Kairótól Fokvárosig nyúló szabad kereskedelmi zóna létrehozásáról írt alá egyezményt huszonhat afrikai ország vezetője az egyiptomi Sarm-es-Sejk városában szerdán.

A dokumentum értelmében a kontinens keleti felének három kereskedelmi tömbje – a Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piac (Common Market for Eastern and Southern Africa; COMESA), a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (Southern African Development Community; SADC) és a Kelet-afrikai Közösség (East African Community; EAC) – 2017-re háromoldalú szabad kereskedelmi övezetté válik (Tripartite Free Trade Area – TFTA).

A vendéglátó, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a ceremóniát megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy az érintett régiónak 625 millió lakosa van, amely a kontinens lakosságának 75 százaléka. Rámutatott arra is, hogy a leendő szabad kereskedelmi zóna államgazdaságainak a bruttó hazai terméke (GDP) összesen 1200 milliárd dollárra rúg, ami az összes afrikai ország együttes GDP-jének több mint 60 százaléka.

„A mai döntésünk jelentős előrelépés az Afrikai Gazdasági Közösség létrejötte felé vezető úton, a Lagosban 1980-ban aláírt vonatkozó tervnek megfelelően” – mondta. A szerdai egyezmény aláírása után az egyes országok parlamentjeinek is jóvá kell majd hagyniuk a dokumentumot.

Megfigyelők arra emlékeztettek, hogy míg a világ legszegényebb országai közé tartozó Burundi és Madagaszkár vezetői aláírták a sarm-es-sejki megállapodást, a kontinens legnépesebb és legnagyobb GDP-vel bíró országát, Nigériát kihagyják a tervezett gazdasági egységből.

Az Afrikában jelenleg érvényben lévő vámelőírások és kereskedelmi megkötések jelentősen akadályozzák a kontinensen belüli áruforgalom bővülését. „Afrika ma világossá tette, hogy nyitott az üzletre” – mondta ugyanakkor a rendezvényen felszólaló Világbank-elnök, Jim Yong Kim, aki azonban arra figyelmeztetett, hogy egyes országoknak „még nagyon hosszú utat meg kell tenniük” az ügyleti költségek jelentős csökkentésének érdekében.

„A szubszaharai afrikai államokban az áruk importálása átlagosan 37, az exportálása 31 napot vesz igénybe, míg például Észak-Afrikában, Latin-Amerikában és Délnyugat-Ázsiában az ügymenet 20 napnál is kevesebb ideig tart” – mondta, és rámutatott, hogy a tengeri kijárattal nem rendelkező afrikai országok esetében az átlagnál is jóval nehézkesebb az áruforgalom.

Szakértők szerint jelenleg az 54 országot magába foglaló kontinensen zajló kereskedelem mindössze 12 százaléka folyik afrikai országok között, miközben Ázsiában például az adott érték az 55 százalékot is eléri. Az Afrikai Unió előrejelzése szerint a tervezett szabad kereskedelmi zóna a következő évtizedben 25 százalékkal növelheti a kontinens belkereskedelmét.
MNO

Donyeck és Luganszk csatlakozna Oroszországhoz

A Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság közös nyilatkozatot adott ki, melyben kijelentik, hogy csatlakozni szeretnének az Oroszországi Föderációhoz.

A donyecki sajtószolgálat weboldalán is megjelenő nyilatkozatot a minszki béketárgyalásokon részt vevő küldöttek, Denisz Pusilin és Vladiszlav Deinego tették. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a minszki tárgyalási folyamatnak vége szakadt. Ukrajna a napokban újraindította a háborút, és az ukrán kontaktcsoport egy olyan tervezetet akart elfogadtatni az újorosz küldöttekkel, ami még Ukrajna részeként említi a Krím-félszigetet. A donyecki küldött nyilatkozata alapján azonban a Krím-félsziget kérdése már rendeződött 2014 márciusában, amikor a régió lakossága referendumot tartott és a szavazók 96%-ának akarata szerint újra Oroszország részévé vált. A szavazás eredménye, bár európai viszonyok szerint szokatlannak tűnhet, valószínűleg nem választási csalás, mert a Krímben nagyságrendileg ennyi az orosz lakosság aránya.

Ukrajna felbomlása Kijevben, a 2013-2014 fordulóján lezajlott atlantista hatalomátvétellel kezdődött meg. A Krím-félsziget az egyetlen, Ukrajnától elszakadó régió, amit elkerült a háború, és az egyetlen térség, ahol az utóbbi egy évben nem volt nagy számú civil halálos áldozat. Ez annak köszönhető, hogy Oroszország saját ellenőrzése alá vonta a területet, megkímélvén így a civil lakosság életét attól, amit a több évi háború jelent egy vitatott hovatartozású területen.

Ezzel szemben, bár a donyecki és luganszki régió szintén tartott népszavazást az Ukrajnától függetlenedésről, nem tudták elkerülni a vérontást, és a rendezetlen státusz nagyszámú civil halálos áldozattal járt, miközben a mai napig zajlik a háború a régióban, és az infrastruktúra, ipar egy része megsemmisült. 2014 májusában – közel 75%-os részvételi arány mellett – a választók 89%-a mondta ki az Ukrajnától elszakadást, miután a kijevi kormány betiltotta anyanyelvük használatát és oroszellenes soviniszta szervezetek bevonásával brutális megtorló akciókat kezdett a régióban. A két terület esetében nem volt jelen az a visszatartó erő, amit a Krím-félsziget esetében az Oroszországhoz csatlakozás jelentett, így a harcok a mai napig zajlanak.

Az időközben történt béketárgyalások eredménytelenül zárultak. A népfelkelők vezetői már a minszki tárgyalássorozat kezdetén jelezték, hogy az ukrán fél csak erőgyűjtésre használja a béketárgyalásokat, és amint beérkeznek a nyugati csapatok, a háborút tovább folytatják. A minszki tárgyalássorozat folyamán a népfelkelők küldöttei szintén hajlandóak lettek volna a kompromisszumra, vagyis, hogy Ukrajna részeként működjenek tovább, de ehhez az ukrán alkotmány módosítása, Ukrajna föderalizálása és decentralizálása lett volna szükséges. Kijev június első hetében azonban folytatta a háborút, kiújultak a harcok Donyeck külvárosában, mert az ukrán csapatok offenzívába kezdtek. Addigra a NATO-országok számos hadgyakorlatot kezdtek meg az ukrán határ mentén, amerikai katonák érkeztek Ukrajnába, és az európai országok elég fegyvert szállítottak Kijevnek ahhoz, hogy folytassa a háborút. A harcok kiújulása után vasúti szállítással érkező orosz katonai szállítmányt láttak Mariupol felé haladni, tegnap pedig a Kárpáthír számolt be arról, hogy egy NATO-konvoj átlépte Ukrajna határát.

Mindez arra mutat, hogy a minszki béketárgyalások valószínűleg véget értek. A civil lakosság védelmét szem előtt tartva, Donyeck és Luganszk vezetői azt a visszatartó erőt szeretnék magukénak tudni, amit az Oroszországi Föderációhoz csatlakozás jelentett a Krím-félsziget számára. Ugyanakkor nem feltétlenül kell csatlakozniuk ahhoz, hogy az orosz hadsereg bevonuljon az orosz többségű régiókba. Az orosz Állami Duma és a Föderációs Tanács politikusai egyetértenek abban, hogy amennyiben a háború kiújul, megadják az államfőnek a rendkívüli jogosultságokat, hogy katonai erőt vessen be külföldön. Vezető orosz politikusok szerint Oroszország beavatkozhat a többségi orosz lakosság védelmében, és egy olyan helyzet állhat elő, mint a Dnyeszter Menti Köztársaság esetében, ahol orosz békefenntartók állították meg a vérontást.

http://hidfo.ru/2015/06/donyeck-es-luganszk-csatlakozna-oroszorszaghoz/

Globális összefogásra van szükségünk a gonosz erők legyőzéséhez

Teherán (FNA) - Az Egyesült Államok és cinkosai a régióban nem akarják, hogy a takfiri terroristák vereséget szenvedjenek. Azt akarják, hogy ezen szélsőséges erők megsemmisítsék Irakot és Szíriát, ami egybeesik a stratégiai céljaikkal.l

Mindez megmagyarázza, hogy az ISIL takfiri terrorista csoport miért tud növekedni és terjedni az egész régióban. Ott vannak már Líbia egyes régióiban; problémák vannak Libanonban; és vannak bizonyítékok az ISIL terroristák afganisztáni jelenlétére is. Ezzel párhuzamosan más takfiri terrorista csoportok is fokozzák tevékenységeiket, beleértve az al-Kaidát az Arab-félszigeten.l

Az adott körülmények között azok, akik részt vesznek az Amerika által vezetett anti-ISIL koalícióban és / vagy légicsapásokat hajtanak végre, csak magukat csapják be. A gyanús légicsapásokkal – melyekkel időnként az iraki és szíriai erőket veszik célba – ez idáig semmilyen sikert nem könyvelhettek el, és semmilyen módon nem korlátozták az ISIL takfiri terrorista csoport azon képességét, hogy tovább növelje szerepét, egyre inkább átnyúlva az országhatárokon.l

A takfiri terroristák ellen vívott harc ürügyén az Egyesült Államok és kollaboránsaik továbbra is segítik a "mérsékelt" terrorista csoportok működését Szíriában. A sors fintora, hogy a legtöbb ilyen úgynevezett mérsékelt ellenzéki, akik segítséget kapnak fegyverek, pénz és külföldiek által vezetett kiképzések formájában, végül az ISIL klubhoz csatlakoznak ideológiai megfontolásokból!l

Ennek ellenére a nemzetközi közösség, sőt az USA által vezetett anti-ISIL koalíció országai tudják a legjobban, hogy a "mérsékelt" takfiri terroristák kiképzése és támogatása, valamint a légicsapások végrehajtása nem hoz eredményt. Kell lennie egy másik megközelítésnek, ha valóban le szeretnék győzni a terrorizmust. Ez ugyanis egy globális fenyegetés, amely globális választ követel.l

A világnak fel kell ismernie a veszély súlyát, és kiemelt ügyként kell kezelnie, s nem szemet hunyva felette. A legfontosabb, hogy a takfiri terroristák sem Irakban, sem Szíriában, de az egész régióban ne működhessenek. A régióban lévő működésük már jelenleg is nagyon negatívan hat ki az egész világra.l

Irán és Oroszország következetesen szorgalmazza a takfiri terroristákkal szemben az egységes és közös erőfeszítéseket, mivel csak ezen keresztül győzhetőek le, mint például a nemzetközi joggal, vagy az Egyesült Nemzetek és annak határozatainak szigorú betartásával. A világ nem tud harcolni a terrorizmus által uralt egyik területen (Irak), miközben a másik területen (Szíria) meg nyíltan támogatja azt. Ennek nincs értelme.l


Ezen kívül mindaddig, amíg a hangsúly csak egy-egy országon lesz, és nem lesz közös régió szintű stratégia a helyzet kezelésére, addig továbbra is szembe kell nézni bárhol ugyanezzel a veszéllyel. Ne feledjük más takfiri terrorista szervezetek ígéretet tettek arra, hogy hűségesek lesznek az ISIL-hez. Ezért egyre bővül a takfiri terroristák köre a szubszaharai Afrikától, Egyiptomtól, Líbiától kezdve még a megszállt Palesztinában is, ahol néhány Perzsa-öböl menti arab állam "úgy véli Izrael varázslatosan működhet."l

Az Egyesült Államok, Izrael és az arab szövetségeseik lehet, hogy a nyilvánosság előtt küzdenek egymással, de részesek egy közös érdekben, mégpedig a Közel-Keleten a növekvő iráni befolyás visszaszorításában. Ez az egyik legfontosabb stratégiai céljuk, amelynek szerves része a rendszerváltás elérése Szíriában, valamint Irak feldarabolása.

Ezek mind okok arra, amiért a terror tovább üzemel, és amiért nem lehet a terrorizmus elleni háború élvonalába helyezni a fenti országokat. Szükségünk van egy globális koalícióra az olyan takfiri szélsőséges fanatikusok megakadályozásához, mint az ISIL, vagy az al-Kaida, amelyek szerte a világon terjesztik erőszakos hitvallásukat. Nincs alternatíva.


Persianews

NATO-konvoj haladt át a magyar-ukrán határon

NATO-konvoj haladt át a magyar-ukrán határon, a karpathir.com információi szerint. A hírportál fotókat is publikált a konvojról, ami Záhonynál lépte át az ukrán határt, és az amerikai hadsereg HEMTT taktikai teherjárművei variánsaiból állt, némelyikük leponyvázott rakománnyal.

A határőrség nem kommentálta az esetet, és a Kárpáthír szerint nem egyértelműen megállapítható a konvoj célja vagy útiránya. Az elmúlt hetek hírei alapján azonban az amerikai hadsereg jelentős haderőt küldött Magyarországra a Capable Logistician hadgyakorlatra hivatkozva, valószínűleg ezek egy része vonulhatott át Ukrajnába.

http://hidfo.ru/2015/06/nato-konvoj-haladt-at-az-ukran-magyar-hataron/

Megdőlhet a DK békés növekedése

A rejtett párttámogatások ellehetetlenítéséről szóló határozati javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a kormánypárt három képviselője, akik az előterjesztéssel azt kívánják elérni, hogy jogilag lehetővé váljon a Demokratikus Koalíció állami támogatásának felfüggesztése. A párt szóvivője szerint “A bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről és az Európai Unió intézményei iránti bizalom megóvásáról” nevű előterjesztés kifejezésre juttatná, hogy az ellenőrzési jogosultságok gazdasági társaságokra átruházása elfogadhatatlan. A Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Zrt. esetében pont ez történt; Brüsszel egy általa favorizált párt vezetőjének kezében lévő vállalkozást bízott meg az uniós források felhasználásának ellenőrzésével.

Mivel a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Zrt. értelemszerűen a párt tulajdonosának hoz profitot, az Európai Bizottság közvetett módon a Demokratikus Koalíciót juttatja anyagi támogatáshoz. A DK költségvetésének ugyanis részét képezik Gyurcsány Ferenc sokmilliós nagyságrendű támogatásai, amit osztalékból származó magánvagyonából fizet. A kormánypárt szóvivője szerint ez egyrészt pártfinanszírozásnak tekinthető, másrészt “alkalmas az Európai Unió tekintélyének és az európai polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának aláásására“.

A kormány emiatt felülvizsgálhatja és alapjaiban módosíthatja a pártok finanszírozásának szabályait. Jogi lépéseit tekintve ez egy hosszadalmas folyamat, melynek során kezdetben azt vizsgálják, hogy az ehhez hasonló összeférhetetlenségek szankcionálása a jelenlegi keretek közt megvalósítható-e, illetve milyen módosításokat kell eszközölni az ehhez hasonló visszaélések elhárítására. A határozati javaslat egyben azt is megvizsgáltatná a kormánnyal, hogy a törvényes helyzet helyreállításáig fel lehet-e függeszteni a magyar törvények megkerülésével bújtatott pártfinanszírozásban részesülő párt állami támogatását.

Ez a megfogalmazás ugyanakkor további lehetőségeket rejt magában. Egyrészt örvendetes, hogy a képviselők végre kimondják, a Demokratikus Koalíció külföldi támogatásokban részesül. Az is egy igen pozitív fejlemény, hogy végre sor kerülhet a DK állami finanszírozásának megvonására. Mivel a radikális atlantisták az Európai Egyesült Államok felépítésében érdekeltek – ami a magyar államiság felszámolását jelentené -, ez egy teljesen természetes védelmi reakció az állam részéről.

Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy amennyiben sor kerül a DK állami támogatásának megvonására, arra átmeneti jelleggel fog sor kerülni. A külföldről pénzelt politikai szervezetek esetében ugyanis nem az a megoldás, hogy magyarországi forrásaiktól megfosszuk őket. A magyar pártok annyi anyagi támogatással kell rendelkezzenek, amennyire a magyar választók értékelik őket, – és ennek legmagasabb szintje az állami támogatás, aminél magasabb szint nem szabad létezzen. Ehhez hasonló esetekben a külföldi források elérését célszerűbb ellehetetleníteni. Európában már van erre precedens; Oroszország az elmúlt évek során jogi forradalmat vitt véghez, és az orosz törvények erre vonatkozó részeinek – apróbb módosításokkal – átvétele kiválóan alkalmazható lenne a magyar jogrendben is.

Ha a Demokratikus Koalíció magyarországi támogatással már nem rendelkezik, értelemszerűen külföldi pénzekből tartja fenn magát. Egy külföldi forrásokból finanszírozott párt pedig aránytalanul más méretűre tud erősödni, mint amekkorára a magyar választók értékelik. Vagyis külföldi ügynök.

Ha a magyar választók nem értékelnek annyira egy magyarországi pártot, hogy annak működésének biztosítására áldozatot hozzanak, az azt jelenti, hogy annak a pártnak a magyar politikai életben nincs helye. A társadalom kivetette megából. Ha a társadalom valamit kivet magából, és azt ennek ellenére mesterségesen beinjektálják a társadalomba – az idegen beavatkozás. Ez történik a DK esetében is; a kormány elkezdte elzárni azokat a pénzcsapokat, melyeken keresztül a radikális atlantista pártot külföldről, álcivil szervezetek és pénzintézetek hálózatán keresztül életben tartják. Brüsszel erre adott reakciója volt a DK-elnök vállalatának ellenőrzési jogosultságokkal felruházása.

Végső soron a DK külföldi forrásainak ellehetetlenítése a cél, amit az állam stabilitása érdekében végül elkerülhetetlenül ki kell terjeszteni minden, külföldről pénzelt politikai pártra és civil szervezetre. Ha az adott szervezet működni akar, és létjogosultságot akar szerezni a magyarországi politikában, cselekedjen úgy, hogy amiatt a magyar társadalom fenn akarja tartani. Mind a Fidesz, mind pedig a Jobbik jelentős társadalmi beágyazottsággal rendelkezik. Fizetett hivatalnokok, strómanok, vagy radikális, önkéntes aktivisták formájában, de mindkét pártnak megvan a maga társadalmi beágyazottsága, amit a magyar társadalom egy-egy széles rétege elfogad. Igen nagyfokú felelőtlenségre és súlyos mulasztásokra vezethető vissza, hogy eközben olyan pártok is működhetnek az országban, amit a magyar társadalom már többször kivetett magából, de ennek ellenére idegen hatalmak újra és újra beinjektálják.

http://hidfo.ru/2015/06/megdolhet-a-dk-bekes-novekedese/

Donbassz ma reggelre

Sztanyica Luhanszkánál aknavetőpárbaj zajlott egész éjszaka. Ebbe avatkozott be éjfél körül néhány lator rohamlöveg. Viszonylag gyorsan rájöttek, hogy az ötlet a lehető legrosszabb. Ám hiába volt a gyors felismerés, négy “Akáciájuk” odaveszett a kezelő latorszemélyzettel együtt.

Pervomajszkot Zolotojéból ágyúzta mára virradóan az “Ajdar” latorzászlóalj bérgyilkostüzérsége.

A Bahmutka autópálya Zsjelobokhoz közeli 29. népköztársaság blokkposztját is aknavetőzték és ágyúzták a kijevi banditák.

A Sumaban és Artyemovoban fészkelő martalóctüzérséget alaposan megzépázta egy frissen érkezett népköztársasági tüzérüteg.

Gorlovka éjszakája mára virradóan is a többi éjszakához hasonlóan telt el. A város egész éjjel ostrom alatt állt.

Donyeck “Október” kerületét és a repülőtérre vezető útszakaszt, valamint a város “Putyilov” kerületét kora este gyújtólövedékekkel ágyúzta a valcmanista latortüzérség.

Peszki ellen a mára virradó éjszaka több alkalommal is tankrohamot kísérelt meg a martalóchorda. Egy romos településen aknavetőző népköztársasági védelem ellen az ilyesmi eleve öngyilkos kísérlet, de a pribékek csak a harmadik kísérlet közben jöttek erre rá. Addigra viszont a tankpark egy része leolvadt. Latrostol-mindenestől.

Donyecktől délre viszont az éjszaka meglepő csendességben telt. Voltak pesze lövöldözések és csatározások, ám azok az északi fertály történéseihez képest nyugalmi állapotot jelentenek. Sirokino kivételével.

Sirokinot az éjszaka folyamán is bombázta az ordashad, de most Mariupol vidékéről, és ágyúkból.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/10/donbassz-ma-reggelre-7/

Magyarország segíti ki Valcmanékat fegyverrel!

Közel hétórás latortüzérségi ostromot élt át ma Gorlovka.

A zömmel a város északi-északnyugati lakónegyedeire zúduló gránátzápornak ezidáig négy gorlovkai civil esett áldozatul, a súlyos sebesültek száma több tucat.

A donyecki repülőtér ellen ismét támadást kisérelt meg ma a latorbanda. Tankok és egyéb más páncélosok által támogatva akartak betörni e reptérre tüzérségi tűz fedezete alatt-de ismét kudarcot vallottak. Két tankjuk pusztult el, a benne ülőkkel együtt.

Mindazonáltal Donbassz más frontszakaszain ma jelentősebb összecsapások értesüléseink szerint nem voltak.

Jelentések szerint a donbasszi frontok megpróbáltatásait átvészelt latrokkal teli kórházakban titkos izraeli módszerekkel próbálják rendbeszedni a pszichésen is megnyomorodottakat. Ám ami Izraelben működik a palesztinok ellen “megsérült” katonák esetében, az a donbasszi frontok megpróbáltatásait túlélteknél nem tűnik hatásosnak. A dolog komoly főfájást okozott ezidáig a doktoroknak, ám valószínűleg rájöttek a dolgok nyitjára.

Donbasszban valódi háború dúl-nem pedig parittyás suhancokra való lövöldözés.

A háború minden jel szerint leapasztotta a kijevi junta hadi készleteit.
Nyalókakirály martalóchordáit Magyarországról származó reaktív tüzérségi fegyverekkel látják el az utóbbi napokban. A hírek szerint a magyar raktárakból rakétafegyverek is át lettek szállítva Maradék-Ukrajnába, amelyek hamarosan fel fognak bukkanni Donbassz közelében.

Már Kárpátalján haladnak a magyarországi raktárakból kikunyerált-adományozott fegyverek.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/10/magyarorszag-segiti-ki-valcmanekat-fegyverrel/

Ezzel mérheti be és blokkolhatja a mobilokat a NAV

Nettó tizenötmillió forintért vásárolt a NAV egy kisméretű, mobiltelefonokat és azok SIM-kártyáját bemérni képes, frekvenciablokkolásra is alkalmas eszközt, kétmillióért pedig nyomrögzítő anyagokat.

Tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében vásárolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatala egy kisméretű, taktikai alkalmazásra kifejlesztett IMEI/IMSI bemérő eszközt. (Az IMEI a mobilkészülék, az IMSI pedig a SIM-kártya azonosítója.) A kiírás szerint a rendszernek a bemérő eszköz mellett frekvenciablokkoló készülékből, az ezt irányító készülékből (tablet/PDA/okostelefon és a kezelő szoftver) áll. A szerződés egyszeri adásvételről szól, az átadást megelőzően a telepítésre, üzemben tartásra vonatkozó oktatási kötelezettséggel, és tesztüzemmel. A műszaki átadás része egy budapesti helyszínen két naptári nap tesztüzem lefolytatása, hat fő oktatása.

Két ajánlat érkezett be, a drágábbik, közel nettó húszmillió forintos ajánlatot a debreceni Harmónia 91 Kft. nyújtotta be, az olcsóbbikkal (14,88 millió forint) a budapesti Carinex Kft. nyert.

Az 1993-ban alakult, rendőri, rendvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági eszközök tervezésével és forgalmazásával is foglalkozó Carinex honlapján elérhető információk szerint a cég már beszállítója volt a honvédségnek, rendőrségnek, büntetés-végrehajtásnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Budapest Airportnak, a vám- és pénzügyőrségnek, valamint a Közép-Európai Rendészeti Akadémiának. A Carinex 2014-ben az egy évvel korábbi 1,06 milliárd forint után 0,66 milliárdos nettó árbevételt ért el, a mérleg szerinti eredmény 21,4 millió forintról 5,2 millióra esett, de volt egy 31 milliós osztalékkivét is.

Ismerje meg a közbeszerzéseket, keressen a kiírásokban, legyen a nyertesek között!

A versenyben alulmaradt Harmónia 91 Kft. a cégnévben jelzett évben kezdte meg működését, és szintén tapasztalt honvédségi, rendőrségi, határőrségi, vám- és pénzügyőrségi, valamint bv-beszállítónak számít. A cég a 2014-es évet közel 1,7 milliárd forintra növekvő nettó árbevétel mellett 180,5 milliós mérleg szerinti nyereséget ért el.
A NAV nettó 1,5 millió forint értékben a Fercom Kommunikációs Kft.-től vásárol nyomrögzítő anyagokat, a kétmilliós ajánlatot tevő Milipol Zrt. alulmaradt a tenderen.


Napi

Kiderült, mit kerestek az amerikai zsoldosok Bulgáriában

A szíriai kormány ellen harcoló fegyveres csoportoknak küldendő fegyverek tesztelését és kiválasztását folytatták azok az amerikai zsoldosok, akik Bulgáriában egy lőtéren történt robbanás során haltak meg. A szombati “baleset” a VMZ Sopot bolgár állami tulajdonú fegyvergyártó cég létesítményében, Anevo falu közelében történt.

Az esetről ellentmondásos információk jutottak ki, akkori hírek szerint egy amerikai és két kanadai állampolgár vesztette életét, mindhárman egy amerikai katonai magánvállalat zsoldosai voltak. Azóta a Reuters hírügynökség is foglalkozott a történtekkel, az ő információik szerint egy amerikai állampolgár életét vesztette, két amerikai és két bolgár katona megsérült a robbanás során. Bár a hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak annak kapcsán, hogy az amerikai zsoldosok mi célból voltak jelen, a Reuters névtelen forrásra hivatkozva azt állítja, hogy amerikai szerződéses katonák egy fegyverszállítmány összeállításában vettek részt, amit a szíriai “ellenzék” kiképzésére küldenek majd (a hivatalos magyarázat szerint abból a célból, hogy az Iszlám Állam ellen harcoljanak).

A bolgár gazdasági minisztérium a Reuters kérdésére megerősítette, hogy a létesítményt az Alguns nevű, bulgáriai magántulajdonban lévő vállalat bérelte ki. A bolgár hatóságok nyomozást rendeltek el az ügyben, de a védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az esetet. A bulgáriai amerikai nagykövetség szintén nem volt hajlandó nyilatkozni ezügyben.


http://hidfo.ru/2015/06/kiderult-mit-kerestek-az-amerikai-zsoldosok-bulgariaban/

Elhalasztották a TTIP megszavazását

Az utolsó pillanatban elhalasztotta az Európai Parlament a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény létrehozásáról kiírt szavazást. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ennek hivatalos okaként azt nevezte meg, hogy túl sok módosító beadvány érkezett a dokumentumhoz, a pártoknak több időre van szüksége a megállapodás átgondolásához. Amennyiben nem akarjuk szépíteni a TTIP körül kialakult helyzetet (és nem akarjuk), elmondható, hogy az európai pártok nagy részének nem volt megfelelő a TTIP megállapodás, legalábbis annak jelenleg tárgyalt formája.

Nick Dearden, a “Globális Igazság Most” – brit központú szervezet – igazgatója szerint a szavazás elhalasztása mutatja, mennyire káros és már kialakítása előtt is ellentmondásos a TTIP, annak mostani formáját ugyanis a pártok nagy része nem fogadja el, emiatt érkezett nagyszámú módosító beadvány.

“Az EP-képviselők tisztában vannak azzal, hogy az európai népek nem akarják a titkos bíróságok felállítását, nem akarnak bírói hatalmat adni a multinacionális vállalatok kezébe, ehelyett a közintézmények oldalára állnak a TTIP-el szemben, és a munkakörülmények javulását akarják.”

Dearden szerint a pártokra nagy nyomás nehezedik a TTIP letárgyalása irányába, de ugyanakkor azt is tudják, hogy annak megszavazása radikális népszerűségvesztéshez vezet. Emiatt inkább időhúzásra törekszenek, és módosító beadványokat állítanak össze, csak hogy elnyújtsák ezt a kényszer hatására zajló folyamatot. Eközben már több mint kétmillió szavazat gyűlt össze a TTIP tárgyalási folyamatának leállítására, és az európai civil szervezetek különösen aktívak lettek, valamennyi nyugat-európai országban tömegdemonstrációk zajlanak a TTIP ellen.

A transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról szóló tárgyalások teljes titokban zajlanak, az EP-képviselőket már kész tények elé állítják a TTIP-et erőltető lobbicsoportok, akik az EP bevonásával csak demokratikus látszatot akarnak adni az egyezménynek, de annak letárgyalásába nem vonják be az érintetteket.

A TTIP lehetővé tenné, hogy a vállalatok pert indítsanak a tagállamok ellen, és dollármilliárdokat pereljenek ki azok költségvetéséből, ha úgy érzik, hogy piaci érdekeik sérülnek. A TTIP ugyanakkor nem változtatna a jelenlegi status quo-n, melynek sajátossága, hogy az Európai Unió egésze Washington befolyási övezetéhez tartozik, és a nagyobb multinacionális cégek nagyobb gazdasági erőt képeznek egy-egy tagállamnál, így valamennyi európai ország politikai pártjai rákényszerülnek arra, hogy előrejutásuk érdekében gazdasági érdekközösségek felé leköteleződjenek. Épp ellenkezőleg; a TTIP lényege, hogy jogi felépítményt adjon a jelenlegi status quo-nak. A TTIP letárgyalása elsősorban Washingtonnak sürgős – az európai országokban ugyanis egyre fokozódnak az Egyesült Államokkal szembeni ellenérzések, elsősorban annak hibás külpolitikája miatt. Németországban április közepe óta zajlik az amerikai kémbotrány, amiről a kelet-európai országokban azóta teljes a sajtócsend.

Jelenleg olyan folyamatok zajlanak Európában, ami abba az irányba mutat, hogy az Európai Unió függetlenítheti magát az amerikai befolyástól. Egy ilyen helyzetben a TTIP jogi eszközt jelentene az amerikai cégek számára, hogy azok megőrizhessék befolyásukat Európa felett. Az amerikai vállalatok ugyanis dollármilliárdokat perelhetnének ki egy-egy országból, ha az Európai Unió egy tagállamában veszélybe kerül a piaci monopolhelyzetük. Emiatt a TTIP a jelenlegi status quo jogi konzerválását jelentené; az országok érdekeltté válnának abban, hogy ne próbálkozzanak hazai vállalkozásokat előnybe juttatni az amerikai cégekkel szemben, mert az ilyen próbálkozások miatt a TTIP olyan csapást mérne az adott ország költségvetésére, hogy az amerikai cégek piaci monopóliumának megkérdőjelezése a várható nyereség/veszteség arány miatt nem érné meg egyetlen országnak sem.

http://hidfo.ru/2015/06/elhalasztottak-a-ttip-megszavazasat/

A fájdalomcsillapítók és a szorongáscsökkentők gyilkosságra hajlamosíthatnak?

A fájdalomcsillapítók és a benzodiazepinek szignifikánsan fokozzák a gyilkossági hajlamot, miközben az antidepresszívumok használata csak enyhe kockázatemelkedéssel társul – állítja egy finn tanulmány.

Régóta izgatja a közvéleményt az a kérdés, hogy a pszichiátriai szerek fokozzák-e hirtelen erőszakos viselkedés fellépésének esélyét. A témában készült eddigi első vizsgálat kapcsán finn kutatók arról számoltak be, hogy a központi idegrendszerre ható gyógyszerek szedése valóban fokozza annak esélyét, hogy a beteg erőszakos cselekményt, köztük gyilkosságot követ el.

Ebből a szempontból a fájdalomcsillapítók és egyes benzodiazepinek jelentik a legnagyobb kockázatot – mondják −, miközben az antidepresszívumok szedése csak kisfokú kockázatemelkedéssel társul.

„Azt gondoljuk, hogy ezek a vegyületek az adott személy impulzuskontrollját befolyásolják – fogalmazott a közlemény első szerzője, dr. Jari Tiihonen professzor a Medical Dailynek. − Az egyetlen meglepő eredmény az volt, hogy a fájdalomcsillapítók ugyancsak fokozzák a kockázatot.”

Miközben a korábbi kutatások elsősorban az antidepresszívumokra korlátozva elemezték a mellékhatásokat, Tiihonen munkacsoportja egy sor pszichotróp szert bevont az összehasonlító analízisbe. Tiihonen és munkatársai a 2003 és 2011 közötti időszakot felölelően olyan személyek gyógyszerszedését elemezték a cselekmény elkövetése előtti időszakban, akik később gyilkosságot követtek el. Ehhez az országos adatbázist használták, mely a gyógyszerrendelésre és a bűnelkövetésre vonatkozóan is gyűjtött adatokat. A szerzők minden elkövetőhöz 10 olyan kontrollszemélyt rendeltek hozzá, akik nemüket, életkorukat és lakhelyüket illetően megegyeztek az indexszeméllyel.

„Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a benzodiazepinek és a fájdalomcsillapítók jelentősen fokozott kockázatot képviselnek, az antidepresszívumokról azonban már nem mondható el ugyanez” – emelte ki Tiihonen. Egészen pontosan: az antidepresszívumok 31 százalékkal emelik a kockázatot, a benzodiazepinek 45 százalékkal, az opioid fájdalomcsillapítók 92 százalékkal, míg a gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók 206 százalékkal.

A benzodiazepineket sok esetben igen nagy dózisban rendelik és igen hosszú időn keresztül alkalmazzák. A szakemberek egy ideje tudják, hogy a benzodiazepinek gyengíthetik az impulzuskontrollt, miközben a fájdalomcsillapítók az emociomális feldolgozás folyamatára hathatnak.

Az elkövetők medián életkora 36,3 év volt, a férfiak aránya 88 százalék, és a 4 százalékot sem érte el azon elkövetők aránya, akiknek egynél több áldozatuk volt. Az elkövetők körülbelül 79 százaléka alkoholintoxikációban szenvedett, 5 százalékuk tiltott szert használt. Az intoxikációban szenvedők nagy aránya ellenére a szerzők úgy látják, hogy a gyógyszercsoportok közötti különbségeket nem magyarázza az alkohol és más szerek egyidejű használata.

„Érdekes lenne az eredményeket összehasonlítani, ha valaki más országokban is végezne hasonló vizsgálatot” – veti fel a vizsgálat vezetője, aki ugyanakkor tisztában van az ilyen jellegű vizsgálatok nehézségeivel is. Nem sok olyan ország van a világon például, mely rendelkezik az ehhez szükséges regiszterekkel. Emellett vannak olyan államok is (pl. Kolumbia), ahol a szervezett bűnözés következtében igen nagy a gyilkosságok aránya. Ezek a gyilkosok előre eltervelten követik el cselekményüket, míg „a fejlett országokban a gyilkosságok jelentős része hirtelen felindulásból történik”. Az előre eltervelt gyilkosságokat pedig nagy valószínűséggel nem befolyásolja a gyógyszerhasználat.

(Forrás: Tiihonen J, Lehti M, Aaltonen M, Kivivuori J, Kautiainen H, Virta L, Hoti F, Tanskanen A, Korhonen P. Psychotropic drugs and homicide: a prospective cohort study from Finland. World Psychiatry. 2015.)

A “NÉPÉRT”-jó pénzért!

Érzékenyen reagált a jegybank a két százalék alatti inflációra: átlagosan húszszázalékos bérnövekedéssel. Megéri tehát manapság az MNB-nél dolgozni még akkor is, ha valaki épp nem a legfőbb ügyész felesége, aki havi 4,95 millió forintot keres. A jegybank alelnökei más állásokkal egészítik ki egyébként sem túl csekély jövedelmüket.

Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna csaknem ötmilliós fizetése mindössze csak pikáns tétel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bérlistáján. Ha a jegybanknál a jövedelmekre kifizetett pénztömeg egészét nézzük, az látszik, hogy 2010 elejétől napjainkig ez a kiadás több mint a kétszeresére duzzadt, s meghaladja a havi egymilliárd forintot.

A második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépésekor lényegében hadjáratot indított az arcátlan állami fizetések ellen, aminek egyik meghatározó eleme volt az a törvény, amely szerint ha a fene fenét eszik, akkor sem lehet az állami vállalatoknál kétmillió forintnál többet kifizetni egy alkalmazottnak, vezetőnek. Az utóbbi, amúgy sem túl erős regulának aztán a kormánypárt gyorsan búcsút is mondott, hiszen 2012-ben a bérplafonról szóló szabályozást kivonta a forgalomból.

Ezt a lehetőséget ki is használta a Matolcsy György irányította jegybanki vezetés: a fizetési papírokon is jóval vastagabban fog a ceruza. Az intézmény oldalán fellelhető statisztika szerint 2010 első negyedévében – az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt és még Simor András elnöksége alatt – a pótlékokkal és cafeteriá­val együtt kifizetett havi bértömeg 387,7 millió forint volt. Ez 2013 első negyedévéig szinten is maradt, hiszen addig havi 373,3 és 389,8 millió forint között mozgott ez az összeg.

Matolcsy György 2013. március elején lépett hivatalába, s azt követően „valami” megváltozott.

Az új elnök működésének harmadik hónapjában, azaz júniusban a költségtömeg már 410,1 millióra emelkedett, ám decemberre ugyanez már elérte a 793,8 millió forintot.

Az elmúlt évben a bérjuttatások volumene szinte folyamatosan emelkedett. December azonban ezzel együtt is emlékezetes marad. A bérekre kifizetett források összege ugyanis ekkor lépte át először az egymilliárd forintot, egészen pontosan 1,031 milliárd forint volt. Az idei első negyedévben pedig – aligha meglepően – ez is tovább gyarapodott, s az első három hónapban már havi 1,071 milliárd forintot fizettek ki.

Az igazsághoz tartozik, hogy a bérnövekedés jelentős része visszavezethető a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a jegybankba olvasztására, ami 2013 végén történt. Az akkori, valamivel több mint 600 fős központi banki dolgozói állomány mára 1200 fölöttire duzzadt.

Nem csak a létszám, az átlagbér is látványosan emelkedett.

2013 decemberének – már az integráció utáni – számai szerint a bruttó átlagjövedelem 728 ezer forint volt, ami idén márciusra 870 ezer forintra nőtt, ami közel 20 százalékos bővülés. (Simor András vezetésekor 2010 márciusában az átlag 657 ezer forint volt.) Ez pedig, figyelembe véve a két százalék alatti inflációt, irigylésre méltó.

Polt-Palásthy Mariannát a közelmúltban léptették elő a jegybank ügyvezető igazgatójává. Fizetése – ugyancsak a MNB oldala szerint – 4,95 millió forint. Rajta kívül még öt, hasonló szintű pozíciót betöltő jegybanki alkalmazott örülhet ekkora havi bérnek. Az áprilisi bér¬statisztikában egyébként a 95 „cégjegyző” között 32 ember akad, akinek a havi bruttó bére nem haladja meg az egymillió forintot.

Az elnök és az alelnökök jövedelme a március végi állapotok szerint ugyancsak jelentős, ám azért messze elmarad az ügyvezető igazgatókétól. Matolcsy György 2,37 millió forintot kap. Balog Ádámnak a monetáris tanács elnökhelyettesi tisztségét betöltő alelnökként 1,9 millió a bruttó alapbére. Balog egyébként a vagyonnyilatkozata szerint több cégnél és alapítványnál is vezető beosztást tölt be, így többi között a Magyar Pénzverőnél, a Diósgyőri Papírgyárnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál, illetve két, az MNB által életre hívott Pallasz Athéné Alapítványnál. Ezektől együttesen 2,9 milliót várhat havonta. Így összesen egy hónapban 4,8 millió forintot kap. (Ebből 1,2 milliót különböző szervezeteknek ajánl fel.) A további két alelnök, Gerhardt Ferenc és Windisch László fizetése egyaránt 1,66 millió, s ők nem annyira komoly „álláshalmozók”: „csak” 1,2-1,2 millióval egészítik ki MNB-s bérüket.
(NOL)

Bal-Rad komm: “…A második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépésekor lényegében hadjáratot indított az arcátlan állami fizetések ellen…”-ami páratlan és dicséretes tett volt. Aztán “…2012-ben a bérplafonról szóló szabályozást kivonta a forgalomból…”-hiszen rájöttek: a siserehadat MEGFELELŐEN KELL ABRAKOLNI!

Gyakorlatilag a módszerváltás óta a poltikai rablóhordák “szakmai segéderőinek” apanázsolása korántsem a puritanizmus jegyében zajlanak. A szabad rablás és fosztogatás szervezői és kivitelezői a vélhető jutalék mellé a “keményen dolgozó…k” havi jövedelmének hatvan-nyolcvanszorosáért nehezítik a magyarok mindennapjait. EZEK PERSZE CSAK A KÖZPÉNZEKBŐL FINANSZÍROZOTT FIZETÉSEK!

A politikai kapcsolati rendszerből fakadó bizniszelgetések jövedelmei akár messze fölülmúlhatják-akár feketén is-az ismert-megismerhető-jövedelmeket.

De azért nyugodjunk bele: MINDEGYIK HORDATAG-legyen bármilyen színezetű maffiacsalád tagja-A NÉP ÉS A NEMZET ÉRDEKÉBEN TÉNYKEDIK INASZAKADFTÁIG!

De hiszen EZÉRT VÁLASZTJUK ŐKET ÚJRA ÉS ÚJRA!

MERT ŐK ÉRTÜNK ÉLNEK ÉS DOLGOZNAK!

(És erre fel is esküsznek!)

Brüsszelben tárgyaltak Magyarország felszámolásáról

Brüsszelben folytatott tárgyalásokat a Demokratikus Koalíció, a magyar kormány anyagi mozgásterének csökkentéséről. A párt képviselői Giovanni Kesslerrel, az Európai Unió magyar közbeszerzéseit vizsgáló Csalás Elleni Hivatalának, az Olaf vezetőjével folytattak megbeszélést az Európai Ügyészség felállításáról. A radikális atlantisták egy új uniós hivatal felállításával Brüsszel közvetlen felügyelete alá helyeznék az uniós források felhasználását, ami a gyakorlatban a tagállamok anyagi mozgásterének korlátozásához vezet. Az új hivatal felállása esetén ugyanis nem a magyar kormány, hanem Brüsszel dönthetne arról, milyen vállalatok és magánszemélyek juthatnak hozzá az uniós pénzekhez, melyik párt holdudvarának támogatása elfogadható, és melyik minősül sikkasztásnak.

Az Európai Ügyészség felállításának két, igen jelentős strukturális vonatkozása van:

• Megakadályozná, hogy a kormánypárt saját embereinek ossza le az uniós pénzeket, a politikai ellenfeleket pedig megfossza a brüsszeli forrásoktól. Ez a látszólag pozitív irányú változás azonban mindössze annyit jelentene, hogy nem a Fidesz-közeli személyek jutnának az uniós pénzekhez, hanem valamelyik másik, Brüsszelnek jobban tetsző párt holdudvara. Nem nehéz belátni, hogy ha nem a Fidesz osztja le a forrásokat saját embereinek, hanem a Demokratikus Koalíció, vagy az MSZP teszi ugyanezt, az a munkából, bérből élő többségi lakosságnak semmilyen érzékelhető változást nem jelentene. Az Európai Ügyészség felállítása körüli vita tehát nem arról szól, hogy az emberek anyagi helyzete javuljon-e, hanem, hogy melyik párt férhet hozzá a legális látszattal elvételezhető uniós pénzekhez. Nem nehéz belátni, hogy ez a kérdést minden normális ember számára teljesen érdektelenné teszi.
• Az Európai Ügyészség hétköznapokban látszólag érdektelen témája azonban jelentősen korlátozhatja a jövő magyarországi politikájának lehetőségeit. Az új hivatal működésének lényege a gyakorlatban az lenne, hogy Brüsszel a mostaninál jóval szigorúbban ellenőrizné, mire költi a kormány az uniós forrásokat, és ebben a kérdésben minden téren döntési jogosultsággal rendelkezne. Ez egy jogi fegyvert ad Brüsszel kezébe a mindenkori magyar kormánnyal szemben. Ha egy Brüsszel céljait Magyarországon kiszolgáló párt a saját embereinek leosztja az uniós forrásokat, az Európai Ügyészség vizsgálata azt legálisnak nevezné. Ha az éppen aktuális kormánypárt valamilyen téren szembemegy Brüsszel akaratával, az Európai Ügyészség azonnal súlyos problémákat találna az uniós pénzek felhasználása terén, és erre hivatkozva Brüsszel különböző jogcímeken korlátozni tudja a magyar kormány anyagi mozgásterét – eleve nem is engedne kifizetni olyan pénzeket, ami nem a Brüsszel által favorizált politikai párt holdudvarához jutna. Az Európai Ügyészség felállítása Brüsszel kezébe adná a magyar költségvetés egy tekintélyes része fölötti rendelkezést, ami a magyar belügyekbe való durva beavatkozás. Ha az Európai Unió nem akarja támogatni az ország fejlődését, ne utalja ki a forrásokat, de a költségvetés feletti ellenőrzést Brüsszel kezébe adni teljesen abszurd gondolat.

Ugyanakkor Gréczy Zsolt, a radikális atlantista párt szóvivője közleményében emlékeztetett arra, hogy a Demokratikus Koalíció már 2014 májusában bejelentette, hogy támogatja az Európai Ügyészség felállítását. A párt akkoriban vált érdekeltté abban, hogy működési költségeit Brüsszel beavatkozásával kelljen fedezni, a kormány ugyanis jelentős mértékben visszaszorította a radikális atlantista pártok finanszírozására használt – civil szervezetekből, pénzintézetekből és vállalatokból álló – pénzmosó hálózat működését.

Gyurcsány új pártjának egyetlen célja van; az Európai Egyesült Államok felépítése, ami a magyar államiság teljes felszámolását jelentené.

A Demokratikus Koalíció kivétel nélkül minden, a magyar belpolitikában tárgyalt kérdésre olyan választ fogalmaz meg, ami idegen hatóságok bevonásával jár. A DK ezzel a tevékenységével azt kívánja elérni, hogy a magyar belpolitikában meghonosodjon az a fajta gondolkodásmód, ami akár a magyar állam jogköreinek idegen hatóságoknak átadását is megengedhetőnek tartaná egyes belpolitikai kérdések megoldása érdekében. A radikális atlantisták célja nem kifejezetten az Európai Ügyészség felállítása, vagy bármely más, konkrét ügy uniós hatóságok bevonásával megoldása, hanem, hogy hozzászoktassák az embereket ahhoz a gondolathoz, hogy a jövőben egyes politikai kérdéseket a magyar állam jogköreinek idegen hatóságoknak átadásával akarjanak megoldani. Minden egyes nappal, amit a magyarországi pártok anélkül töltenek el, hogy a DK működésének egészét hazaárulásnak nyilvánítanák, ahhoz járulnak hozzá, hogy a magyar belpolitikában teret nyerjen a magyar államiság felszámolásának gondolata, mint bizonyos esetekben elfogadható alternatíva.

http://hidfo.ru/2015/06/brusszelben-targyaltak-magyarorszag-felszamolasarol/