A legendás Jancsó-filmek két hőse, Pepe és Kapa egyik bizarr párbeszéde majd húsz év után igazsággá vált.
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2016. április 25., hétfő
Kiderült, honnan vette Döbrögi a Várba költözés ötletét
Reméljük, egy Ászokot azért bekaptak a döntés után mindenképp!
Köztörvényes bűnözőket megszégyenítő alapossággal loptad el annak megtakarítását, vetted el lehetőségét a saját munkával való boldogulás elől, osztottad szét a magad haverjainak a gazdasági javakat. Megszálltad az országot egy téves eszme által, ami abból áll te mindent jobban tudsz, és csak az a jó, amit te csinálsz, vagy engedsz hogy csináljanak. Tagadhatod a vagyonod, tagadhatod a kastélyod, védheted a védhetetlent, egyszer minden mese véget ér. Bújhatsz rendőr sorfal mögé, építhetsz nagy falat a földed köré, lehet rezsi csökkentett áram is a kerítésbe, a jog amit te alkottál magadnak nem fog megvédeni az elszámoltatáskor. Mert az a jog amit te alkottál magadnak törvényes ugyan, de ugyanakkor nem igazságos, és nem elfogadott a mindennapi életben. Azok a te törvényeid, magadnak alkottad. Az ezen való változtatás törvénye azonban majd tisztességes is lesz ahol a bűn az bűn, a tolvaj az tolvaj, és te az alapján fogod leülni a maradék életed a rács mögött.”
Brüsszel az osztrák határzárral zsarolja Magyarországot
Brüsszel
az osztrák határzárral zsarolja Magyarországot, miközben a jobboldali
radikalizmus szétforgácsolására törekszik, hogy ne legyen számottevő
ellenállás a migránsok letelepítésével szemben. A kormány szintén
kellemetlen helyzetbe került: az osztrák határzár és a kvótarendszer
kombinációjával Brüsszel bármit megkövetelhet Magyarországtól, akár
további tagállami jogkörök feladását is.
Átmeneti
határellenőrzést vezetett be Ausztria a magyar határon, hogy
“korlátozza a migránsok beáramlását az ország területére”. Az
Österreich osztrák napilap szerint fokozottan körültekintő ellenőrzést
folytatnak a kamionforgalom terén, amire azért van szükség, hogy
ellehetetlenítsék az embercsempészek működését. Az intézkedés nem csak
uniós szabályozásba ütközik, de súlyosan sérti a magyar nemzeti érdeket,
mert ezáltal Brüsszel felszámolja azt a strukturális akadályt, ami
lehetetlenné tenné, hogy a kötelező kvóták által, erőszakkal
betelepített migránsokat Magyarországon tartsák.
Egy
évvel ezelőtt a magyar kormány rendkívüli sebességgel határozott a déli
határzár megépítéséről, ami gyors ütemben meg is épült, és elterelte
Magyarország határairól a bevándorlás fő csapásvonalát. A szerb-magyar
határzár megépítése összhangban állt a magyar nemzeti érdekkel, hiszen a
lakosság abszolút többsége támogatja a migránsok beözönlésének
magakadályozását, és nem akarja, hogy hazánkban a nyugat-európaihoz
hasonló migrációs válság alakuljon ki. Különösen a december végén,
Kölnben történtek igazolták a határzár megépítésének helyes voltát,
amikor a szilveszteri utcai programok során több fiatal nő vált nemi
erőszak áldozatává, és egyetlen este alatt több mint félezer szexuális
zaklatásról kapott bejelentést a rendőrség. Később a rendőrségi
jelentésekből kiderült, hogy mindegyiket közel-keleti és afrikai
migránsok követték el, akik akár Budapest utcáin is vadászhattak volna a magyar nőkre, ha a kormány nem építtet kerítést a szerb-magyar határra.
A
Szerbiával közös határ elkerítése eközben összhangban állt az Európai
Unió kiterjesztésére törekvő érdekközösség céljaival is. A magyar
határkerítés egy olyan geopolitikai tényezővé vált, ami hatással volt a
migrációs útvonalak későbbi alakulására, és lehetővé tette, hogy
Brüsszel a Szerbia-Horvátország-Szlovénia útvonalon egyetlen
határszakasz ellenőrzésével kontrollálni tudja a bevándorlást, és
migrációs nyomást helyezhessen Szerbiára, vagy csökkenthesse azt. A
magyar-szerb határzár megépülését követően Brüsszel kezébe került a
döntés azzal kapcsolatban, hogy mennyi bevándorló torlódjon fel Szerbia
területén – és ezt fegyverként használta Szerbia Európai Uniós csatlakozásának kikényszerítésére. Mivel a déli határzár egyszerre volt magyar nemzeti érdek és Brüsszel érdeke, a kormány rekord sebességgel megvalósította azt.
Nem ugyanez a helyzet az osztrák határzárral, ami kizárólag Brüsszel érdeke, de a magyar nemzeti érdeket súlyosan sérti.
Csehország
feltételekkel ugyan, de elfogadta az Európai Unió kvótarendszerét, és
megkezdte a migránsok átvételét Németországtól. Cseh vezető
politikusok azonban több alkalommal arról számoltak be,
hogy a migránsok nem akarnak Csehországban maradni. Az iraki
bevándorlók csoportjait több alkalommal a német határon fogták el, mert
átadásukat követően még aznap visszaszöktek volna Berlinbe. Szlovákia
korábban szintén hasonló tapasztalatokról számolt be: a migránsok
letelepítése nem lehetséges, mert erőszakkal kell őket az adott
országban tartani, ha egy szegényebb uniós tagállamba helyeznék át őket.
A
Csehországba kvótával áthelyezett migránsok még aznap újra Berlinbe
érkeztek volna, ha Németország nem működtet határellenőrzést a kérdéses
szakaszokon, és a német határ mentén el nem fogják őket a rendőrök. Ez a
tény azt mutatja, hogy
a schengeni övezeten belüli határzárak létesítése a migránsok erőszakos letelepítését segíti.
Az
osztrák-magyar határzár a schengeni övezet egy belső határszakaszán
épített kerítés, ami így lehetővé teszi, hogy az osztrák rendőrök
elfogják és visszaküldjék azokat a migránsokat, akik esetleg
Magyarországról akarnának visszaszökni Németországba. Ha
Brüsszel megkezdi a migránsok tömeges betelepítését Magyarország
területére, ez a határkerítés lehetővé teszi, hogy az Európai Unió
erőszakkal hazánk területén tartson tetszőleges számú, kvóták alapján
idetelepített afrikai és arab migránst.
Akarunk Köln 2-t csinálni Budapestből? Brüsszel ezt akarja.
Nem tekinthető véletlennek, hogy a magyar radikális jobboldalon éppen abban az időszakban kezdődik ilyen mértékű felbolydulás,
amikorra Magyarország gyakorlatilag minden szakaszon körbe van kerítve
az Európai Unió irányába, ezáltal kezd lehetővé válni a migránsok
erőszakos betelepítése. Egy ilyen mesterséges lakosságmozgatás soha nem
válna lehetővé, ha a schengeni övezet belső határain nem épülne
határkerítés. Ezért az osztrák-magyar határzár Brüsszel érdeke, a multikulturalizmust ránk kényszeríteni akaró liberális ideológiai kisebbség érdeke,
és Magyarországnak egy egységes, acél szilárdságú nemzeti radikális
ellenzékre van szüksége, hogy a kormány a választói nyomás, az ellenzék
részéről ránehezedő belpolitikai nyomás miatt a jövőben se tudja
engedélyezni Magyarország erőszakos újranépesítését nem-európai
migránsokkal.
Azt
láthatjuk ugyanis, hogy miközben az Orbán-kormány azonnal határzárat
épített délen – ami az EU és Magyarország érdeke volt egyszerre -,
mindvégig azt hangsúlyozta, hogy támogatja a schengeni övezet külső határainak lezárását, de nem támogatja a belső határok ellenőrzésének visszaállítását.
Érdekes módon, abban az esetben, hogy egy olyan határzár épül
Magyarország és egy szomszédos ország közt, ami nem magyar érdeket,
ehelyett tisztán Brüsszel érdekeit képviseli, nem láthatunk a kormány
részéről intenzív diplomáciai tiltakozást, amiért Ausztria üzembe
helyezte a “szárnyas kaput”.
Az
osztrák-magyar határzár egy újabb kard Brüsszel kezében, amivel nem
csak a magyar nép érdekét sérti, de a mindenkori kormányra is nyomást
tud gyakorolni. Már csak idő kérdése, hogy Brüsszel előírja egy nagyobb
migráns-csoport Magyarországra telepítését, és abban a helyzetben az
osztrák-magyar határzár egy olyan tényező, amit Brüsszel a magyar
kormány zsarolására tud felhasználni:
- a határzár lehetővé teszi, hogy Brüsszel tetszőleges engedményeket megköveteljen a magyar kormánytól, elutasítás esetén pedig a kvótarendszerrel migránsok ezreit, tízezreit, százezreit küldheti ide, amivel lerombolja a kormány ma még stabil szavazóbázisát.
Ebben a
helyzetben egy erősödő nemzeti radikális ellenzék jelenléte is sérti
Brüsszel érdekeit, hiszen a kormánnyal szemben alkalmazott zsarolás
annál könnyebben éri el célját, minél inkább nincs jelentős
belpolitikai akadálya annak, hogy a migránsok betelepítését a kormány
elfogadja. Amennyiben számolnia kellene a szavazók átpártolásával és a
Jobbik kormányra erősödésével, az Orbán-kormány zsarolás esetén kétszer
is meggondolná, hogy merje-e engedélyezni a migránsok betelepítését:
ahogy történt az a második helyre felerősödő, szavazóbázis szempontjából
már veszélyessé váló Jobbik jelenléte idején. Ha a Jobbik
kettészakadása megtörténik, Brüsszel megkezdi a migránsok betelepítését
Magyarországra, és újabb 4-8 évbe telhet, mire egy másik jobboldali
párt olyannyira megerősödik, hogy azzal a kormánynak és Brüsszelnek
egyaránt számolnia kelljen. Addig akár Köln 3-at is lehet csinálni
Budapestből, és semmilyen belpolitikai következménye nem lesz.
http://www.hidfo.ru/2016/04/brusszel-az-osztrak-hatarzarral-zsarolja-magyarorszagot/
http://www.hidfo.ru/2016/04/brusszel-az-osztrak-hatarzarral-zsarolja-magyarorszagot/
Szerbia megadta magát az Európai Uniónak
Szerbia miniszterelnöke, Aleksandar Vucic a Haladó Párt választási győzelmét követően kijelentette, hogy ez gyorsvágányra helyezte Szerbiát az európai integráció irányába. Az Egyesült Államokkal is barátkoznának.
Szerbia Haladó Pártja vasárnap a szavaztok mintegy 52 százalékát szerezte meg az előrehozott országgyűlési választásokon, majd Vucic sajtótájékoztatón kijelentette; a választások után “Szerbia tovább halad az európai úton, és megpróbálja felgyorsítani az integrációt”.
Vucic emellett arra is utalásokat tett, hogy bár nem kockáztatja meg a nyílt szembefordulást, egyre nagyobb terhet jelentenek számára korábbi szövetségesei, ehelyett inkább azokkal az országokkal barátkozna, melyek évekkel ezelőtt még Szerbiát bombázták.
“Mint korábban mondtam, nem teszünk kompromisszumokat, és megőrizzük hagyományos barátságunkat Oroszországgal, Kínával – ahogy az Amerikai Egyesült Államokkal és más országokkal is.”
Szerbia formálisan 2009-ben pályázta meg az uniós tagságot, ez azonban kezdetben nem vezetett az Európai Unióval folytatott tárgyalások sikerességéhez. A csatlakozási tárgyalások csak azt követően fordultak komolyra, hogy 2015. nyarán felépült a magyar határkerítés, ami a Szerbia-Horvátország-Szlovénia útvonalra terelte a Balkánon áthaladó migránsáradatot – ezáltal lehetővé tette, hogy az Európai Unió egyetlen határszakasz ellenőrzésével migrációs nyomást összpontosítson Szerbiára.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke novemberben látogatást tett Belgrádban, ahol kijelentette, hogy Szerbia számíthat az Európai Unió segítségére a migrációs válság kezelésében, ehhez azonban el kell köteleződnie az uniós csatlakozás mellett.
Brüsszel azonban egy mesterséges válság megoldásában “nyújt segítséget”, egy saját maga által kreált problémával demonstrálja az uniós tagág fontosságát. Szerbia számára a tömeges bevándorlást mint problémát az Európai Unió állította elő, azáltal, hogy nem védi meg saját határait Görögországban, ami az Európai Unió és a schengeni övezet első tagállama a bevándorlás forrásországai felőli határokon.
Azáltal, hogy az Európai Unió nem védi meg Görögország határait, az EU beengedte a Balkánra migránsok százezreit – ezzel migrációs nyomást összpontosítván a balkáni országokra, miközben felajánlja számukra, hogy segédkezik a probléma megoldásában. A görög határ szándékos védtelenül hagyása így lehetővé teszi az Európai Unió bővítésének felgyorsítását, amit Aleksandar Vucic megtört politikája kiválóan mutat; Szerbia megadta magát az Európai Uniónak, és ezt a magyar határkerítés gyors kiépítése tette lehetővé.
http://www.hidfo.ru/2016/04/szerbia-megadta-magat-az-europai-unionak/
http://www.hidfo.ru/2016/04/szerbia-megadta-magat-az-europai-unionak/
Választási csalás Szerbiában?
Választási csalás miatt tesz feljelentést több szerbiai ellenzéki párt, melyek nem érték el az 5%-os bejutási küszöböt. Elképzelhető, hogy szándékosan nem engedtek a parlamentbe jutni néhány pártot, amiért ellenzik az ország EU-csatlakozását.
A Szerb Köztársaság Választási Bizottsága hozzáférést ad a parlamentbe nem bejutott ellenzéki pártoknak a választási anyagokhoz, mert azt állítják, hogy vasárnap csalás történt, és szándékosan nem engedték őket bejutni a parlamentbe. A B92 hírcsatorna számolt be arról, hogy hétfőn hivatalos formában is a választási bizottsághoz fordultak.
A Dveri és Szerbia Demokrata Pártjának vezetői, Bosko Obradovic és Sanda Raskovic Ivic, valamint a liberális demokraták vezetői, Boris Tadic és Cedomir Jovanovic egyaránt választási csalást jelentett – számos más kisebb párt mellett.
Dejan Djurdjevic, a választási bizottság elnöke már bejelentette, hogy az ellenzéki pártoknak teljes hozzáférést adnak a választási anyagokhoz, mielőtt azok megsemmisítésre kerülnek.
A tegnapi országgyűlési választást Aleksandar Vucic Haladó Pártja nyerte, és azonnal bejelentették, hogy felgyorsítják az Európai Unióhoz csatlakozás folyamatát.
http://www.hidfo.ru/2016/04/valasztasi-csalas-szerbiaban/
http://www.hidfo.ru/2016/04/valasztasi-csalas-szerbiaban/
Földárverések: közpénzből lett Orbán-megye Fejérből?
Az
országos földrablásból is kiemelkedik a miniszterelnök szülőfaluja
közelében egy hektárra vetített Fidesz-közeli nyertesek száma. A
miniszterelnök barátai mind bevásároltak, hogy ne kelljen a
miniszterelnöki vagyonbevallást holmi 1000 hektárokkal, meg kastélyokkal
terhelni.
A két,
Fejérben a legtöbb földet elnyert érdekcsoport közös eleme, hogy
mindkettő vezetője, Garancsi István és Mészáros Lőrinc is Orbán strómanjaként bizalmasaként tartható számon. A legnagyobb meglepetés mégsem ez, hanem Orbán kutyás coming-outja. Ennek következtében derült ki ugyanis, hogy Mészáros Lőrinc bérli Orbán apjától azt a majorságot is, amelyen valószínűleg az Orbán-család titkos, 5+1 épületes rezidenciája található.
Ahogy
azt már sokszor megírtuk, a földmutyi képlete egyszerű: a magánvagyon
gyarapításának kézenfekvő módja a közösség (nemzet) által generációk
alatt felhalmozott vagyon megszerzése. Az állam kezelésében álló
termőföld pont ilyen jószág, amely - különösen 2014-től az
uniós agrártámogatási pénzek kiteljesedésével, a hazai nagytőkések, a
földművelést iparszerűen végző érdekeltségek figyelmének középpontjába
került.
Nem
véletlen tehát, hogy az állam a kezelésében álló termőföldek 75
százalékától hirtelen meg akar szabadulni, közben pedig közpénzből
hitelt is ad arra, hogy megvegyék az állami vagyont. Az sem véletlen,
hogy ezeknek a földeknek túlnyomó többségében a kisgazdák helyett
Fidesz-közeli üzleti körök lesznek az új tulajdonosai. Hiszen ahol érdek van, ott érdekérvényesítés is van. Ennek módja most éppen az állami földosztás.
Földosztás: ellopták, szétcsalták ezt is...
Akármennyire
is a családi gazdaságok földhöz juttatása volt a kormányzat által
artikulált cél, a valóság az, hogy ugyanúgy a Fideszhez közel álló
üzleti körök jutottak túlnyomórészt földhöz, mint a földbérleti
pályázatok megújításakor.
A
földprivatizáció első üteme után a decemberig elkelt 130 ezer hektár
csaknem kétharmada fideszes politikusoknak, családtagjaiknak vagy a
hozzájuk közel álló bizalmi embereknek, és persze az
agrár-nagyvállalkozóknak, zöldbáróknak jutott. Közben a második
ütem is lezárult, s lassan országosan is képet kapunk arról a
vagyonfelhalmozásról, amelyet az állami földek kilapátolásával, s hozzá
államilag finanszírozott (közpénzből fedezett) hitellel sikerült
megszerezni a többségében bizony közel sem annyira földes tenyerű
gazdáknak.
Forrás: HVG | A kép kattintásra megnő
Az LMP-s Sallai Róbert Benedek által nyilvánosságra hozott eredmények alapján a terület harmada, negyvenezer hektár került Fidesz-közeli körökhöz, miniszterekhez, államtitkárokhoz és hozzájuk köthető emberekhez,
többségében kikiáltási áron. Közéjük tartozik Mészáros Lőrinc 1391
hektárral, aki egyébként azóta még 4000 hektár állami földhöz jutott hozzá, Tiborcz István - Orbán veje - 299 hektárral, és sokan mások.
A területek további 30 százaléka került a több ezer hektáron nagyüzemi módszerekkel gazdálkodó agrárlobbi kezébe,
akik (olcsó, kevés munkaerőt igénylő bérmunkával) óriási haszonnal
termeltek eddig is. Közöttük megtalálhatóak egykori téeszelnökök és
állami gazdasági vezetők is.
Fejér megye: Orbán majorsága
Az
országos földrablásból is kiemelkedik a miniszterelnök szülőfaluja
közelében egy hektárra vetített Fdesz-közeli nyertesek száma. A
miniszterelnök barátai mind bevásároltak, hogy ne kelljen a
miniszterelnöki vagyonbevallást holmi 1000 hektárokkal, meg kastélyokkal
terhelni.
Az első kör: Garancsiék.
Első látásra ismeretlenek vásároltak fel ugyanis az őszi
földárveréseken hatalmas birtoktesteket: Eppelék vagy Balog Zsolt neve
nem szúrhat szemet még a leginformáltabb, Fidesz-közeli strómanokat jól
ismerő olvasóknak sem. Pedig nem keveset, egyenként 600-700 milliókat költöttek a szocialistákhoz közelállónak tartott Leisztinger Tamás birtokainak megvételére, összesen körülbelül a volt birtokainak negyedét sikerült megszerezniük.
A két üzletemberben az a közös, hogy mindkettő ezer szálon kötődik az Orbánnal közeli barátságot ápoló (és az elmúlt évek legtöbb mutyijának visszatérő figurájának) Garancsi Istvánhoz.
No de, miért adná el Leisztinger az aranytojást tojó tyúkot, a
földjeit? A válasz egyszerű: a Fidesz tavaly keresztülnyomott egy
törvénymódosítót, hogy a földárverések után az új tulajdonosok
megemelhetik a régi bérlők földbérleti díjait. A bérlőnek csak annyi
maradt, hogy ha 20 százaléknál többet emelnének, felmondhatja a
szerződést. Így Garancsi és barátai megszorongathatták Leisztingert: vagy lemond a bérleti jogáról, vagy az egekig emelik a bérleti díjat. Garancsi egyébként nem először kaparinthatja meg Leisztinger korábbi érdekeltségeit:
decemberben a Kopaszi-gát egyik 57 hektáros ingatlanját is megszerezte
(persze Eximbankos hitelből, és persze CSOK-osoknak megfelelő
lakásokat épít majd).
Garancsi István és Orbán Viktor | Fotó: MTI
A második kör: Mészáros Lőrinc
A legutóbbi információk szerint az ország legsikeresebb gázszerelője újabb földekkel gyarapodott
– jelenleg a hatvanpusztai majorság melletti 500 hektáros területre
esett Mészáros választása. Természetesen nem az egész területet vitte
el, azonban egy 36 hektáros területet 44 millió 400 ezer,
illetve egy 6 hektárosat 3 millió forint értékben igen. Mindkettőt az ő
cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bérelte korábban is. Sajnos
Mészáros úr nem jelent meg személyesen az árverésen, maga helyett egy
titokzatos ügyvédet küldött, ő viszont nem tartotta titokban megbízója
nevét, így nyilvánosságra került, hogy a felcsúti polgármester újabb
földterülettel büszkélkedhet.
Nem csak Felcsút polgármestere járt jól, hanem sokszor olyanok is, akik nem is indulhattak volna a liciteken:
a Fejér megyei földárverésen, ahol összesen 4753 hektárt, az összes
megyei terület 28,7 százalékát vitték el olyanok, akik elvileg túl
messze laknak ahhoz, hogy licitálhassanak. Így valójában ezekben az esetekben nem a helyi gazdákhoz kerültek a földek
(pedig eredetileg ez volt a kormány célkitűzése), hanem olyanokhoz,
akik akár 100 km-rel odébb élnek, így hivatalosan nem csak hogy nem
nyerhettek, de nem is pályázhattak volna.
A
Fejér megyei földek ¾-e saját érdekeltségi körükhöz került. A lista
élén itt is Mészáros Lőrinc áll, aki családjával 1425 hektárt vitt el,
vagyis a Fejér megyei földek 8,3 százalékát. Lepsényben például, bár
minden birtoktestre volt helyi pályázó is, a helyiek egyetlen hektár
állami földhöz sem jutottak hozzá. Ángyán
József szerint a Fejér megyei földek 28,7 százalékát olyanok nyerték,
akik elvileg nem is licitálhattak volna. Persze a Nemzeti Földalap
másként gondolja.
A megnyert földek központjában áll az Orbán-család főúri majorsága
Az év
egyik legnagyobb coming outja volt, amikor Orbán elárulta, hogy van egy
fehér kuvaszuk, az állatot azonban sehol nem találták az újságírók.
Később derült ki,
hogy Orbán Gáspár Nárcisza a fent látható, alcsúti uradalom részét
képező hatvanpusztai Habsburg majorságon (Habsburg József egykori
birtoka) lakik. Abban a majorságban, amelyet olyan szántók vesznek körül(155 hektár), melyeket a botrányos földpályázatok első ütemében nyert el Mészáros Lőrinc 2012-ben 20 évre. (Az épületről egy nagyszerű összefoglalót írt a 444.hu.)
Maga a
majorság egyébként papíron Orbán Viktor apjának ingatlanos cégének
tulajdona, aki 2011-ben vette meg ingatlanos cégével, majd gyorsan
bérbe is adta jó drágán Mészáros Lőrincnek. A majorság melletti másik
két szántó pedig Lévai Anikóé, Orbán feleségéé.
A műemlék épületegyüttes (két téglalap alakú lakóépület, két L-alakú istálló, egy magtár és egy víztorony) azóta átesett egy jókora, százmillió forintos nagyságrendű, minőségi alapanyagokkal végzett felújításon is. Bár Mészáros
Lőrinc hivatalosan traktorok és kombájnok tárolására bérli az
épületegyüttest, Orbán Gáspár kutyájának chipjéből és az óriási
felújításokból egyre valószínűbb, hogy az valójában az Orbán-család titkos rezidenciája a Fejér megyei majorsága közepén.
Fotó: 444.hu
TényTárA szíriai polgárháború tegnapi napját a szír-orosz légitevékenység, és a martalócbelháborúk jellemezték.
Ez utóbbi Kelet-Gutában, és a Yarmouk palesztin táborban, valamint Aleppo és a török határ közötti részen volt a legmarkánsabb.
Az előbbi pedig Homsz tartományban.
Latakia tartomány Kabani városánál volt olyan jelentősebb harci tevékenység, ahol a szír kormányerők “erélyeskedtek”. Igaz, itt komplex módon tették a dolgokat. Levegőből és a földön is rendezték a “Dzshabhat an-Nusra” és a “Jaysh Al-Türkmen” latorbandák sorait. Alaposan megritkítva. Pedig a tartomány északi fertályán alaposan besegít a latroknak a török tüzérség. A határ török oldaláról.
Hama provinciában történtek még jelentősebb kormányzati “kivédő” jellegű harci cselekmények. Az “an-Nuszra” és a “JunD al-Aksza” támadásait védték ki és verték vissza. Közben pedig birtokba vették Al-Tamana, Sheik és Atshan településeket. Utóbbinál vezérveszteség is érte az al-Aksza hordát. Abu Musa rablóvezér harapott fűbe.
http://www.balrad.com/2016/04/24/sziria-120/
Szíriában fokozódik a helyzet!
Északkelet-Latakiában a kormánycsapatok nem érték el eddig a kitűzött céljaikat, és állóháború alakult ki.
Aleppo nyugati városrészeiben dúlnak a házról-házra harcok. Nem csak a felszínen, hanem a föld alatt is.
A tartományi fővárosba tegnap Törökországból háromszáz an-Nuszra martalóc érkezett. Hírek szerint az ankarai maffia fontolgatja a közvetlen török katonai beavatkozást Alepponál.
Joskar Olaban tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök “helyi Prjamaja Linyijat” tartott. Ezen a fórumon kifejtette azon véleményét, miszerint Törökország nemhogy nem harcol a terroristák ellen, hanem tevőlegesen is segíti őket a törvényes szír kormány elleni fegyveres harcban.
Deir ez-Zor és környékén tovább nyomultak előre a kormányerők, és a velük szövetséges iraki “Hashd Al-Sha’abi” milicisták. Megkaparintották a város Al-Sina nevű ipari övezetét.
Homsz provincia területén a szír kormánycsapatok orosz helikopterek támogatásával nyomulnak tovább Palmüra felől Deir ez-Zor irányába az M7-jelű főút mentén.
Tegnap és tegnapelőtt az orosz légierő is aktívan segítette ténykedésüket.
Hama tartományban al-Safi Aqarib településnél kapták el a kormányerők az IÁ-t.
Kelet-Gutában az an-Nuszra és szövetségesei voltak a nap vesztesei. A kormányerők kiverték őket Bale és Harasta Qantarah területéről, és így teljesen bezárult a gyűrűjük a latrok körül. Akik Deir al-Asafir és Nashabiyah városokba szorulva aggódhatnak a jövő miatt.
Damaszkusz tartomány keleti részén a “Hezbollah” ütött rajta az an-Nuszra egyik konvoján Jaroud falunál.
A Qalamoun-hegy lábánál az al-Qaida és az IÁ latorjaival csaptak össze a libanoni milicisták. A harcokba a szír légierő is beavatkozott, és ennek döntő jelentősége lett.
Damaszkuszban Sayyida Zeinab siita lakónegyed egyik ellenőrző központjánál eddig ismeretlen hovatartozású öngyilkos merénylő robbantott. Nyolc civil halt meg.
http://www.balrad.com/2016/04/26/sziria-121/“NATO-szerepvállalásról” tárgyalt Obama és a német kancellár
Hannoverben
tett látogatást Barack Obama amerikai elnök, ahol vasárnap Angela
Merkel német kancellárral folytatott megbeszélést. A két vezető többek
közt megtárgyalta, milyen lépéseket tegyen a NATO Irakban.
A
vasárnapi találkozó Barack Obama ötödik, az Amerikai Egyesült Államok
elnökeként tett látogatása Németországban. A német kormány szóvivője,
Christiane Wirtz azonban a találkozó előtt azt is kijelentette, hogy
valószínűleg ez a két vezető utolsó személyes találkozója Obama
elnöksége alatt.
A NATO
formálisan eddig nem folytatott katonai beavatkozást az Iszlám Állam
ellen – ehelyett az egyes tagállamok, főként az Egyesült Államok,
Franciaország és Törökország folytatnak összehangolt hadmozdulatokat
Szíria és Irak területén. Az amerikai elnök azonban Hannoverben, a
Merkellel közös sajtótájékoztatón azt mondta, többek között megvitatták,
hogy a NATO milyen lépéseket tegyen Irakban.
A
találkozón számos más válsághelyzet került megvitatásra, valamint
Ukrajna, Líbia, Szíria ügye mellett elsődleges téma volt a transzatlanti
szabadkereskedelmi egyezmény. Obama és Merkel a hétfői nap folyamán
szélesebb kör bevonásával folytatja a tárgyalásokat; ezeken a
megbeszéléseken várhatóan a francia elnök, valamint Olaszország és az
Egyesült Királyság miniszterelnökei is részt vesznek
http://www.hidfo.ru/2016/04/nato-szerepvallalasrol-targyalt-obama-es-a-nemet-kancellar/
http://www.hidfo.ru/2016/04/nato-szerepvallalasrol-targyalt-obama-es-a-nemet-kancellar/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)