Gyarmatosításra épül az amerikai gazdaság

Kris Roman, belgiumi politológus szerint Washingtonnak négyévente egy újabb háborúra van szüksége, hogy megakadályozza az amerikai gazdaság összeomlását.

A politológus a Regnum orosz sajtóorgánumnak nyilatkozva kifejtette; a NATO 25 év alatt egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy végül Oroszország nyersanyagait akarja kisajátítani, és bár eddig nem volt a nyilvánosság felé is igazolható indoka minderre, az ukrán válság ideális ürügyet teremtett egy újabb nagy háború megkezdéséhez. A politológus szerint a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a nyugati országokban még vannak olyan társadalmi rétegek, melyek elfogadják az Oroszország elleni háborús készülődést; az idősebb generációk ugyanis szovjetellenes propagandán nevelkedtek fel, és egy nagyhatalomként működő Oroszországban a Szovjetunió feltámadását látják.

A politológus a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi gazdasága egy olyan sémára épül, aminek a katonai beavatkozások és újabb háborúk generálása nem csak mozgatórugójává, de működési feltételévé is vált.

“A gazdasági növekedés fenntartása érdekében az Egyesült Államok minden 4 évben egy újabb háborút kell kezdjen. Ellenkező esetben a gazdasági növekedés lelassul, és ez mára nem is titok. Washington azonban nem tud egyedül harcolni, vazallus országokra van szüksége a katonai gépezet fenntartásához.”

A politológus szerint az Európai Unió fokozott nyomás alatt áll. Washington arra akarja rávenni az európai országokat, hogy fokozzák katonai kiadásaikat, mert a fegyvergyártó cégek termékeinek eladása az amerikai gazdasági növekedés motorjaként működik. Ha a “szövetséges” országok erre nem hajlandóak, Washington mesterségesen újabb biztonsági kockázatokat állít elő, hogy más országokat rákényszerítsen a katonai kiadások fokozására.

http://hidfo.ru/2015/06/az-amerikai-gazdasag-alapja-a-gyarmatositas/

Valami nagy balhé van a debreceni menekülttáborban - Ma egyébként Vámosszabadiból is morgolódásról érkeztek hírek. “Menekültek” és helybéliek egyaránt zúgolódnak. A “menekültek” jó része taxikkal flangrál!

Több debreceni hírportál beszámolója szerint zavargés törthetett ki a debreceni menekülttáborban. Azt írják, hogy verekedés volt a táborban, máshol arról írnak, hogy a túlzsúfoltság miatt tiltakoztak. Egyelőre nincs konkrét információ az esetről, csak találgatások. Keressük mi is a Debreceni Rendőrfőkapitányságot, amint reagálnak, frissítjük a cikket.

A Haon.hu tudósítója szerint ezekben a percekben több száz készenlétis néz farkasszemet a tábor bejáratánál álló menekültekkel. A migránsok az első vonalban 50-100-an lehetnek.

Madai Petra, a Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy három darab szelektív-hulladékgyűjtő égett a tábor bejárata előtt. A debreceni tűzoltők rövid idő alatt eloltották a tüzet.

A Haon.hu megjelent, hogy a Sámson úti buszfordulót lezárták. A képek tanúsága szerint a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, vannak készenlétisek is. Az MTI azt közölte a környéken lakók elmondása alapján, hogy mintegy száz menekült botokkal és kövekkel támadt 471-es úton autósokra.

Kerestük az Országos Mentőszolgálat sajtóosztályát, ahol egyelőre nem hallottak az esetről, de ahogy történik valami értesítenek minket. Harhai Zsolt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatójá azt mondta a Dehir.hu-nak, hogy nincs súlyos sérült.

A táborban nagy a zsúfoltság, a befogadó állomást 800 emberre tervezték, jelenleg körülbelül 1600-an vannak. Itt általában három hetet töltenek a migránsok, mielőtt tovább mennek. A zsúfoltság miatt többen az udvaron alszanak hálózsákokban és matracokon.
(index)

El­sza­ba­dult a pokol! Deb­re­cen­ben ki­tör­tek a tá­bor­ból a me­ne­kül­tek, már tá­mad­nak

Tel­jes zár­la­tot ren­del­tek el a deb­re­ceni be­fo­ga­dó­ál­lo­má­son, mi­u­tán hétfő dél­után bo­tok­kal, kö­vek­kel fel­fegy­ver­zett mig­rán­sok tör­tek ki a tá­bor­ból. Ran­da­lí­roz­tak, gyúj­to­gat­tak.

Lázadás tört ki hétfő délután a menekülteket befogadó debreceni táborban. A felfordulást kihasználva mintegy 100 migráns kirontott az őrzött területről. A bevándorlók botokkal, kövekkel felfegyverkezve több órán keresztül a tábor melletti 471-es számú úton garázdálkodtak. A kirontó táborlakók romboltak, amit értek: botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat, illetve felgyújtották az út menti kukákat. A konfliktusban egy rendőr könnyebben megsérült, kővel dobták meg.

Információk szerint a kiváltó ok egy Korán volt, amiben kettőszáz euro lapult. Az erősebbik elvette a gyengébbiktől a Koránt, a kétszáz eurot zsebre gyűrte-majd a könyvet megtaposta. Ekkor tört ki a “parasztgyalázat”. Hogy aztán a tajtékzó csürhe miért Debrecenen töltötte ki a dühét?-az még földerítésre vár.

A debreceni migrációs táborban hétfő délután történt incidens miatt ideiglenesen lezárták a befogadóállomást. A táborlakók bemehetnek oda, de kifelé csak alapos indokkal engednek bárkit is. Az eddigi intézkedések a debrecenieket nem igazán nyugtatta meg. Félnek!

Érdemes elgondolkodni az események folyásán. Néhány nappal azt követően, hogy tiltakozó demonstráció volt Debrecenben a táborhely előtt, és a déli határvidéken “önkéntesek” portyáztak migránsokra vadászva-a migránsok “erőt mutattak”! (A kétszáz eurokkal a Koránban migránsok!) Akikben-meglehet-hamarosan a tesztoszteronok is tombolni kezdenek majd!

Keressünk-e összefüggéseket a történések között vagy sem?

Meglátásunk szerint nem kell keresni! Meglátásunk szerint egyenes összefüggések vannak a migránsáradat-migránsháborgás-belpolitika háromszögben. Tematizálva van a magyar belpolitika! Mindennél fontosabbá vált a migránshelyzet! Mindenki azzal foglalkozik. Mintha más egyéb gondunk nem lenne. Pedig van!

A migránsügy megoldható! Kerítés felhúzással, határőrizettel, a migránsok eltávolításával a kérdés-mint probléma-MEGSZŰNNE! És foglalkozhatnánk a mi közös problémáinkkal!

Ám amíg gondolkodásunkat a politikai elitünk akarata határozza meg, esélyünk sem lesz arra, hogy a VALÓDI PROBLÉMÁINKKAL foglalkozzunk! Hogy MEGTALÁLJUK MAGYARORSZÁG ELSIKKASZTÓIT, TÖNKRETEVŐINKET, ÉS TEGYÜNK VÉGRE ELLENÜK!

A MIGRÁNSPROBLÉMA FELTURBÓZÁSA EGY SZÁNDÉKOS FIGYELEMELTERELÉS!


https://balrad.wordpress.com/2015/06/30/koran-es-euro/

Mi is csődbe megyünk, ha így folytatjuk

Varga Mihály szerint a görög válság ránk vajmi kevéssé lesz hatással. A szakértő ezzel rövid távon egyetért, később azonban komoly következményekkel számolhatunk. „Aki azt állítja, hogy ezt be tudja árazni, az sokat gondol magáról” – fogalmazott Pogátsa Zoltán.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a mediterrán ország bankrendszerének állapota alig van összefüggésben a magyaréval, hazánkban ugyanis nincsenek jelen görög pénzintézetek, ellentétben például a bolgár vagy a szerb cégekkel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a devizapiacra és az állampapírok hozamára azért lehet hatása a krízisnek, ezek pedig a magyar gazdaság számára sem közömbösek.

A tárcavezető szerint az elmúlt hetekben az euró árfolyamát tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges államcsőd vagy a valutaövezetből történő kilépés hatását. Az állampapírpiacon azonban előfordulhat, hogy a befektetők most a perifériaországok kötvényei helyett más célpontokat keresnek. Így hozamemelkedésre, vagyis a finanszírozás drágulására lehet számítani, de Varga nem számol nagy kilengésekkel.
Nem a rövid távú hatás a fontos

Portálunk megkeresésére Pogátsa Zoltán közgazdász a görög csőd lehetséges következményeiről elmondta: egyetért azzal, hogy rövid távon csekély hatása lesz az eseményeknek, azonban hosszabb távon két nagyon komoly fejleménnyel számolnunk kell.

Az első az események gazdaságfilozófiai hatása lesz. A fő tanulság az, hogy ha egy ország kevesebbet áldoz az olyan növekedést indukáló alrendszerekre, mint az oktatás vagy a kutatás-fejlesztés, az összeomláshoz vezet. Vagyis a megszorítások politikájának véget kell vetni Európában. „Az a baj, hogy Magyarországon az oktatási rendszerből ugyanígy kivettük a pénzt” – hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette: ez a politika mindenképpen vissza fog ütni a jövőben, ha nem változtatnak rajta.

Átértékelődik az euróövezeti tagság

Pogátsa Zoltán szerint a görög csőd másik következménye az euróövezet átértékelődése lesz; felvetődik majd, hogy mennyire fontos egy országnak bekerülnie, vagy hogy milyen viszonyt érdemes ápolni az övezettel.

A szakértő rámutatott, hogy ez a kérdés eddig is aktuális volt Magyarországon. Amikor a Magyar Nemzeti Bank 2002-ben azt vizsgálta egy tanulmányában, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járna az euró bevezetése, még csak előnyöket láttak. Az elmúlt pár évben viszont ugyanezek a közgazdászok már jelentős hátrányokról is írtak.

Az eurózóna-tagságnak mára annak stabilitási része vált a legfontosabbá, vagyis mindazok a kritériumok, amelyeket egy országnak a „bebocsátásért” teljesítenie kell. Ha ezeket egy állam eléri, akkor már tulajdonképpen be sem kell vezetnie az eurót, hiszen anélkül is stabilnak tekintik. Ráadásul ha nem lép be, megmarad a lehetősége arra, hogy valutája leértékelésével serkentse a gazdaságát. „Iszonyatosan megnőtt annak a jelentősége, hogy egy ország képes legyen leértékelni fizetőeszközét” – tette hozzá a szakember.

Beláthatatlan következmények

A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy – Varga Mihály állításával szemben – ma képtelenség beárazni a görög válság aktuális eseményeit. A fő feltételezés az volt, hogy a felfordulás az állampapírhozamokra lesz hatással, vagyis hogy a spanyol és portugál kötvényárfolyamok megemelkednek. A görög választások előtt egy héttel vezették be azt a szabályt, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) ezeknek az országoknak a kötvényeiből is vásárolhat, így ha a piac felfelé nyomná a hozamokat, akkor az EKB majd lefelé korrigál. Mára azonban kiderült, hogy a kérdés sokkal komplexebb, a tőzsdemutatók és a devizaárfolyamok is teljesen máshogy mozogtak, mint az várható volt. „Ha valaki azt állítja, hogy ő ezt be tudja árazni, az túl sokat gondol magáról” – szögezte le Pogátsa Zoltán.
Egy kalap alá vesznek-e Görögországgal?

Arra a kérdésünkre, hogy a múlt héten elfogadott magyar költségvetést mennyire boríthatja fel a görög csőd, Pogátsa Zoltán elmondta: ez csak abban az esetben történhetne meg, ha elszállna a forint-euró árfolyam, azonban ennek kicsi az esélye.

Itt két lehetőség van: ha a befektetők egy kalap alá veszik Görögországot és Magyarországot, akkor gyengülhet a forint. Ez azonban nem valószínű, mert aligha vannak olyanok, akik szerint Magyarország olyan helyzetben van, mint az államcsőd szélén lévő Görögország. A másik lehetőség, hogy az euró árfolyama gyengül, ebben az esetben viszont a forint relatíve felértékelődne.

A közgazdász szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy mindezek nem is következnek be, ekkor pedig érdemben nem mozdul el egymáshoz képest az euró és a forint értéke. Hozzátette: ha Görögország visszatérne a saját valutájához, a drachma leértékelődne az euróhoz képest, így ha a forint árfolyama stabil marad, olcsóbb lesz a nyaralás Görögországban.

A nagy játékosoknak nem érné meg a csőd

A Portfolio.hu elemzője szerint ma egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök jól jöjjenek ki a válságból. A hitelezők érdeke, hogy bizonyítsák: a Sziriza útja nem járható, de legalábbis a költségei sokkal nagyobbak, mint az ortodox megoldásé. Az EU és az IMF felé nem érheti meg a csőd, mert az precedens lenne más országoknak.

Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban jelezte: egyetért a szerző megállapításaival, hiszen a tárgyalások lényegében nem gazdasági jellegűek voltak. „Az IMF ugyanis épp a saját kutatási anyagaiban ismerte el a görög és más eurózónás megszorítások kudarcát és káros voltát. Hogy mégis ezt erőltette, az arra utal, hogy a cél politikai volt” – tette hozzá.
(mno)

Bal-Rad komm: “… ma egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök jól jöjjenek ki a válságból… a cél politikai ….”

-Kb. itt lehet(ne) pontot tenni a dolgok végére! Ami mi is lehet?

Bukik a Syriza-buknak a görögök! Az összes következmény rájuk zúdul majd! Őket fogják PÉLDAKÉNT STATUÁLNI-SZÁMUNKRA! Számunkra pedig CSAK EGYETLEN tanulság lehetne: ÍGY NEM SZABAD AHOGY A GÖRÖGÖK CSINÁLJÁK-CSINÁLTÁK!

CSAK GYORSAN ÉS DRASZTIKUSAN!

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nettó 6 milliárd forint összértékben nyílt közbeszerzésen kíván személyautókat vásárolni.

Az ajánlatkérő új személygépjárművekre és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra tart igényt.
A főigazgatóság a beszerzés időtartamát 3 évben jelölte meg – amely azonban meghosszabbítható – a teljes összeget pedig hat részre bontotta.

Új Skoda Superb típusú személyautók a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság garázsában

Ajánlatot olyan cég tehet, amelynek az elmúlt három – lezárt – üzleti évből legalább kettőben pozitív volt a mérlege, az új személygépjármű-értékesítéséből származott nettó árbevétele pedig elérte a 120-300 millió forintot. Az ajánlatok beadási határideje augusztus 8.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 60, a kombinált jármű-, illetve környezetvédelmi jellemzők pedig 20-20 súlyszámmal szerepelnek az értékelésben.
(HVG)

Ausztria is kiléphet az Európai Unióból

Ausztriában aláírásgyűjtés van folyamatban egy petícióhoz, ami kezdeményezi, hogy az ország tartson népszavazást az uniós tagságról. A szervezők szerint Ausztria gazdasági helyzete jelentősen javulhat, ha kilépnének az Európai Unióból.

Inge Rauscher, a petíció elindítója szerint a kilépés nem csak gazdasági, de környezeti szempontból is kedvező lenne Ausztria számára. Rauscher szerint a gazdasági válságért Brüsszel a felelős, és most is egy újabb nagy válság van kialakulóban Brüsszel elhibázott gazdaságpolitikája miatt: míg korábban  kvótarendszer semmisített meg teljes iparágakat, most az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításával Brüsszel mintha szisztematikusan fel akarná számolni a hazai vállalkozásokat. A szankciók fenntartása miatt ugyanis tömegével szűnnek meg a vállalkozások, és az eddig relatív gazdasági jólétben létező Ausztriában is ugrásszerűen megnövekedhet a munkanélküliség.

“Többé nem vagyunk szuverén állam. A törvényeink 80%-át Brüsszel kényszeríti ránk. Úgy gondoljuk, Európa többé nem demokrácia, és a látszat ellenére az Európai Parlament sem rendelkezik törvényhozói hatalommal.”

A Rauscher által elindított civil mozgalom július 1-ig folytatja az aláírásgyűjtést; addig összesen százezer aláírást kell megszerezniük ahhoz, hogy a nemzetgyűlésnek szavaznia kelljen a referendum kiírásáról.

A kezdeményezés szervezői úgy számoltak, hogy amennyiben az ország megszabadul az európai bürokrácia terheitől, minden egyes osztrák család éves bevétele közel tízezer euróval nőne meg. Az utóbbi hónapokban készült közvélemény-kutatások szerint ráadásul az osztrák lakosság több mint harmada támogatja a kilépést, ami egy hozzánk képest fejlett nyugati ország esetében igen beszédes mutató.

http://hidfo.ru/2015/06/ausztria-is-kilephet-az-europai-uniobol/

2013-ban 962 millió euro hitel. 2014-ben 891 millió euro lett fölvéve! Most félmilliárdnak írtak alá Vargáék. Ezt is túl fogják “teljesíteni”! nyilván. Ezek szerint az utóbbi három évben közel 2,5 milliárd eurot vettek föl HITEL GYANÁNT!

Az Európai Beruházási Bank 500 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak.

Az EIB központi épülete Luxembourgban

A Nemzetgazdasági Minisztérium meghívója szerint a mintegy 157 milliárd forintnak megfelelő értékű hitelszerződést Baranyay László, az EIB alelnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá délután 3-kor.

Tavaly és tavalyelőtt is 750 millióra szerződtünk

Baranyay László egy áprilisi budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EIB 2014-ben 756 millió euró összegű új hitelszerződést írt alá magyarországi projektek finanszírozására, miközben a folyósítások elérték a 891 millió eurót.

A 2013-ban aláírt hitelszerződések összege 753 millió euró, a folyósításoké 962 millió euró volt. A folyósítások összege az elmúlt két évben meghaladta az aláírt hitelszerződésekét – ismertette akkor az alelnök.

Idén dupla hitelkeret jöhet

Megemlítette azt is, az EIB-nél arra számítanak, hogy az utóbbiak volumene az idén megduplázódik, a 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódus támogatásainak kiegészítő finanszírozására ugyanis 2015-ben kötik meg a szerződéseket.
(MTI)

A zsinagóga, ahol biztos nem fog hullani a vakolat

A kormány három milliárd forinttal támogatja Budapesten a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását, és az ott helyet kapó, úgynevezett “Együttélés Háza” projektet.

A Magyar Hírlap arról számol be, hogy a miniszterelnökségtől kapott tájékoztatás szerint a támogatási szerződést már aláírták, és kiutalták az első részletet. A kormány valamilyen okból kifolyólag úgy gondolja, hogy a mai állapotok közepette teljesen elfogadható, ha az adófizetők pénzéből milliárdokat költenek zsinagógák felújítására.

A Blikk eközben beszámol a EuroHope hét országra kiterjedő vizsgálatáról, ami szerint Magyarországon az egészségügy helyzete csapnivaló, hazánk nemzetközi viszonylatban több betegségcsoportban is vezeti a halálozási statisztikákat, és a kórházakban az eszközellátottság hiánya miatt fertőzésveszély van. A lap hivatkozik a KSH felmérésére, miszerint 2015 első negyedévében 15%-al többen hunytak el magyarországi kórházakban, mint 2014 azonos időszakában, valamint a Független Egészségügyi Szakszervezet felhívására, melynek hatására az egészségügyi dolgozók fotókat küldtek be munkakörülményeikről.

A baloldali sajtó hírveréséből úgy tűnik, nem voltak tisztában azzal, hogy a magyarországi kórházak többségében máig az van, ami a rendszerváltás előttről ottmaradt. Ezzel se a baloldali, se a jobboldali kormányok nem kezdtek semmit.

Úgy tűnik azonban, hogy ezekkel az állapotokkal a jelenlegi kormány sem mindig van tisztában: legalábbis elképesztő közönyösség kell ahhoz, hogy a szétrohadt, omladozó kórházak látványa mellett félrenézve valaki “zsinagógák szépítgetésére” (a baloldali sajtó így fogalmazza meg a támogatásról szóló “örömhírt”) utaljon ki háromezer millió forintot.

http://hidfo.ru/2015/06/a-zsinagogakban-biztos-nem-fog-hullani-a-vakolat/

Transznyisztria vár!-Jerevánban kifulladni látszik az “elektromajdan”!

Dnyesztermelléken várják az ukrán provokációt. Nyalókairály armadája már több mint négyezer katonát vonultatott fel a határ ukrán oldalán.

Tüzérségi ütegeket ástak be a kijevi junta csapatai, és páncélozott járművek és tankok garmadája van csővel Transznyisztria felé fordulva.

Mindeddig eléggé méltatlanul bántunk itt a Bal-Rad-on “Oroszország lágy alfelével” a Kaukázusi térség egyik fontos eseményével, a jereváni “elektromajdannal”!

Örményország fővárosában ugyanis már két hete tartanak a zavargások, az elektromos áram árának a kormány által tervezett emelése okán. A “demonstrálók” között tucatszám tűntek fel a kijevi felfordulások idején “közfőszereplő” majdanovcik, akik Donbasszban nem kívánnak fűbe harapni-de kiélhetik magukat Örményországban. Számukra kimondottankapóra jött, hogy Örményország egyetlen villanyáramot termelő erőműve orosz tulajdonban van. Így aztán bőszen hangoztathatták-idáig-az oroszellenes, és demokráciát követelő rigmusaikat. Mint Kijevben, a “régi szép időkben”!

Már vagy két hete tart(ott) a Jerevánban csak “elektromajdan” névre elkeresztelt fölforgatás, nem egy esetben komoly eseményekkel fenyegető jövővel. Ám az örmény kormány ígérete-miszerint fölülvizsgálják a tervezett áramáremelést-és a jereváni rendőrség más teljesen más természetű ígérete lecsillapította a hőbörgést.

A jereváni “elektromajdan” kemény magja eliszkolt a Bagramjana nevű központi sétálóutcából, ahol a táboruk volt.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/29/transznyisztria-var-jerevanban-kifulladni-latszik-az-elektromajdan/

A radikális atlantisták szerint bűn magyarnak lenni

Kocsis Máté pedig ma ismét olyan alpári és elfogadhatatlan dolgot tett, ami tökéletesen bizonyítja az alkalmatlanságát bármilyen vezetői tisztségre. Józsefváros polgármestere ma nemzeti színűre cserélte profilképét”.

Ez a mondat a Demokratikus Koalíció honlapján közölt elnökségi közleményben jelent meg. A közlemény eredeti témájával nem érdemes foglalkozni (az érdeklődők a linkre kattintva elolvashatják), mert az általuk népszerűsített csoportoknak éppen az a célja, hogy folyamatosan a figyelem középpontjában maradhassanak. Amit a Demokratikus Koalíció és a velük együttműködő liberális sajtóorgánumok folytatnak, az nyílt homoszexuális propaganda, és ennek megjelenítésében a továbbiakban negatív előjellel sem kívánunk közreműködni.

A radikális atlantista párt közleményének magyarságra vonatkozó része azonban fokozott aggodalomra ad okot. A DK elnöksége szerint “bármilyen vezetői tisztségre alkalmatlanságot” jelent és elfogadhatatlan, ha valaki a nemzeti színű zászlót jeleníti meg saját Facebook-profilján. A párt ezzel nem csak nemzeti jelképeinket gyalázza, de a magyar származást nyilvánítja “vezetői tisztségre alkalmatlannak” és “elfogadhatatlannak”, ami azt mutatja, hogy a Demokratikus Koalíció nagyon is érzékeny nem csak saját tagjai, hanem az állami tisztviselők származására vonatkozóan is. Esetükben ez nem egy egyedüli dolog; az általuk képviselt irányzat más képviselői is hasonlóan járnak el. Ukrajnában a másfél éve hatalomra jutott radikális atlantista kormány külföldieket nevezett ki a minisztériumok élére. Így lett egy amerikai állampolgár Ukrajna pénzügyminisztere, litván a gazdasági fejlesztési miniszter, grúz az egészségügyi miniszter. Odessza régió kormányzója szintén grúziai. Mindegyik kinevezés az ukrán nép nyílt megszégyenítése volt, mert azt az üzenetet közvetítette, hogy a kormány szerint az ukránok közül nincs senki, aki alkalmas lenne a pozíció betöltésére.

A Demokratikus Koalíció – a fent idézett elnökségi közleménye alapján – ugyanezt képviseli Magyarországon, és hátránynak tartja a magyar származást. A rasszista nyilatkozatot ráadásul egy olyan párt elnöksége tette, ami nyíltan képviseli az Európai Egyesült Államok megalapítását, vagyis leplezetlenül hirdeti a magyar államiság felszámolását.

A radikális atlantista párt elsődleges célja az Európai Egyesült Államok – amerikai mintára – felépítése, ami a tagállamok szuverenitásának teljes feladásával jár, azok ugyanis az EEÁ megalapítása esetén minden állami jogkört át kellene adjanak egy európai kormánynak. A DK ennek jegyében mindent elkövet az euro-atlanti integráció mélyítése érdekében. Valahányszor egy adott kérdés kapcsán intenzív vita bontakozik ki a magyar közéletben, a DK olyan megoldási javaslatot tesz, ami idegen hatóságok bevonásával jár. A párt ezzel azt a gondolkodásmódot akarja meghonosítani Magyarországon, ami elfogadhatónak és valós alternatívának tekinti Magyarország állami jogköreinek átadását egy idegen hatóság számára.

A DK tevékenysége a fentiek miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelent, teljességgel elfogadhatatlan, ahogy az is elfogadhatatlan, hogy Magyarországon egy politikai szervezet a magyarsággal szemben rasszista kijelentéseket tegyen.


http://hidfo.ru/2015/06/a-radikalis-atlantistak-szerint-bun-magyarnak-lenni/

Így keresnek többet, adóznak kevesebbet a szlovákok és a románok

Nem könnyű a magyar munkavállaló élete. Míg a bérünk alacsony, sokat adózunk, magas az áfa és társasági adó. Az összehasonlításokból rendre kiderül, hogy a magyar munkavállaló kerül a legtöbbe a munkáltatójának, és ő kapja majdnem legkevesebb pénzt az adott bruttó fizetéséből.

Bár sokan tartanak attól, hogy a bevándorlók elveszik a munkájukat, azért Magyarország korántsem olyan csábító munkakörnyezet, mint hinnénk. Itt kerül a legtöbbe egy munkavállaló egy munkáltatónak, itt a legmagasabb az áfa, és az egyéb adónemek is igen megnövelik a költségeinket. Magyarország a szomszéd államok, Görögország, Oroszország, Ukrajna, valamennyi volt jugoszláv utódállam, valamint a Baltikum államainak és Albániának összehasonlításában nem mutat könnyű megélhetési lehetőségeket.

Munkabér

Ha 500 eurós bruttó (azaz 156 ezer forint körüli) átlagfizetéssel számolnánk, a kelet-európai és balkáni országok közül majdnem mi vinnénk haza a legkevesebbet – derül ki a MAZARS Adótanácsadó cég adataiból. Egyedül Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaság munkavállalói kapnak kézhez még nálunk is kevesebbet, az ő zsebükben körülbelül 300 euró, azaz 94 ezer forint marad havonta. A magyarok az 500 euróból csak 327 eurót, 102 ezer forintot látnak havonta.

http://infogr.am/ado-2077461740900

Minimálbér

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint míg az unió legmagasabb összegű minimálbére (Luxemburgban) majdnem bruttó 600 ezer forint, addig nálunk ez az összeg 105 ezer forint. Az adatokból kiderül az is, hogy az átlagminimálbér az EU-ban 250 ezer forint körül van. A huszonkét vizsgált ország közül Magyarország az utolsók közt kullog, csak Csehországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér. A legjobban a Benelux Államok lakosai járnak, Luxemburgban 1923, Belgiumban és Hollandiában pedig 1502 euró a havi minimálbér összege. Ez azt jelenti, hogy 500 ezer forint körüli a legrosszabb fizetés, amit hazavihetnek.

http://infogr.am/szja-234137243585

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig az egyes országok minimálbérét a vásárlóerő paritáson (egyenértékűségen) keresztül vizsgálta, azaz úgy, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, hiszen a különböző országokban eltérőek az árak. Az adatok szerint Magyarországon vásárlóerő paritáson 2,58 dollár volt a nettó minimálbér óránként 2013-ban, ettől csak az észt, a chilei, a lett és a mexikói adat maradt el. Az utolsó helyen álló mexikói bérek mindössze egy dollárt értek el óránként. A több mint 720 forintos magyar minimális órabérrel 115 ezer forintos havi fizetés adódik heti 40 óra munkával és négy héttel számolva.

ÁFA és társasági adó

Az áfakulcs régiós átlaga 21 százalék, Magyarország régiós viszonylatban és az EU-s országok között is a legmagasabb, 27 százalékos áfakulccsal továbbra is fölényesen vezeti a felmérésben szereplő országok mezőnyét. A legalacsonyabb adókulcsot a volt Jugoszlávia utódállamaiban találjuk (Bosznia-Hercegovina: 17 százalék).

http://infogr.am/afa_tao-879790679

A társasági adó kulcsa Görögországban a legmagasabb, 26 százalék, rögtön a nyomában van Ausztria 25 százalékkal. A legalacsonyabb társasági adó Montenegróban van, ott 9 százalékos. Magyarországon sávos a társasági adókulcs, 10 és 19 százalék közötti. A kisebb adókulcs egy társaság 500 millió forintot meg nem haladó adóalapjára érvényes.
(penzcentrum)