Moldova felmondaná az Európai Unióval kötött társulási egyezményt

Miután az Európai Unió éveken át üres ígéretekkel hitegette Moldovát, az ország inkább kelet felé fordul; az újonnan beiktatott elnök, Igor Dodon szorosabb kapcsolatokat akar kiépíteni Moszkvával, hogy gyors ütemben javítsa az életkörülményeket Európa legszegényebb országában.

November 14-én a szocialisták vezetője, Igor Dodon nyerte Moldovában az elnökválasztást, a szavazatok 52%-ának megszerzésével. Szimbolikus lépés, hogy elnökként Dodon első látogatása Moszkvába vezet; azt mutatja, hogy az EU ígéreteit Moldovában ma már nem veszik komolyan, és az európai integrációra is inkább inzultusként tekintenek.

Dodon megválasztását követően a Hufvudstadsbladet finn napilapnapnak igen élesen nyilatkozott:

„az EU vereséget szenvedett ebben a régióban. Csak amiatt ámítottak minket az uniós forrásokkal, mert nem akarták, hogy az oroszok jelen legyenek a térségben. A pénzek nagy részét azonban ellopták.”

Moldova 2014-ben társulási egyezményt írt alá az Európai Unióval, és akkor még a lakosság relatív többsége támogatta ezt. A mérleg nyelve ma már más irányba billen: Dodon szerint az Oroszországgal ápolt kapcsolatok helyreállítása szükséges ahhoz, hogy elkerüljék a gazdasági összeomlást. Az államfő szerint Moldova pénzügyileg jobb helyzetben lenne, ha az EU helyett az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozna, ami egy Moszkva vezetésével létrehozott vámunió.

Dodon most azt fontolgatja, hogy felmondja az Európai Unióval kötött társulási egyezményt, amint a parlamentben is elenyészik az EU-barát többség. Az országgyűlésben ma még az atlantista politikusok vannak többségben, de a közvélemény-kutatások szerint csak a lakosság 30%-a támogatja az Európai Unióhoz közeledést – ez egy igen látványos visszaesés, tekintve, hogy évekkel ezelőtt az ország mintegy 70%-a még EU-párti volt.

Dodon szerint az EU egyértelművé tette, hogy Moldova még 10-15 évig nem válhat az Európai Unió tagállamává. A gazdasági problémákat azonban addig is kezelni kell; és – elmondása szerint – a Brexit miatt ma az is kérdéses, hogy 10-15 év múlva lesz-e még Európai Unió, vagy, hogy akkor épp milyen formában fog működni és fogad-e még új tagállamokat.

Moldova jelenleg Európa legszegényebb országa. A lakosság több mint 20%-a extrém szegénységben él, és a 3 millió emberből egymillió külföldön (főként Oroszországban vagy az EU-ban) vállal munkát.

http://www.hidfo.ru/2016/12/moldova-felmondana-az-europai-unioval-kotott-tarsulasi-egyezmenyt/

Az EU tagállamai nem folytathatnak Berlintől független külpolitikát

Francois Hollande és Angela Merkel nemsokára újra javasolni fogja, hogy az Európai Unió vezetői hosszabbítsák meg az Oroszország elleni szankciókat. A gazdasági korlátozásokról nem demokratikus úton döntenek, hanem a német vezető ajánlását kell elfogadja minden európai ország.

Az európai vezetők 2014-ben hoztak gazdasági szankciókat Oroszország ellen, miután nyugatbarát hibrid háborús kormánydöntés történt Ukrajnában. Az orosz többségi lakosságú területek nem ismerték el az erőszakos úton hatalomra jutott nyugatbarát kormányt, ehelyett népszavazást tartottak az elszakadásról és saját országgyűlési választásokat írtak ki. A történtek után az Európai Unió azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik az ukrán válságba. Erre hivatkozva különböző gazdasági korlátozásokat hoztak, melyek célja az lett volna, hogy rákényszerítse Oroszországot a nyugat-európai országok és az USA politikai követeléseinek teljesítésére. A későbbiekben ezeket a gazdasági korlátozásokat számos alkalommal meghosszabbították, minden alkalommal érdemi vita nélkül.

Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár nemsokára újra javasolni fogja a szankciók meghosszabbítását, melyekről időközben kiderült, hogy jelentős gazdasági károkat okoztak az európai országoknak. Miközben az európai országok komolyan vették a Moszkva ellen hozott gazdasági korlátozások betartását, az amerikai cégek átvették európai vetélytársaik helyét az orosz piacon.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

Az utóbbi hónapok során azon országok vezető politikusai, melyek a szankciók közvetlen elszenvedői voltak, egy új álláspontot kezdtek képviselni, mely szerint a szankciókat nem szabad automatikusan meghosszabbítani, ehelyett érdemi vitát kellene folytatni azok hatásáról – továbbá vizsgálni kellene, hogy kifejtették-e az elvárt hatást, és milyen következményekkel jártak az európai országok gazdaságára nézve.

A német kancellár elvárása szerint azonban az európai országok nem fognak vitát tartani a szankciók fenntarthatóságáról; ehelyett az Európai Unió 27 tagállama el kellene fogadja a német álláspontot, mintha nem rendelkezne Berlintől független külpolitikával.

http://www.hidfo.ru/2016/12/az-eu-tagallamai-nem-folytathatnak-berlintol-fuggetlen-kulpolitikat/

Megállapodásra jutottak Grúzia vízummentességéről

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament politikai megállapodást kötött a grúz állampolgárok vízumkötelességének eltörléséről.

2014 június 27-én a brüsszeli és grúz vezetők aláírták az Európai Unió és Grúzia közti társulási egyezményt, ami július 1-én hatályba lépett. A vízummentesség megadását március 9-én az Európai Bizottság kezdeményezte, miután az ország megfelelt az ezzel szemben támasztott követelményeknek. Július 7-én az Európai Parlament külügyi bizottsága szintén javasolta a vízummentesség megadását Ukrajna, Grúzia és Koszovó számára. A folyamatot később hátráltatták az Európai Parlament és a Tanács közt a vízummentesség eltörlésének folyamatáról folytatott tárgyalások.

A beiktatást az Európai Parlament is megszavazza azt megelőzően, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadná. December 9-én a Ria Novosztyi hírügynökség arról számolt be, hogy a vízummentesség megadásáról december 15-én fog szavazni az Európai Parlament.

http://www.hidfo.ru/2016/12/megallapodasra-jutottak-gruzia-vizummentessegerol/