Jiang Xueqin professzor szerint egy esetleges amerikai szárazföldi invázió Irán ellen nem a kezdeti katonai sikereken múlna, hanem azon, hogy az amerikai haderő mikor és hol kerülne stratégiai csapdába. Az Egyesült Államok valószínűleg megnyerné a nyitó csatákat, azonban Irán földrajzi adottságai, logisztikai kihívásai és politikai következményei hosszú távon rendkívül nehézzé tennék a hadjárat fenntartását. 
Irán területe több mint 1,6 millió négyzetkilométer, nagyobb, mint Irak és Afganisztán együtt, és több mint 85 millió lakosa van. Az ország hegyvidéki terepe – különösen a Zagrosz és az Alborz hegység – természetes védelmet biztosít, szűk átjárókkal és nehezen járható területekkel, amelyek kedveznek a védekező félnek és könnyen csapdába ejthetik az előrenyomuló konvojokat. Az iráni hadsereg ráadásul évtizedek óta készül egy ilyen forgatókönyvre, föld alatti létesítményekkel, fegyverraktárakkal és hegyi védelmi rendszerekkel. 
A logisztika szintén komoly akadályt jelentene. Az amerikai erőknek tengeri és öbölbeli bázisokról kellene ellátniuk a hadműveleteket, miközben Irán rakétákkal, drónokkal és gyorsnaszádokkal támadhatná a szállítási útvonalakat a Perzsa-öbölben. Már kisebb zavarok is súlyosan lassíthatnák az utánpótlást, ami gyorsan megbéníthatja a hadsereg működését. 
A regionális és politikai tényezők tovább növelnék a kockázatot. Irak és Törökország valószínűleg nem engedné területét inváziós kiindulópontként használni, miközben Irán regionális szövetségesei – milíciák és partnercsoportok – támadásokat indíthatnának amerikai bázisok, hajózási útvonalak és energetikai infrastruktúra ellen a Közel-Keleten. Ez globális gazdasági zavarokat és energiaár-emelkedést idézhetne elő. 
A professzor szerint egy ilyen háború belpolitikai nyomást is generálna az Egyesült Államokban: növekvő veszteségek és hatalmas költségek gyorsan alááshatják a közvélemény támogatását, ahogyan korábban Vietnámban vagy Afganisztánban történt. Mindezek együtt olyan stratégiai helyzetet teremtenének, amelyben az invázió elindítása után egyre nehezebb lenne a visszavonulás anélkül, hogy vereségnek tűnjön. 
A következtetés szerint egy iráni szárazföldi háború nem egyszerű katonai kockázat lenne, hanem egy olyan komplex csapda, ahol a földrajzi, logisztikai, regionális és belpolitikai tényezők egymást erősítve fokozatosan ellehetetlenítenék a hadjárat sikeres lezárását.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=CGTjHGTQfKk