Lengyel demokrácia: aki talpon maradt, várja az amerikaiakat

Andrzej Duda lengyel államfő kedden kijelentette, hogy Lengyelország politikai rendszerének mindegyik oldala támogatja a NATO fokozott jelenlétét az országban. Igaz, aki nagy befolyással bírt és nem támogatta, az rejtélyes módon távozott az élők sorából, vagy bebörtönözték.

Beata Szydlo miniszterelnök és Antoni Macierewicz védelmi miniszter nemrég vettek részt a nemzetbiztonsági bizottság egy ülésén, amely a hetek múlva kezdődő NATO-csúcstalálkozóra összpontosított. A találkozót követően Duda a Telewizja Republika hírszolgáltatónak nyilatkozva azt mondta, Lengyelország teljes politikai spektruma egyetért abban, hogy az a megfelelő döntés, ha a NATO fokozza katonai jelenlétét az országban.

Ez lesz a NATO történelmének eddigi legnagyobb részvételű csúcstalálkozója; több mint kétezren – többek között 26, NATO-országokból érkező delegáció, valamint megfigyelők – vesznek majd részt rajta. Május végén a védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy nincs semmi, ami megzavarhatná a Varsóban kezdődő NATO-csúcstalálkozó megtartását, hiszen az előkészületekkel összhangban “minden szükséges intézkedést megtettek a hatóságok”.

A bejelentés napokkal azt követően történt, hogy letartóztatták Mateusz Piskorskit, a Zmiana (Változás) párt vezetőjét. A pártvezetőt saját otthonában fogták el a belvédelmi ügynökség emberei. Ezzel egy időben a párt számos tagjánál, és a pártszékházban is házkutatást tartottak, ahol a szakszervezetekkel folytatott együttműködésekkel kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le. A Zmiana vezetői korábban már számos megmozdulást szerveztek a NATO ellen, és a júliusi csúcstalálkozó esetében is arra készültek, hogy szakszervezeti megmozdulásokkal egybekötött tömegdemonstrációt szerveznének, tiltakozásul az amerikai katonai jelenlét és háborús készülődés ellen.

Piskorski letartóztatását követően a párt szóvivője beszámolt arról, hogy egy könyv megjelentetésére készültek, amiben részletesen kifejtették volna a pártvezető volt szövetségese, Andrzej Lepper halálának körülményeit. A Zmiana vezetői szerint Lepper nem öngyilkos lett, hanem politikailag motivált gyilkosság áldozata volt, és a jelenlegi kormánynak is “benne van a keze a dologban” – emiatt akadályozták meg a könyv megjelentetését, és tartóztatták le a pártvezetőt.

Azáltal, hogy Lepper rejtélyes módon életét veszítette, Andrzej Duda radikális Amerika-barátságának nem volt külpolitikai alternatívája az elnökválasztáson.

Így ma valóban “a teljes politikai spektrum” támogatja az amerikai csapatok bevonulását: aki nem tette és túl nagy befolyása volt, azt valamilyen módon mostanra félreállították.

Mateusz Piskorskit azzal vádolják a hatóságok, hogy az orosz és kínai titkosszolgálatoknak kémkedett. Ez az ügy azonban nem Lengyelországból, hanem közvetlen az Amerikai Egyesült Államokból indult: január közepén a brit The Telegraph számolt be arról, hogy James Clapper, az amerikai hírszerzés vezetője utasításokat kapott a kongresszustól egy átfogó értékelés elkészítésére vonatkozóan, azzal kapcsolatban, hogy milyen európai pártokat támogatott Oroszország az elmúlt évtized folyamán. Ezt követően kezdődött a térségben számos orosz kémbotrány, amit a sajtó rendszeres időközönként visszahoz címlapra.

Az Amerikai Egyesült Államok európai érdekszférájának megtartását látja veszélyeztetve azon politikai pártok által, melyek ellenzik a NATO-tagságot és az amerikai katonai jelenlétet. Ennek köszönhetően minden térségi országban köztudatban tartanak egy orosz kémügyet, ami az érintett pártok népszerűségét nagy mértékben rombolhatja, valamint a titkosszolgálatok nem engedik nagyra nőni és felbomlasztják az ilyen pártokat. Ugyanakkor, a közszemlére tett “kémügyek” kiválasztása tisztán politikai alapú, hiszen a lebukott kémekből rendszerint nem lesz médiaceleb; az érintett országok rendszerint anélkül intézik az ilyen ügyeket, hogy a sajtó arról tudomást szerezhetne.


http://www.hidfo.ru/2016/06/lengyel-demokracia-aki-talpon-maradt-varja-az-amerikaiakat/

Tiltakoznak a tanárok az új rendszer ellen

Számos oktatási intézmény tiltakozik a kormány által kezdett teljes államosítás ellen, és nyár közepén újra nagyobb tüntetések kezdődhetnek Budapesten; egy budaörsi gimnázium vezetői szerint az állam olyan javakat próbál ellenőrzés alá vonni, melyeket nem ő hozott létre, tehát vagyonelkobzást folytat.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tiltakozó akciót kezd ma este, mert szerintük “most fordul tragédiába az oktatás ügye, ami ellen minden lehetséges fórumon fel kell szólalni”. Budaörs Város Önkormányzata legutóbbi testületi ülésén elfogadott egy határozatot, amiben tiltakozik az oktatási intézmények államosítása ellen. A gimnázium pedagógusai szintén kiadtak egy tiltakozó állásfoglalást, miszerint “ma már világosan látszik, hogy az állam kisajátítja a közösségünk által létrehozott és fejlesztett infrastruktúrát, a tulajdonunkat képező iskolaépületeket és a hozzá kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont. A fenntartás után a működtetés jogának megvonása szétszakítja még a maradék kapcsolatot is az iskola és az önkormányzat között.”

A tiltakozó nyilatkozat szerint a rendszerváltás alapvető vívmánya volt a helyi közösségek önrendelkezési joga, amit az állam most el akar venni. “Megdöbbentő, hogy ma Magyarországon éppen a helyi közösségek ügyeinek intézésére létrehozott, választott önkormányzatok nem jogosultak korábbi iskoláik fenntartására és működtetésére.” – írták.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi vezetője sajtótájékoztatón elmondta, hogy éppen csak megkezdődtek az egyeztetések az oktatást érintő törvényjavaslatokról, ehhez képest Lázár János már bejelentette, hogy az állam mindent saját kezébe vesz. Tollner József szerint a kormány vagyonelkobzást folytat, mert a gimnázium épületére rengeteget költött az önkormányzat, az állam pedig most magához veszi az iskolák ingatlanvagyonát, amit később akár bezárhat, vagy eladhat.

Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, az átalakítás során “nem a fenntartó szempontjai a fontosak, tehát nem a költségvetési szempontok, hanem a minőség.[…] A működtetés színvonala és az oktatás színvonala összefügg, ezért az állam felelőssége, hogy a működtetés színvonalát jelentősen javítsa.”

“Rossz minőségű oktatási rendszerből nem lépnek ki versenyképes tudással rendelkező gyerekek” – mondta. Lázár szerint a magyar oktatási rendszer Európa legjobbja kell legyen, és az új rendszer végső formájában egy 3 éves előkészítő szakaszt követően lép életbe.


http://www.hidfo.ru/2016/06/tiltakoznak-a-tanarok-az-uj-rendszer-ellen/

Oroszország elutasította a kijevi atlantisták kiadatási kérelmét

Oroszország Legfőbb Ügyészsége visszautasította Ukrajna arra vonatkozó kérését, hogy kiadják Viktor Janukovicsot az ukrán hatóságoknak. Eközben az elűzött ukrán államfő maga is tervezi visszatérését.

2014. februárjában civil tüntetések, majd utcai összecsapások sorozata után erőszakos hatalomátvétel történt Kijevben, melynek során a kormánypolitikusok egy része külföldre menekült, miután dollárban fizetett radikális csoportok betörtek a parlament épületébe. Az összecsapások idején az államfő is arra kényszerült, hogy elhagyja a országot.

A puccs során a belföldi radikális jobboldal felhasználásával egy atlantista kormány jutott hatalomra, ami 8 hónapon át anélkül kormányzott, hogy kiírták volna az országgyűlési választásokat. Ebben az időszakban az új kormány aláírta az Európai Unióval azt a társulási egyezményt, amit elűzött elődje nem volt hajlandó aláírni.

Viktor Janukovics “leváltását” ugyan kimondta a puccsista kormányzat, de az ukrán törvények szerint az államfőt nem válthatja le a parlament, mert közvetlen szavazással választja Ukrajna lakossága (emiatt voltak kénytelenek később választást kiírni, ami egy atlantista politikus államfői posztját legitimálta). Bár később kiírták az elnökválasztásokat, mindez nem változtatott azon, hogy az alkotmány szerint Porosenko megválasztásakor továbbra is Viktor Janukovics volt Ukrajna legitim államfője, aki erőszakos cselekmények hatására arra kényszerült, hogy elhagyja az országot.

Az elűzött államfő a puccsot követően Oroszországba menekült, ami számára kizárólagos garancia volt arra, hogy nem válik ugyanúgy gyilkosság áldozatává, ahogy a NATO hibrid háborúi során minden eddigi leváltott “diktátort” is meggyilkoltak (pl. Moammer Kadhafi megbuktatása). A kijevi kormány állítása szerint “törvény elé akarja állítani” az elűzött államfőt – de Oroszország visszautasította a kiadatási kérelmüket. Hónapokkal ezelőtt azonban Janukovics maga is bejelentette, hogy a közeljövőben visszatérhet Ukrajnába, ahol újra elfoglalná az államfői széket. Hogy az ukrán politika alakulása ezt valóban lehetővé teszi majd, vagy a megbuktatott politikus kijelentései alaptalanok? Ezt egyelőre nem tudni – de kétségtelen, hogy hónapokkal Janukovics bukása előtt azt sem gondolták volna, hogy Ukrajnában egy atlantista kormány jut hatalomra.

http://www.hidfo.ru/2016/06/oroszorszag-elutasitotta-a-kijevi-atlantistak-kiadatasi-kerelmet/