Németország nem tartja meglepőnek a közös amerikai-lengyel kritikákat

A német külügyminisztérium szóvivője szerint Berlint nem lepték meg az Északi Áramlat 2 gázprojekttel kapcsolatban megfogalmazott amerikai és lengyel kritikák.

Berlint nem lepték meg a Washington és Lengyelország részéről az Északi Áramlat 2 gázprojektet érő kritikák – mondta Rainer Breul német külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.

Szombaton Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel Varsóban tartott találkozója után azt mondta, Washington támogatja Lengyelország álláspontját az Északi Áramlat 2 gázprojekttel kapcsolatban. A lengyel álláspont szerint az orosz-német gázprojekt “aláássa az EU energiabiztonságát és stabilitását.”

A német külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján azt mondta; “Nem látom értelmét kommentálni, az elhangzott nyilatkozatot semmilyen formában nem tartom meglepőnek.”

Az Északi Áramlat 2 az orosz Gazprom és a francia Engie, az osztrák OMV AG, a brit-holland Royal Dutch Shell, és a német Uniper, ill. Wintershall közös projektje, mely évente 55 milliárd köbméter földgázt szállítana az orosz gázmezőkről Németországba. Megépítését bizonyos európai országok támogatják, mások – mint például Lengyelország – határozottan ellenzik, amiért ezáltal “fokozódna az orosz gáztól függés.” Az Északi Áramlat 2 megépítését kritizáló országok közös álláspontja, hogy az orosz gáz helyett inkább az Egyesült Államoktól kellene cseppfolyósított földgázt vásárolni.

A lengyel miniszterelnök, Morawiecki nemrég Magyarországon is járt házalni az amerikaiaknak – ekkor a magyar kormányfővel közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy szerinte többek közt olyan infrastruktúra-bővítést kellene végrehajtani, ami lehetővé tenné, hogy Magyarország is megvehesse az amerikaiak cseppfolyósított földgázát.

Az utóbbi hetek folyamán megjelent sajtóhírek szerint azonban az Amerikai Egyesült Államok is Oroszországból vásárol cseppfolyósított földgázt – bár ez ellen egyelőre nem mertek tiltakozni a lengyelek.

Támogatta az idegen haderő jelenlétét - miniszterelnök lett

http://www.hidfo.ru/2018/01/nemetorszag-nem-tartja-megleponek-a-kozos-amerikai-lengyel-kritikakat/

A britek kitiltanák a képzetlen kelet-európai bevándorlókat

Lengyelek, takarodjatok - nyomdafestéket nem tűrő falfirkák Londonban.

Az európai országokból érkező képzetlen bevándorlók tömege volt az egyik fő indoka annak, hogy a britek népszavazással döntöttek az Európai Unióból kilépésről. Egy új javaslat szerint a kelet-európaiak bevándorlására ugyanazon szabályozás vonatkozna, mint a harmadik ország béli állampolgárokra.

Egy brit újságíró, David Goodhart, a Policy Exchange agytröszt demográfiáért felelős igazgatója január 31-én kiadott egy tanulmányt, melyben kezdeményezi a képzetlen munkaerő beáramlásának korlátozását az Egyesült Királyságban. Az elgondolás szerint az Európai Unió keleti tagállamaiból érkezőkre ugyanaz a szabályozás kellene vonatkozzon, mint a harmadik ország béli állampolgárokra, például az Ausztráliából és Indiából érkezőkre.

A szerző közlése szerint a munkaerő szabad áramlásának megszüntetése nélküli Brexit egyrészt megvalósíthatatlan, másrészt nemkívánatos, mert az EU keleti tagállamaiból érkező bevándorlók tömege volt a Brexit-szavazás egyik legfontosabb tényezője. Az elgondolás szerint, a Brexit utáni állapotok közepette is garantálni kell “a szabad mozgás elvének egy korlátozott formáját”, ami főleg a diákokra és szakképzett munkaerőre vonatkozna, ugyanakkor jelentősen lekorlátozná a képzetlen munkaerő beözönlését. Goodhart ugyanakkor nem változtatna a turistákra és az EU-ból érkező diákokra vonatkozó szabályozáson.

A szerző egyúttal arra kéri a kormányt, hogy garantálja a jelenlegi státusz megtartását annak a 3 millió európai állampolgárnak, aki jelenleg az Egyesült Királyság területén él.

A kilépési kampányt követően 2016. június 23-án a brit választók 51,81%-a szavazott az Európai Unióból kilépésre, és 48,11%-uk a maradásra. A brit kormány 2017. március 29-én életbe léptette a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, ezzel meghatározva azt a kétéves időintervallumot, melynek keretén belül megállapodásra kell jutni a kilépés után érvénybe lépő új szabályozásról.

http://www.hidfo.ru/2018/01/a-britek-kitiltanak-a-kepzetlen-kelet-europai-bevandorlokat/

Az USA szankciókat hozna Törökország ellen

Az Egyesült Államok gazdasági szankciókat hozna Törökország ellen, amiért a török partnerek az amerikai Patriot rendszer helyett orosz rakétakomplexumot vásárolnak.

Az Egyesült Államok gazdasági szankciókat hozhat Törökország ellen az orosz Sz-400 rakétakomplexum megvásárlása miatt – derült ki egy a török-amerikai kapcsolatokat értékelő jelentésből. A Turkish Heritage Organization szerint több olyan üzlet is köttetett, amire válaszul az Egyesült Államok szankciókat fog hozni.

“Vannak olyan aggodalmak, miszerint az USA 2018-ban szankciókkal reagálhat az üzletkötésre” – írták, hozzátéve, hogy 2017 augusztusában törvénybe iktatott Countering America’s Adversaries Through Sanctions Act (CAATSA) alapján bármikor könnyen életbe léptethetőek az új korlátozások.

Törökország tavaly decemberben írt alá szerződést az orosz Sz-400 rakétakomplexum megvásárlásáról, emellett a jelentésben az áll, hogy a Török Áramlat nevű gázprojekt miatt is szankciókat hozhat az USA.

“2017-ben Törökország gázimportjának több mint 50%-a Oroszországból érkezett. Annak ellenére, hogy Törökország függetlenedni akar az orosz energiahordozóktól, a Török Áramlat projekt ezzel ellentétesen hat és 2018-ban amerikai szankciókat vonhat magával” – áll a jelentésben.

Törökország és az Egyesült Államok közt a feszültség fokozódásához az is hozzájárul, hogy az amerikai kormány támogatja a Kurd Népi Védelmi Egységek nevű szervezetet észak-Szíriában, Törökország pedig ezzel szemben megpróbálja megakadályozni a függetlenségre törekvő kurd fegyveres erők megerősödését.

http://www.hidfo.ru/2018/01/az-usa-szankciokat-hozna-torokorszag-ellen/