend/

Németország: 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók

A német szövetségi rendőrhivatal nyilvánosságra hozta a statisztikákat a tavalyi év során migránsok által elkövetett bűncselekményekről: több mint 186 ezer bűneset, mindet bevándorlók követték el. Ebbe még nem tartoznak bele az év végi esetek.

A Bild német napilap exkluzív anyagban számolt be arról, hogy 2015 januárjától novemberig összesen 186235 bűncselekményt követtek el bevándorlók, ami 70 ezerrel meghaladja az előző évi adatokat. A statisztikát a szövetségi rendőrhivatal hozta nyilvánosságra, és elsőként a Bild közölte le. A dokumentum szerint a migránsok által elkövetett bűncselekmények kétharmada testi sértés, rablás (a kettő együtt 98939 eset), ill. közokirat-hamisítás volt. A mintegy százezer erőszakos bűncselekmény mellett külön kategóriaként említették a szexuális jellegű bűncselekményeket (1462), aminek részét képezi gyermekek elleni szexuális zaklatás, illetve fiatal nők elleni nemi erőszak (404 eset). A statisztikába még nem tartozik bele az év végén, Kölnben és más nagyvárosokban történt tömeges jellegű szexuális zaklatás, ami csak Köln tekintetében egyetlen nap alatt több mint 500 újabb esetet jelent.

A dokumentum arról is beszámol, hogy 2015 szeptembere óta a menekülttáborokban regisztrált szexuális bűncselekmények száma is drasztikusan nőtt. Ezeket főként szíriai, albán, koszovói, ill. szerbiai muszlim bevándorlók követték el. A statisztika kiugró pontja december 31.-e lesz, amikor Kölnben és más városokban arab és afrikai migránsok több száz nőt raboltak ki, molesztáltak, és erőszakoltak meg. A német rendőrség eddig 561 bűnesetet regisztrált a Kölnben történtek kapcsán.


http://www.hidfo.ru/2016/01/nemetorszag-186-ezer-buncselekmenyt-kovettek-el-bevandorlok/

Külügyminiszter: Európa el kell fogadja, hogy a migrációs válság megoldásának része az erőszak

Az Európai Uniónak nem lenne szabad a migrációs válság miatt áthárítania a felelősséget Törökországra; az osztrák külügyminiszter szerint ezzel Törökország csak még erősebb tárgyalási pozícióhoz jut, Európa pedig kiszolgáltatottabbá válik.

Sebastian Kurz a Die Welt napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Unió ezzel túl nagy hatalmat ad Ankara kezébe, mert az EU határait ezáltal nem Európa, hanem Törökország ellenőrzi, ami különösen veszélyes. Az Európai Unió próbálja áthárítani a felelősséget a szíriai válság humanitárius vonatkozásai kapcsán, és “Törökországgal végezteti el a piszkos munkát”: Ankara 3 milliárd eurót kap a menekültek feltartóztatására; ebből az összegből mintegy 2,2 millió szíriai menekültet kellene elszállásolnia, hogy így ne az Európai Unióba utazzanak tovább. Az osztrák külügyminiszter szerint ezáltal Európa válik még kiszolgáltatottabbá, mert a tömeges bevándorlás szabályozásának lehetősége egy másik hatalom kezében van.

Kurz a lapnak nyilatkozva kifejtette; az Európai Unió vezetői irtóznak annak gondolatától, hogy az erőszak látványa saját határaikon váljon mindennapossá, és ezért őket terhelje felelősség. Szívesebben látnák azt, hogy Törökország hatóságaihoz kapcsolódik a barbár bánásmód képe, és nem az európai rendőrökhöz. A külügyminiszter szerint azonban ehelyett “az Európai Unió vezetői el kellene fogadják, hogy a migrációs válságot nem lehet megoldani az erőszak undok látványa nélkül”. Törökország erősebb pozícióhoz jut és nagyobb politikai befolyást szerez az Európai Unióban, mert a török hatóságok elfogadják, hogy a problémák egy részét csak erőszakkal lehet megoldani, miközben Európa arra törekszik, hogy továbbra is a béke szigetének látszódjon.

Sebastian Kurz szerint Törökország hosszú távon is a Közel-Kelet és Közép-Ázsia országaiból érkező menekültek elsődleges célpontja marad, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Európa határain gyülekeznek potenciális bevándorlók milliói, és Törökországon múlik, hogy tömegesen megindulnak-e Európa felé. Ankara ezt a zsarolási potenciált nem csak anyagi támogatás kikényszerítésére használta – amit a tagállamok kell megfizessenek, az adófizetők pénzéből -, hanem politikai engedményeket is kikényszerített: ígéretet a vízummentességre vonatkozóan, és a török EU-csatlakozási tárgyalások újraindítását.

http://www.hidfo.ru/2016/01/kulugyminiszter-europa-el-kell-fogadja-hogy-a-migracios-valsag-eroszak/

Döbrögi tündöklése és…bujdosásai!

A tavalyi év témái sajnos ma éppúgy érvényesek, mint megírásuk pillanatában. Arról írtunk, hogy sok szektorban már katasztrofális a munkaerőhiány, és aggasztóan áll össze Magyarországon a nyomoralapú társadalom modellje. Az egyetemek autonómiáját is teljesen megszüntették, de ez nem volt elég: 2015-ben hatvan szakot szüntetett meg a kormány.

Miközben Orbán évek óta ellógja kormánya legvállalhatatlanabb törvény,- és alkotmánymódosításainak végszavazásait, a Fidesz továbbra is mindent megtesz azért, hogy ne lehessen népszavazás a vasárnapi boltbezárásról. Az EU egyre kevésbé tolerálja a Fidesz mutyipolitikáját, végre feltűnt nekik is, hogy milyen feltűnően drágán épülnek nálunk a dolgok.

6. A kivándorlás miatt sok szektorban már katasztrofális a munkaerőhiány

Sorra lépnek le Magyarországról azok, akiknek van Nyugat-Európában használható tudása. A hazai hiányszakmák listája sajnálatos módon hónapról-hónapra csak bővül. Folyamatosan vándorolnak ki orvosaink, informatikusaink és mérnökeink. Újabban nincs már elég hentes, pincér, pénztáros, bolti eladó, mozdonyvezető, cukrász, sőt, még varrónő se, hiszen többen közülük már nyugatra mentek szerencsét próbálni. Ami még nagyobb baj lehet, hogy évről-évre egyre több gimnazista is valahol Nyugat-Európában képzeli el a saját jövőjét.

A felsőoktatásban is aggasztó a helyzet. Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport tavaly áprilisban elkészült felmérése szerint az egyetemeken és a főiskolákon lévő hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy rövidebb ideig, 52 százaléka, hogy hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalék pedig külföldön szeretne letelepedni. A tanulmány szerint az is kijelenthető, hogy a tartós kivándorlási hajlam növekedett valamelyest az elmúlt két évben a felsőoktatásban tanuló diákok között.

Ráadásul a politika sem partner, hogy mindez megváltozzon: a Fidesz képtelen megérteni, hogy Magyarország jövője nem az olcsó munkaerőben és az alacsony termelékenységben rejlik, hanem ennek pont az ellenkezőjére kellene törekedni. A kormány azonban valamilyen oknál fogva erre nem hajlandó, ezzel terelve tévútra a magyar gazdaságot és munkaerőpiacot.

A szakképzett munkaerő távozásával jó ütemben halad az ország afelé, hogy a képzetlen, rosszul fizetett munkások országává váljon.

5. Túlárazott közbeszerzések, haveroknak államosított piacok: egyre kevésbé tolerálja az EU a Fidesz mutyipolitikáját

2015-ben több jelét is láthattuk, hogy elege lett az EU-nak a Fidesz mutyi- és havertámogató politikájából, hiszen egyrészt, felfüggesztették az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányadót, másrészt, befagyasztották az útépítéshez kapcsolódó támogatásokat a versenyellenes magyar szabályozás miatt.

Az Európai Unió már jóval korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel az új törvények súlyosan versenyellenesek voltak (a dohánypiacra kivetett új adó esetén még szakértőnek sem kellett lenni ahhoz, hogy látni lehessen, az adó a haveri cégeknek kedvez), az útépítési támogatások kifizetései pedig már 2014-ben is akadoztak. Utóbbival kapcsolatban ráadásul nemcsak a versenyellenes szabályozás a probléma, hanem a feltűnően magas költségek is. Nem egyszeri eset, hogy Magyarországon egy adott útszakasz megépítése akár két-háromszor annyiba kerül, mint más uniós országokban. Meg is akadt az építkezés az EU-s pénzek hiányában, azóta Orbán autóútként akarja továbbvinni a projektet, persze immár Simicska nélkül.

4. Orbán Viktor kihagyja a legfontosabb parlamenti szavazásokat – No, de miért is?

Rendkívül kíváncsiak voltunk, hogy lehet az, hogy a Fidesz és a kormány számára rendkívül fontos ügyek megszavazásakor Orbán Viktor, egyszerűen távol maradt a parlamenti patkótól, és nem szavazott.

Nem holmi csip-csup ügyekről van ám szó: sem a manyup-pénzek lenyúlásakor, sem a választási szabályok átírásakor, sem az iskolák államosításakor, sem a földmutyi megvalósításához szükséges földtörvény, ill. a takarékszövetkezeti mutyi alapját szolgáló törvény, sem a paksi hitelszerződés, de még a vasárnapi zárva tartás megszavazásakor sem nyomott gombot a kormányfő. A megfejtést nem találtuk meg, de kíváncsian várjuk olvasóink véleményét!

És akkor jöjjenek a dobogósok:

3. Vasárnapi boltbezárás: ezért fúrja meg a Fidesz a népszavazást

A vasárnapi zárva tartás fontos téma mind a kormánypárt, mind pedig az ellenzék számára 2015-ben, hiszen a kormánynak ez volt az egyik terve arra, hogy kiszúrjon a nagykereskedelmi láncokkal. Igaz, ez a terv azóta már megbukott, az ellenzék népszerűségének pedig egy szinte biztosan sikeresnek mondható népszavazás némi lökést adhatna, hiszen minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy hatalmas lemaradásban vannak a Fideszhez képest.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a sikeres népszavazás némi arculatvesztéssel is járna (lásd a 2008-as népszavazás), ezért az aktuális kormánypártnak elemi érdeke, hogy mindenképpen megfúrják azt. Mindeközben (bár már cáfolja az NGM) újabb kísérleteket tesznek arra, hogy kiszorítsák a nagyobb kereskedelmi láncokat.

2. Magyarországon épül a nyomoralapú társadalom modellje

Bár úgy tűnt, megszűnik a Tárki által a rendszerváltás óta minden második évben megjelentett Társadalmi Riport, mégis sikerült kiadni a legfrissebb részt, a Társadalmi Riport 2014-et. A kutatások alapján az derül ki, hogy komoly egzisztenciális válság van kibontakozóban Magyarországon. Egyre jobban marad le Magyarország régiós versenytársaitól jövedelemszintben és szegénységi arányban. A társadalom szerkezete pedig egy fenék nehéz piramishoz kezd hasonlítani. A szakképzetlenek aránya nő, miközben a középosztály egyre szűkül.

Szomorú adatok következnek: bár 2005 és 2008 között csökkent a veszélyeztetett háztartások száma, 2009 óta viszont nálunk a legtöbb a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett háztartás az egész Európai Unióban. A régióban minden ország mérsékelte ennek a csoportnak az arányát, miközben Magyarországon nőtt a veszélyeztettek aránya.

1. Tarvágás a felsőoktatásban

2015 nyarán a Fidesz megszavazta az új felsőoktatási törvényt, amely szeptembertől gyakorlatilag bábszínházzá silányította az egyetemek eddigi vezetését. Onnantól valójában a kormány által odaültetett konzisztórium irányítja a felsőoktatási intézményeket.

De nem csak az egyetemek autonómiáját szüntetik meg teljesen, mert mindeközben hatvan szakot szüntetett meg a kormány. Huszonegy alapszak, harminchét mester, valamint két osztatlan képzés indítását egyszerűen megtiltják.

A II. Orbán-kormány a felsőoktatásban való pusztítását azonban szelektíven végezte: miközben a korábbi forráselvonások miatt a legtöbb intézmény a túlélésért küzd, a kormány által létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) minden szempontból monopolhelyzetbe hozták, a Matolcsy-féle közgazdasági tündériskolákra is több százmilliárd ment el.
(tenytar)

Bal-Rad komm: “…Magyarországon nőtt a veszélyeztettek aránya…” 2015-ben IS!
Akkor, amikor a döbrögista horda teleszájjal ordítja: “Magyarország jobban teljesít!”

A hordavezér viszont sejtheti, hogy jó vége a dolognak nem lesz! Talán nem véletlen, hogy imákba foglalt neve NAGY DOLGOK MELLETT nem tűnik fel! Persze azért nem árt, ha figyelmeztetjük: A MAGYAR NEM MINDENT FELEJT!

Szíriában lankadatlanul zajlik a szír kormányhadsereg földi offenzívája a mindenféle bűnbandák fölszámolására.

A török maffia az isztambuli merénylet ürügyén vad iramban látott hozzá az ISIS-hez fűződő kapcsolatai nyomainak eltüntetéséhez. A török-szír-iraki határtérségben tanyázó dzsihadisták jól ismert bázisai ellen intéztek tegnap tüzérségi támadást a török csapatok, megölve több száz gyanútlan-eddig apanázsolt-banditát.

Damaszkusz Haraszti nevű elővárosában a kormánycsapatok a föllelt patkányjáratokból mértek pusztító csapást a “Jaish al-Islam” patkánykolóniára. A csak komoly véráldozatok árán elfoglalható romhalmazokat egyszerűen rárobbantják a köztük bujkáló fenevadakra. A módszer tegnap remekül bevált. Kalkulációk szerint legalább száz bandita pusztult el egy gombnyomásra.

Alagutat meg ástak rengeteget. Majd minden épülettömb alatt található. Hát most ezek már nem a menekülésüket szolgálják, hanem a biztos pusztulásukat.

Aleppo tartomány újabb településeiről lettek mára kitakarítva a bűnbandák. A szír hadsereg kiűzte őket Aisha és Ain al-Beida helységekből, és komoly irtást végzett közöttük Beni Zeid, Karm al-Dzhezmati lakókerületekben és Aleppo óvárosi részén. Itt a katonaság latorvadászatának legfőbb kárvallottja az “Al-Nuszra Front”, amely százával bukja martalócait.

Az orosz légierő szíriai megjelenése óta első ízben tegnap fordult elő, hogy a szír és orosz gépek közösen “akcióztak” éles helyzetben. A Hmejmin légibázisról együtt indultak bevetésre a szír SzU-25-ösök és az orosz MiG-29-esek.

Oroszország hivatalos eljárást kezdeményez a Lettországban bejegyzett “Meduza” nevű hírportál ellen, egy január 11-i hírhamisítás miatt.

A portál a Reuters hírügynökségre hivatkozva azt állította, hogy egy orosz légitámadásban Aleppo egyik iskolájában tizenkét gyermek halt meg.

Az “eredeti” hír és illusztrációja:

A hírt még aznap maga a Reuters visszavonta mint hamis állítást, jelezve, hogy az információt a kétes hírű, az angliai Coventryben székelő egyszemélyes “Monitoring Központ” Oszama Ali Szulejmán (Rami Abdul-Rahman) nevű vezetője szállította.

Miután a Reuters meggyőződött a hír valótlanságáról, azt visszavonta, és kérte az utánközlő médiumokat a helyesbítésre. A “Meduza” mindezek ellenére is fenntartotta a hazug állítást, ami miatt Oroszország most-joggal-morcos.

http://www.balrad.com/2016/01/15/sziria-37/