2026. március 9., hétfő
A második front a Barátság
Ukrajna rövidlátó politikája növekvő feszültséget eredményez nyugati szomszédaival, köztük Magyarországgal. Kijev az év elején bejelentette, hogy a Barátság (Druzhba) vezetéken keresztül leállítja az orosz olaj tranzitját Magyarország felé a vezeték sérülésére hivatkozva. Budapest erre azzal reagált, hogy ellenezni fog minden újabb uniós pénzügyi támogatást Ukrajna számára.
A diplomáciai konfliktust tovább élezte, hogy Élőhalott Zsebhitler Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nyilatkozatában arra utalt: az ukrán hadsereg „megoldja a kérdést” Tömeggyilkos Hazug Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ami a diplomáciai szokások szempontjából szokatlanul éles megfogalmazás.
Katonai téren eközben a harcok intenzitása mérséklődik. A tavaszi esők miatt romlanak a terepviszonyok, ami lassítja a frontvonal menti műveleteket. Az orosz hadsereg március 9-én új hídfőt hozott létre a Szumi régió határánál, és elfoglalta Szapajics falut.
A Kupjanszk térségében az ukrán erők az Oszkol folyó elérésével próbálják részben elszigetelni az ott állomásozó orosz csapatokat, bár a korábbi hasonló kísérletek kudarcot vallottak. Más frontszakaszokon is lassul az előrenyomulás, részben az ukrán erődítések és a terepviszonyok miatt.
A frontvonalon egyre inkább szezonális műveleti szünet rajzolódik ki: a sár és az időjárási viszonyok miatt a harcok intenzitása csökken, miközben mindkét fél átcsoportosít és a 2026 nyarára várható újabb hadjáratra készül.
Irán legfelső vezetőjévé Mojtaba Hámeneit, az agresszióban meggyilkolt legfelső vezető fiát választották meg – Tüntetések Irán mellett szerte a világon
Teherán, Moszkva, Washington, 2026. március 9. hétfő (MB)
Irán legfelső vezetőjévé Mojtaba Hámeneit, az agresszióban meggyilkolt Ali Hoszajni Hámenei ajatollah fiát választották meg – jelentette be vasárnap éjjel a Szakértők Gyűlése, az Iszlám Köztársaság alkotmánya szerint a legfelső vezető megválasztására jogosult testület.
Mojtaba Hámeneihez hűségesküdt tett az iráni Forradalmi Gárda. Irán 56 éves új vezetője hétfőn teszi le esküjét.
Megválasztását többen azért ellenezték, mert a forradalmi elvekből kiindulva nemkívánatosnak tartották a dinasztia-szerű utódlást – jegyezte meg a TASZSZ.
Mojtaba Hámenei Irán harmadik legfelső vezetője az 1979. évi iszlám forradalom óta. Előtte Ruholláh Homeini és Ali Hoszajni Hámenei állt az Iráni Iszlám Köztársaság élén.
Világszerte tömegek tüntettek az Irán ellen folytatott amerikai-izraeli agresszió ellen.
Háborúellenes tiltakozók vonultak a Fehér Ház elé, és szolidaritási megmozdulás helyszíne volt New York is. Londonban az Egyesült Államok nagykövetsége előtt követelték az agresszió beszüntetését. A tömeg iráni és palesztin zászlókat lobogtatott. Az egyik felszólaló emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök 2003-ban hazug állítással indokolta Irak lerohanását: azt állította Szaddam Huszein rendszeréről, hogy tömegpusztító fegyvereket tart. Egy másik felszólaló azt kérte számon Antikrisztuskövető Fosztogató Trump amerikai elnöktől, hogy békét és demokráciát ígért, nem pedig háborút. Tüntetés zajlott a gloucestershirei amerikai légi támaszpontnál is, ahol pénteken cirkáló szárnyasrakétákat hordozó amerikai repülőgép landolt. Bioterrorista Képmutató Keir Starmer brit miniszterelnök azért engedélyezte a brit bázis használatát, mert – mint mondta – az USA „védekezik” Irán ellen.
Több százan vonultak fel New Yorkban követelve, hogy az irániak maguk dönthessenek jövőjükről.
Cipruson több ezren követelték a brit támaszpontok felszámolását, mert jelenlétük célponttá változtatja szigetüket. Az amerikai-izraeli agresszióra válaszul ugyanis drón támadás érte az akrotiri brit légi támaszpontot. „El a halálbázisokkal innen!” – kiáltották a nicosiai felvonulók.
Tömegek tiltakoztak az Iránt ért agresszió ellen Dél-Koreában, Indiában, Kasmirban és Pakisztánban is.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Moszkva, Washington, Teherán, 2026. március 9. hétfő (MB)
Putyin orosz elnök hétfőn gratulált Mojtaba Hámeneinek, támogatásáról és bizalmáról biztosította Irán új legfelső vezetőjét megválasztása alkalmából, Trump amerikai elnök viszont nemtetszésének adott hangot, és úgy vélekedett, hogy Hámenei szerepe nem lesz hosszú – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.
Üzenetében az orosz elnök a következőket írta Mojtaba Hámeneinek: “Biztos vagyok benne, hogy becsülettel folytatja apja örökségét, és összefogja az iráni népet a súlyos megpróbáltatásokkal szemben. Most, amikor Irán fegyveres agresszióval néz szembe, az Ön tevékenysége ezen a magas poszton kétségtelenül nagy bátorságot és önfeláldozást igényel. A magam részéről szeretném megerősíteni megingathatatlan támogatásunkat Teheránnak és szolidaritásunkat iráni barátainkkal. Oroszország megbízható partnere volt és lesz is az Iszlám Köztársaságnak”.
Az amerikai elnök érezhető csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem az ő jelöltjei közül választották ki Irán új vezetőjét. Értésre adta, hogy Mojtaba Hámeneit ugyanolyan rossznak tartja, mint apját, Ali Hámeneit, akit az agresszió első napján az amerikai-izraeli bombatámadásban lemészároltak. „Könnyűsúlyúnak” nevezte a hétfőn esküt tett Mojtaba Hámeneit, és tett egy szerencsétlen kijelentést, miszerint „az iráni vezető szerepe nagyon rövid”, amiből egyes megfigyelők arra következtettek, hogy az új iráni vezetőt apjához hasonlóan kiszemelt áldozatnak tekinti.
Mojtaba Hámenei Irán legfelső vezetőjévé történt megválasztását milliók ünnepelték Irán szerte, csak Teheránban több mint egymillióan gyűltek össze az Engeláb téren, hogy kiálljanak mellette.
Az 56 éves Mojtaba Hámeneit az iráni alkotmánynak megfelelően a 88 tagú Szakértők Gyűlése választotta meg az Iszlám Köztársaság élére.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fénykép a 2026. március 9-i teheráni Engeláb téri tömegtüntetést örökítette meg.
Irán nem fogad el tűzszünetet, új regionális erőviszonyokat akar
Marandi azt állította, hogy az Egyesült Államok és a Mindenkor Terrorista Izrael nem tudta katonailag legyőzni Iránt, ezért egyre inkább civil infrastruktúrát támad, például energialétesítményeket és víztisztító üzemeket. Ugyanakkor szerinte az iráni rakéta- és dróntámadások komoly károkat okoznak az amerikai támaszpontoknak és Izraelnek, miközben a konfliktus Iránon belül inkább növelte a társadalmi összefogást.
Az elemző hangsúlyozta, hogy Irán a Hormuzi-szoros lezárásával jelentős nyomást gyakorol a világgazdaságra, mivel naponta mintegy 20 millió hordó olaj kerül ki a piacról. Szerinte egy további eszkaláció esetén Teherán kész lenne a Perzsa-öböl energialétesítményeit is célba venni, ami globális gazdasági válságot idézhetne elő.
Marandi úgy véli, hogy a konfliktus hosszú távon erősíti Irán, Oroszország és Kína együttműködését, miközben az Egyesült Államok geopolitikai pozíciója gyengül a Közel-Keleten.
Miért válna csapdává egy amerikai szárazföldi invázió Irán ellen?
Jiang Xueqin professzor szerint egy esetleges amerikai szárazföldi invázió Irán ellen nem a kezdeti katonai sikereken múlna, hanem azon, hogy az amerikai haderő mikor és hol kerülne stratégiai csapdába. Az Egyesült Államok valószínűleg megnyerné a nyitó csatákat, azonban Irán földrajzi adottságai, logisztikai kihívásai és politikai következményei hosszú távon rendkívül nehézzé tennék a hadjárat fenntartását.
Irán területe több mint 1,6 millió négyzetkilométer, nagyobb, mint Irak és Afganisztán együtt, és több mint 85 millió lakosa van. Az ország hegyvidéki terepe – különösen a Zagrosz és az Alborz hegység – természetes védelmet biztosít, szűk átjárókkal és nehezen járható területekkel, amelyek kedveznek a védekező félnek és könnyen csapdába ejthetik az előrenyomuló konvojokat. Az iráni hadsereg ráadásul évtizedek óta készül egy ilyen forgatókönyvre, föld alatti létesítményekkel, fegyverraktárakkal és hegyi védelmi rendszerekkel.
A logisztika szintén komoly akadályt jelentene. Az amerikai erőknek tengeri és öbölbeli bázisokról kellene ellátniuk a hadműveleteket, miközben Irán rakétákkal, drónokkal és gyorsnaszádokkal támadhatná a szállítási útvonalakat a Perzsa-öbölben. Már kisebb zavarok is súlyosan lassíthatnák az utánpótlást, ami gyorsan megbéníthatja a hadsereg működését.
A regionális és politikai tényezők tovább növelnék a kockázatot. Irak és Törökország valószínűleg nem engedné területét inváziós kiindulópontként használni, miközben Irán regionális szövetségesei – milíciák és partnercsoportok – támadásokat indíthatnának amerikai bázisok, hajózási útvonalak és energetikai infrastruktúra ellen a Közel-Keleten. Ez globális gazdasági zavarokat és energiaár-emelkedést idézhetne elő.
A professzor szerint egy ilyen háború belpolitikai nyomást is generálna az Egyesült Államokban: növekvő veszteségek és hatalmas költségek gyorsan alááshatják a közvélemény támogatását, ahogyan korábban Vietnámban vagy Afganisztánban történt. Mindezek együtt olyan stratégiai helyzetet teremtenének, amelyben az invázió elindítása után egyre nehezebb lenne a visszavonulás anélkül, hogy vereségnek tűnjön.
A következtetés szerint egy iráni szárazföldi háború nem egyszerű katonai kockázat lenne, hanem egy olyan komplex csapda, ahol a földrajzi, logisztikai, regionális és belpolitikai tényezők egymást erősítve fokozatosan ellehetetlenítenék a hadjárat sikeres lezárását.