Európát akarják megtisztítani a négerek

Abu Daouda: “Azt szeretném üzenni az egész Európai Uniónak, próbálják meg kitalálni, hogyan segítenek Olaszországnak abban, hogy a bevándorlók dolgozhassanak Európában. Nem lopni jöttünk, hanem azért, hogy segítsünk. Miben? Európa megtisztításában. Az én nagyapám de Gaulle mellett harcolt, mindent elmesélt, ami akkor történt” mondta a Maliból származó illegális bevándorló, – az Euronews riporterének.

A nemrég készített videóriportban (mely teljes terjedelmében alább látható), többek közt megkérdezik az illegális bevándorlókat arról, hogy mit is üzennek Európa népeinek és kormányainak. – Ebből idéztünk az imént. – Ám nézzük csak meg jobban, hogy mit is mondott ez a néger?

“Nem lopni jöttünk, hanem azért, hogy segítsünk. Miben? Európa megtisztításában. Az én nagyapám de Gaulle mellett harcolt, mindent elmesélt, ami akkor történt.”

Bizony ezzel a négy mondattal komoly gondjai vannak annak, aki aggódik az európai nemzetek sorsáért. És nem mondhatja senki sem azt, hogy kiemeltük a szövegkörnyezetből azért, hogy más értelmet adhassunk neki. Mert ezt az üzenetet nem lehet másképpen értelmezni, csak úgy, ahogy elkottyantotta magát a néger.

És a fekete többes számban beszélt. Vagyis: “Mi.” – Feltételezzük azért, mert társai is vannak ebben az elvégzendő “Európa megtisztítása” projektben. És nagy valószínűséggel nem csak néhány társa van, hanem több ezer!

No, de vajon mitől, vagy éppen kiktől akarják megtisztítani Európát? (Ez persze csak szónoki kérdés volt). Talán éppen azoktól az engedetlen fehérektől, akik nem hódolnak be, nem olvadnak be, azoktól, akik ellenállnak.

S mivel ez a néger, Európa megtisztítását nem az utcasepréssel, hanem kifejezetten a harccal hozta összefüggésbe: “Az én nagyapám de Gaulle mellett harcolt, mindent elmesélt, ami akkor történt” ezért nagyon is elképzelhetőnek tartjuk, hogy ez a afrikai valamiben többet tud, mint mi. – Olyan propaganda érhette el a fülét, – mely alapján a munkát a harccal hozta aztán összefüggésbe. – Vagyis a zsoldoskatona tevékenység, – egy reális cél és jövő az ő szemében.

Mondjuk egy jól fizető állás, az ‘Európa megtisztítását’ célul kitűző magán katonai vállalatokban, (lásd; a Black Water, vagy az  Akademi mintájára), – vagy akár álláshoz juthat, mint szerződéses “katona” (martalóc), – Juncker “Közös Európai Hadsereg” projektjében, melybe Ukrajnához hasonlóan betagolhatják a felfegyverzett magán bandákat is. Akik csakis a kenyéradó gazdáikhoz lesznek majd lojálisak.

Lényegében ezt üzeni tehát a fekete ember.

S olasz források szerint; Líbiában 1 millió (!) illegális bevándorló várakozik a megfelelő pillanatra. Bőven juthat belőlük Közép-Európába is, a kvótarendszer alapján. – Nem elég nekünk a koszovói, boszniai és közép-ázsiai muzulmánok illegális beáramlását kezelni, – még a nyakunkra lökhetik az Európát, s benne hazánkat megtisztítani akaró néger zsoldosokat is.

Szabad Riport

Felhasznált forrás: Euronews

Most, hogy a döbrögista horda létrehozott egy csomó “állami” céget a hűbéreseknek, ideje az apanázsról is dönteni.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a piaci bérekhez kellene igazítani az állami menedzserek fizetését, csak elvárások is kellenek mellé.

Az ÁSZ vizsgálatainak tapasztalata, hogy az állami vagyon működtetéséhez a megfelelő személyi feltételeket is hozzá kell igazítani, világos követelményeket kell felállítani a menedzsmentnek, a piaci viszonyokhoz igazodó javadalmazási rendszert kell kidolgozni, ha kell, akkor emelni kell a vezetők bérét – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az M1 aktuális csatornán, hozzátéve, ugyanakkor elvárható, hogy a közszolgáltató cégek jó minőségű munkát végezzenek.

Elmondta: az állami cégek gyakran sok százmilliárd forint értékűek, esetükben ugyanolyan munkaerő-piaci helyzet van, mint a magáncégeknél. Különbség van ugyanakkor nemcsak a bérekben, de abban is, hogy világos célt tűznek-e a menedzsment, a vezetők elé, értékelik-e évente a teljesítményüket, és az összefügg-e a javadalmazásukkal. Az ÁSZ elnöke megemlítette például a BKV korábbi helyzetét , ahol “gondatlan vezetői kifizetések voltak”, nemcsak bűncselekményekből, hanem a rossz gazdálkodásból adódóan sok millió forintot kapott egy-egy vezető, “miközben tudtuk, hogy veszteséges a cég”.

Az ÁSZ megvizsgált különböző rezsicégeket, ahol kiderült, hogy az önköltségszámítást, a számviteli törvény előírásait nem tartják be, az önkormányzatoknál ráadásul sok esetben maguk határozzák meg saját követelményrendszerüket, legyenek azok közlekedési, vízmű-, távhő- vagy hulladékszállító cégek. Domokos László kiemelte: az egyetemeknél is azt tapasztalták, hogy a szenátusok öt év alatt egyetlen alkalommal sem tűztek ki célt a rektorukkal szemben, és a teljesítményüket sem értékelték.

Ez a gyakorlat meghaladta a korát, ami komoly gond. E cégeknek irányítása “nem nőtt” fel, miközben a világ előre haladt – mutatott rá Domokos László. Kifejtette: nem a magas összegű premizálás a jó gyakorlat. A munkaerő-piaci bérekhez illeszkedő alapbéreket kell adni, és ezzel párhuzamosan világos követelményeket kell megfogalmazni a vezetőkkel szemben. Domokos László kiemelte: az ÁSZ szerint, ha valaki nem jól gazdálkodik a közpénzzel, “a célok nem teljesítése esetén fel kell állítani”.

“A javadalmazást a piaci körülményékhez kell igazítani, ha kell, akkor legyenek a mostaninál magasabb bérek.”

A piacon nem ritkák a 4-10 millió forint közötti bérek a versenyszférában, persze nem biztos, hogy el kell érni ezeket a 10 milliós béreket – fogalmazott. Domokos László kijelentette: sok millió ember napi életminőségét határozzák meg a közszolgáltatások, “elvárható, hogy jó minőséget kapjunk ezektől a közszolgáltató cégektől”.
(Szabó Yvett)

Kötelező holokauszttörténet a Pázmányon – egy hallgató szemével

Az igazság nem tűr meg maga mellett riválist. Az igazság nem ismer könyörületet. Nem kér védelmet. Az igazság olyan, amelynek nem kell törvény, vagy meghurcoltatás a védelméhez, mert elég erős önmagában, hogy fennmaradjon. A holokauszt nem igazság, a holokauszt védelmét kér. A holokauszttagadás bűncselekmény, 3 év szabadságvesztés jár érte a hazai jogrendszer alapján. A holokauszt nem áll meg a saját lábán, mert Németországban tudósokat és átlagembereket börtönöztek be megkérdőjelezéséért – többek között Rudolfot és Leichtert híres tanulmányiért (cianid koncentrátum vizsgálata, fizikális lehetetlenségek, számmisztikai realitások). Égető bizonyítékok kerültek felszínre 1945 óta, de az új európai rendszerek félresöpörték ezeket. Most nem fogom leírni ezeket a bizonyítékokat – töredékük is oldalakat kíván – mert tudom, hogy jogilag utána felelősségre vonható volnék. Aki a bizonyítékok után szeretne kutatni és megbizonyosodni a valóságról, az igazságról, ajánlom a Gede Testvérek könyvkiadót – ott fog találni olyan információkat, melyeket valószínűsítem: még nem hallott.

Demokráciát és szólásszabadságot élünk papíron. De hogyan működik ez a rendszer, mi az alapja, amely ilyen sikeresen fenntartja annak ellenére, hogy egyre bátrabban száll szembe az egész nyugati világon olyan alapvető értékekkel, mint a nemzettudat, a keresztény erkölcsi rendszer, vagy a realitásokra – és empirikus adatokra – alapozott, tudományosan bebizonyított rassztudat és a rassz valósága? Hogyan történhetett meg az, hogy ha valaki ma nemzetszerető, akkor csupán abból a perspektívából ítélik meg, hogy elnyomja a kisebbségeket? Hogyan fajultunk odáig, hogy azt mondják, szabadelvűség van, bármilyen érték uralkodhat, csak az ne legyen keresztény, se nemzeti, ne ismerje el a faji különbségeket, nemi különbségeket, s ne legyen semmi köze semmilyen gondolathoz, amely 70 évvel ezelőtt és azelőtt több ezer évig alkotta civilizációnk alapjait? Itt jön szóba a holokauszt.

Nem azért szállok szembe a holokauszt rejtelmeivel, mert unalmamban matekzseninek akarok tűnni, hogy én bizony kiszámoltam azt, hogy kettő meg kettő az nem öt. A holokausztot egy „tagadó” nem azért kérdőjelez meg, mert önmagában emberek érzelmeibe akar belefájdítani. Azért támadjuk, mert ez egy eszköz arra, hogy fenntartsa a rendszert. Ha a rendszeren kívül eső, politikailag inkorrekt eszmék kerülnek szóba, egyből a következővel teremtik le az illetőt: gaz fasiszta, álnok náci, szélsőséges antiszemita. Ha én elkezdek beszélni arról, hogy a hungarizmus miként magasztalja fel Krisztus szeretetét, vagy hogy a hungarizmus magyar nép és magyar nemzet között azt a különbséget teszi, hogy a nemzet kereteibe beleillik mindenki, aki kulturálisan azonos és vállalja a magyar érdek iránti elkötelezettségeket – függetlenül attól, mely népcsoporthoz tartozik! –akkor ez ugye a kutyát se fogja érdekelni, mert egy „antiszemitának” nem lehet véleménye! Az előbbi nemzettudat hungarista megfogalmazása amúgy a konnacionalizmus. Ha elkezdem mondani, hogy a Harmadik Birodalomban milyen fejlett volt a szociális rendszer – egy mai rendszer se éri utol! – akkor a büdös náci jelző a legkevesebb, amelyet bóknak elkönyvelhetek. Ha megközelítem, hogy a 30- és 40-es évek ifjúságai milyen erkölcsi magasságokban nevelődtek, milyen életerős generációk nőttek fel és küzdöttek az utolsó leheletig az európai családok életéért, akkor senkit nem érdekel hogy ebben a gondolatban eszmények uralkodnak, értékek és a puszta nemzet- és családszeretet, egyszerűen: felejtsem el az ilyen gondolatbűnözést, mert az őseim csak szörnyű barbárok voltak és bármi amit gondoltak, az helytelen és nem való nyugati világunkba. Ezért van a holokauszt, ezért fogják tanítani kedves hallgatótársak és nemzettestvérek, hogy a nyugati séma szerint kellőképpen identifikálódjunk. Hogy annyi legyen a magyar öntudat – ahogy már a németeknél elérték – hogy a liberalizmus az egyetlen helyes út és az őseim meg sem érdemlik az emlékezést, és én is csak bűntudatot érezhetek szegény zsidóság szenvedéseiért. Ugye-ugye, arról senki se tudna semmit se mondani, ha felteszi önmagának a kérdést: vajon miért lett akkor Európa – sőt előtte az elmúlt évezredekben is – így antiszemita? Mert megtanították nekünk kiskorunktól kezdve, hogy ne kérdezzünk a rendszer legitimitását illetően. Elég, ha azt gondoljuk, hogy azt a szavazatok adják. Ne gondolkodjunk, ne kutassunk. Higgyük azt, hogy az a rengeteg ország, az a rengeteg nemzet a saját nemzetiszocialista irányzatával csupán puszta idegengyűlöletből cselekedett. Ha a családom veszélyben van, hanyatlik, fogyatkozik, morálisan megtört idegen kezek által és én a családom védelmében harcba szállok értük, akkor engem vajon az idegenek elleni gyűlölet, vagy a családom iránti hűséges szeretet vezérel? Egyértelmű, hogy az a mélységes szeretet, amit a családom iránt és a nemzetem iránt is érzek.

Szeptembertől csak úgy kaphatunk diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ha levizsgáztunk holokauszttörténetből, mint kötelező tárgyból. Rendben, akkor tanuljunk a más nemzetek, rasszok elleni elnyomásból. Tudtátok, hogy Gavrilo Princip zsidó volt, és mikor a tárgyaláson megkérdezték miért ölte meg a trónörököst, mit válaszolt? Nem, bizony nem azért, mert a Habsburgok rosszul kezelték volna a nemzeti kisebbségek kérdéseit. Azt mondta Princip, azért ölte meg Ferenc Ferdinándot, mert gyűlölte. Gyűlölte, mert katolikus. Nos, ez egy olyan apró töredéke a történelem elrejtett részleteinek, mely viszont úgy vélem reprezentálja azt, hogy tudatos elferdítés folyik a történettudomány berkein belül. Egy katolikus egyetem, ahol a múltbéli vagy a jelenkori keresztényüldözésekről szó sincs, de már kötelező holokauszttörténetet kell megtanulnunk. Egy magyar egyetem, ahol a magyarság irtásáról a történelemben egy szó sincs, de holokauszt kell, hogy legyen, mert holokauszt nélkül nem múlhat el nap a nyugati társadalmakban, hogy ezzel ne erősítsék meg a bűntudatra épülő, új európai identitást, mely egyben tartja az értékeiből kiforgatott és hanyatló politikai rendszereket. Meg fogjuk kapni az okítást, hogy aztán foggal-körömmel védjük a holokauszt-mítoszt, ezzel is eltávolodva gyökereinktől és morális értékeinktől. Csak szégyelljük magunkat és ne gondolkodjunk, ezt akarják. Fogadjuk el, amit elénk raknak. Én is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója vagyok. Viszont nem fogadom el, amit elém raknak. Mert megannyi más forrásból táplálkozom nap, mint nap, melyek szöges ellentétei és mégis bizonyítékai annak, hogy az oktatásban, a rendszerben, a nyugati építményben hiba van.

Nem kérem azt tőletek, hogy akarjátok velem együtt azt, hogy hungarista állam legyen. Azt kérem tőletek kedves hallgatótársak, hogy attól függetlenül, hogy fideszesek, jobbikosok, bármely párt tagjai, szimpatizánsai vagytok, bármilyen oldalon is álltok, gondolkozzatok. Sokat gondolkozzatok, mert a gondolkodás a kulcs. Az, hogy megkérdőjelezünk dolgokat, így kutatva Szókratész szerint az igazság után. Ha gondolkodtok, öntudatra ébredtek. A gondolkodó ember a jövő kulcsa, azé a jövőé, melyben Európa újra évezredes értékei mentén építkezik. Ha elkezdődik a holokauszttörténet oktatása és ti beültök az órákra: ne vegyétek készpénznek azt, ami hipotézis. Mert amit börtönnel és meghurcoltatással kell védeni, az csak hipotézis lehet. Érezzétek át a felelősségeteket, hogy egy világ hanyatlik, mind demográfiailag, mind morálisan. Érezzétek át, hogy a jövő generációért ti feleltek, nem mások. Lássátok meg, hogy amit Platón mesélt nekünk, hogy a rendszert a bukásakor már csak szavakkal védik, megbélyegzésekkel – bármilyen égető érv is merül fel ellene – az most valóság. Ha azt mondják nektek, hogy idegengyűlölő, bigott, rasszista, antiszemita egyének vagytok, ne érezzétek magatokat bűnösnek. Mert az, ha a családotokért – a nemzetért – cselekszetek és azt helyezitek szívetekbe, akkor az nemes cselekedet és megmenti, felemeli a világunkat.

Gondolkodjatok, legyetek bátrak, és kutassatok. Sokat kutassatok, mert a jövő értelmiségeként felelősek vagytok az igazságért, hát tegyétek magatokévá.

Köszönöm, hogy elolvastátok soraimat. Egy hallgató vagyok közületek. Egy hallgató, aki gondolkodik. Gondolkodjunk együtt!

„A világcsalás korában az igazság kimondása forradalmi tett.” Orwell

Lengyel Péter

Stadionba terelték a lakosságot, hogy végignézzék a kivégzéseket

Ókori római amfiteátrumban végeztek ki húsz férfit szerdán Szíria középső részén, az ókori nevén Palmüraként ismert Tadmur városában az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet emberei. A helyi lakosságot beterelték nézőseregnek az ódon stadionba.

Az agyonlőtt elítélteket azzal vádolták, hogy gyaníthatóan együttműködtek a szíriai kormányerőkkel. Mindezt az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet tudatta világhírügynökségekkel.

Az IÁ a múlt hét közepén foglalta el Tadmurt és így az ókori romvárost, amely műemlékei révén a világörökség része. Ez az első település, amelyet a terrorszervezet a szíriai kormányerőktől hódított el, nem pedig a kormány ellen lázadó más felkelőktől. Az OSDH adatai szerint egy hét alatt legalább kétszáz embert gyilkoltak le a városban az IÁ fegyveresei, hatszázat pedig fogságban tartanak.

Kedden a szíriai régészeti hivatal vezetője azt mondta, hogy Palmüra romváros műemlékei sértetlenek, az Iszlám Állam még nem tett kárt bennük, ám hozzátette: továbbra is tart attól, hogy a dzsihadisták felrobbantják a kétezer éves, római kori és más romemlékeket, szobrokat. Szerdán már olyan hír is érkezett, miszerint a dzsihadisták egy múzeumban megrongáltak ókori szobrokat.

A terrorszervezet világnézete szerint az ókori műemlékek a bálványimádás kellékei, ezért bűnös dolgok.
MTI

Washington szándékosan gyengíti az Európai Uniót

Az Obserwator Polityczny lengyel napilap szerint Európa megsemmisüléséhez vezethet, hogy az Európai Unió amerikai nyomásra hozott szankciókat egyik legnagyobb kereskedelmi partnere ellen. A lengyel publicista szerint

“az Európai Unió és az Egyesült Államok által az Oroszországi Föderáció ellen hozott gazdasági, politikai és személyes szankciók valójában Európa megsemmisítésének politikája. Célja, hogy kiélezze a társadalmi, gazdasági és politikai szembenállást Európa és Oroszország közt. Egyedül az Egyesült Államok profitál ebből a politikából, mert miközben Oroszország eladja Kínának a fölösleges energiahordozókat, Európa végleg meggyengül.”

A szerző kifejti, hogy bár az ukrajnai helyzetre hivatkozva hozták a szankciókat, az Ukrajnában történtek valójában egy kísérlet volt, ami mostanra kudarcot vallott. Kijev ugyanis nem tudja megvalósítani a nyugati országok által várt reformokat, mert az elementáris erejű lakossági ellenállásba ütközik, és az atlantista kormány inkompetenciája az ukrán gazdasági válság fő okozójává vált. A szerző szerint az Európai Unió valójában nem volt tudatában annak, kinek az érdekében csatlakozik az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióhoz.

Az Obserwator Polityczny szerint a szankciós politika a mai világban már nem működik; a globális piac kiegyensúlyozza magát, és az oroszellenes szankcióknak mindössze annyi lett a következménye, hogy a piaci űrt más országok cégei töltik be – melyek nem működnek együtt a nyugati országokkal -, miközben az európai cégek elvesztik külpiacaik egy részét.

http://hidfo.ru/2015/05/washington-szandekosan-gyengiti-az-europai-uniot/

Az állítólagos jemeni neutron bombázás

Izrael csinálta, nem a szaúdiak:

Saudis Have Israel Nuke Yemen for Them
http://www.veteranstoday.com/2015/05/21/358343/

A jemeni konfliktus kirobbantásának rejtett célja a szaúdi rendszer tönkretétele. Az oroszoknak, a franciáknak és Obamáéknak egyaránt tele van a hócipöje a szaúdi rezsimmel. A szaúdiak bekapták a horgot, hagyták magukat belerángatni a jemeni konfliktusba. Csak most vették észre, hogy az amerikaiak átverték öket, s Izraelen kívül nem támogatja öket senki. Az amerikaiak és Irán most titokban szállítják a fegyvert a jemeni siíta lázadóknak, hogy a fegyveres konfliktus átterjedjen magára Szaúd Arábiára is. S már kezd is átterjedni:

2015. május 27:
Jemeni rakéták találtak el több szaúdi katonai támaszpontot
(Yemeni rockets target Saudi military bases)
http://presstv.ir/Detail/2015/...ases-Jizan

Ez a rejtett cél...

A siíta jemeni lázadók késöbb el akarnak jutni Mekkába...

A szaúdi rendszer megdöntése régi álma Obamának, már 2011-ben, az arab tavasznak is a szaúdi rezsim megdöntésével kellett volna végzödnie, de ez akkor meghiúsult, lásd ezt a korábbi cikket:

Obamahmadinedzsád háborús mesterkedései, álmodozásai

1. „Jemenben forradalom tör ki, és a Mahdi elsö katonái el fogják érni Mekkát“ (Jemenben késöbb ki is tört a forradalom)

2. „Az egyiptomi nép is fel fog kelni a vezetöje ellen.“ (ami azóta meg is történt)

3. A szaúdi király meg fog halni, majd a végsö periódusban konfliktus tör ki Izraellel, ami a Mahdi újbóli visszatéréséhez vezet.

S tudjátok, mi a legmegdöbbentöbb? Hogy ez a cikkben említett, végsö idökre vonatkozó siíta prófécia, amire 2011-ben Ahmadinedzsád is már "hajazott", most valóban beteljesülöben van!

A prófécia szerint amikor a végsö idökben egy Abdullah nevü király meghal (most 2015 januárjában halt meg), az elöbb-utóbb a királyságának a végét is fogja jelenteni (valóban efele tartanak a dolgok), s miután mindezek bekövetkeznek, kezdenek el felpörögni a végsö idei események: Izrael megtámadása (a Bibliában mint Góg és Magóg van említve), a síta-iszlám Messiás, a Mahdi és Isa ibn Maryam (Esu v. Jézus, Mariam/Mária fia) visszatérése. Az elkövetkezö 10-20 évben ezek is bekövetkezhetnek.

http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=158:2015-05-25-21-22-13&catid=21:kuelfoeld&Itemid=58

Egyre több a cigány gettó Csehországban

Míg 2006-ban 310 ilyen szegénynegyedet tartottak nyilván a cseh településeken, addig a tavalyi év végén már 606-ot.

Egyebek között ezt a megállapítást tartalmazza az az elemzés, amelyet a munkaügyi és népjóléti minisztérium megbízása alapján készített a témában a GAC ügynökség. Ez az ügynökség készítette a 2006-os elemzést is. A kutatásokat részben európai uniós forrásból finanszírozták.

A döntően romák lakta szegénynegyedek 297 cseh településen találhatóak, és mintegy 115 ezren laknak bennük. 2006-ban a roma gettók lakóinak száma 80 ezer körül mozgott. A gettók száma minden cseh és morva régióban emelkedett, a Karlovy Vary régióban pedig megháromszorozódott.

Míg kilenc éve 18 roma gettó volt a régióban, tavaly már 61. Az átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a roma gettók száma a pilseni, dél-morvaországi és a morvasziléziai régióban.

Szociológusok elemzése szerint a roma gettók számának és lakóinak növekedése alapvetően a gazdasági válság következménye. Rendkívül súlyos társadalmi probléma, hogy a gettókban felnövekvő új generációknak gyakorlatilag alig van esélyük arra, hogy betagozódjanak a társadalomba és sikeresek legyenek.

Míg korábban a roma gettók a nagyobb városok szegénynegyedei voltak, manapság ilyen gettók különféle szegény településeken is kialakulnak. Míg kilenc éve átlagban 271 ember élt egy-egy ilyen szegénynegyedben, ma 188.

Új jelenség, hogy a roma gettóknak nevezett szegénynegyedekben emelkedett a többségi társadalomhoz tartozó emberek száma, elsősorban a munkanélküliek, az alacsonyabb végzettségűek és újabban a nehéz helyzetbe került nyugdíjasok kötnek itt ki. Jelenleg ők teszik ki a szegénynegyedek lakóinak mintegy 10 százalékát.

A gettók lakói között átlagban 80-85 százalékos a munkanélküliség. A lakók nagyjából egyharmada azonban feketemunkával némi jövedelemhez jut. A családok jövedelmének gyakran egyetlen forrása a prostitúció. Az elemzés eredményeit a cseh kormány új romastratégiájának kidolgozásakor szeretnék kihasználni – közölte a munkaügyi és népjóléti minisztérium.
MTI

Sokszorosára nőhet az EAU tagállamainak száma

Egyre több ország érdeklődik az Eurázsiai Unió felépítésében rejlő lehetőségek iránt. Denisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter Kairóban az orosz-egyiptomi gazdasági fórumon kijelentette, hogy Egyiptommal gördülékenyen halad a vámunióhoz csatlakozás előkészítésének folyamata, és a közeljövőben a gyakorlatban is megkezdi működését a két térség közti szabadkereskedelmi zóna. Ennek részeként Egyiptom szabad hozzáférést kap az Eurázsiai Gazdasági Unió közös piacához, a szövetség pedig megkezdi a behozatalt olyan termékekből, melyekből csökkent a kínálat a nyugati országok szankciós politikája miatt.

Ugyanakkor nem Egyiptom az egyetlen, az EAU felé nyitást folytató ország. A jelenleg Belorusszia, Örményország, Kazahsztán, Oroszország és Kirgizisztán részvételével működő Eurázsiai Gazdasági Unió a közeljövőben számos új tagállammal kerülhet kibővítésre, és a gazdasági terjeszkedést követően megkezdi a politikai unióvá válást.

Az Eurázsiai Unióban részvétel irányába számos ország érdeklődik. Oroszország külügyminisztériuma szerint eddig összesen 40 ország jelezte, hogy szoros együttműködést alakítana ki az Eurázsiai Gazdasági Unióval (ezek közül néhány a később kialakítandó politikai unióhoz csatlakozásban és érdekelt, többségükben a vámunióhoz csatlakoznának). Vietnam a közelmúltban kifejezte arra vonatkozó szándékát, hogy csatlakozzon a vámunióhoz, és a csatlakozási szerződést május 29-én, Asztanában aláírják. Tádzsikisztán jelenleg alakítja át az ország jogrendszerét, hogy az alkalmassá váljon a csatlakozásra, és megfeleljen a szövetség elvárásainak, de olyan, jelentős gazdasági erőt képviselő országokkal is folyamatban vannak a tárgyalások, mint India és Törökország.

Egyiptomban az eurázsiai átmenetet belpolitikai káosz előzte meg. Hoszni Mubarak bukását követően egy külsőségeiben az Iszlámot felhasználó kormány jutott hatalomra, ami a látszat ellenére nagyon is nyugati érdekeket szolgált, és első intézkedése volt, hogy megkezdte a tárgyalásokat az IMF-hitel felvételéről. Az általános elégedetlenségre reakcióként a kormány brutális megtorló intézkedéseket hozott, és a tömegbe-lövetéseket követően végül a hadsereg távolította el a hatalomból Mohamed Murszit, akit azóta 20 év börtönre ítéltek, majd az ítéletet halálbüntetésre fokozták. A belpolitikai káoszban Abdel Fattah El-Szisszi altábornagy vállalta magára a rend helyreállításának felelősségét, és Egyiptom a politikai hatalomhoz juttatott nyugati ügynökökkel leszámolást követően bejelentette, hogy csatlakozna az eurázsiai vámunióhoz.

2015 végére az Eurázsiai Gazdasági Unió potenciális tagállamainak száma sokszorosára nőhet, és a szövetség több új tagállammal bővülhet. Miután ez a csatlakozási folyamat lezajlik, a nyugati vállalatok végleg piaci hátrányba kerülnek az egységes eurázsiai piacon, ahol a profitszerzés lehetőségétől épp az amerikai érdeket kiszolgáló eurokraták vágták el őket, és ezt a hátrányt már közel lehetetlen lesz behozni.

http://hidfo.ru/2015/05/sokszorosara-nohet-az-eau-tagallamainak-szama/

Itt nem az EU és Svájc lerablásárólvan szó, hanem a Magyarország vagyonának és gazdasági lehetőségeinek bagóért történt átjátszásáért visszacsepegtetett júdáspénzek mesteri lenyúlásáról.

Az EU után a svájciakat is leraboltuk, elegük lett belőlünk

Magyar virtus: egy pályázó az ingyenszoftverért 70 millió forintot számlázott, a projektet finanszírozó Svájc szerint máshol nem volt ilyen csalás, csak nálunk.

Az után, hogy Brüsszel számos magyarországi projektet kifogásolt a túlszámlázások miatt, most Svájc rágott be egy magyar húzásra. Egy észak-magyarországi turizmusfejlesztési projektnél egy ingyen is elérhető szoftverért 230 ezer frankot (mostani árfolyamon csaknem 70 millió forintot) számolt el a nyertes pályázó.

A svájci pénzügyi felügyelet jelentése hozta fel ezt a gyanús esetet, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Igazgatóság (DEZA) szerint a magyar hatóságok már vizsgálódnak az ügyben. A pénzt a projektet vezető konzorcium már kifizette, de a csalás miatt Svájc a számlákat egyelőre nem egyenlíti ki. A svájci pénzügyi felügyelet szerint Magyarországon kívül máshol csak kisebb szabálytalanságok voltak, ilyen nagy csalás nem.

Svájc gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztésre, környezetvédelemre ad az EU kelet-európai tagjainak pénzt, 2017-ig durván 300 projektet támogatnak, 1,3 milliárd frank (390 milliárd forint) értékben.
(HVG)

Háború a Nap ellen

Mint egyén, mint közösség, mint civilizáció szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a Nap el akar törölni minket a Föld színéről. Védekezünk a Nap ellen, vagy újra beköszönt a kőkorszak?

Május 7-én az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos és Technológiai Tanácsa nyilvánosságra hozta egy új típusú nemzetbiztonsági stratégia tervezetét, ami előirányozza, hogy az infrastruktúrát erőltetett tempóban fel kell készíteni az űridőjárás jelentette kockázatok kezelésére. A közeljövőben ugyanis bármikor megtörténhet, hogy egy nagyobb napkitörés kiüti az elektromos rendszereket, ami nem csak a hírközlést és távkommunikációt lehetetlenítené el, hanem kőkorszaki szintre küldené vissza az elektromosság alapú technológiáktól függésben élő társadalmakat.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította az űridőjárást, ami bevallottan számos veszélyt tartogat a gazdaság továbbműködésére. 2014 novemberében a tanács által létrehozott Space Weather Operations, Research and Mitigation Task Force (SWORM) elsődleges feladatául jelölték ki egy olyan akcióterv kidolgozását, ami az űridőjárásban bekövetkező szélsőséges eseményekre felkészíti az országot – ez a program erőltetett tempóban elkészült, a tervezet nyilvános kivonatát május első hetében adták ki. A nyilvánosságnak nem sok beleszólása van a stratégia módosításába, mindössze három hét véleményezési időt adtak, május 29-én már a tervezet végső formáját szavazzák meg.

A program úgy határozza meg az űridőjárást, mint kockázatot, ami a nemzetgazdaság egészének működését veszélyezteti. A tervezet előirányozza az infrastruktúra átállítását a közeljövőben várható katasztrófahelyzetek hatásainak minimalizálására. Ennek részeként elsődlegesen a – kivétel nélkül elektromos rendszerek által vezérelt – közműhálózatok immunizálását tűzték ki célul, de számos más intézkedés is a program részét képezi.

A program többek közt előirányozza:

• az űridőjárás megfigyelésére és az előrejelzésre rendelkezésre álló források növelését
• a katasztrófahelyzetek gyors kezelését lehetővé tévő erőstruktúrák felkészítését
• a rendkívüli események kritikus infrastruktúrára gyakorolt hatásainak vizsgálatát, modellezését és előrejelzését
• a nemzetközi együttműködés fokozását

A program elsődleges célja, hogy a társadalom és gazdaság működését biztosító technológiai eszközök kiszolgáltatottságát nagy mértékben csökkentse, és ameddig az átállási folyamat ki nem teljesedik, biztosítsa annak lehetőségét, hogy egy esetleges katasztrófahelyzetet a kormány kezelni tudjon. A közelmúltban számos olyan rendkívüli esemény történt, ami közvetlen összeköthető a naptevékenység fokozódásával (itt elsősorban műholdak meghibásodására kell gondolni). A SWORM előrejelzése szerint azonban fokozódni fog a helyzet, és a nyugati társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy akár egy egész kontinens területén is egyik napról a másikra működésképtelenné válhat minden, amit modern technológia vezérel.

A SWORM előrejelzése szerint már a következő években is előállhat egy olyan helyzet, amelyben egy az átlagosnál jelentősen erősebb napkitörés, és az ennek hatására bekövetkező – szintén átlagon felüli – geomágneses vihar miatt napokra, vagy akár hetekre is teljes egészében ellehetetlenül a távkommunikáció. A testület emiatt a cselekvési terv gyakorlatba átültetését egy skála felállításával kezdi, ami a különböző típusú “rendkívüli események” kategorizálását lehetővé teszi, és így a hatóságok számára is egyértelműsíti, hogy az adott helyzetben mi a teendő.

A program elsődleges kockázatként határozza meg, hogy egy az átlagosnál jelentősen erősebb napkitörés esetében az energiaszektor egésze leállhat, szélsőséges esetben az erőművek működésképtelenné válása miatt akár hónapokra is leállhat az áramtermelés. A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem ismertek egy előre ki nem számítható katasztrófa várható hatásai, emiatt a távkommunikáció továbbműködésének biztosítása szintén elsődleges, emellett gondoskodni kell arról, hogy a lakosság kellő mértékben tudatában legyen, és megértse a készülődés okait.

A tervezet ugyanakkor előfeltételezi, hogy a civilizáció birtokában van az infrastruktúra immunizálásához szükséges eszközöknek. Mivel a nem-elektromosság alapú technológiák még “gyerekcipőben járnak”, értelemszerűen a ma elterjedt és működésben lévő technológia immunizálása az elsődleges, nem a technológiai forradalom. A legnagyobb kérdés az, képes lesz-e a nyugati társadalom megérteni, hogy a megszokott kényelem előre nem kiszámítható külső tényezők hatására egyik napról a másikra is eltűnhet. Mi történik, ha megszűnik működni az okostelefon, a hűtő leolvad, és nem csak az áramellátás szűnik meg, de amiatt az élelmiszertermelés is hónapokra leáll? Az immunizálás egy ilyen helyzet bekövetkeztének megakadályozását jelentené. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi gazdasági szerkezet alkalmas arra, hogy a forrásokat egy ilyen probléma megoldására elérhetővé tegye. Emellett a program azt is hangsúlyozza, hogy katasztrófa esetén a kormányzati személyek és katonai vezetés személyi biztonsága elsődleges, és a felkészülés a döntéshozói közösség védelmének garantálásával kezdődik, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a széles nyilvánosság elfogadja azt. Pedig bármennyire is hangsúlyozzák az emberi jogokat és egyenlőséget, döntésközpont nélkül nincs civilizáció.

Nagy vonalakban elmondható; már tudjuk, hogyan védekezzünk a káros sugárzás ellen kis közösség szintjén, de nincsenek kellő anyagi források ennek gyakorlati kivitelezésére, valamint arra, hogy ezt nagyobb közösségre is kiterjesszük. A további előrelépéshez olyan gazdasági előrelépés lenne szükséges, ami egyelőre nem csak az egyén, de a közösség anyagi lehetőségeit is meghaladja.

http://hidfo.ru/2015/05/haboru-a-nap-ellen/

Óriási korrupciós botrány a fociban: több FIFA-vezetőt letartóztattak

Korrupció miatt letartóztatták a FIFA több tagját – tudta meg a BBC. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntéshozói azért gyűltek össze, hogy elnököt válasszanak, ám megjelentek a rendőrök is.

(FILES) This file photo taken on September 3, 2013 shows the logo of the FIFA (International Federation of Association Football) outside the organisation’s headquarters in Zurich. Top FIFA officials were arrested early on May 27, 2015 by Swiss police acting on US corruption charges, The New York Times reported. AFP PHOTO / FILES / SEBASTIEN BOZON

A svájci rendőrök egy zürichi hotelben letartóztták a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség több vezetőjét. A vád ellenük többek közt korrupció és pénzmosás. Az első hírek arról szóltak, hogy Svájcban hat vezetőt tartóztattak le, ám a Guardian szerint világszerte legalább 15 FIFA-tisztviselőt vettek őrizetbe.

Úgy tudni, hogy legalább hat FIFA-vezetőt tartóztattak le. Hogy pontosan kiket, azt nem nevezték meg, ám Sepp Blatter FIFA-elnök a BBC szerint nincs köztük.

A hatóságok szerint a FIFA kenőpénzt fogadott el a világbajnokságok megrendezési jogaiért, valamint marketing- és műsorszórási engedélyekért is. „Meg voltunk döbbenve, hogy ez mennyi időn át folytatott zavartalanul, az ügy lényegében a FIFA minden tevékenységét érintette” – nyilatkozta egy nyomozó.

A szövetség tagjai épp azért gyűltek össze Zürichben, hogy elnököt válasszanak. Blatter, ha pénteken ismét megválasztják, az ötödik elnöki ciklusát kezdheti meg.

A New York Times úgy értesült, hogy a letartóztatott vezetőket az Egyesült Államoknak fogják kiadni.
(vg)

A magyar “egészségügy” már csak “okosban” működik, vért-verejtéket izzadva. A NINCSBŐL! Nincs magyar gazdaság, nincs finanszírozó háttér! Politikai elitünk megoldott-lerendezett mindent!

Hiába várják a kórházak a beígért 60 milliárdos állami segítséget

A pénzt adósságrendezésre adná a kormány, hogy ebből fizessék ki a kórházak a tartozásaikat. Csakhogy előbb minden intézmény külön kell megalkudjon a beszállítóival, amibe a kis cégek lassan beleroppannak. A fenyegetés pedig nem használ, a kórházak reakciója, hogy eszközök nélkül “majd megoldják okosban”.

Nem sikerült betartania az ígéretét Zombor Gábornak a kórházi adósságok állami átvállalásáról. Az egészségügyért felelős államtitkár még februárban nyilatkozta azt, hogy 60 milliárd forintra teszik a kifizetetlen számlákat, és ezt a kormány átvállalja. Erre a célra el is különítettek 60 milliárd forintot, ám hiába: a kórházak és beszállítóik eddig egy fillért sem láttak a pénzből.

A kormány eredetileg április 1-jére ígérte az adósságrendezést, ám a tárgyalások csak április végén kezdődtek el; akkor is az egyre türelmetlenebb beszállítók sürgetésére. Az adósságrendezés menedzselésére létrehozott új egészségügyi csúcsszerv, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kizárólag a nagyobb beszállítókkal ült tárgyalóasztalhoz, annak a 24 cégnek a vezetőjével, amelyiknek a tartozása március végén már az 500 millió forintot is meghaladta. Nekik azt ígérték, hogy a 60 milliárdból valamivel több mint 20 milliárdot megkapnak, a maradék pénzen pedig a többi – több száz – beszállító osztozik. Ők még azt sem tudják, hogyan.

A cél a hatékony és átlátható egészségügy

Nem tudok semmi konkrétat

– mondta a VS.hu-nak Jóbai Zsolt, akinek cége, a Replant-Cardo Kft. gyógyászati segédeszközök forgalmazásával foglalkozik. Mára 400 millió forintnál is több pénzzel tartoznak neki a kórházak, de fogalma sincs róla, mikor és hogyan juthat a kintlévőségéhez. Az ÁEEK vele nem tárgyalt, mert hiába tartoznak neki a kórházak jelentős összeggel, az nem haladja meg az 500 milliót, a cég nem tartozik a legnagyobb beszállítók közé.

Az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő két legnagyobb szervezet – az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) – éppen ezt kifogásolja. Azt, hogy a beszállítók 85 százalékát egyszerűen kihagyták a tárgyalásokból. Nekik egyenként kell majd egyezkedniük a kórházakkal. Az ETOSZ a VS.hu-val azt közölte, olyan kis- és közepes vállalkozásokról van szó, amelyek éves árbevételének nagyjából a fele kintlévőség, követeléseik legalább kétharmada lejárt, így mára teljesen kimerültek a tartalékaik. Úgy látják, hogy a kórházakkal történő, egyenkénti megállapodás jelentős mértékben elnyújtja a konszolidáció folyamatát. Az egyeztetéshez ugyanis nincs elég ember sem a cégeknél, sem a kórházakban.

“Brutális munka

– így írta le Holchacker Péter, az ETOSZ vezetője azt, ami a kisebb cégekre vár. Mint mondta, van olyan beszállító, ahol mindössze négy ember dolgozik, ebből kettőnek folyamatosan tárgyalnia kell. Több tízezer számlát kell leegyeztetniük a kórházakkal, szerinte ez embertelen, ennél jóval megfontoltabb megoldásra lett volna szükség. Rásky László, az OSZ vezetője szerint a cégvezetők idejük 70-80 százalékában már most is kuncsorognak a nekik járó pénzért, ami „nonszensz”.

Államigazgatási gőg

Králik Györgynek egészségügyben is dolgozó informatikai cége van és 45,5 millió forintnyi kintlévősége. Ez jelentős tétel ahhoz képest, hogy a cég éves árbevétele 300 millió forint körüli. Az Orgware Kft.-ben 30-an dolgoznak, 1 ember munkaidejének a felét elviszi, hogy folyamatosan próbálja behajtani a pénzt. Egyelőre sikertelenül.
“4-5 éve állandó levelezgetésben, telefonálgatásban vagyunk, mert egyre nagyobb a tartozás. Az a szállító, aki nem ezt teszi, ne is számítson pénzre, mert csak legyintenek rá”– érzékeltette a helyzetet Králik György, akit leginkább az keserít el, hogy hiába van jó viszonyban a kórházigazgatókkal, gazdasági igazgatókkal, az esetek felében válaszra sem méltatják. Kollégájának és neki is folyamatosan meg kell alázkodnia, hogy pénzéhez jusson, ami sok energiát visz el az üzlettől.

Az érdekvédő Rásky László elismeri, a beszállítóknak gyenge az érdekérvényesítő képességük, a kórházak nem ijednek meg a fenyegetéstől, hogy majd nem szállítanak nekik. Állítása szerint tipikus reakció, hogy „majd találunk mást”, addig pedig megoldják „okosban”, amit kell. Hogy a műtéteket barkácsáruházban vásárolt fúrókkal, az altatást mezőgazdasági boltból beszerzett műanyagcsövekkel, a sebvarrást pedig horgászdamillal oldják-e meg, mint ahogy arról korábban az Index írt, azt a lapunknak nyilatkozó kórházigazgatók nem erősítették meg.

“A beteg nem érezhet meg semmit”

– reagált Zsarnay István, a Péterfy Sándor Utcai Kórház gazdasági igazgatója a VS.hu megkeresésére. Azt mondta, bármennyire is nehéz helyzetben vannak, nem kockáztathatják meg, hogy a pénztelenségnek a betegek igyák meg a levét. Az intézmény benne van a top 10-ben, azok között a kórházak között, amelyeknek a legtöbb volt az adóssága március végén.

A Péterfyben évente több mint 50 ezer fekvőbeteg fordul meg, és 1 milliónál is több az orvos-beteg találkozó. A gazdasági igazgató úgy látja, mondhatja a nővér, hogy nincs elég pelenka, de szerinte,
“ha valaki otthon tud gazdálkodni, az tudjon itt is.”

Azt pedig erős túlzásnak tartja, hogy a beszállítók nem tudnak semmit a pénzükről. Mindegyiknek küldött már számlaegyenlítőt, amit a cégeknek június végéig kell jóváhagyniuk és visszaküldeniük. Pénzre csak ezután számíthatnak. Zsarnay úgy tudja, az ÁEEK eddig egyetlen intézménynek sem utalt, hiába állapodtak meg a legnagyobb beszállítókkal. A Péterfyben már minden percben várják, hogy „pittyegjen a telefon”, és megérkezzen a várva várt pénz a folyószámlára. Május végéig ugyanis el kell indítaniuk az utalást a szállítók felé, akik szép sorjában legkésőbb június végén lehetnek pénzüknél.

Legalábbis egy részénél. A szoftverfejlesztő Králik György például azt is kifogásolta, hogy amióta bejelentették az adósságrendezést, sok kórház egyáltalán nem fizet, vagy csak nagyon csepegtetve – Králik szerint ezzel még rosszabb helyzetbe kerültek a kisebb, jórészt magyar
tulajdonú beszállítók. Ráadásul senki sem tudja, hogy mi lesz az április 1. után keletkezett számlákkal, ki és mikor fizeti majd ki azokat, és az utánuk járó esetleges késedelmi kamatot.

Apropó, késedelmi kamat!

Králik Györgynek több kórház is küldött már szerződéstervezetet, jellemzően ugyanazt, ugyanazzal a kitétellel, hogy nem fizetnek késedelmi kamatot. A lapunk által megismert tervezetekben valóban nullák sorakoznak azokban a sorokban, ahol a késedelmi kamatot kell feltüntetni. A beszállítók azt gyanítják, hogy a kormány eleve úgy kalkulált a kórházak adósságának átvállalásával, hogy a késedelmi kamattal nem számoltak. Kerestük az ÁEEK-t, hogy valóban így történt-e. De csak azt erősítették meg, hogy
“a továbbiakban az egészségügyi intézmények saját hatáskörben tárgyalnak beszállítóikkal adósságaik rendezésének érdekében. Nem csak a beszállítóknak, hanem minden érintett félnek az az érdeke, hogy a tárgyalások minél hamarabb lezáruljanak. Az ÁEEK ennek érdekében szerződéstervezet készített, amelyet megküldött a fenntartott intézményei számára.

Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Azt Zsarnay István sem erősítette meg, hogy központi elvárás lenne a késedelmi kamat lenyelése. „Bármit beleírhatok a szerződésbe, és a szállítónak szíve joga, hogy elfogadja-e vagy sem” – mondta a gazdasági igazgató. Ennek ellenére a Péterfyben eddig csak egyetlen olyan szerződés született, amelyben a kórház vállalta a késedelmi kamat utalását. Az igazgató ezt azzal magyarázta, hogy a szállító cég kintlévősége állítólag 5 éve lejárt, amit lehetetlen már ennyi idő után ellenőrizni. A többi esetben nem haladja meg az 1 évet a tőketartozás és késedelmi kamatot sem fizetnek utána.

És ez csak egy a magyarországi állami kórházak közül. Korábban a Heim Pál Gyermekkórházról lehetett olvasni azt, hogy az egyik nagy beszállítója, a Roche Magyarország Kft. elengedte a kórházi tartozás utáni késedelmi kamatot. Hogy pontosan mennyit, nem lehet tudni. Kerestük a Kft.-t, későbbre ígértek választ. Az ÁEEK mindenesetre úgy értékelte a történteket, mint ami a „társadalmi felelősségvállalás egyik megnyilvánulása”.

Rásky László szerint nem ez a cég lehet az egyetlen, amelyik lemondhatott a késedelmi kamatról. A beszállítók egy része valószínűleg a gyors kifizetés reményében önként megteszi ezt, de olyanok is akadnak, akik ragaszkodnak a késedelmi kamathoz. Szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet az állami intézkedések elmaradásából és a költségvetési szervek nemfizetéséből adódott. Így gondolja a replantos Jóbai Zsolt is. Ő nem mond le a kamatról, mert szerinte az a magyar jogszabályok szerint törvényesen jár. Noha elismeri, egyre nehezebb működtetni a céget pénz nélkül, mégis inkább kivár. Akárcsak sorstársa, Králik György, aki a hiányzó több tízmillió forintot eddig úgy tudta pótolni, hogy a 25 évnyi munkából volt némi megtakarítása. A jelenlegi helyzet kezelésére ugyanakkor ez sem volt elég, hitelt kellett felvennie. Ő azt mondja: nem teheti meg, hogy lemondjon a késedelmi kamatról.
“A kutya mélyebbre van elásva”

– értékelte a kialakult helyzetet Holchacker Péter. Az érdekvédő szerint az a fő probléma, hogy az egészségügy évek óta alulfinanszírozott. Idén 954 milliárd forint jutott orvosi, kórházi ellátásokra, jövőre a tervek szerint 982 milliárd fog. Egy felmérés szerint Magyarország a 26. helyen áll az egészségügyi kiadások terén az OECD-országok között. A legtöbbet az Egyesült Államokban szánnak az egészségügyi szektorra, a GDP 16,9 százalékát; ezt követi Hollandia 11,8 százalékkal, majd Franciaország 11,6 százalékkal. A lista végén Mexikó áll 5,4 százalékos egészségügyi kiadási aránnyal, majd Észtország következik 5,9 és Törökország 6,2 százalékkal.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban szintén a pénztelenséggel indokolta a tetemes tartozásokat. Azt mondta, „kevés pénz jut az egészségügybe, és ebből adódóan olyan alacsony a finanszírozása az egyes különböző betegségeknek és ellátásoknak, ami adóssághoz vezet”.

A kórházaknak a tartozások körülbelül 20-25 százalékát a gyógyszereket, 30-35 százalékát pedig az orvostechnikai eszközöket szállító cégeknek kellene kifizetni, a többi energia- és más szolgáltatási költség. A lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, a pénz 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások. Az átlagos fizetési késedelem 8 hónap.

A 60 milliárd is kevés

Az érdekvédők szerint az államtitkárság a beígért 60 milliárd forinttal még csak felületesen sem tudja kezelni a problémát. A Magyar Államkincstár március végi adatai szerint az egészségügyi intézmények összes tartozása kamatok nélkül 84,6 milliárd forint, vagyis akkor sem elég a kormányzati gyorssegély, ha egyszer kifizetik. És semmi garancia nincs arra, hogy ez az adósság nem termelődik majd újra, és kezdődik minden elölről, „akárhogy megfeszülünk is” – mondja Holchacker Péter.

Alulfinanszírozott a rendszer – ebben legalább egyetértenek a beszállítók és a kórházigazgatók is. Zsarnay István a VS.hu-nak azt mondta, senkit nem akar abban a hitben ringatni, hogy a kórházi adósság a kifizetések után nem termelődik újra.
“Ha csak nálam van tartozás, akkor azt mondom, alkalmatlan vagyok, valamit rosszul csinálok, jobb, ha azonnal felállok a székemből, de a Péterfyn kívül 104 másik fekvőbeteg-intézménynek van tartozása. Akkor ott is alkalmatlanok dolgoznak?!

Az adósság újratermelődését erősítette meg az Állami Számvevőszék is. 2009 és 2012 között húsz kórház gazdálkodását vizsgálták. Megállapították, hogy a 2010-2011-ben végrehajtott állami konszolidáció ugyan javította a kórházak pénzügyi egyensúlyi helyzetét, ám a pénzügyi hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg.

Hogy Zombor Gábornak erre milyen megoldási javaslata van, azt hiába kérdeztük az államtitkárságtól, ám a Magyar Kórházszövetség legutóbbi, debreceni kongresszusán újabb ígéretek hangzottak el. Ezek szerint azon a 60 milliárd forinton túl, amit az állam idén a kórházak adósságrendezésére költ, jövőre is kerülhet plusz pénz a kórházi rendszerbe.
(vs)

Donbassz hírei

Gorlovkára tegnap este hét óra tájban zúdított Dzserzsinszkből pusztító tüzérségi tüzet Valcmanék latortüzérsége. Két felnőtt égy gyermek belehalt a terrorba, Gorlovka kórházai ismét megteltek civil sebesültekkel. Hat gyermek is a sebesültek között van.

Szvetlodarszk környékéről Nyalókakirály martalóctüzérsége intenzíven ágyúzzák este óta Uglegorszkot és Debalcevot kezdődött.

A Bahmmutka autópálya “neuralgikus” szakaszain egész éjszaka aknavető és tüzérségi párbaj zajlott. Nyalókakirály pribékhordája tankokat is bevetett.

Trehizbenkit szintén ágyúzták a valcmanisták.

Szlavjanoszerbszk is célterülertükké vált. Mára virradóan legalább negyven latorgránátot kapott a város.

Lutugino járásban Glafirovka falu vasúti pályaszakaszán egy tehervonatot lőttek szét az éjjel a valcmanisták.

Donyeck környékén CSAK a “megszokott” események zajlanak.

Sirokinonál zajlanak a csatározésok.

Szartana komoly latortüzérségi csapásokat kellett hogy átéljen mára virradóan.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/27/donbassz-hirei-11/

Több mint érdekes dolgok derülhetnek még ki Marcsika és a MAFFIAÁLLAM bizniszeléseiről.

Kiderült, az Emmi egyik hivatala 250 négyzetméteres ingatlant bérelt Karcagon a milliárdos csalás miatt bedőlt Kun-Mediátor Kft.-től. Nem tudni, hogy a mai napig fizet-e az állam Dobrai Sándorné cégének, de a jelek szerint a Nemzeti Rehabilitációs Hivatal most is abban az épületben székel.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó Nemzeti Rehabilitációs Hivatalnak adott bérbe egy karcagi ingaltant Dobrai Sándorné, alias Brókermarcsi cége, a Kun-Mediátor Kft. – adta hírül a szerdai Blikk.

A Kun-Mediátor-ügy károsultjait képviselő ügyvédek egyike kikérte a karcagi Eötvös utca 10. szám alatt található ingatlan papírjait, így derült ki, hogy a szolgáltatóház 250 négyzetméteres ingatlanját állami hivatal bérli a botrányos körülmények között felszámolt cégtől.

Mivel a hivatal a jelek szerint továbbra is a szökésben lévő bróker cégétől bérelt üzlethelyiségben székel, feltehető, hogy Marcsika cége most is pénzhez jut a helyiség bérbe adásából. A karcagi brókercég másfél hónapja dőlt be, vezetője azóta is szökésben van.

Az Emmi nem adott választ a lapnak azokra a kérdésekre, hogy mióta, mennyiért bérlik a helyiséget a Kun-Mediátor Kft.-től.
(HVG)

Az Európai Unió felpofozta Magyarországot

Orbán Viktor szerint nem teszi lehetővé az alkotmány, hogy a magyar embereket megkérdezzék arról, akarnak-e továbbra is az Európai Unió tagjai lenni, vagy inkább kilépnének, mert ez nemzetközi szerződések esetében nem lehetséges. A kormányfő szerint emiatt alkotmányellenes Vona Gábor arra vonatkozó javaslata, hogy népszavazást kell kiírni az uniós tagságról;

“A Jobbik nagyon világosan kifejtette többször is, hogy azt akarja, hogy lépjünk ki az Európai Unióból, és lépjünk ki a NATO-ból. Önök azt szeretnék, ha Magyarország nem lenne tagja az Európai Uniónak, és nem lenne tagja a NATO-nak. Nem érdemes elkenni ezt a kérdést, mindannyian tudjuk, hogy Önök mindig is ezt képviselték. Ezzel szemben – bár számos kritikai észrevételünk van mind az Európai Unióval, mind a NATO-val szemben – a magunk álláspontja az, hogy a magyar embereknek az az érdeke, hogy tagjai maradjunk az Európai Uniónak, és tagjai maradjunk a NATO-nak. Ezt a különbséget semmilyen vitával nem fogjuk tudni feloldani.”

Orbán Viktor szerint ennek a “mi a magyar emberek érdeke” véleménykülönbségnek nem ésszerű megoldása, hogy minderről a magyarokat is megkérdezze – egy népszavazás formájában -, hanem inkább egy olyan alkotmányhoz ragaszkodna, ami a kormány számára “nem ad lehetőséget” arra, hogy a lakosság véleményét kikérje – pontosabban; kiskaput biztosít ahhoz, hogy a lakosság véleményét ne kelljen kikérnie.

Mivel az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy nemzetközi szerződésekről ügydöntő népszavazást írjanak ki, az EU-tagság kérdése továbbra is néhány ember személyes döntésén múlik. Ebben a tekintetben Magyarország sokkal inkább hasonlít a szaúdi monarchiára, mint az oly sokszor felmagasztalt nyugatos országokra; a “fejlett nyugati országok” alkotmányai ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy a kormány kikérje a lakosság véleményét (David Cameron brit miniszterelnök népszavazást fog kiírni az uniós tagság kérdésében). Ha igazán “fel akarunk zárkózni a Nyugathoz”, lehetőséget kell adni arra, hogy az emberek maguk döntsenek erről. Elvégre hazánk EU-tagsága elsősorban nem Orbán Viktort érinti, hanem magyar emberek millióit, akik a kvótarendszer miatt arra kényszerültek, hogy megélhetésüket keresve Londonba, Berlinbe, más nyugati nagyvárosokba meneküljenek.

A magyar lakosságnak tíz éves tapasztalata van az uniós tagság következményeiről, a kormány emiatt nem meri feszegetni a kérdést.

Miközben a kormány nem engedné meg, hogy az emberek véleményüket kinyilvánítsák, azt láthatjuk, hogy nem maga az uniós tagság, hanem kifejezetten az Európai Unió kvótarendszere felelős azért, hogy a kormány egyszerűen nem hajlandó munkahelyeket teremteni. Lehet, hogy lenne akarat erre vonatkozóan, de az Európai Unió kvótarendszere nem teszi lehetővé, hogy a magyar kormány Magyarországon munkahelyeket teremtsen. Ha a mindenkori kormány munkahelyeket akar teremteni, módosítani kell a csatlakozási szerződést, és ki kell vonni Magyarországot a termelésre vonatkozó kvótarendszer alól. Ezt éppen a közmunkaprogram tette láthatóvá. Annyi pénzből, amennyit az önkormányzatok a közmunkaprogram működtetésére fordíthatnak, lenne lehetőség kevesebb, de valós munkahely teremtésére, – olyan vállalkozásokéra, melyek termelő tevékenységet folytatnak, profitot hoznak, és saját magukat piaci alapon fenntartják. Ezzel szemben a közmunkaprogram – többek között – fűnyírásra szórja el a pénzt. A fű ugyanis mindig visszanő, levágása nem termelő tevékenység, nem fogyasztja a kvótát a zöldség-, tojás vagy hústermelés terén; nem teremt konkurenciát a nyugati cégeknek. Így fenntartható az a látszat, hogy vannak munkahelyek, de Brüsszel sem szól rá a kormányra, hogy Magyarország termeljen kevesebbet (a módosított szerződés ugyanis ezt előírja).

Tehát igenis szükség van arra, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket az Európai Unióról. Mielőtt beléptünk az Európai Unióba, az emberek népszavazással dönthettek. Akkor még nem volt alkotmányellenes a népszavazás kiírása nemzetközi szerződések ügyében. Tíz évvel azután, hogy beléptünk az Európai Unióba: szavaznánk a kilépésről, de az alkotmány már nem teszi lehetővé, hogy népszavazást írjunk ki nemzetközi szerződésről. Milyen alkotmány az, ami egy idegen hatalom érdekeit védi az állampolgárokéval szemben?

http://hidfo.ru/2015/05/az-europai-unio-felpofozta-magyarorszag/