Történelmi áttörés a SeVizahiteles harcban

Egy olyan megmozdulás volt, ahol nagyon sok károsultnak volt bátorsága felemelni a szavát. Olyan emberek, akik először voltak tüntetésen és rutinos utcai harcosok együtt vállaltak be polgári engedetlenségi akciót.
Különösen nagy jelentősége van annak, hogy végre látnia kell a hatalomnak, hogy az emberek rájöttek, hogy a bankárok és a politikusok összejátszanak.

Együtt tettük emlékezetessé ezt a napot. A szervezők a Radikális Bankellenes csoport, és a Nem adom a házamat mozgalom aktív tagjai azokkal az emberekkel, akik hatalmas bátorságról, és fegyelmezettségről tettek tanúságot. Mi, akik régóta az utcán vagyunk, tudjuk, hogy ahhoz nagy bátorság kell, hogy mikrofont ragadj, és elmond az üzenetedet a hatalomnak.

Gratulálok, és köszönöm mindenkinek, aki részt vett a szervezésben, hozzájárult ahhoz, hogy a nap sikeres legyen, felszólalt, és fegyelmezetten közreműködött abban, hogy a rendezvény célját, békás formáját megzavaró provokációkat közösen leszereljük.

Hamarosan egy új megmozdulást szervezünk, ahol hasonló formában aktaív nyomásgyakorlással, fogjuk kimutatni, hogy itt már a kártérítés az egyetlen elfogadható megoldási forma.

Figyeljétek a híreket, iratkozzatok fel hírlevélre, gyertek a következőre! Hírlevélre az elérhetőségek elküldésével itt iratkozhatsz fel: pokalaszlo@nemadomahazamat.hu

HAjrá!
(forrás: Fb.)

Egy maffiaállamban az átláthatatlanság a lényeg. Ha minden zavaros!-lehet halászni. Aztán akad majd egy-két balek, amivel el lehet vitetni a balhét aprópénzért,

Rászorulók isszák meg az egyházi szolgáltató és az állam vitájának levét?

Idősek ezrei várják hiába házi gondozójukat több mint másfél száz településen, mivel az államkincstár költségvetési csalás gyanúja miatt felfüggesztette a szolgáltatás finanszírozását. Jelenleg vizsgálatok zajlanak, s mint nyíregyházi riportunkból kiderül, a szociális ellátásban érdekelt egyházi személyek egymásra mutogatnak. Tanulságos történet arról, miképpen került a szociális szolgáltató egy egzotikus kisegyház felügyelete alól először a baptistákhoz, majd a Magyar Iszlám Közösséghez, és hogyan bukkant fel a vezetésben a magyar kriminalisztika egyik legeredetibb sztorijának tartott takszöv-ügy két vádlottja.

Egy magas ház előtt tesszük le autónkat Nyíregyházán, Papp Jánosné már vár bennünket az épület előtt. Anikó, ahogy szólítjuk, házi gondozóként dolgozott a Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központnál, kilenc gondozottja volt. Idei munkájáért még nem kapott fizetést, a decemberihez is csak január végén jutott hozzá. Múlt hónap közepén végső elkeseredésében felmondott.

A szabolcsi megyeszékhely csak egy a sok helyszín közül, amelynek idősei bajba kerültek: a szociális ellátással foglalkozó szolgáltató országszerte hat megye 155 településén működött, 600 dolgozót foglalkoztatott és több mint 7 ezer rászoruló mindennapjait segítette. Anikó előtt már sok gondozójuk felmondott, rengeteg idős ember maradt ellátás nélkül.

Így járt Deák Gyuláné, akit korábbi gondozójával elsőként felkerestünk. Irénke néni tipegve nyit ajtót, „visszahozták nekem Anikót?” kérdéssel fogad. Komoly sérvvel műtötték, székén ülve már mutatja teste gyenge pontját. Illetve egyik gyenge pontját, mert sajnos van belőle több is: vérnyomása igen magas, a 180-as érték nála nem számít kiugrónak, baj van a szívével is.

Férje két éve halt meg, azóta egyedül él. Anikó mindennap járt hozzá, amiben csak lehetett, segített: gyógyszert íratott, elkísérte az orvoshoz, megtett mindent, amit csak kellett. Most egyedül a menyére számíthat az idős asszony, ha valamire szüksége van, ő hozza neki házhoz. Három gyereke közül az egyik Belgiumban dolgozik, a másik Kistarcsán, a harmadik Rákospalotán él.

Csont bánhatja a fürdetést

Amíg Irénke néninél ülünk, befut egy másik házi gondozó: Rácz Józsefné, aki április közepén, ugyanazon a napon mondott föl, mint Anikó. Bár már ő sem dogozik, épp egy korábbi gondozottjához tart – ahogy ő fogalmaz, van egy kilencven éves nénije, aki a málenkij robotot is megjárta, súlyos beteg, az ő fürdetésében továbbra is segédkezik. Egyszerűen nem tudná magára hagyni.

Anikó a másik két gondozottját, Simon Zoltánt és feleségét, Rózsika nénit is bemutatja nekünk, az idős pár hatvan éve házas, mindketten közel járnak a kilencvenhez. Zoli bácsi mozgáskorlátozott, a vérnyomása nemritkán 240-ig is felkúszik. Érkezésünkkor a kanapén fekszik, látszik, hogy gyakorlatilag ez állandó tartózkodási helye. Rózsika néni átlagos nyugdíjasnak tűnik, amíg meg nem tudjuk bajait: szívritmus-szabályozóval él, mellette nagyon súlyos csontritkulása van. Emiatt már tört lapockája és szinte minden oldalbordája, legutóbb az ujja sérült. Mégis ő fürdeti mozgáskorlátozott férjét: laticellel bevont kis lépcsőt eszkábált, arra áll föl, amikor besegíti a kádba. Nem egyszerű mutatvány, de fürdőjük olyan pici, hogy a mosdás másképp nem megoldható. Anikó nélkül nagyon nehezen boldogulnak, egyetlen „szerencséjük”, hogy hatvanéves fiuk állás nélkül maradt, így jelenleg tud nekik segíteni.

Elmélet és a gyakorlat

A Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központ gondozói sorra mondanak föl amiatt, hogy munkájukért egy fillért sem kapnak a költségvetési csalás gyanújába keveredő és emiatt az állami támogatást elvesztő munkáltatójuktól. Arról, hogy a szociális szolgáltató kiesése miatt bajba került idősekről ki gondoskodik, érdeklődtünk az illetékes hivataloknál is.

A finanszírozást felfüggesztő Magyar Államkincstártól és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkárságától szinte teljesen egyező választ kaptuk: a házi segítségnyújtás a települési önkormányzatok kötelező feladata, ebből adódóan a rászoruló idősek nem maradhatnak ellátatlanul. Ám Nyíregyháza önkormányzata szintén leporolta magáról az ügyet – mint írták, az önkormányzat szociális ellátó rendszere zökkenőmentesen működik, a humán szolgáltató a problémával nem kereste meg a testületet, az önkormányzat pedig semmilyen kapcsolatban nem áll vele. Mi az ápolóktól és az idősektől annyit tudunk, hogy a gondozók munkaügyben már érdeklődtek a városnál, az idősek is kopogtattak segítségért.

Annak, hogy a kereslet a kínálattal a törvény szövege ellenére nem találkozik, vélhetően az az oka, hogy a településeknek egyrészt nincs elég gondozójuk, többet fölvenni nem tudnak, másrészt árban sem versenyképesek a normatív támogatás másfélszeresét kapó egyházi fenntartású szolgáltatókkal.

Érdekes kettősség ez: úgy tűnik, egyházi fenntartásban messze jobban megéri az állam pénzén működtetni ilyen szolgáltatást, mint önkormányzati fenntartásban. Pedig elvileg mindkettő az adófizetők pénzéből gazdálkodik. Az egyházak alatt ráadásul nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett nagy történelmi egyházajkat kell érteni.

Irénke nénit 400 forintos óradíjon tudná ellátni önkormányzati gondozó, míg az Anikót foglalkoztató, magasabb támogatást kapó egyházi szolgáltatónak csak 60 forintos óradíjat kellett fizetnie ugyanazért. Hó végén összesen mindössze 800-1000 forintjába került a segítség. Figyelembe véve, hogy az idős asszony havonta csak gyógyszerre 18 ezer forintot költ, emellett rezsit fizet és nyilván eszik is, ez a különbség már nem vállalható. Hasonló cipőben járnak Rózsika néniék is: a korábbinál sokkal drágább házi gondozóra egyszerűen nem futja nekik.

Egyházak viadala

Noha a dolgozók csak decemberi fizetésük csúszása és a januári elmaradása óta, az idősek pedig csupán egy-két hónapja, gondozójuk elköszönése miatt érzik, hogy a szolgáltatónál baj van, a történet sokkal régebbre nyúlik vissza. Cikkünk elkészítéséhez mintegy tucatnyi interjút készítettünk, ám a nyilatkozók zöme nem kívánt névvel szerepelni. Állításaikat más forrásból is ellenőriztük. Ezek alapján foglaljuk össze ezt a bizarr történetet.

Az időseknek házi segítséget nyújtó szolgáltatót 2011 júliusáig az akkor még államilag elismert egyházként működő Út és Erény Közössége Egyház, illetve intézménye (pontos szakszóval mondva egyházi jogi személye), a Kelet-magyarországi Szociális Szolgáltató Központ működtette, méghozzá az egyházaknak járó magasabb állami normatívából. A fordulat 2011 nyarán történt, amikor az egyházügyi törvény az Út és Erényt megfosztotta bevett egyházi státustól, bizniszegyháznak minősítette. A kungfu- és egyéb harcművészeti iskolákat, masszázs- és jógatanfolyamot, országszerte tucatnyi szociális intézményt – mint látjuk, bőkezű állami támogatásból – működtető szervezet sokaknak szúrta a szemét, ám a jogfosztást vezetőjük nem tűrte tétlenül: kilenc másik kisegyházzal együtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte ügyét, arra hivatkozva, hogy sérül a gyülekezési és egyesülési szabadságuk.

Az ügyben tavaly áprilisban született ítélet: a kisegyházak nyertek, és miután szeptemberben a bíróság elutasította a kormány fellebbezését is, az ítélet jogerőre emelkedett. A magyar államnak fizetnie kell, meg kell egyeznie a jogfosztott egyházakkal a kártérítés összegéről, mikéntjéről. Ennek híján a bírák döntik el, kinek mi és mennyi jár.

Ugyan az még kérdés, mi lesz a kártérítési ügy vége, az már nem az, mi történt amiatt, hogy a kisegyház elvesztette státusát és azzal együtt a szociális ellátás magasabb finanszírozását: vezetője új fenntartót keresett az idősek házi gondozásához. Sikerült ehhez megnyernie a Baptista Szeretetszolgálatot, amely 2011 júliusától Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központ néven majd két évig vitte tovább a tevékenységet, s kapta hozzá a magasabb állami normatívát. Az együttműködés 2013 áprilisáig tartott, a felek útjai ekkor elváltak.

Sok gondozó a problémák tavaly decemberi felszínre kerüléséig nem is értesült arról, hogy az elmúlt majdnem két évben fenntartójuk már nem volt ugyanaz: ekkor szereztek tudomást arról, hogy működtetőjük, a Gondoskodó Figyelem Oktatási-Szociális Szolgáltató Központ tulajdonképpen a Magyar Iszlám Közösség intézménye, egyházi jogi személye. Ezen többen nagyon meglepődtek.

Forrásainktól úgy tudjuk, hogy fenntartóváltásra azért került sor, mert az alapító nézeteltérésbe került a szeretetszolgálattal, viszonyuk megromlott, az együttműködésnek vége szakadt. Finanszírozásra viszont szükség volt, új egyház kellett: emiatt került a szociális szolgáltató – ha áttételesen is, de – a Magyar Iszlám Közösség fennhatósága alá.

Gyanú gyanú hátán

A Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központ életében 2013 áprilisában, a fenntartóváltás után történtek azok az események, amelyekre a Magyar Államkincstár tavaly decemberben közölt jelentése világított rá. A kincstár ezt követően, közel fél éve függesztette fel az ellátások után járó normatíva kifizetését. Nem csekély összegekről van szó: 2013-ban 838 millió forint volt a megállapított és folyósított támogatás, 2014-ben pedig – egészen a decemberi felfüggesztésig – több mint 1,2 milliárd forintot utaltak az arra az évre megállapított 1,5 milliárd forintos támogatásból. Az idei évre 1,4 milliárd forint lett volna az állami normatíva, ebből az összegből kapta volna munkabérét többek közt az a 600 dolgozó, aki az időseket gondozta.

Mint a Magyar Államkincstártól megtudtuk, a szankcióra az adott okot, hogy a kincstár költségvetési csalásra gyanakszik, amiatt tett büntetőfeljelentést, az eljárás jogerős lezárultáig pedig nem folytatható a finanszírozás. Az MNO birtokába került jegyzőkönyv szerint a kincstár a szolgáltató mezőtúri és szolnoki telephelyén tárt fel gyanús eseményeket: ezeken a településeken találták vitathatónak a költségvetési támogatás igénybevételét, lévén a szolgáltató által adminisztrált ellátások nem minden esetben fedték a valóságot. Magyarán mondva a szolgáltató „több gondozási alkalmat kívánt igazolni”, mint amennyire ténylegesen sor került. A szolgáltatót a kincstári gyanú miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly december óta vizsgálja, a bizonyítékok beszerzése és értékelése, a tanúk kihallgatása jelenleg is zajlik.

Az elmúlt fél évben, túl a költségvetési csalás gyanúján, más is borzolta a szolgáltató körüli kedélyeket: idén januárban derült ki, hogy volt vezetője, akit 2013 decemberében váltottak le, rá egy hónappal feljelentést tett amiatt, hogy a Magyar Iszlám Közösség vezetője, Bolek Zoltán visszakérte a szolgáltatónak járó egyházi kiegészítő normatíva tíz százalékát. Vagyis a volt vezető azért fordult a rendőrséghez, mert úgy ítélte meg, hogy a Magyar Iszlám Közösség voltaképpen ennyi jutalékért áruba bocsátotta egyházi státusát. Az erről szóló hangfeltételt a Hír TV Célpont című műsora tette közzé, a hanganyag bejárta a sajtót.

Az ügy jelenlegi állásáról érdeklődtünk a nyomozást folytató Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságnál, munkatársuktól pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy szervezetük a nyomozást tavaly januárban meg is kezdte. A bűnügyi igazgatóság a Gondoskodó Szeretet és a Gondoskodó Figyelem – mindkettő a Magyar Iszlám Közösség alá tartozó, jogi személyiséggel rendelkező intézmény – képviselői ellen folytatott nyomozást, méghozzá befolyással való üzérkedés gyanúja miatt. Az ügyet bűncselekmény hiányában idén februárban zárták le, egyéb részletet nem árultak el. Más forrásból úgy tudjuk, hogy bűncselekményről vélhetően azért nem volt szó, mert a hatályos jogszabályok szerint az egyházi fenntartó akár a teljes támogatási összeget is elkérheti és magánál tarthatja abban az esetben, ha humán szolgáltatásra költi. Vagyis nem feltétlen kell a pénzösszeget egyetlen idősgondozó fenntartására fordítania, mondhatja azt, hogy a támogatást a cél érdekében például ingatlanvásárlásra vagy egyéb, a feladathoz köthető beruházásra költi.

Rendőrségről a Szegedi Törvényszékre

A Magyar Iszlám Közösséghez tartozó Gondoskodó Figyelem vezetésében 2013 decemberében, még a hangfelvétellel kapcsolatos feljelentés megtétele előtt történt személycsere ugyancsak érdekes: mint az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházügyi nyilvántartásából kiderül, innentől kezdve a Gondoskodó Figyelem önálló képviselője Orosz, korábbi, lánykori nevén Linzenbold Mariann. Az ő nevét sokan a 2002 és 2007 közé eső úgynevezett takszöv-ügy miatt ismerik: ennek a magyar kriminalisztika történetében egyedülálló esetnek Orosz Mariann a Magyar Iszlám Közösséghez tartozó intézmény másik vezetőjével, Nagy Zsolttal együtt vádlottja. A büntetőügyet a Szegedi Törvényszék viszi, a tárgyalások folyamatosak: múlt héten is ülésezett a bíróság, május 5-e is tárgyalási nap volt. A testület további tárgyalásokat is tart, majd pedig a bizonyítási eljárás eredményének ismeretében hoz ítéletet. Az MNO-nak előzetesen csak annyit tudott elárulni a bíróság, hogy ítélethozatalra ez évben várhatóan nem kerül sor.

Mint az a bíróságok országos tárgyalási jegyzékéből kiderül, a takszöv-ügy nem egyszerű: a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több tízezer oldalas. A vádirat gyanúja szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. A csalás lényege az volt, hogy több mint háromszáz vállalkozás több mint ezer valótlan tartalmú bérleti szerződést kötött a bűnszervezeteket vezető vádlottak cégeivel. A szerződésekben feltüntetett eszközök vagy nem is léteztek, vagy valós értékük csupán töredéke volt a gondoltnál. Ezt követően a bérbeadók bérletidíj-követelésüket a teljes érték 70-85 százalékáért eladták a takarékszövetkezeteknek, viszont a pénzintézetek értelemszerűen nem tudták behajtani.

Persze mivel az ügy még nincs lezárva, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle, hiszen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Ugyanez igaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgáltatónál folytatott, költségvetési csalás gyanúja miatti nyomozására is. A szolgáltató két telephelyén feltárt szabálytalanságokat, amikre az államkincstár hivatkozik, azért sem lehet a jelenlegi vezetés nyakába varrni, mert a kincstár által vizsgálat időszak 2013. április 1. és december 31. közé esik. Ebben az időszakban – mint az a minisztérium nyilvántartásából kiderül – a Magyar Iszlám Közösség intézményének képviselője nem egyedül a takszöv-ügyben érintett Orosz Mariann volt, hanem a később a hangfelvételre hivatkozva feljelentést tevő vezető és édesanyja együttesen. A mérleg akkortájt még utóbbiak javára billent, erre hivatkozva a jelenlegi vezetés igyekszik az egész ügyért az elődöt felelőssé tenni. Aki persze nem kér a vádakból.

Árnyékban az idősek

Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a Kelet-magyarországi Humán Szolgáltató Központ két telephelyén feltárt szabálytalanságok miatti vizsgálat elhúzódása, illetve a vezetők személye körüli hírek miatt miért bűnhődik több ezer idős ember. Az általunk is meglátogatott Irénke néni, Rózsika néni és Zoli bácsi ugyanis csak egy a sok közük; ők pusztán azért kénytelenek nélkülözni gondozójukat, mert a szegedi és mezőtúri gyanú az egész szervezetre árnyékot vet, a hivatalos vizsgálat pedig csigalassúsággal halad. Részükről jogos elvárás, hogy amíg a költségvetési csalás gyanúja miatt megindult nyomozás véget nem ér, az állam más módon gondoskodjon ellátásukról. Ez ugyanis, mint a hivatalos válaszokból is kiderül, minden önkormányzatnak kötelező feladata. Más kérdés, hogy a településeknek egyrészt nincs elég gondozójuk, másrészt ezt sok idős ember nem tudja megfizetni az ott alkalmazott magasabb árak miatt. Ugyanígy jogos elvárás a gondozók részéről az, hogy szociális munkájuk után kapják meg azt a bért, ami járna nekik és amire elvileg van állami keret: a felfüggesztett finanszírozás.

Az állam egyelőre mossa kezeit: a kincstár az MNO-t arról tájékoztatta, hogy ha a fenntartó nem kívánja vagy nem tudja az intézményt a későbbiekben működtetni, ezt a feladatot más szervnek, állami vagy nem állami fenntartónak átadhatja. Megjegyzik, hogy a Magyar Iszlám Közösségnek a jelenlegi mellett más intézménye is nyújt szociális ellátást, így amennyiben a kapacitásába belefér, az ellátást azon keresztül is biztosíthatják.

A jelenlegi fenntartó egyelőre a jövőbe néz: arra hivatkozva szeretne újra hozzájutni a finanszírozáshoz – és amiatt tüntetett idén márciusban közel kétszáz dolgozójával az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Parlament előtt –, hogy bebizonyítsa, munkatársai megfelelően végezték a munkájukat. Az MNO-nak hivatkoznak arra is, hogy a feltárt szabálytalanságok még a korábbi vezető időszakára estek – ez részben igaz, de a hivatalos dokumentumok nem támasztják teljesen alá, hiszen a képviselet a kérdéses időszakban együttes volt.

Persze hiába látjuk ez utóbbit a minisztériumi nyilvántartásban, mérget venni rá nem lehet: mint az egyháztörvényből kiderül, az Országgyűlés által elismert egyházak nyilvántartását ugyan a miniszter vezeti, az nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. Azaz nem olyan, mint a cég- vagy az ingatlannyilvántartás, amely azért biztos tájékozódási pontnak, hivatkozási alapnak tekinthető, garantáltan gyorsan, időben frissül.

Érdekes, hogy miközben a legkisebb cégek paramétereit, apró rezdüléseit is bárki számára könnyen elérhetően nyilván kell tartani, addig az éves szinten milliárdos nagyságrendű közpénzt kezelő egyházakra, intézményeikre ez a szabály nem vonatkozik. Róluk egységes, közhiteles nyilvántartás gyakorlatilag nem létezik, emiatt – ellentétben a cégnyilvántartással – nem tudni egyértelműen, minden kétséget kizáróan még azt sem, hogy mikor ki volt a vezetőjük.

Pedig ilyen esetekben ez nem lenne haszontalan információ.
(mno)

Obama támogatni fogja a Palesztin állam megalakulását a Biztonsági Tanácsban

A debkafile szerint Barack Obama nem vesztegeti az időt a palesztin helyzettel kapcsolatban. Meg sem várva, hogy az ismét megválasztott Benjamin Netanjahu koalíciós kormánya felálljon, folytatni akarja a tárgyalásokat.

Újraválasztási kampánya során Netanjahu többször is kijelentette, hogy amíg ő van hivatalban, nem lesz Palesztin állam. A debka forrásai szerint azonban Obama zöld utat adott az európai kormányoknak egy indítvány beadására az ENSZ Biztonsági Tanácsához, amelyben kinyilvánítják a független Palesztin államot vagy erre irányuló szándékukat.

A Fehérház biztos benne, hogy az Egyesült Államok támogatásával az indítványt meg fogják szavazni, mégpedig elsöprő többséggel, ami így kötelező érvényű lenne az izraeli kormányra nézve.

Washington elszántságát jelezi az is, hogy az amerikai illetékesek már tárgyalásba kezdtek francia kollégáikkal az indítvány általános tartalmát illetően.

Szintén a debka forrásai szerint olyan részleteket is megtárgyaltak, hogy milyen területet foglaljon magában a megalakulandó Palesztin állam, hol legyenek a határai és milyen biztonsági intézkedéseket vezessenek be Palesztina és Izrael között, illetve, hogy meghatározzák-e a bevezetés pontos ütemezését vagy inkább csak általános szándéknyilatkozatként fogalmazzák meg az indítványt.

Amennyiben az indítvány konkrét dátumot is tartalmazna a megvalósításra, a Biztonsági Tanács jogosult lenne szankciókat is kivethetni Izraelre az indítvány esetleges be nem tartásáért.

Az amerikai fél jelezte Párizsban, hogy az Obama kormány afelé hajlik, hogy hosszú, de konkrét határidőt szabjon a Netanjahu vezetés számára, hogy felülvizsgálja a palesztin kérdéssel kapcsolatos álláspontját vagy akár arra, hogy bővítse koalíciója diverzitását azáltal, hogy saját álláspontjával eltérő szereplőket hív meg a kormányba, például a kulcsfontosságú külügyi tárca élére, amelynek irányítását egyelőre maga Netanjahu végzi.

Ugyanakkor mind az amerikai, mind pedig a francia fél nyomást próbál gyakorolni az új izraeli kormányra.

Francois Hollande francia államfő például, az első olyan külföldi vezetőként, aki részt vett a kedden Riyadhban kezdődött Öböl menti Együttműködés Tanács csúcstalálkozóján, az alkalmat kihasználva tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy miként vett 180 fokos fordulatot a washingtoni álláspont.

John Kerry amerikai külügyminiszter pedig arra készül, hogy Riyadh-i látogatása során tájékoztassa a szaúdi vezetőket az Obama kormánynak a Palesztin állammal kapcsolatos új terveiről.

Emellett Kerry azt reméli, hogy a palesztin törekvések támogatásáért cserébe elnyeri a szaúdiak és más öböl menti országok támogatását a jemeni fegyverszünet és az Iránnal kötendő atomegyezmény kérdéseiben.

Forrás: virtualjerusalem.com

A Megmentett

Budapest — M. Gábor (38) hiába örült, amikor meghallotta, hogy a kormány rendezi a devizahitelesek sorsát, csalódnia kellett.

A férfi 2007-ben 15,85 millió forint svájcifrank-hitelt vett fel az egyik banktól. Eddig kifizetett több mint 8 millió forintot, de most kézhez kapta a banki elszámolást. Eszerint még közel 23 millió forinttal tartozik, és 62 éves lesz, mire letudja terhét.

– A hitelt a volt feleségemmel vettük fel közösen, de a ránk nehezedő teher tönkretette a házasságomat. Elváltunk, de a tartozás idős korunkig összeköt bennünket – mondta el a Blikknek a csalódott férfi, és hozzátette: amióta elszabadult hitelét fizeti, jó néhány dolog kiszorult az életéből. Nem volt nyaralni, nem rúg ki a hámból kollégáival, de mindezek ellenére kislányának mindent megpróbál megadni, hogy ő semmit ne vegyen észre a nehézségekből.

A pénzintézettől kapott levél szerint az árfolyamgáttal védett Gábor tartozásából 3 millió forintot írtak jóvá: ezért is különös, hogy a tartozás az eredetileg felvett 15 milliónál most már csaknem 8 millióval több. Ha minden jól megy, 2042-re vissza is tudja fizetni.

– Jogi útra terelem az ügyet. Eddig azért nem tettem, mert bíztam a kormány ígéreteiben. Most már tudom, ez csak egy látszatintézkedés volt, semmi több – sopánkodott a devizahiteles, akinek háza 20 millió körüli összeget ér.

A devizahiteles ügyekre specializálódott jogi szakértő szerint az elszámolással kapcsolatban 30 napon belül nyújthat be kifogást a férfi, de attól túl sok eredményt nem érdemes várni, hiszen a bankok csak számszakilag indokolt panaszokkal foglalkoznak.

– Maga az elszámolás nem peresíthető, a teljes árfolyam-különbözet azonban igen, hiszen ha a kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen volt, a szerződés is érvénytelen lehet – mondta dr. Bihari Krisztina ügyvéd.
(blikk)

Donbassz mai hírösszefoglalója és egyéb érdekességek

A tegnapi minszki szócséplésen részt vevő Gyenyisz Pusilin-aki a DNR-t képviseli a kontaktcsoport “alcsoportjában”-szerint a megbeszélés áttörést jelenthet a “Minszk-2.0″ megállapodásban foglaltak végrehajtása terén.

Azamat Kulmuhametov Oroszország képviselőjeként volt jelen a megbeszélésen, és szerinte is felgyorsulhat Donbasszban a békefolyamat.

Heidi Tagliavini EBESZ-elnök szintén a találkozó konstruktív voltát dícsérte.

Az biztos, hogy a kontaktcsoport ilyen-olyan résztvevőinek hozsannázása még nem ért el a Donbasszban egymássalszembenállók füleihez, mert azért elég sűrűn zajlottak a harci cselekmények a frontokon.

Elsősorban is Valcman latortüzérsége serénykedett. Ma sem kímélték Donyecket, ahol a legtöbbet a “Volvo-Center” kapott ma tőlük. De a közvetlen környéknek, úgymint Szpartaknak és Zsabicsevonak is kijutott a latorgránátokból, meg mindenféle egyéb lövedékből.

A donyecki repülőtéren már unatkoznának a milicisták ha nem lődözne állandóan feléjük Avgyejevkából a latortüzérség, de hát ma sem unatkoztak.

A Peszkiben tanyázó felek kölcsönösen gondoskodtak egymás szórakoztatásáról.

Gorlovkában sem unatkoztak a helyiek. Szép számban voltak olyanok, akik ünnepelni mentek ma. A városban maradottak pedig többnyire a menedékkereséssel múlatták az időt. A latorgránátok elől.

A DNR területén a milicistáknak ma NAGYON KOMOLY feladatuk volt. Az oroszországi Szaratovban működő jégkrémgyár 85 ezer adag “jégkrémsegélyét” kellett szétosztani a gyerekek között.

Délen Sirokino, Altnoje, Oktyrjáb Szahanka, Lozovoje és Novaja Marjevka környékén nem éreztette pozitív hatását a minszki eredményesség.

Sirokinonál fél tucatnyi azovista bűnöző ma is lekerült a kijevi zsoldlistáról. + egy latortankkal rövidült a kijevi kincstár készlete.

Az LNR területére sem szivárgott át még a jelek szerint a minszki örömhír.

Zsjelovkát aknavetőzték a valcmanista martalócok.

Szlavjanoszerbszket, a 29. és a 31. blokkposztot tüzérséggel lőtték Nyalókakirály fogdmegjei.

De ágyúzta a latortüzérség Sztanyica Luhanszka, Bolotennoje, Szizoje, Szokolnyikov, Znamenyka, Prisib, Nyikolajevka, Pionyerszk, a Vjeszelaja-hegy, Oboznoje, Pankovka, Popasznaja, Krasznyij Pahar és Troickoje vélt vagy valós milicistaállásait. A népköztársasági tüzérség meglehetősen visszafogottan reagált.

Szcsasztyje határában pórul járt egy javításra szállított latortank. Lecsúszott a szállító trélerről. Harkovba vitték volna az “Ajdar” egyik viharvert, de még javítható holmiját “rimontra”. Nagy valószínűséggel már nem fog Harkovba érni.

Kijev is készül a “Győzelem Napja” 70. évfordulójára. Maradék-Ukrajna fővárosában megsokszorozták az amúgy sem csekély közterületi rendőri jelenlétet, és a rendőrök tűzparancsot kaptak.

Habozás nélkül lőniük kell 8-án és 9-én, ha gyanús csoportosulást látnak, vagy “terrorgyanút” sejtenek. Nyalókakirály belügyminisztériuma felszólította az alattvalókat szerte a birodalomban, hogy kötelesek tűrni az igazoltatás címszó alatt lebonyolódó szekatúrát. Amibe a ruházat átkutatása is beletartozik.

Washingtonban orosz egyetemisták “meglepivel” kedveskedtek Obamakinak. Ha már nem utazik el Moszkvába a parádéra, hát egy kinoperformansz keretében a Fehér Házra varázsolták a parádé USA számára legrémisztőbb jeleneteit!

“Ha Obama nem megy a parádéra-a parádé jön Obamához”-mottóval. A washingtoniak kissé izgalomba jöttek.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/07/donbassz-mai-hirosszefoglaloja-es-egyeb-erdekessegek/

Jaj nekünk! Döbrögi ismét 10 pontot jelentett be! Izgalmakat ígér! Azaz: minden a spekulánsok igényeihez van igazítva! Aggodalomra tehát NEKIK semmi okuk nincs! Előttünk-MAGYAROK előtt-valóban izgalmas világ körvonalazódik. Kérdés, hogy sikerül-e túlélnününk!

A kormány a tegnapi ülésén elfogadta a 2016-os költségvetést, ami júliustól már életbe is léphet a parlamenti szavazást követően – jelentette be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a jövőbeni magyar gazdaságpolitika elemeit 10 pontban foglalta össze. Ezek közül talán a legérdekesebb az volt, amikor burkoltan bejelentette, hogy nem lesz társasági adókulcs-egységesítés.

Kinek a pénzén?

A magyar kormányfő kicsit messziről indította beszédét, miután azzal kezdte, hogy mit adtak a magyar feltalálók az emberiségnek (itt megemlítette a golyóstollat, a számítógépet és az eszpresszó kávéfőzőgépet). Ezt azért vetette fel, mert szerinte a magyarok mindent másképp csinálnak és ezt a német emberek, akik a fegyelmezettséghez vannak hozzászokva, nehezen értik.

Feltette a kérdést: mi értelme van másképp csinálni túl azon, hogy jól esik. A válasz erre, hogy a kor, amiben élünk rákényszerít, hogy új utakat keressünk. A régi módszerekkel az új korszakot nem tudjuk szabályozni, ezzel nem tudunk sikeresek lenni – mondta. Ebben a történelmi pillanatban ez a magyar megközelítés előnyös is lehet – vélekedett.

Kitért arra is, hogy Brüsszelben kételkednek Magyarországot nézve. Brüsszel nem tudja eldönteni, hogy Magyarországra fekete bárányként vagy sikertörténetként tekintsen. Ha a számokat nézzük, sikertörténetről beszélhetünk. Jóval jobban teljesítünk mint az európai átlag – húzta alá. A kormányfő azonban azt is hozzátette, hogy a módszer azonban számos kifogásra adhat okot.

Egyet azonban megjegyeznek, a németek is nekünk: mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni
– emelte ki. Majd megismételte: nem szeretünk más pénzén élni.

Elfogadott költségvetés

Szerinte az adatok és jelentések (például a német kamara ismert jelentése) alapján pozitív kép rajzolódik ki az országról.

Ezen kívül elárulta, hogy a kormány jóváhagyta a költségvetést a tegnapi ülésén, amit a parlament július elsejével el fog fogadni.

Ezt követően rátért arra, hogy a válság hogyan érintette Európát, és ebben milyen feladata van az egyes országoknak.

A magyar gazdaságpolitika a jövőben

Megemlítette beszédében a kettéválasztott, duális oktatást, melynek célja a jól képzett, fegyelmezett, modern technológiát alkalmazni képes munkaerő képzése.

Mindig megkapja a kormány azokat a kritikákat, hogy nem kiszámítható a gazdaságpolitikája. Igenis kiszámíthatóak vagyunk a fontos dolgokban. A cölöpök nem fognak változni a következő években sem
– emelte ki Orbán Viktor üzenve a német vállalatok képviselőinek.

Ezt követően a magyar gazdaságpolitika jövőjét 10 pontban foglalta össze:

1.Továbbra sem akkor akarja a kormány adóztatni az embereket, amikor megkeresik, hanem amikor elköltik – utalt Orbán Viktor arra, hogy a kormány a fogyasztást adóztatja a munka helyett.
2.Nem büntetik a családokat azért, mert sikeresek. Fennmarad az egyenesági öröklési illeték eltörlése.
3.Nem segélyt hanem munkát szeretnének adni. A közmunkára fordított összeget a munkanélküliek számához igazítva folyamatosan biztosítják. Itt azt a célt említette, hogy mindenkinek legyen munkalehetőség, ha tud dolgozni.
4.Segítik a vállalkozásokat: nem fogjuk megemelni a 10%-os társasági adókulcsot a kisvállalkozásoknak.
5.Duális képzés fenntartása.
6.Csökkentik az államadósságot. Igaz, emlékeztetett arra, hogy erre alkotmányos kötelezettség is van.
7.Alacsonyan tartják a deficitet. Itt emlékeztetett arra, hogy volt egy pillanat, amikor nulla százalékos deficitet szeretett volna a költségvetésben, de átszámolták ennek a hatását és belátták, hogy ez egy lépésben nem megvalósítható, mert drasztikus hatása lenne.

8.Megmaradnak a különadók, ez szerinte sérelmes a német vállalatoknak, de a költségvetési hiány alacsonyan tartása érdekében bent kell maradniuk az adórendszerben.
9.A gyermektámogatási rendszert megtartja a kormány. Egyre több esetben a családi támogatásokat munkához fogja kötni a kormány. Példaként külön felhozta, hogy szeptember elsejétől a 3 évnél idősebb gyermek számára óvodai helyet biztosítanak.
10.Meg fog maradni a munkahelyvédelmi akcióterv is. Tájékoztatása szerint ez 900 ezer embert érint Magyarországon.

Összességében ezeket az intézkedéseket nevezte a kormányfő munka alapú gazdaságnak és társadalomnak.

Nem állítom, hogy minden Magyarországon működő német vállalkozásnak kedvező ez a gazdaságpolitika, de összességében az így kialakuló a gazdasági környezet kedvez a külföldi befektetőknek, így a német vállalatoknak is. Ezek tartósan megmaradó elemek, így a németek számára is tartós, kiszámítható elemét jelentik majd a gazdaságpolitikának
– utalt a fenti 10 pontra a kormányfő, aki beszédét azzal zárta, hogy izgalmas világ körvonalazódik előttünk.
(portfolio)

Az Európai Unió a kisebbség utópiája

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője kedden Csehországba érkezett egy konferenciára, melynek részeként vezető politikusok az Európai Unió utáni Európa kilátásait vitatták meg. A francia politikus a konferencia részeként beszédet tartott a parlament alsóházában.

A konferencián számos ország politikusai, többek között Tom Van Grieken és Gerolf Annemans, a Vlaams Belang belga nacionalista párt volt és jelenlegi vezetője, az osztrák Szabadságpárt szóvivője is részt vettek. Le Pen pártja partnerséget alakított ki a Polgári Konzervatív Párttal, valamint a francia politikus a konferenciát megelőzően Václav Klaus volt államfővel is megbeszélést tartott.

Le Pen pártja az utóbbi évek során az Európai Unióval szembeni nyílt kiállás miatt tett szert jelentős támogatottság-növekedésre, és a párt alapállását most sem hazudtolta meg. Beszédében kifejtette, hogy

az Európai Unió egy különösen veszélyes utópisztikus projekt, ami a kevesek ideológiai elképzeléseit ráerőlteti a többségre.

A francia politikus szerint az Európai Unió jelentős intézményi reformokon kell átessen, mert a jelenlegi modellel a demokrácia leple alatt felszámolja a tagállamok függetlenségét. Emellett kifejtette, hogy az Európai Unió vezetői “alkalmatlanok arra, hogy napjaink egyik legnagyobb fenyegetése, az iszlám terrorizmus ellen megvédjék a lakosságot”, viszont látható a tendencia, hogy felhasználnák azt saját hatalmuk növelésére és a tagállamok ellenállásának elfojtására.

Beszédében Marine Le Pen a remény sírjának nevezte az Európai Uniót, amit konszenzus nélkül erőltettek az európai népekre, de végül egy bürokratikus rémálommá vált. Le Pen szerint egy olyan Európát kell építeni, ahol a szabad népek saját törvényeik mentén együttműködnek, saját nemzeti pénznemet használhatnak, megvédhetik saját határaikat, és költségvetésük alakításába semmilyen idegen hatóság nem avatkozhat be – vagyis pont annak az ellenkezőjét, mint amit ma a radikális atlantisták erőltetnek.


http://hidfo.ru/2015/05/az-europai-unio-a-kisebbsegek-utopiaja/

MARCSIKA MOCSOKRÁCIA EGYIK JELKÉPE

MARCSIKA MEGLÉPETT, JÓ MESSZIRE

Marcsika neve elhíresült a sajtóban, a karcagi csalások miatt. Csodálatos módon az engedély nélküli banki tevékenységet évekig folytathatta büntetlenül. Arról sem hallottunk, hogy Marcsikát az Interpol körözné-e? Mennyi vérdíjat tűztek ki a fejére? Az viszont kiderült, hogy Karcag városában nagy köztiszteletnek örvendett Marcsika és a város vezetői, fejesei csupa jót mondtak róla, még most is! Marcsika fölöttébb ügyes volt. Állítólag semmilyen vagyona nincs, amit az Állam most lefoglalhatna...A legundorítóbb az egészben, hogy Marcsika jellegzetes képét egyetlen tévé sem közölte, vagy ha igen 0.0001 mp-ig és piciben....A mellékelt képet a rendőrség tette közzé, de semmi hír arról, hogyan áll a nyomozás.

HÁNY EHHEZ HASONLÓ MARCSIKA MŰKÖDHET MÉG AZ ORSZÁGBAN?

Marcsika ügyét is éppen most pattintották ki, ez sem véletlen. Viszont mélyen hallgatnak a még létező többi pénzügyi szervezetről. Az MNB is hallgat...Ugyanis jó egy hete kiment közel egymillió elszámolási levél a becsapottaknak és a levelek vérlázítóak, mert érthetetlenül vannak fogalmazva. Ez még a kisebbik baj lenne, de a nagyobbik baj az, hogy a bűnöző bankok a 100 -200 %-os csalások után semmit sem akarnak visszafizetni...Várjuk, hogy az MNB mikor nyilatkozik erről az újabb aljas fejezetről.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/marcsika-mocsokr%C3%A1cia-egyik-jelk%C3%A9pe

Német katonai vezetők az amerikai agresszió ellen

A német hadsereg mintegy száz vezető tisztviselője, és a Német Demokratikus Köztársaság számos nyugállományú tisztje írt alá egy nyílt levelet, ami elítéli a nyugati országok Oroszország elleni agresszióját. A “Béke katonái” című nyílt levelet a Junge Welt publikálta, és Heinz Kessler volt védelmi miniszter, Theodore Hoffman volt védelmi miniszter, 19 altábornagy és 61 vezérőrnagy aláírása szerepel rajta.

A Junge Welt szerint a nyílt levelet – a nyilvánosságra hozatal mellett – elküldik a Bundestagnak és a NATO-országok nagykövetségei számára, akiket emlékeztetnek arra, hogy a 70 évvel ezelőtt véget ért háború során a Szovjetunió 27 millió állampolgára vesztette életét, majd “a világ újjáépítése Washington és szövetségesei vezetése alatt csak újabb háborúkhoz vezetett, mint Jugoszlávia, Afganisztán, Irak, Szudán, Jemen, Líbia és Szomália esetében”.

A levél kitér arra, hogy az ukrán válság egyetlen oka, hogy az Egyesült Államok meg akarja semmisíteni Oroszországot mint vetélytársat, és eközben meggyengíteni az Európai Uniót. A nyílt levél egyben a most zajló médiapropagandát is példátlannak nevezi, Németországot pedig elítéli amiatt, mert háborús hisztériát folytat ahelyett, hogy diplomáciai úton a válság rendezésére törekedne, és saját népe érdekét képviselné, valamint okulna a történelmi tapasztalatokból.

Theodore Hoffman kifejti, hogy mivel ők tudják, mit jelent a háború, a béke oldalán állnak. “Nincs szükségünk Oroszország elleni hadjáratra, ehelyett kölcsönös megértésen alapuló békés együttélést akarunk. Nincs szükségünk arra, hogy az Egyesült Államoktól katonai függésben létezzünk.”

Hoffman szerint sokan, akik aláírták ezt a levelet, maguk is szemtanúi voltak a második világháborúnak, és egyetértenek abban, hogy korunk kulcskérdései csakis Oroszországgal együttműködve megoldhatóak, és megengedhetetlen, hogy Európa az Amerikai Egyesült Államoktól függésben létezzen.

http://hidfo.ru/2015/05/nemet-katonai-vezetok-az-amerikai-agresszio-ellen/

Nagyon sok álláskereső küzd hitelgondokkal

A képzett álláskeresők 34%-a csúszott meg hiteltörlesztéssel – derítette ki a BNP Paribas Cardif Biztosító. Egy átlagos álláskereső 15 hónapja keres állást, 84%-ukakat felkészületlenül érte az állásvesztés, 65% pedig nem rendelkezett ekkor pénzügyi tartalékkal.

Bernáth Tamás, a BNP Paribas Cardif Biztosító elnök-vezérigazgatója többek között az alábbiakról beszélt előadásában mindezzel kapcsolatban a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján:

Magyarországon közel félmillió ember vett már igénybe jövedelempótló biztosítást, (többek között hitelfelvétel miatt), ők ennek a terméknek a szakértői.
Felmérésükben 18 és 65 év közötti, legalább középfokú végzettségű, munkatapasztalatokkal rendelkező, és (többet) dolgozni kívánó ún. “képzett álláskeresőket” kérdeztek meg.
A munkakeresők legnagyobb csoportja a versenyszférában, fizikai dolgozóként vesztette el állását az elmúlt években (az átlagos álláskeresés időtartama 15 hónap), nagy többségük jól érezte magát előző munkahelyén.
A képzett álláskeresők mindössze 21%-a kezdeményezte maga a munkaszerződésének a megszüntetését. Ezek 30%-ánál az volt az ok, hogy kevesellte a fizetését.
A munkanélküliségre nem voltak felkészülve, és nem voltak tartalékaik, mindössze 18%-uknak van meg jelenleg is a tartaléka.
Az emberek elsősorban az ismerősökön keresztül, újsághirdetésekben, internetes portálokon (korfüggetlenül!), valamint munkaügyi központokban keresnek új állást, céges honlapon kevésbé. 26%-nak volt alkalmi munkája.
A közös költséggel a 44%-uk, a vízköltséggel 35%-uk, az áramdíjjal és a hiteltörlesztéssel 34%-uk csúszott már meg. Elsősorban (55%) ruházkodás terén spórolnak.
A Cardif másik felmérése szerint 2014 novembere és 2015 közepe között kissé nőtt azok aránya (Budapesten és a diplomások körében elsősorban), akik szerint javult saját munkaerőpiaci helyzetük.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Kissé “reklámszagú” maga a cikk, ám kezdi megpendíteni a magyarországi hitelcsapda eredő okát: A MUNKAHELY ELVESZTÉSE!

Ami köszönhető a 2008-as pénzügyi válság gazdasági begyűrűzésének, ami következtében a multicégek elsősorban a gyarmatokon építettek le! Ez viszont jelzi, hogy egy társadalom-esetünkben a magyar-mennyire sérülékeny SAJÁT GAZDASÁG NÉLKÜL!

A gondokat már csak tetézte a “gazaságtalanságunk” miatt nemzeti fizetőeszközünk játékpénzzé silányulása, ami pedig a devizahitelek törlesztőrészleteiben meg is jelent!

A munkahellyel pedig odaveszett a munkajövedelem is, és a megnövekedett összegű törlesztőrészletek…stb. stb. stb.

Összességében pedig kijelenthető: minden bajaink eredője a MAGYAR GAZDASÁG MEGSEMMISÍTÉSE!

Jaj a megmentetteknek!

Bár akad, akinek tízezrekkel is jobban csökken a hiteltörlesztése, sokan felháborodtak, miután meglátták a banki elszámolást. Van, akinek mindössze 1 forinttal kell ezentúl kevesebbet fizetnie, mások Hofi-poénokkal vigasztalják magukat, de a legtöbben nem értik az egészet. És arra is bőven van példa, hogy most többet vagy tovább kell fizetni. 27 milliót egy panellakásért vagy 4,8 milliót egy Suzukiért, amelyiknek 1-2 évente kiesik a bal első kereke.

Sajnos bejött, amit hónapokkal ezelőtt beharangoztunk: a devizahitelek forintosítása lefagyasztotta a mosolyt az adósok arcáról. Hiába történt meg ugyanis a Kúria által korábban jogtalannak minősített tételek (kamatemelések, árfolyamrés) korrekciója, a piaci árfolyamon történő forintra váltás sokaknál megette a visszatérítésből származó előnyöket. Nyilván nem mindenkinél, de aki most csalódott, az jóval hangosabb; szerkesztőségünkbe is sorra érkeznek a panaszok.

“Nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam.”

“Jól meg lettem mentve.”

“Ilyen a mesében sincs.”

“Ezek palira akarnak venni.”

Így reagáltak a devizahitelesek, amikor kibontották a bankjuktól kapott elszámolást. A legjobban talán az az adós lepődött meg, akit arról értesített az egyik pénzintézet, hogy:
“Az Ön fizetendő törlesztő részlete az elszámolás és a szerződésmódosulás eredményeképpen 1 forinttal csökkent.”

Nem volt túlzottan boldog az az autós sem, aki 2006-ban, 10 év futamidőre, havi 30 ezer forintos részletre vett egy Suzuki Ignist. A havi részlet ugyan most 600 forinttal csökkent, de a futamidő 3 évvel hosszabb lett. Ez alapján 2019 januárjára a 13 éves Suzuki 4,8 millió forintot ér majd. Sokat ahhoz képest, írta az adós, hogy az autónak átlagosan 2-3 évente kiesik a bal első kereke.
“Mama, ha ébren van, ne álmodjon, ez a Hírek és nem a Kívánságműsor!”

Az egyik közösségi oldalon terjed ez a Hofi-poén, a devizahitelesek között. A Banki károsultak csoportjába írók közül vannak, akik arról panaszkodnak, hogy az elszámolás után még több is lett a tartozásuk, mint amennyit évekkel korábban felvettek. Egyiküknél 6 millió 700 ezer forintos tartozásból lett 12 millió 176 ezres, más 5 millió forintot vett fel svájci frank alapú hitelben, most 10 millió 244 ezer 643 forint a tartozása, a bank számításai szerint. Az adós nem érti, hogyan jöhetett ki ez az összeg, arra kíváncsi:
“Az eltelt 7 év folyamatosan befizetett összegét a vakok javára utaltam?”

Más így matekozik:
“18 millió forint kölcsönből 11 millió törlesztve, elszámolás utáni tartozásom: 33 millió forint. 33 millió -11 millió=22 millió. Vissza az elejére: 11 millió+22 millió=33 millió. Ez nekik nem elég a felvett 18 millióra?!”

Sajnos a bankok számítása nem ilyen egyszerű. Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője korábban a Vs.hu-nak pont azt mondta, a képletet olyan bonyolultra alkották, hogy a bankoknál is legfeljebb néhányan tudják rendesen értelmezni azt. Szerinte ezért nem is nagyon érdemes elkezdeni számolgatni.

Általános szabályokat persze fel lehet állítani: annál nagyobb a túlfizetések miatt visszajáró összeg, minél régebben, minél hosszabb futamidőre, minél magasabb kamattal, minél szélesebb árfolyamréssel, minél erősebb forintárfolyam mellett adósodott el valaki. A Portfolio szerint emellett az is számít, hogy a túlfizetések alapján kiszámított és felkamatoztatott úgynevezett elszámolási összegből több tételt is levonhatnak a bankok.

Így például az általuk adott kamat- és díjkedvezményeket, az árfolyamgátban elengedett összeget, az esetleges kedvezményes végtörlesztés során adott kamatkedvezményeket. Akik tehát hitelkönnyítő programban vettek részt, azok könnyen csalódhatnak. Mindenesetre a banki, jegybanki becslések és a hivatalos nyilatkozatok szerint átlagosan 20 százalékkal csökkent a jól fizető jelzáloghitelesek tőketartozása és 25 százalékkal a törlesztő részlete.

A jegybank szerint ennyi jár az adósoknak.

Csakhogy nem mindenkinek. Niki 2007-ben 7,5 millió forintot vett fel, idén februárig 6,5 milliót fizetett vissza, az elszámolás szerint pedig még 11 millióval tartozik. 2015 és 2033 között havi 80 ezer forintot kellene fizetnie, vagyis 23 év alatt összesen több mint 20 milliót. Ha ezt elfogadja, lesz egy 27 millió forintot érő panellakása. A VS.hu-nak azt mondta, mindenképpen fizetni fog, de hogy ezt nem hagyja annyiban, az biztos.
“Mégis hogy képzelik, hogy négyszeresen fizetem vissza azt, amit felvettem?!”

Zoltán is egy panellakásért adósodott el még 2005-ben. 8 millió forintot vett fel svájci frank alapú hitelben, ennek mára a többszörösét fizette vissza, miután a törlesztő részlete 70 ezer forintról 130 ezerre ugrott.
“Ki se számolom, mert idegbajt kapok.”

Tíz évvel ezelőtt azzal sem számolt, hogy a szerződésben szereplő kezelési költség is havi 17 ezer 600 forintra ugrik az árfolyam ingadozása miatt. Az elszámolással és a forintosítással viszont most jobban jár, ismét 70 ezer lett a havonta fizetendő részlet. Van azonban egy másik hitele is, amelyet szintén svájci frankban vett fel 2009-ben, akkor, amikor még 180 forintot ért egy frank. A forintosítással a 6 milliós tartozásból 8 milliós lett, hiszen a kölcsönt nem 180, hanem 256 forinton forintosították. A törlesztő részlete 4 ezer forinttal lett kevesebb.

Így szállt el a forint árfolyama 10 év alatt.

Ennél is bonyolultabb annak a devizahitelesnek a helyzete, aki életbiztosítással kombinált devizahitelénél hiába fizette 8 évig a biztosítást is, a bank az elszámolásnál azt a pénzt nem vette figyelembe, így a 12 milliós hitel tőketartozása most 21 millió forint. Valószínűleg még így is jobban járt, mint az a másik kombinált hiteles, akinek az utolsó törlesztési évben havonta 450 ezer forintot kellene fizetnie, addig pedig átlagosan 60 ezret. Azt írta:
“Ez sokkolt. 8 millió forint 25 millióba kerül. Ha végig is tudnám fizetni, az utolsó évben akkor is elvérzek, mert nincs ennyi pénzem.”

Többen azzal fordultak lapunkhoz, hogy egyszerűen nem értik az elszámolást. Katalin szerint azt „kicicomázták”. Ő 2007-ben adósodott el, 3 millió forint hitelt vett fel, 5 évig minden hónapban ugyanannyit fizetett, majd a törlesztő részlet több mint a duplájára emelkedett. Közben beteg lett, rokkantnyugdíjas, nem tudott tovább fizetni. A szerződését felmondták, és átadták az egyik követeléskezelő cégnek, amelyik eddig 6 millió forintot követelt rajta, a forintosítással ez az összeg 8 millióra nőtt. Katalin nem érti, hogyan, ezért bírósághoz fordult. Azt mondta, ha kell, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig viszi az ügyét.

Problémájával nincs egyedül, devizahitelesek ezrei nem tudnak most eligazodni az elszámoláson, ezért nagy valószínűséggel kételkednek is a benne foglalt adatokban. Panaszra egyébként van lehetőség: a levél kézhez vételétől számított 30 napon belül be lehet menni a bankba, ahol még részletesebb levezetést és magyarázatot lehet kérni. A banknak 60 napon belül kell válaszolnia, és ha az adósok azzal a válasszal sem értenek egyet, a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak. Problémájukat írásban kell jelezni, meg is kell tudni indokolni, és ha itt sem jutnak egyezségre, perre lehet menni.

Évának egyelőre nincs ötlete, hová fordulhatna segítségért. 2007-ben autót vett hitelre. A bank, amelyik a kölcsönt adta, felszámolás alatt áll. Kereste a Nemzeti Bankot, a felszámolót, de senki sem tudott semmi biztatót mondani. A VS.hu-nak azt írta:
“Úgy jártam, mint a Mátyás király mesében: kaptam is, meg nem is. Vagy, mint mikor a prímás szétosztja a jattot, de a cimbalmos nem kap: járni jár, de nem jut.”
(Balla Györgyi)

Bal-Rad komm: Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint a devizahitelezés problémája volt a legmérgezőbb pont a bankok és a kormány kapcsolatában, ezt a most folyamatban lévő 1000 milliárdos visszatérítéssel és a forintosítással sikerült kezelni. Ez lehetővé tette, hogy új alapokra helyeződjön a kormány és a bankok viszonya.

-Hát most akkor mit panaszkodnak az érintettek? Ezer milliárdos visszatérítés! Emberek! Hát megmentették a devizahiteleseket!

Vagy jaj a megmentetteknek?!

Egyébként pedig zajlik Pesten a mára meghirdetett “Számoljunk le…” hiteles és otthonvédő demonstráció, ami este hatig van meghirdetve.

A mai tüntetés követelései:

Tisztelt Sorstársak!

Amint jól tudjátok, a mai napra tüntetést szerveztünk a Nem Adom a Házamat mozgalom aktivistáival közösen. Ti, akik a napokban kaptátok meg a forintosításról szóló förmedvény szerinti elszámolást, most már jól látjátok, hogy ez így egy napig sem folytatható tovább! Nincs hova hátrálnunk, előttünk szakadék tátong, vagy a teljes anyagi és egyéb ellehetetlenítésünk. Lépnünk kell, mégpedig egységben, mert egyedül nem megy! Többen összefogva jogászi segítséggel írtuk meg a követeléseinket, amit Kövér László házelnöknek küldtünk el ezekben a pillanatokban. Olvassátok Ti is és osszátok meg másokkal is!

Petíció és követeléseink:

Tisztelt Hölgyeim/ Uraim!

Azok nevében íródott ez a levél, akiket anno sikerült becsalni az úgy nevezett devizahitel csapdába, amelynek már a neve is hazugság. A 2004-2008 közötti időszak reklámhadjárata létrehozott egy olyan légkört, amelyben az emberek elhitték, hogy fejlődhetnek, fejleszthetnek. Nagyot tévedtünk és Önök most nem kevesebbet, mint az egész eddigi életünket követelik ezért a tévedésért. Pedig mindössze csak annyi a bűnünk, hogy bíztunk a pénzügyi vezetésben, a kormányban. Mára ez a bizalom teljesen szétfoszlott.

Önök nagyon jól tudják, hogy az akkori pénzügyi és állami vezetők tudatában voltak eme konstrukció veszélyeinek, az IMF, Jean Pierre Róth akkori Svájci Jegybank elnök és a 2004-es BÉT jelentés is mind-mind ezt bizonyítják. Ehhez képest, nem hogy nem tájékoztatták az állampolgárokat, de becsaptak bennünket a 2006-os bankszövetségi állásfoglalással.  2006. január 26. napján a Magyar Bankszövetség kiadott egy 6 oldalas, grafikonokkal alátámasztott tanulmányt arról, hogy várhatóan miként alakul a magyar forint és az idegen devizák egymáshoz viszonyított árfolyama 20 év távlatában.

Ebben ezt írta a Bankszövetség:

„hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama folyamatosan felértékelődik. Nem csak reálértelemben vett tartós forint gyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is. A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is, a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás nem lesz.”

Ez a félrevezető tanulmány nagyon sok kölcsönügylet megkötését alapozta meg. Ahogy rájöttünk, hogy képtelenek vagyunk fizetni ezt a fajta konstrukciót, informálódni kezdtünk, kerestük a jogi megoldás lehetőségét. Nagyon sok per indult Magyarországon azután, hogy több jogász szakember feltárta ezen ügyek jogellenes adottságait, amelyekben alapvető kérdésekben az adósoknak adtak a bíróságok igazat. A bankszektor látta, hogy miután jogi szempontból hanyag munkák a szerződések, nem felelnek meg a szerződések a megkötésükkor hatályos magyarországi jogszabályoknak, s hiába mondták éveken át, hogy mindegyik kölcsönügyben ténylegesen szerepelt idegen deviza, nem tudták egyetlen perben sem bizonyítani. Azt kellett elérniük a kormányzatnál és a magyar legfőbb bírói fórumnál, hogy törvényhozással állítsák le a peres folyamatokat és olyan helyzetet teremtsenek, amellyel megállítják a szerződések semmisségének kimondását.

A bankok pontosan tudták, hogy az árfolyamrés (folyósításnál vételi árfolyam, törlesztésnél eladási árfolyam alkalmazása) a soha igénybe nem vett idegen devizaösszeg miatt nem maradhat fenn, s azt is, hogy kamatemelésre soha nem volt okuk, így azok biztosan visszajárnának. Ezért annak fejében, hogy a korlátlanul érvényesíthető idegen deviza árfolyamának alkalmazása megmaradhasson az ügyletekben, lemondtak az árfolyamrésről, s a megemelt díjakról. Erről hozta meg a magyar országgyűlés a 2014. évi XXXVIII. és XL. törvényt. Az elszámolás kötelezettségének indokával pedig felfüggesztette a törvényhozás mindazokat a pereket, amelyek folyamatban voltak a bíróság előtt.

2010 és 2014 között a kormány több intézkedést hozott, de kínosan ügyelt arra, hogy azokat a fennálló szerződések számához képest nagyon csekély számú adós vehesse igénybe, s valójában véglegesen ne oldja meg problémánkat.

2014. novemberére elérkezett 4 évi ígérgetés után a forintosítás, amely szerint a CHF hiteleket 256,47 az euró hiteleket 308,97 forint árfolyamon kell leforintosítani a 2014. évi LXXVII. törvény alapján. A kölcsönök felvételekor a CHF átlagos árfolyama 160 HUF/CHF volt, az euróé pedig 260 HUF/euro. Ezért tehát az adósoknak átlagosan csak az árfolyam emelkedés miatt CHF esetén 60 %-al, euro esetén pedig 20 %-al magasabb árat kell fizetni a forint kölcsönéért, mint amit vállaltunk. Még a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki jelenleg az egyik legnagyobb magyar bank elnöke, is azt nyilatkozta a sajtónak, hogy elfogadhatatlan és igazságtalan ez a döntés.

2014. december 31-ig voltak a perek felfüggesztve, s próbálják továbbra is felfüggesztve tartani azokat, amely egy jogállamban elfogadhatatlan.

A civil lakosság, vagyis mi, a jogi úton kívül megpróbáltunk Önökhöz szólni, tisztelt döntéshozók. Évek óta tüntetünk. Másfél hónapig sátrat állítottunk fel és éjjel nappal a Miniszterelnök háza előtt voltunk, aki nem volt hajlandó szóba állni velünk. Elmentünk a bankokhoz, hogy elmondjuk a véleményünket, de nem hallgattak meg.  A PSZÁF is éveken keresztül állandóan visszautasította, hogy a jelzéseink alapján vizsgálatot indítson.Nem érdekelte sem az árfolyamrés, sem a kamatlábemelés. Most meg, valami furcsa módon mindkettő törvénytelen és közel 2.000.000 elszámoló levelet írnak a bankok. Rengeteg levelet írtunk mi a bankoknak, vitattunk, kértünk, de mindig ugyanazokat a semmitmondó, konkrétumoktól mentes sablon válaszokat kaptuk. Elmentünk a Parlamentbe a képviselőkhöz, ahol elmondtuk a kételyeinket, elvittük a javaslatainkat, de soha egyetlen fórumon sem hallgattak meg minket. A fejünk felett a bankokkal, a Bankszövetséggel tárgyalva hozták meg az újabbnál újabb döntésüket. Több száz feljelentést küldtünk az ügyészségekre, pótmagánvádas eljárást indítottunk a feltételezett bűnösök ellen, de a Legfőbb Ügyészség vizsgálat nélkül utasította vissza őket. Kimentünk Brüsszelbe, ahol az Európai Parlamentben hívtuk fel az ottani képviselők, bizottsági tagok figyelmét ezekre a „hungaricumokra”. Követeltük az EU normák magyarországi betartatását is, valamint jogi panaszt nyújtottunk be, amire az iktatási számot már megkaptuk.

A korona erre az egész műre a „forintosítási” törvény és a bankok elszámolása. Egyszerűen elképesztő, hogy egy állítólagos jogállamban egy pénzügyi intézmény egy mondattal elintézheti, hogy tisztességtelenül számolt fel évekig díjakat és ezzel magyar családok és emberek sorsát pecsételte meg.

Önök pedig, tisztelt képviselők, megnyomták a gombot és megszavazták ezt az embertelen, tisztességtelen törvényt. Nem tudjuk, láttak-e Önök ilyen elszámolást, de most látni fognak, mert mellékelünk Önöknek néhányat. Bármilyen hihetetlen is, de ezeket a számokat a bankok tisztességesnek tartják.

Hölgyeim és Uraim! Ezek a konstrukciók visszafizethetetlenek! Mi nem vagyunk rabszolgák, hogy egész hátralévő életünkben csak azért dolgozzunk, hogy ezeket a velejéig tisztességtelen, pénzéhes bankokat tömjük. Nem tesszük, de nem is lennénk rá képesek! A meghozott törvények nem az igazság alapján állnak, hanem a bankokkal kötött paktum alapján. Ismert a cél számunkra: el kell leplezni, hogy a bankok több millió magyar állampolgárt előre megtervezett módon kifosszanak.

Arról tájékoztatjuk Önöket, hogy MINDEN létező módon harcolni fogunk, nem nyugszunk bele ebbe az aljasságba! Felhívjuk a bankok és a Bankszövetség figyelmét, hogy nem fogadjuk el az elszámolásokat, mert szerződéseinket érvényesen létre sem jöttnek, illetve semmisnek tekintjük a vonatkozó hazai és Uniós fogyasztóvédelmi irányelvek, jogszabályok alapján! Így a 2014. évi LXXVII. Törvény útján végrehajtott módosítással nem értünk egyet, tekintve, hogy egy érvénytelen, létre sem jött szerződésnek nincs joghatása. A bankok elmulasztották azokat az alapvető együttműködési és tájékoztatási kötelezettségeket, amik a felek közötti jogviszony alapját teremtik meg. Bírósági úton kívánunk érvényt szerezni jogainknak, azaz egyben tekintsék ezt jog fenntartó nyilatkozatnak is.

Tisztelt képviselő asszonyok és urak! Az Önök feladata, hogy eme ország minden állampolgárának biztonságos, emberi életet biztosítsanak. Önöknek nem a bankok érdekeit kell nézni, hanem az emberekét, akikért az esküjükben is felelősséget vállaltak. A bankrendszer és kiszolgálóik folyamatosan megtévesztik és félrevezetik az országgyűlési képviselőket, a parlamenti bizottságokat, az egész magyar társadalmat, a bírákat és ahogy most tapasztaljuk, az Alkotmánybíróságot is. A magyar médiában olyan nyilatkozatokkal vezetik meg a népet, amely azt sugallja vagy hangsúlyozza, hogy megoldották a problémát. Nagyon jól tudják, hogy nem ez történt, csak visszaélnek azzal, hogy a média Magyarországon egyirányú.

Felszólítjuk Önöket, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a visszaélések, a jogok ilyen semmibevétele szűnjön meg! Itt mi vagyunk, akik alkalmazzuk Önöket, Önök a nép szolgálatában állnak. Gondoljanak az esküjükre és vegyék elő a lelkiismeretüket is, ha még megtalálják valahol!

Tisztelt Közjegyzők! Önök az első pillanattól fogva tudtak arról, hogy a közjegyzői okiratok kiállítása mit fog maga után vonni. Védekeznek, hogy Önöknek nem feladata ellenőrizni a bankok által megadott összegek jogosságát és szemrebbenés nélkül mondják fel a szerződéseket és állítják ki a végrehajtási tanúsítványokat.

Most Önöknek is felhívjuk a figyelmét, hogy jogtalanságokat követnek el, amikor jogilag nem létező szerződéseknél a fentieket alkalmazzák, tudván, hogy a károsultak vitatják a bankok által követelt összegek nagyságát és jogosságát. Hagyjanak fel jogsértő magatartásukkal, ellenkező esetben Önöket is kénytelenek leszünk perbe vonni.

Tisztelt Végrehajtók!  Önök azok, akik a sor végén a hiéna szerepét játsszák. Önöknek mindegy, hogy gyermek, idős, beteg, csak az érte kapott pénz számít. Önök legalább akkora közmegvetésnek örvendnek, mint a középkorban a hóhérok. Felszólítjuk Önöket, hogy fejezzék be ezt az embertelen „munkát” amit folytatnak a megnyomorított, becsapott családok ellen. Nagyon rossz oldalon állnak.

Összefoglalva, ez a levél egy kétségbeesett jajkiáltás a becsapott, kifosztott emberektől. Azoknak szól, akik valamilyen formában részesei ennek az orbitális méretű csalásnak.

Higgyék el, eljött az a pillanat, amikor kilátástalannak tűnik minden számunkra, de pont ilyenkor leszünk nagyon erősek, mert nekünk már nincs mit vesztenünk.

Megígérhetjük, ha nem rendezik hatékonyan ezt az egész országot érintő problémát, mi addig megyünk, addig harcolunk MINDEN eszközzel és MINDEN fronton, amíg ki nem derül az igazunk. Mert igazunk van, ezt tudjuk és ezt Önök is jól tudják.

Mi egyet mondhatunk: az otthonainkat nem adjuk, mert nekünk csak ez az egy van és ehhez ragaszkodunk!

Eddig sokszor kértünk, most már kénytelenek vagyunk követelni, mert teljesen ellehetetlenítettek bennünket.

Fentebb leírtak miatt:

1., A LXXVII törvény ebben a formájában tisztességtelen, mivel az összes előnyt a bankok és az állam élvezi, az összes hátrányt pedig az ügyfelek, ezért követeljük, hogy azt töröljék el!  A legfőbb bírói testület a Kúria 2/2014-es döntésében is elismerte, – ahogy több állami vezető is – hogy a forintban folyósított kölcsön mögött nincs tényleges külföldi deviza. Ebből adódóan a virtuális devizának nem lehet valóságos átváltása sem.

Követeljük, hogy a bankkal való elszámolás alapja kizárólag az ügyfél számlájára átutalt pénznem és összeg legyen!

Követeljük, hogy az elszenvedett sérelmekért, anyagi és egyéb hátrányokért, az okozott károkért a pénzintézeteket vonják felelősségre és fizessenek kártérítést!

Követeljük, hogy a végleges megoldás kialakításához feltétlenül vonják be a civil szervezetek által kijelölt szakértőket is!

2., Követeljük, hogy a “devizahitel” miatti végrehajtásokat, közjegyzői záradékolásokat azonnal állítsák le!

Válaszukat szóban és írásban legalább államtitkári szinten várjuk a bejelentett tüntetésünk helyszínén az V. kerület Széchenyi tér 2. mellett  május 7-én 16.00 óráig.

A magyar társadalom kizsákmányolt károsultjainak széles rétege

Eddig a követelés.

Annak érdekében, hogy sikeresek legyünk, tömeg kell! Nagy tömeg! Ha kifogásokat keresel, hogy miért nem leszel velünk, nem fog sikerülni. Az elmúlt időszakban a bankok 2 millió elszámolásos levelet postáztak. K E T T Ő   M I L L I Ó T!!! Te is egy vagy ebből! Lássuk, hogy megéri-e Neked a megoldás lehetősége, hogy velünk legyél!

Ha semmiképpen sem tudsz velünk lenni, jelezd ott, ahol éppen vagy pontosan 16.00-kor a határidő lejártát dudaszóval, vagy bármilyen más, zajkeltő eszközzel!

A JELENLEG IS ZAJLÓ TÜNTETÉSHEZ LEHET CSATLAKOZNI!

A pesti Széchenyi téren zajlik a “megmentett” hitelesek demonstrációja

A résztvevők nem fogadják el a volt devizahiteleseknek kiküldött elszámolásokat a forintosításról, és semmit, ami eddig az ügyben történt. A parlament elnökének, Kövér Lászlónak küldenek petíciót, de a kormánytól várnak választ.

A rendezvény Facebook-oldalán a tüntetés szervezői (a Radikális Bankellenes Csoport és a Nem adom a házamat mozgalom) meglehetősen hosszú állásfoglalást tettek közzé követeléseikről.

Kártérítést követelnek a pénzintézetektől, és sürgetik, hogy vonják felelősségre a bankokat.

Azt ígérik, hogy minden létező módon harcolni fognak érdekeikért. Ami a mai napot illeti, délután 4-ig tervezik jelenlétüket a Széchenyi téren, a Lánchíd pesti hídfőjénél. Addig várják az illetékesek válaszát szóban és írásban, legalább államtitkári szinten.
(Forrás: vs)

A rendőrség még mindig nem nyomoz Flóriék ellen

Noha már március végén átkerült a Híd a munka világába programmal kapcsolatos feljelentés az adóhivataltól a rendőrséghez, továbbra sem rendelték el a nyomozást az ügyben – értesült lapunk. A rendőrség tegnap a Fővárosi Főügyészség állásfoglalását kérte az ügyben.

Budapest, 2015. március 17.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 17-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A Legfőbb Ügyészséget, a Fővárosi Főügyészséget, a Nemzeti Nyomozó Irodát és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is megjárták már az Országos Roma Önkormányzat részvételével zajló Híd a munka világába program gyanús pénzköltései miatt tett feljelentések, de még mindig nem rendeltek el nyomozást az ügyben.

A főként uniós pénzből megvalósuló, csaknem ötmilliárd forintos program pénzköltései miatt először Hadházy Ákos tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, ami a Fővárosi Főügyészséghez került. Az LMP-s képviselő hivatali visszaélés miatt tett feljelentést, ezt azonban elutasították, viszont költségvetési csalás tényállásában feljelentéskiegészítést rendeltek el, amivel az adóhatóságot bízták meg. Ám ebből sem lett nyomozás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis a feljelentés elutasításáról döntött. Ekkor kiderült, hogy a képviselőn kívül más is tett feljelentést, mégpedig a roma szervezet alternatív vizsgálóbizottsága fordult a hatóságokhoz. A testület feljelentése a Nemzeti Nyomozó Irodához került, ám csaknem egy hónapig nem rendelték el a nyomozást, tegnap pedig végül a Fővárosi Főügyészség állásfoglalását kérték az ügyben. Kerestük a rendőrséget és az ügyészséget is, de részleteket nem tudtunk meg arról, miért van szükség erre.

Tegnap egyébként a Fidesszel szövetséges roma szervezet, a Lungo Drom országos alelnöke, Vajda László panaszkodott arról az ATV-ben, hogy a rendőrség nem tájékoztatja őket a feljelentésük nyomán indult nyomozásról, amelyet – mint kiderült – el sem rendeltek. Vajda szerint több milliárd forint tűnhetett el a programra szánt összegből, pedig minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy megoldják a roma társadalom jelentős részének foglalkoztatását és képzését.
(mno)

Bal-Rad komm: “…a rendőrség nem tájékoztatja őket a feljelentésük nyomán indult nyomozásról, amelyet – mint kiderült – el sem rendeltek…”

Majd az ANYAÁLLAT rendet tesz az alomban a csecsen marakodó kölykök között. Merthogy nincs itt másról szó, minthogy a döbrögista alom morekölykei összekaptak a zsíron.

A magyar társadalom pedig már-már sztoikus-beletörődő nyugalommal szemléli az eseményeket. Hárommilliárd? Tíz milliárd? Négyszázmilliárd? Kétezermilliárd? Több tízezer-milliárd? Naponta hall az elsíbolt X-milliárdról.

Már megszokta a magyar ezeket a dolgokat.