Kína atom-tengeralattjárókat küld a Csendes-óceánra

Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közt odáig fajult a területi vita a Dél-kínai-tengeren, hogy utóbbi atom-tengeralattjárókat küld állandó járőrszolgálatra. Peking így próbálja elrettenteni Washingtont a további katonai terjeszkedéstől.

A The Guardian brit napilap arról számol be, hogy Peking az elrettentés céljával atom-tengeralattjárókat küld a Csendes-óceánra. Ez az első alkalom, hogy a térségben megjelennek a kínai atom-tengeralattjárók, és a lap által idézett kínai tisztviselők kijelentései egyértelművé teszik; ennek célja, hogy

elrettentse az Egyesült Államokat a katonai terjeszkedéstől.

A név nélkül nyilatkozó vezetők szerint azért kerül sor erre az intézkedésre, mert ez az egyetlen lehetséges eszköz arra, hogy Kína biztonságát garantálják az amerikai fegyverek térségükben való megjelenésével szemben.

A kínai hatóságok egyelőre nem erősítették meg a hírt, a The Guardian azonban rámutat; a kínai állami sajtóban megjelentek olyan értékelések, melyek azt állítják, a nukleáris elrettentés az egyetlen módja annak, hogy Kína megmutassa valós csapásmérő erejét az amerikaiaknak. A 2012-es amerikai elnökválasztások előtti kampányban például megjelentek olyan hangok, miszerint Kína nem rendelkezik olyan atomfegyver-arzenállal, mint amit az amerikaiak gondolnak róla. Az egyik elnökjelölt, Herman Cain nyíltan kétségbe vonta Kína katonai lehetőségeit, ezáltal legitimálni próbálta az amerikai külpolitikai törekvés benyomulását az ázsiai országok közti politikába.

A brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint az ázsiai ország amiatt kénytelen atom-tengeralattjárókat küldeni a Csendes-óceánra, hogy ezzel helyreállítsa az egyensúlyt a térségi politikában, amit az utóbbi évek során megbontott az USA erőteljes érdekérvényesítése.

http://www.hidfo.ru/2016/05/kina-atom-tengeralattjarokat-kuld-a-csendes-oceanra/

Lengyel miniszter: Brüsszel ne avatkozzon a tagállamok belügyeibe

Az Európai Uniót nem szabad szuperállammá formálni, ehelyett minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, a lengyel külügyminiszter szerint. Brüsszel beavatkozására akkor van szükség, ha egy probléma megoldása során patthelyzet áll elő.

Witold Waszczykowski, Lengyelország külügyminisztere a Die Welt német napilapnak nyilatkozva azt mondta, mindig aggodalommal tekint azokra a hangokra, melyek az Európai Unió mélyebb politikai integrációját sürgetik. Nem szabad szuperállammá formálni az uniót, Waszczykowski szerint Brüsszel beavatkozására csak akkor van szükség, ha egy kormány helyi szinten nem tud megoldani egy adott problémát.

“Az Európai Unió ne szövögessen olyan terveket, hogy szuperállamot építene ki. A lehető legalacsonyabb szinten kell megoldjuk a problémákat.”

Waszczykowski azt mondta, a lengyel kormánypártnak határozott állásfoglalása, hogy a jelenlegi káros trendet – az európai központosítást – vissza kell fordítani, és ehelyett a nemzeti szuverenitás fokozására kell helyezni a hangsúlyt.  Az európai vezetők mélyreható dialógust kell folytassanak a nemzeti szuverenitás kérdéséről, és a lengyel külügyminiszter szerint ennek során annak lehetőségét is meg kell vitatni, hogy a nemzeti parlamenteknek több beleszólása legyen az európai ügyekbe. “Ahelyett, hogy Brüsszel döntene a tagállamok belügyeiben, a tagállamok kell közvetlen döntsenek az európai ügyekben”. – mondta.

Waszczykowski egyúttal pozitív példaként említette David Cameron brit miniszterelnök tevékenységét, aki komoly engedményeket tudott kikényszeríteni az Európai Uniótól, és elérte, hogy országa mentességet élvezzen a mélyebb integráció bizonyos vonatkozásai alól. Szerinte Cameron ezzel helyes irányba tett lépéseket, ami követendő példa; ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Varsó nem akar kilépni az Európai Unióból, ehelyett arra törekszik majd, hogy az unió irányvonalát a tagállamok határozzák meg, és ne Brüsszel döntsön a nemzetállamok belügyeiről.

http://www.hidfo.ru/2016/05/lengyel-miniszter-brusszel-ne-avatkozzon-a-tagallamok-belugyeibe/

“Egy nap rá kell jöjjünk, hogy az amerikai katonák örökre itt maradnak”

Amerikai katonai konvoj lépett be a Cseh Köztársaság területére, hivatalosan abból a célból, hogy részt vegyenek egy hadgyakorlaton a balti országokban. Egy cseh szenátor azonban attól tart, hogy az amerikaiak később sem fognak önként távozni.

“Ezek a konvojok provokáció a cseh néppel szemben, akik mindig is ódzkodtak a külföldi csapatok beengedésétől. Egyúttal egy Oroszország elleni provokáció is, és attól tartok, ezek a konvojok abból a célból vonulnak szándékos feltűnést keltve, hogy hozzászokjunk a látványukhoz.” – mondta Jaroslav Doubrava cseh szenátor. Napokkal ezelőtt Bohuslav Sobotka – miniszterelnök – arról biztosította litván kollégáit, hogy a cseh légierő orosz katonai agresszió esetén készen áll védelmet biztosítani a balti országoknak. Doubrava azonban emlékeztet, hogy miközben a nyugati sajtó Oroszországot mutatja fel ellenségképként, Oroszország nem működtet katonai bázisokat távoli országokban, az amerikai hadsereg azonban több mint 800 bázist működtet világszerte.

Doubrava elmondása szerint az európai sajtó egyfajta mesterséges paranoiát épít fel az emberekben, amikor annak lehetőség latolgatja, hogy az orosz hadsereg hány nap alatt tudná megszállni a Baltikumot. “A társadalom többsége nem tekint úgy Oroszországra, mint ami ellenséges lenne akár Csehországgal, akár Európával szemben.” A politikus azt mondta, elég ránézni egy az amerikai bázisok globális kiterjedését összegző térképre, hogy az emberek lássák, ki jelent valós fenyegetést a békére. Ugyanis, ha ezt összehasonlítják a vélt orosz katonai befolyási övezettel, azt láthatják, hogy az USA a világ összes régiójában saját katonai létesítményeket üzemeltet, haderő-összpontosítást folytat és hadgyakorlatokat kezd Kelet-Európában, miközben az “orosz katonai fenyegetést” az jelenti, hogy erre válaszként Oroszország fokozza aktivitását saját határain belül.

Doubrava szerint semmivel nem indokolható a NATO fokozott katonai aktivitása Kelet-Európában, mert ez csak fokozza egy esetleges háború kirobbanásának esélyeit, amiben mi lennénk az ütközőzóna.

Dana Feminová, a “Háború és Erőszak Nélküli Világ” humanista mozgalom vezetője szintén nyílt levelet fogalmazott meg az amerikai konvoj Cseh Köztársaságon való átvonulásával kapcsolatban, amiben felszólítja a kormányt, hogy ne engedje be az amerikai csapatokat. Feminová egyúttal az amerikai katonákat is arra kéri; gyakoroljanak nyomást saját kormányukra annak érdekében, hogy ne küldjenek amerikai fegyveres erőt Európába, és ne törekedjenek az európai gyermekek gondolkodásának militarizálására. Elmondása szerint az amerikai konvojok érkezése azt a néhány évtizednyi törékeny békét sodorja veszélybe, ami lehetővé tette, hogy egy egész generáció anélkül nőjön fel, hogy háborút látott volna.

http://www.hidfo.ru/2016/05/egy-nap-ra-kell-jojjunk-hogy-az-amerikai-katonak-orokre-itt-maradnak/

Külföldi fegyveresek ellenőriznék a donyecki választásokat

Ukrajna vezetői továbbra is úgy gondolják, hogy a Donyeck és Luganszk régiókban akkor lehet választást tartani, ha lezárják a határokat, és jelen van az EBESZ fegyveres missziója.

Porosenko szerint “a minszki egyezmény előírja a megszálló erők kivonását Ukrajna területéről, az államhatár feletti ukrán ellenőrzés helyreállítását, és az EBESZ nemzetközi fegyveres rendőri missziójának behívását… az ukrán törvények szerint csak ilyen feltételek mellett, nemzetközi választási megfigyelőkkel, ukrán pártok részvételével és az ukrán média képviselőinek beengedésével lehet úgy választást tartani, ami egyértelműen megfelel az EBESZ nemzetközi standardjainak.”

Kijev 2014. áprilisában indított fegyveres megtorlást a civil lakosság ellen az ország délkeleti régióiban, miután az emberek nem akarták elismerni a puccsal hatalomra jutott új kormány legitimitását. 2013-2014. fordulóján atlantista puccs történt Kijevben, majd az új kormány 8 hónapon át demokratikus legitimitás nélkül kormányzott. Ebben az illegitim időszakban került sor a NATO- és EU-integráció megkezdésére, valamint a nyelvtörvény eltörlésére, ami kiprovokálta az orosz többségi lakosságú megyék függetlenedési törekvéseit.

A kijevi atlantista kormány a puccsot követően nem akarta engedni, hogy az emberek megválasszák saját vezetőiket, ehelyett az erőszakkal hatalomra juttatott nyugatbarát irányvonalat képviselő kormányzókat nevezett ki a függetlenedő régiók élére. Közülük többen akkor frissen érkeztek meg az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból és Izraelből, és amerikai magán katonai vállalatok alkalmazásával próbáltak a gyakorlatban érvényt szerezni kormányzói kinevezésüknek. A közel egy évi függetlenségi harcot követően került aláírásra a minszki egyezmény, de addigra Ukrajna orosz többségű megyéi saját országgyűlési választásokat tartottak, valamint önálló államok szervezésébe fogtak.

A 2015. februárjában aláírt minszki egyezmény előírta, hogy minden külföldi fegyveres erő el kell hagyja Ukrajna területét. Ukrajnában azóta több ezer amerikai és brit katona tartózkodik. Miközben az országban jelen lévő nyugati haderő létszáma egyre nő, Porosenko azt állítja, hogy az atlantista kormányt el nem fogadó népfelkelők orosz katonák, akik el kell hagyják Ukrajnát.

http://www.hidfo.ru/2016/05/kulfoldi-fegyveresek-ellenoriznek-a-donyecki-valasztasokat/