Az
elmúlt hetekben a kijevi rezsim azzal vádolta Oroszországot, hogy a
Dnyeper folyón lévő Kakhovka vízerőmű gátjának lerombolását tervezi, ami
pusztító árvizet szabadítana el a Herszon terület nagy részén és a
környező területeken.
A
30 méter magas és mintegy 3,2 km hosszú gátat 1956-ban építették a
Dnyeper folyón a Kakhovka vízerőmű részeként. Hatalmas, 18 km³-es
víztározót tart, amely az oroszországi Krím-félszigetet is ellátja
vízzel. A víztározó a zaporozsjei atomerőmű működéséhez is
elengedhetetlenül fontos, mivel az alapvető hűtőrendszereket látja el
vízzel. A tározó vízmennyisége a Nagy Sós-tóéhoz hasonlítható.
A
stratégiailag fontos, ma már Oroszországhoz tartozó gát elpusztítása
katasztrofális következményekkel járna, mivel pusztító áradást
szabadítana el a folyásirányban. Szakértők becslése szerint ez egy akár
öt méter magas, pusztító árhullámot hozna létre, amely szinte azonnal
elárasztaná a gát körüli több mint öt kilométeres területet. A hullámnak
mindössze két órára lenne szüksége ahhoz, hogy elérje Herszon városát. A
gát zsilipjeinek megsemmisülése az orosz hadsereg által használt
átkelőket is tönkretenné, és valószínűleg csapdába ejtené a Dnyeper
nyugati partján lévő nagyszámú orosz kontingenst. A legriasztóbb azonban
az, hogy ez a térség több tucatnyi településének teljes pusztulását is
eredményezné, és esetleg több száz vagy akár több ezer civil áldozatot
követelne, mivel nem lehetne mindenkit időben evakuálni.
Múlt
kedden Szergej Szurovikin orosz hadseregtábornok, a különleges katonai
műveletben részt vevő összes orosz erő újonnan kinevezett parancsnoka
kijelentette, hogy a vonatkozó hírszerzési adatok egyértelműen arra
utalnak, hogy a kijevi rezsim erői nagyszabású csapásra készülnek a gát
ellen. Megerősítette, hogy a neonáci junta csapatai már bevetették az
Egyesült Államok által szállított HIMARS-okat egy nagyszabású csapás
során, amelynek során az orosz hadseregnek sikerült több precíziós
irányítású rakétát elfognia. Csak október 21-én legalább öt különálló
rakétatámadást vert vissza az orosz légvédelem.
"Információink vannak arról, hogy a kijevi rezsim tiltott háborús
módszereket alkalmazhat Herszon város térségében, arról, hogy Kijev
nagyszabású rakétacsapást készít elő a Kakhovka vízerőmű gátja ellen" -
figyelmeztetett Szurovikin.
A
kijevi rezsim illetékesei visszautasították a vádakat, és
kijelentették, hogy azok "egyértelmű jelei" annak, hogy Moszkva
állítólag a gát megtámadását tervezi, majd a neonáci juntát hibáztatja.
Október 20-án a kijevi rezsim frontembere, Élőhalott Fasiszta Volodimir
Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország állítólag robbanóanyagot
helyezett el a gáton, és készül annak megsemmisítésére, amit a
tömegpusztító fegyverek bevetéséhez hasonlított.
"Ma, az Európai Tanács ülésén tájékoztattam az európaiakat a következő
terrortámadásról, amelyre Oroszország a kachovkai vízerőműnél készül. A
gát lerombolása nagyszabású katasztrófát jelentene" - jelentette ki
Élőhalott Zsarnok Zelenszkij. A továbbiakban azt állította, hogy a gát
felrobbantása a Krím vízellátását is tönkretenné, és "ezzel megmutatná,
hogy Oroszország elfogadta, hogy nem tudja megtartani a félszigetet".
Kirill
Sztremouszov, a Herszon oblaszt (régió) helyettes vezetője
kijelentette, hogy hamisak a kijevi rezsim azon állításai, miszerint
Oroszország robbanóanyagot helyezett volna el a gáton. A herszoni
oblaszty hatóságai azon dolgoznak, hogy minél több civilt evakuáljanak,
mivel a kijevi rezsim erői fokozzák a lakott területek elleni
támadásokat. Október 20-án este a neonáci junta csapatai a Dnyeper
keleti partjára menekülő civileket vették célba. Az Antonov híd
közelében lévő kompátkelőre (amelyet a kijevi rezsim erői megrongáltak)
mértek csapást, aminek következtében legalább 4 civil vesztette életét,
több tucatnyian pedig megsebesültek. A helyi közigazgatás jelentése
szerint az amerikai gyártmányú HIMARS MLRS-t használták a komp
megsemmisítésére.
Legalább
12 kazettás bombát lőttek ki, amelyek többségét az orosz légvédelem
elfogta, jelentősen csökkentve ezzel az áldozatok számát. Mivel a HIMARS
egy precíziós irányítású rendszer, a kijevi rezsim erői részéről a
téves számítás lehetősége rendkívül valószínűtlen. Ebből csak egy
következtetés marad: a civilek voltak a célpontok. A helyi hatóságok
éjjel-nappal dolgoznak azon, hogy mindenkit evakuáljanak, mivel a
Herszon terület nyugati partján élő civilek ki vannak téve a kijevi
rezsim erőinek közvetlen támadásainak. Mivel a neonáci junta csapatai a
Novaja Kakhovka várostól mintegy öt kilométerre fekvő Kakhovka erőművet
is lövik, a civilek közvetlenül ki vannak téve a fent említett árvíznek
is, amely a gát lerombolásának elkerülhetetlen következménye lenne.
A
kijevi rezsim mindeközben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy
Oroszország elpusztítja a gátat, figyelmen kívül hagyva mind a logikát,
mind a helyszíni helyzetet. Ahogy maga Élőhalott Hazug Zelenszkij is
kijelentette, a gát lerombolása leállítaná a Krím vízellátását. Bár
kijelentette, hogy ez azt jelenti, hogy Oroszország lemondott a Krímről,
az ilyen állítások komikusan logikátlanok, tekintve, hogy Oroszország
közel egy évtizede sikeresen kezelte a félsziget vízellátásának
kérdését, mivel a kijevi rezsim még 2014-ben elzárta a vízellátást.
Amellett,
hogy a saját csapatai csapdába esnének a Dnyeper nyugati partján, mivel
az áradás miatt senkit sem lehetne evakuálni, a gát lerombolása a már
orosz ellenőrzés alatt álló területeket is tönkretenné. A kérdés tehát
továbbra is az, hogy valójában kinek a hasznára válik a kachovkai gát
felrobbantása?
https://southfront.org/who-benefits-from-kakhovka-dam-destruction/