IsraelLeaks: Hírszerzési dokumentumok a Tel Aviv-ISIL kapcsolatról, és a szíriai terroristák izraeli támogatásáról

Teherán, FNA – Hackerek által az izraeli miniszterelnök kabinetfőnökének számítógépe ellen intézett kibertámadás során napvilágra kerültek olyan titkos információk, miszerint az izraeli rezsim a támogatja az ISIL takfiri terroristák működését Irakban és Szíriában, Szaúd-Arábiával és Katarral egyetemben.l

Hackereknek sikerült behatolni az izraeli miniszterelnök kabinetfőnökének, Manzar al-Safadi - más néven Mandi al-Safadi személyi számítógépébe, valamint egy magas rangú izraeli biztonsági tisztviselő computerébe, aki a szíriai dosszién dolgozik, értékes hírszerzési információkat szerezve arról, hogy Izrael támogatja a terrorista csoportok működését Szíriában és Irakban.l

A hackerek kezdetben beszivárogtak a számítógépes rendszerbe, és megfigyelték a mobil beszélgetéseket több hónapig, amelynek eredményeként a nyilvánosságra hoztak számos nevet a libanoni személyiségek és a szíriai ellenzékiek tagjai közül, akik együttműködtek Izraellel a szíriai válságban.l

A hackerek által napvilágra került dokumentumok azt is bizonyítják, hogy Katar és Szaúd-Arábia pénzügyi támogatást nyújtott a szíriai terroristáknak , továbbá egy személy megnevezi Mohammad al-Khatif-t kapcsolatként az Al-Nusra Front terrorista csoport és Katar között.l

Szintén a személyi számítógép feltört dokumentumai közül napvilágra kerül egy Omar al-Haji-ról készült elemzés, aki egy ISIL vallási vezető Reqqa tartományban, Északkelet-Szíriában, és kiderült néhány nagyon fontos információt egy törökországi hírszerző szolgálatról.l

A múlt hónapban egy neves szíriai elemző azt mondta, hogy a világi Cionizmus terveket dolgozott ki arra, hogy segítsenek létrehozni egy ISIL kalifátust a térség államaiban Izrael biztonságának érdekében. "Az ISIL terroristákat a világ minden tájáról hozták, hogy Szíria és Irak egy ígéret földjét, nem a zsidóknak, hanem egyelőre a dzsihádisták és terroristák számára" nyilatkozta Ahmad al-Daris az FNA-nak.l

Megjegyezve, hogy felhatalmazott takfiri rendszer által alkalmazott módszerek az ISIL-nél hasonlóak a cionisták módszereihez Izrael létrehozásával a megszállt palesztin terülteken.l

Kifejtette, hogy a talmudista rituálék és a globális cionista szabályok alapja, hogy Palesztina a zsidók ígéret földjévé válik, és Szíria, Irak, valamint az egész Közel-Kelet a takfiri kalifátus területe lesz, hogy megvédje Izraelt.l

Szintén júniusban, egy másik szíriai elemzője azt mondta, hogy az ISIL takfiri terroristák barbár cselekedetei Irakban és Szíriában azt jelzik, hogy az izraeli befolyás uralja a terrorista csoport parancsnoki központját.l

l"Az erősödő terror és megfélemlítés az ISIL által alkalmazott módszerekkel Szíriában bizonyítják, hogy azoknak, akik támogatják a terrorista csoportot, igyekeznek erőszakkal megszerezni céljaikat és szeretnének teljesen kitörölni bizonyos fajokat a régió lakosságának térképéről" mondta Hessam Shoaib az FNA-nak.l

Kifejtette, hogy az ISIL takfiri terrorista csoport által alkalmazott új kivégzési módszereket azt mutatják, hogy az Egyesült Államok közvetlenül támogatja ezt a terrorista szervezetet, mivel a technológiák is, amiket a felvételek és a videókat elkészítésekor használnak a lefejezések és egyéb kivégzések során, teljesen különböznek a többi csoportétól a térségben.l

l"Izrael jelenlétét mutatja az ISIL parancsnoki központ a terrorista csoport brutalitása által, amelynek alapja a talmudi rituálék", tette hozzá Shoaib.l

Omojuva

Az otthon ereje – Anglia is felszámolja az illegális bevándorlást

Szakadozva működik a kontinentális Európát az Egyesült Királysággal összekötő közlekedési alagút, mióta egy héttel ezelőtt a hatóságok Franciaországban átmenetileg lezárták a bemenő közlekedést.

Az Angliát és Franciaországot összekötő alagút bejáratát múlt hét pénteken zárták le, mert több ezer illegális bevándorló rohanta le az állomást, és vélhetően elrejtőztek az Angliába induló vonatokon. A Parisien francia napilap akkori jelentése szerint péntek éjszaka illegális bevándorlók több alkalommal is behatolási kísérletet tettek az állomás lezárt területeire, hogy átjuthassanak Angliába. Francia oldalon a Calais területén induló alagút bejárata előtt gyülekeztek az illegális bevándorlók, és miután a munkások átmenetileg lezárták a bejáratot, majd az állomás egészét, a bevándorlók a közelben összpontosuló teherforgalmat ostromolták tovább, a rendőrök erőszakkal kellett “letépjék” a kamionokra csoportosan felkapaszkodó bevándorlókat.

Az eset óta a rendőrök fokozott ellenőrzést folytatnak a környéken, állandó jelleggel kutatnak a vonatjáratokon illegális bevándorlók után, és átvizsgálják a vonatokra felrakodott autókat is. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy héttel az intézkedés előtt jelentette be, hogy a két ország fokozza az együttműködést az illegális bevándorlás felszámolása terén. Calais kedvelt turistacélpont, főként a britek körében, így a hatóságok állandó zavartalan közlekedést kell biztosítsanak a két ország közti alagúton. Az utóbbi hónapok során azonban Eritrea, Szudán és Etiópia területéről érkező bevándorlók kezdték megszállni a területet, és egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy az illegális bevándorlók erőszakkal kényszerítik a gépjárművezetőket a továbbszállításukra.

A EuroTunnel weboldalán az utasokat egy hete folyamatosan frissülő információkkal látják el arról, hogy éppen mire hivatkozva állítják le a közlekedést, vagy hány órát késnek a járatok. Anglia részéről ugyanis határozott törekvés látható arra, hogy a tömeges bevándorlást ténylegesen felszámolja, de ezt az új európai trendnek megfelelően teszik, vagyis igyekeznek a lehető legtöbb zavart okozni azokon a járatokon, ami a bevándorlók elsődleges célpontja. A magyarországi hatóságok láthatóan szintén ezt az eljárást követik: soha ennyi betonelem nem zuhant még le, soha ennyi technikai hiba és bombariadó nem történt még néhány hét leforgása alatt a budapesti pályaudvarokon, mint amennyi azóta történt, hogy az illegális bevándorlók tömegei Budapesten át akarnak nyugati országokba eljutni. Miközben a magyar kormány hátvéd szerepet játszik a bevándorlás elleni nagy mérkőzésben, a nyugati országok részéről már keményvonalas fellépés mutatkozik. Ideológiai alapállástól függetlenül a kormányok kénytelenek engedni a lakossági nyomásnak, és végül vagy leállítják a tömeges bevándorlást, vagy megbuknak. Ez az otthon ereje, ami mostanra Magyarországon is kezd megmutatkozni.

http://hidfo.ru/2015/07/az-otthon-ereje-anglia-is-felszamolja-illegalis-bevandorlast/

Nuland Athénban járt

Az USA igencsak rossz néven vette Athéntól, hogy május 9-én Ciprasz részt vett Moszkvában a Győzelem Napja parádén.
Mint ismeretes, hétfőn Ciprasz telefonon tájékoztatta Obamakit is a görögországi népszavazás eredményéről. Amiről eddig nem igen hallottunk: kedden már Athénban vendégeskedett Victoria Nuland őnaccsága. A kutya sem hívta a görög fővárosba, de ha már érkezett-Ciprasz fogadta a lotyót.

“Washington kész az ukrajnai forgatókönyv alapján a görög kormány megdöntésére, és polgárháború kirobbantására Görögországban”-jelentette ki Nicolas Bonnal francia kommentátor az InoTv “Boulevard Voltaire” című műsorában.

A NATO-tag Görögország közeledését Oroszországhoz az USA BÁRMI ÁRON meg kívánja akadályozni, hiszen a NATO arra készül, hogy nukleáris háborút szabadítson Oroszországra. Ciprasz viselkedése alaposan kiverte a biztosítékot Washingtonban, és joggal feltételezhető, hogy amennyiben tovább ingerli a Fehér Házat, “a sorsa feltételezhetően Kennedyéhez hasonlóan tragikus lesz”-jelentette ki Bonnal.

“Európa már régóta az USA által játszott zenére táncol, és az EU végül lesz majd egy Oroszország és Kína elleni nukleáris háború NATO kamikáze repülőgép-hordozója”-jelentette ki többek között ezt is Nicolas Bonnal.
(Forrás: russian.rt.com/article/102625)

Kezdhetnek aggódni, akiknek aggodalomra van okuk

A BRICS nem titkolt célja, hogy átalakítsa Eurázsia, Afrika és Latin-Amerika gazdaságpolitikai koncepcióját és ellensúlyt nyújtson a nyugati dominanciával és az amerikai hegemóniával szemben. Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit a Dél-kínai tengeren. Kína már több kőolajat importál Oroszországtól, mint Szaúd-Arábiától, az orosz-kínai kereskedelem egynegyede pedig már jüanban bonyolódik.

Oroszország és Kína minden nehézséget legyőz és minden feladatot megold együtt – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Hszi Csin-ping kínai elnöknek a baskírföldi Ufában tegnap végetért kétnapos BRICS-csúcstalálkozón.

A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magába foglaló tömörülés elnöki feladatait Oroszország április elsején vette át. A BRICS-országok a Föld területének 26 százalékát foglalják el. Lakosságuk együtt a világ népességének 42 százalékát teszi ki, GDP-jük együttesen a világ gazdasági teljesítményének 30 százalékát jelenti. 2013-ban a világ kereskedelmi forgalmának 16,1 százalékát adták, míg a Föld országainak katonai kiadásaiból 10,8 százalékos, a hagyományos energiahordozók termeléséből 40,2 százalékos volt a részesedésük.

A BRICS nem titkolt célja, hogy átalakítsa Eurázsia, Afrika és Latin Amerika gazdaságpolitikai koncepcióját és ellensúlyt nyújtson a nyugati dominanciával és az amerikai hegemóniával szemben. Mauro Viejra brazil külkapcsolati miniszter ki is jelentette, hogy Brazília nem ismeri el a Moszkvával szemben életbeléptetett nyugati szankciókat, mert annak legitimációja kérdéses és csupán a régió gazdaságai isszák meg a levét. Hozzátette, hogy Brazília egyébként sem ismer el semmiféle szankciót, amelyet az ENSZ-et megkerülve hoznak egyesek.

Moszkva-Peking biztonságpolitikai tengely

Az orosz-kínai politikai-gazdasági kapcsolatok különösen elmélyültek az ukrán válság kitörése óta. Hszi Csin-ping kínai elnök részt vett a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóján tartott moszkvai katonai díszszemlén is. A közös érdek pedig gyakran tükröződik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol Oroszország és Kína vétója sok fejfájást okozott Washingtonnak és szövetségeseinek. Moszkva és Peking csendben támogatja egymást a saját érdekszféráinak a védelmében is.

Dmitrij Trenin, a Carnegie moszkvai központjának elemzője szerint ezt az ukrán válság és Dél-kínai-tenger körüli feszültség tükrözi a legjobban: „Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit határai közelében, és ugyan egyik sem lép fel aktívan a másik javára, mindkét fél betartja ezt a kedvező semlegességet. Nem fogják egymást bírálni azokban az ügyekben, amelyek alapvető érdekeiket érintik.”

A másik nagyon fontos közös terület az energetika. Idén például több kőolajat importált Oroszországtól Kína, mint Szaúd-Arábiától – a 2010-es mennyiséget gyakorlatilag megduplázták. A közelmúltban 400 milliárd dolláros keretmegállapodást kötöttek gázimportra Kínában – hála az oroszok számára szűkülő európai piacnak. Kínának létfontosságú, hogy leépítse a környezetszennyező szénalapú energiát, Oroszország pedig, mint egy már egyébként is adott geopolitikai partner, jó lehetőséget kínál Peking számára

Egymás között lehetőleg nemzeti valutában kereskedjünk

A csúcstalálkozó előtt egy nappal a BRICS hivatalosan is elindította a kezdetben 50, majd 100 milliárd dolláros alaptőkéjű fejlesztési bankját, a New Development Bankot. A BRICS-csoport saját valutaalapot (Contingent Reserve Bank) is létrehoz, valamint külön hitelminősítő szervezet létesítésén is gondolkodik.

A BRICS csoport azt is elhatározta, ezentúl többet fognak kereskedni egymás között nemzeti valutájukban. Márpedig multilaterális kereskedelmük volumene tavaly már elérte a 291 milliárd dollárt, az orosz-kínai kereskedelem egynegyede pedig már jüanban bonyolódik.

PrivátBankár

Hackerek mattolták a nemzetbiztonságot

Felfüggesztették a titkosszolgálatok a Hacking Team okostelefonok lehallgatására, adatlopásra gyártott kémprogramjainak a használatát, miután a céget hackertámadás érte – értesült nemzetbiztonsági forrásokból a Népszabadság.

„Elvesztettük egy fontos készségünket” – így kommentálta a titkosszolgálatokhoz közel álló, névtelenséget kérő forrásunk a hírt, hogy hackertámadás érte a magyar titkosszolgálatok egyik nagy beszállítójának, a Hacking Team nevű cégnek a szerverét. Eddig nem cáfolt sajtóértesülések szerint a hackerek hozzávetőleg 400 gigabyte-nyi adatot loptak el az internethasználók körében a világháló ellenségének tartott cégtől. Dokumentumokat, személyes adatokat, forráskódokat loptak a cégtől, és tettek hozzáférhetővé a világhálón. Nyilvánossá tették a Hacking Team levelezéseit is. Azokat az e-maileket is, amelyekben a cégvezetés a konkurencián élcelődik, amiért az nem volt képes megakadályozni egy hackertámadást.

Egyelőre nem tudni, a hackerek beléptek-e a hírszerzés számítógépes rendszerébe. Ha igen, az komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent

Talán épp ezért írták át a Hacking Team támadói a cég hivatalos Twitter-oldalát Hacked Teamre.

A milánói székhelyű cég a magyar titkosszolgálatok egyik régi beszállítója. A magyar hírszerzés (Információs Hivatal) és a titkosszolgálati eszközök alkalmazására feljogosított nyomozó hatóságoknak szolgáltatásokat (telefonlehallgatás, számítógépes adatforgalom-ellenőrzés, adatlopás, megfigyelés) végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is a Hacking Team ügyfelei között szerepel.

Az interneten közzétett dokumentumok szerint a magyar szolgálatok 2010 óta többször vásároltak a mobiltelefon-lehallgatásra, adatok manipulálására, ellopására szolgáló szoftvereket több százezer euró értékben. Elsősorban a Nokia és iPhone típusú készülékekből történő adatszerzés érdekelte a szolgálatokat – legalábbis a vásárlásaikból erre lehet következtetni.

Önmagában a magyar titkosszolgálatok és a Hacking Team üzleti kapcsolata nem számít újdonságnak. Egy éve szembesült először azzal a hazai közvélemény, hogy a magyar szolgálatok is rendszeresen vásárolnak adatlopásra fejlesztett szoftvereket. Akkor az Index robbantotta ki a botrányt, miszerint a magyar titkosszolgálatok is használják a Gamma nevű cég FinSpy nevű kémprogramját.

Egy éve is egy hackertámadás nyomán ismerte meg a közvélemény a kémprogramvásárlással összefüggő információkat. Ám a titkos beszerzések nyilvánosságra kerülése után összeült nemzetbiztonsági bizottság mindent rendben talált a beszerzések körül.

Ezúttal más a helyzet. Mert ha igaz, hogy a hackerek megszerezték a Hacking Team ügyfeleinek a szervereihez hozzáférést biztosító kódokat is, felvetődik a kérdés: mekkora veszélyt jelenthet mindez a magyar nemzetbiztonságra? A lopott kódok segítségével behatoltak-e a hírszerzés és a szakszolgálat számítógépes rendszerébe? Hozzáférhettek-e a hackerek a hatóságok számára végzett lehallgatási, nyomkövetési információkhoz? Megjelenhet-e egy napon a világhálón, hogy a rendőrség, a NAV vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal kiknek a telefonjait manipulálta? E kérdésekre egyelőre nincsenek válaszok.

Informátorunk szerint jelenleg még valamennyi magyar titkosszolgálatnál gőzerővel halad a károk, illetve az adatlopásból eredő kockázatok felmérése. Állítólag még azt sem lehet tudni, hogy a forráskódok birtokában az ismeretlen hackerek loptak-e el adatokat a szolgálatoktól.

Titkosszolgálati forrásaink azon sem lepődnének meg, ha heteken belül jelentkezne valaki (például a Hacking Team egy kevésbé ismert konkurense), és megoldást kínálna a hackertámadás okozta problémákra, illetve olyan alkalmazásokat kínálna megvételre, amellyel a mostanihoz hasonló hackertámadások okozta károk minimalizálhatók. Azaz szerintük a hazai szolgálatok kémprogramgyártók közti konkurenciaharcot sejtenek a történtek hátterében.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke mindenesetre írásban kért tájékoztatást a Miniszterelnökségtől és a Belügyminisztériumtól arról, milyen nemzetbiztonsági kockázatot hordoz a Hacking Team elleni támadás. A válaszoktól teszi függővé, hogy a nyári szünetben összehívja-e ebben a témában az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
(NOL)

Szélsőséges iszlamisták is harcolnak az ukránok mellett

– Így támogassa bárki is a Kijevi Juntát! –

Az Inopress információi szerint szélsőséges iszlamisták is harcolnak Kelet-UKrajnában, az ukránok oldalán – írta Novorosszija hírügynöksége. Nagyjából harminc bűnöző csoportosulás segít az ukrán csapatoknak, az Újoroszország ellen vívott hódító háborúban. Őket a legforróbb pontokon vetik be az ukránok.

A New York Times tudósítója, Andrew Kramer kikérdezte az egyik ilyen bűnbandának, a Manszúr sejkről elnevezett zászlóaljnak a vezetőjét.

A találkozóra egy  helyi ‘steak house’-ban került sor, ahol a Jobb Szektor martalócai szívesen időznek. Az amerikai újság szerint a Jobb Szektor irányítja ezt a bűnbandát. Kramer riportalanya nem árulta el a nevét, csak annyit mondott magáról, hogy nagyjából 45 éves, és részt vett mind a két csecsen háborúban, utána pedig pedig Franciaországban élt, s onnan jött ide, Kelet-Ukrajnába.

“Szeretünk harcolni az oroszokkal” hencegte. “Mindig is harcoltunk az oroszokkal. Nagyjából 24 éve léptem erre az ösvényre. Számunkra sosem ér véget a háború. Sosem hagytuk abba az Oroszország elleni háborút, s nem is fogjuk sohasem!”

Kramer megjegyzése szerint néhány ukrán zászlóalj nyíltan használ fasiszta szimbólumokat, mint például az Azov. A csecsen elárulta, hogy jól kijönnek a neonácikkal, mert ők is ugyanúgy utálják az oroszokat és ‘szeretik a hazájukat.’ (Náluk ezek szerint a ‘hazaszeretet’ a kegyetlenkedéseket, a foglyok megkínzását, a nők megerőszakolását és a gyermekek meggyilkolását, vagy megcsonkítását is jelenti – a szerk.)

A csecsen szélsőséges társaival együtt nem hordja a nehéz páncélmellényeket sem. “Hiszünk Allahban, ezért nincs szükségünk páncélmellényekre” mondta. A februárban megölt Isze Muszajev parancsnokról elárulta, hogy az ukrán katonai vezetőség jóváhagyta annak tevékenységét, de ezekről nem történt semmilyen hivatalos feljegyzés.

Az iszlamista bandita arról is beszélt, hogy a francia hatóságok ebben az évben letartóztatták csoportjának két tagját is, mert együttműködtek az Iszlám Állammal.

“Az egész európai elit retteg az oroszoktól” jegyezte meg. “Ezért nem bánják, hogy mi önkéntesekként harcolunk itt”.

“A Manszúr sejk és a Dzsohar Dudajev zászlóalj főleg csecsenekből áll, de vannak közöttük más poszt szovjet köztársasságokból származó muzulmánok, mint például üzbégek és balkárok is. A harmadik, Krím zászlóaljban pedig főleg (renegát) krími tatárok vannak”.

Források: Novorosinform – Rapid Press

Szabad Riport

A kuláküldözést és a téeszesítést átéltek emlékeinek dokumentálására hirdetett országos pályázatot Nagykőrös.

Czira Szabolcs, a település polgármestere az MTI-nek arról számolt be, hogy középiskolásoktól várnak olyan hiteles riportokat, amelyeket az érintettekkel folytatott beszélgetések alapján készítenek. Ezzel segítik a történészek, levéltárosok kutatásait. Szavai szerint az "utolsó órában vagyunk", hogy akik átélték a történteket, beszámolhassanak emlékeikről.

Mint mondta, polgármesterként ma is azt tapasztalja, hogy a 90-95 éves emberek nehezen nyílnak meg a kérdésben, megfélemlítették őket és nem mernek őszintén beszélni. Vannak olyan generációk - folytatta -, akiknek az életét tették tönkre, rásütötték az úgynevezett kulákbélyeget, nem mehettek továbbtanulni vagy dolgozni oda, ahová akartak.

A polgármester kitért arra, hogy Nagykőrös kötelességének érzi, hogy segítse a hiteles feltárást. Ezt azzal indokolta, hogy a 4000 listázott Pest megyei kulák közül mintegy ezren a településen éltek, ők építették fel a várost.

Az 1950-es évek kuláküldözése, illetve az 1959-1961 közötti kollektivizálás témájában nyújthatók be írásbeli munkák 2016. március 15-ig.

A "Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai" mottót viselő pályázat fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Hódmezővásárhely érintettsége miatt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is mellé állt - mondta Czira Szabolcs.
MTI

A helyzet Donbasszban

Donbasszban a harci helyzet mára virradóan IS a szokásos módon alakult. A valcmanista latortüzérség “szorgoskodik”-a népköztársaságiak pedig alkalomszerűen ritkítják a martalócokat.

Az éjszaka folyamán Kijev banditái ágyúzták Gorlovkát, Debalcevo környékét, Donyeck Észak-Dél ívét, és Szpartakot.

Kijutott a latortüzérség “gránátáldásaiból” Lozovojénak, Szahankának, Zsabicsevonak, Tavricsejszkojénak, Novaja Marjevkának, Sirokinonak, és Grigorovkának.

A donyecki repülőtér új termináljánál rohammal próbálkoztak mára virradóan. Reggel három leolvadt tankroncsot, és három tankokon kívüli lator maradványaira leltek a milicisták. Ez összesen legkevesebb tucatnyi martalóc kimúlását jelenti.
Nagyobb problémát az éjszakai latorverésen kívül az a 16 sebesült pribék jelenti a népköztársaságiak számára, akiket a horda visszahagyott.

https://balrad.wordpress.com/2015/07/10/a-helyzet-donbasszban/

Az EU-NATO-latorszövetség nem hagyja magát zsarolni! Pláne nem olyan “demokratikusan megválasztott” kormányok által, amelyek a nemzeti függetlenséget CSAK SZAVAKBAN tűzik zászlajukra! Mint mondjuk a Syriza!

Görögország feladta a küzdelmet? Szigorítást jelentett be Athén

Egyebek mellett adó- és nyugdíjreformot ajánlott az adósságenyhítésért cserébe a görög kormány a nemzetközi hitelezőknek megküldött legújabb javaslatcsomagjában.

Az Athén által csütörtök este nyilvánosságra hozott 13 oldalas dokumentum szerint Görögország az államadósság mérséklése mellett 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezek fejében többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelését ajánlotta fel az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány.

A javasolt reformintézkedések értelmében fokozatosan megszüntetnék a görög szigeteket megillető adókedvezményeket és növelnék a hajózási vállalatokat sújtó adóterheket. A csomag emellett a védelmi kiadások csökkentését, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a szállodák és éttermek által fizetendő általános forgalmi adó (áfa) növelését is tartalmazza. A dokumentum szerint befejeznék néhány nagy kikötő és helyi repülőtér privatizációját is.

Az eurózóna tagállamainak vezetői abban állapodtak meg a keddi csúcstalálkozójukon, hogy Athén legkésőbb július 9-én megküldi részletes és hiteles reformjavaslatait, amelyeket a Görögországnak folyósított hiteleket koordináló intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell kiértékelnie.
(MTI)

Az “emberminisztérium” alaphangon valamivel több mint 7 (!) azaz: HETES milliárd forinttal támogatta a sportot. UGYANEZ a minisztérium 4 (!) azaz: NÉGYES milliárd forintot NEM TUD KIFIZETNI az egészségügyi dolgozóknak, TÚLÓRAPÉNZ GYANÁNT!

Deutschék 1 milliárdot, a Fradi 750 millió kapott az EMMI-től

Megjelentek az Emberi Erőforrások Minisztériumának első féléves támogatási szerződései a kormany.hu-n. Ezek alapján a tárca nem kevés pénzzel “tömte ki” az egyes sportklubokat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett dokumentum szerint, mely az első félévben nyújtott támogatásokat tartalmazza,

5 sportklub összesen 2,5 milliárd forintot kapott a tárcától különböző jogcímeken.

Ezek közül is a legtöbb a Deutsch Tamás elnöklésével működő MTK kasszájába vándorolt. 714,5 millió forintot kaptak ugyanis a stadion és egyéb infrastrukturális beruházások költségeire, és még 300 milliót az idei sportszakmai többletfeladatok ellátására és a működés támogatására.

Ezen a jogcímen szintén 300 millió forintot kapott a minisztériumtól a Vasas, az Újpest és a Fradi is. Utóbbi egyébként emellett még 450 millió forint támogatásban is részesült a működéssel, utánpótlással kapcsolatos sportszakmai feladatok ellátására és az ezekkel összefüggő költségek fedezésére. Így összesen a zöld-fehér klub 750 millió forintot kapott, ami a gyűjtésünk alapján a második legnagyobb összeg az MTK támogatása után.

Nem maradt ki a támogatottak köréből Szatmáry Kristóf, a Fidesz frakcióvezető-helyettésnek egyesülete, a BVSC-Zugló sem (itt az elnöki posztot tölti be a politikus). A klub ugyanis 150 millió forintot kapott az EMMI-től a sportszakmai többletfeladatok ellátása és a működés támogatása címén.

A foci a legjobban támogatott

Mellettük egyébként a Magyar Labdarúgó Szövetség is kapott még összesen 1,5 milliárd forintot, melyből 1,4 milliárd az Utánpótlás-nevelési Program támogatását szolgálja, 100 millió forint pedig a Bozsik Programot. Érdekesség ezzel kapcsolatban egyébként, hogy a labdarúgás kiemelten a legtöbb támogatásban részesült eddig idén.

A második legtöbb pénzt ugyanis az úszó szövetség kapta közel 1,4 milliárd forintot sportágfejlesztési támogatás címén, a dobogó harmadik fokára a judosok kerültek kicsit több mint 1 milliárd forinttal.
Ezt követően

kajak-kenusok állnak 860 milliós támogatással,
az atlétikai szövetség 846 millióval,
az idén Németh Szilárd, rezsibiztos elnöklése alá kerülő birkózó szövetségnek pedig már 750 millió forint vándorolt a kasszájába a minisztériumtól.

És bár nem sport, ám ha már érintőlegesen megjegyeztük a kormányközeli kapcsolatokat, akkor cikkünk végén kitérünk arra is, hogy a Magyar Természetjárók Szövetsége, mely Garancsi István, a Videoton futballklub tulajdonosához köthető, 300 millió forint támogatást kapott a nemzeti turistaútvonal hálózat fejlesztésével kapcsolatos kiadások támogatása címén. (Tavaly egy kormányhatározat alapján létrejött megállapodásban foglalt célok megvalósítására 350 millió forintot juttatott az EMMI a természetjáróknak.)

(mfor)

Nyugdíj: vissza a múltba

Az idősek ellátásáról gondoskodó nyugdíjrendszer nagyon fiatal, alig 124 éves. Az öregek eltartása egészen a 19. század végéig éppúgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át a piacgazdaság kényszereinek hatására az állam. Így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített társadalombiztosítás, először 1891-ben Németországban, majd 1927-ben Magyarországon is.

A működési modell pofonegyszerű: az éppen dolgozó korosztályok befizetik a nyugdíjjárulékot, hogy abból az állam kifizethesse a szüleik nemzedékét megillető nyugdíjakat, miközben abban bíznak, hogy mire ők is megöregszenek, addigra a munkába álló gyermekeik majd ugyanígy megteremtik az akkor már nekik járó nyugdíjak fedezetét. A nyugdíjrendszer akkor működik jól, ha sokan fizetnek hosszú ideig járulékot, és viszonylag kevés idős embernek kell viszonylag rövid ideig nyugdíjat folyósítani. Pontosan ez volt a helyzet a társadalombiztosítás létrejöttének idején.

Azóta azonban a népesedési folyamatok megfordultak: szerte Európában öregszik a társadalom. A várható élettartam örvendetes növekedésével egyre több a nyugdíjas, akik egyre hosszabb ideig számítanak a nyugdíjukra, miközben kevesebb gyermek születik, így kevesebb lesz a jövőbeni járulékfizető. Itthon ezekben az években vonul nyugdíjba a nagy létszámú Ratkó-generáció (az 1952–1957 között született korosztályok mai létszáma 883 ezer fő), majd 2040-től az ő gyermekeik, a „gyesnemzedék” (az 1973–1978 között születettek mai létszáma 1 millió fő). Utánuk demográfiai sivatag következik. Ha pedig sokkal kevesebb a járulékfizető, és jóval több a nyugdíjas, mint korábban – vagyis a drámaian lecsökkent bevételt sokkal többfelé kell szétosztani –, akkor a nyugdíjak értéke zuhanni fog. Könyörtelenül.

Magyarországon a demográfiai okok mellett két további fejlemény is súlyosbítja a helyzetet. A fiatalok és a középkorúak külföldre költözése tömegessé vált, az európai centrum országaiban több százezer magyar dolgozik, és a folyamat minden jel szerint erősödik. A rengeteg honfitársunk nem itthon fizeti a nyugdíjjárulékait, hanem külföldön. Igaz, hogy ezzel enyhíti a magyar ellátórendszerre nehezedő jövőbeni nyomást (hiszen a nyugdíjukat részben vagy egészben majd attól az államtól kapják, amelyben dolgoznak), de csak akkor, amikor évtizedek múlva elérik a nyugdíjkorhatárukat. Addig viszont fájóan hiányzik a tőlük származó járulékbevétel. A centrum országainak erős demográfiai szivattyúja már ma is legalább egyhavi nyugdíj fedezetét vonja el.

A nyugdíjak finanszírozását veszélyeztető másik tényező abból ered, hogy a gazdasági túlélési kényszerek miatt a több mint egymillió egyéni vállalkozó és az 588 ezer társas vállalkozás majdnem mindegyike a lehető legnagyobb mértékben próbálja optimalizálni a közterheit, amelynek egyik „legális módja” a lehető legkisebb, azaz a minimálbér utáni nyugdíjjárulék-fizetés. Tovább csökkenti a tb járulékbevételeit a kétszázezernél is több közfoglalkoztatott, akik még a minimálbérnél is alacsonyabb bér után róják le a közterheket. Nem is beszélve a megváltozott munkaképességűek és az álláskeresők további százezres csoportjairól.

A nyugdíjakat azonban ki kell fizetni. Ha az éppen aktív generáció befizetései nem fedezik az nyugdíjas nemzedékeknek a részükre megígért (és általuk a korábbi járulékfizetéssel megszolgált) nyugdíjakat, akkor az állam előtt több választás nyílik. Módosíthatja a nyugdíjba vonulás feltételeit (például megemeli a nyugdíjkorhatárt), vagy az adóbevételekből (esetleg kölcsönből, az államadósság növelése révén) pótolja a nyugdíjjárulék-bevételből hiányzó összeget, esetleg kevesebb nyugdíjat fizet (módosítja a nyugdíjszámítás képletét, elinflálja a meglévő nyugdíjak vásárlóértékét).

Vagy egyszerűen visszaterheli a családokra az idősek eltartásának terhét. Magyarországon mindegyik lehetőség igénybevételére látunk példát. A nyugdíjkorhatár jelenleg is fokozatosan nő, amíg el nem éri az 1957-ben született korosztálytól kezdve a 65 évet, és nincs arra semmilyen garancia, hogy ez nem nőhet tovább. Pontosabban, mérget vehetünk rá, hogy a gyeskorosztály tagjainak 70-72 évre nőhet a korhatára. A nyugdíjkassza költségvetését – noha a mindenkori költségvetési törvény szerint természetesen mindig egyensúlyban van a kiadás és a bevétel – általában év közben más bevételek terhére ki kell egészíteni. A nyugdíjszámítás képlete évente módosul, emellett a nők kedvezményes nyugdíjának kivételével megszűnt minden korhatár előtti nyugdíjlehetőség, továbbá megszűnt a rokkantsági nyugdíj a mint saját jogú nyugellátás jogintézménye. Végezetül az Alaptörvénybe – biztos, ami biztos – bekerült, hogy a rászoruló idős szülőkről a nagykorú gyermekeik kötelesek gondoskodni. Nem az állam, a gyerekek. A jövőben visszamegyünk a múltba.

Egyáltalán, elkerülhető-e a gyorsan öregedő társadalmakban fizetendő nyugdíjak vásárlóértékének drámai zuhanása? S ha nem, akkor egyébként tehetünk-e ellene? Ha a tömeges bevándorlás lehetőségét kizárjuk – márpedig ettől pillanatnyilag jobban irtóznak egyes európai kormányzatok, különösen a miénk, mint az ördögtől –, akkor csak egyetlen módon védekezhetünk hatékonyan: az öngondoskodás révén. Voltaképpen a magyar állam is beismeri ezt, és háromféle nyugdíjcélú megtakarítást is adójóváírásokkal támogat. Ilyen az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, a nyugdíj-előtakarékossági számlára való befektetés, valamint a nyugdíj-biztosítási szerződések alapján elhelyezett megtakarítások után kérhető adó-visszaigénylés. A háromféle támogatott nyugdíj-előtakarékosság révén összesen évi 280 ezer forint adójóváírást is igénybe vehetünk, ami jelentős mértékben gyarapíthatja a privátnyugdíj-tőkénk értékét. De bárhány évre is emelik a nyugdíjkorhatárt, jobb lesz, ha elkezdünk gondoskodni magunkról.
(vg.hu)