Egy átfogó tanulmány, amely az európai
és amerikai diákok lelki állapotát vizsgálja, egyértelműen rámutat
arra, hogy az utóbbi két évtizedben ötszörösére nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akik életvezetési problémákkal küzdenek.
Nagyok az elvárások, csak a pénz számít
A tanulmány eredménye igencsak rémisztő, mivel minden ötödik fiatalnak pszichés problémái vannak, közöttük is sok a súlyos depressziós. A szakemberek szerint a jelenség hátterében a legtöbb esetben nem csak a rossz családi háttér
húzódik meg, hanem napjaink egyre magasabb társadalmi elvárásai,
melyekben szinte mindenhol óriási szerepet kap a külsőség, az ismertség,
a kapcsolatok, az anyagi javak, vagyis a pénz elsöprő hatalma. Az
egyik legjelentősebb szerep a státusznak jut. A
fiataloknak a legfontosabb, hogy milyen helyet foglal el a ranglétrán,
hogy milyen lehetőségei vannak feljebb lépni, és hogy milyen befolyással
bírnak mások felett.
Nagyobb a probléma, mint hinnénk
A tanulmány készítői külön kiemelik, hogy a becsléseik többszöröse is igaz lehet, a pszichés problémákkal
küzdő fiatalok aránya sokkal nagyobb, mint azt gondolnánk. A fiatalok
többsége nincs egyáltalán azzal tisztába, hogy a pszichés problémáik
vészjelzőként szolgálnak. A felsőoktatási intézménybe járók
többsége nemcsak az alkoholhoz nyúl, hogy próbálja feledtetni a
gondjait, hanem különböző drogokkal is próbálja növelni a
kedélyállapotát. Emellett sokan már antidepresszánsokat is szednek.
Sok a labilis a fiatalok között
Sajnos mai világunkban a felnövő
nemzedék között, eleve sok a labilis és a rossz irányba befolyásolható
természetű személy. Ők a legkisebb megterhelés, vagy probléma hatására
egyszerűen összeomlanak. Ez odáig fajulhat, hogy komolyabb probléma
esetén öngyilkosságot is elkövetnek. A rendellenességek és a pszichés
zavarok, antiszociális viselkedéshez és esetenként erőszakossághoz is
vezetnek. Annak ellenére, hogy egyre magasabb a problémás fiatalok
száma, egye kevesebben fordulnak szakemberhez segítségért.
Az internet sok mindenért felelős
A pszichológusok óva
intenek a túlzott internetes befolyásoltság állapotától. Úgy vélik (és
ebben igazuk is lehet), hogy a szellemi és a lelki élet leépülésében
nagy szerepe van napjaink internetközpontú társadalmának, aminek
következtében sokan elmagányosodnak, és nem alakítanak ki megfelelő
számú társas kapcsolatot. A főiskolások, vagy egyetemisták több mint a
fele kirekesztettnek érzi magát, kétharmadukat pedig érzékenyen érintik
a társadalmi igazságtalanságok. Nagymértékben megnőtt azoknak a
diákoknak a száma, akik egyszerűen képtelenek az élet nagy problémáival
megküzdeni.
Figyelj oda magadra, fontos a középút
Mindenki szereti a márkás és igényes
dolgokat, de az életben nem ez a legfontosabb, és ne ez alapján ítéljük
meg a másikat. A NET terjedését és az életünk részévé válását nem lehet,
és nem is kell megakadályozni, de mértékkel szabad használnunk. Mi
irányítsuk őt, ne ő minket. Az nem normális, ha valaki naponta több mint
tízszer megy fel aközösségi oldalára, és mindent posztol, és
kommenttel, és írogat, és üzenget, és jelölget, és… és jobb lenne néha
felállni a gép mögül, valós emberekkel, valós helyszínen, valós
érzelmeket megélni. Az esetek többségében a legnagyobb gondot az okozza,
hogy a fiatalok hajlamosak túlzásokba esni. Ha buliról
van szó, akkor abban, ha az öltözködésről van szó, akkor abban, ha az
internetezésről van szó, akkor abban. Viszont egyáltalán nem jó, ha az
ember teljesen behúzza a féket és remeteként éli majd az életét, vagy
esetleg semmi „jóban” nem vesz részt. Ezeket jobb fiatalon
megtapasztalni, és tanulni belőlük. A lényeg, hogy nem szabad átesni a
ló másik oldalára, fontos a középút. Lehet szórakozni, de nem minden
nap, és nem kell minden esetben padlóra inni magát az embernek.
Dr. Madarasi Pál összeállítása