Kiderült, mi lett volna a Krím-félsziget sorsa

Az Egyesült Államok haditengerészeti központot épít Ukrajnában, ami elkészülte után tervezési és műveleti központként funkcionál majd az Ukrajnában tartott hadgyakorlatok során – derült ki az amerikai haditengerészet által kiadott közleményből.

Az Egyesült Államok megkezdte egy új tengeri műveleti központ építését az Ocsakov haditengerészeti bázisnál – áll az amerikai haditengerészet hétfőn kiadott közleményében. A közleményből kiderül, hogy a “Seabees” műszaki zászlóalj július 25-én tartotta a nyitóünnepséget az Ocsakov Haditengerészeti Központban. Április óta tartózkodnak Ukrajnában, azóta sikerült aláírni a szerződéseket és lezárult az engedélyeztetési folyamat, valamint a projekthez szükséges egyéb logisztikai feladatokat bonyolítottak le.

Az új haditengerészeti központ egyike annak a három projektnek, amit Ocsakovnál megvalósítanak. A közleményben deklaráltan az áll, hogy a jövőben innen fogják irányítani az Ukrajnában zajló amerikai haditengerészeti gyakorlatokat.

A közlemény szerint az építés alatt álló központ működtetése stratégiai jelentőségű, az állandó amerikai jelenlét hozzájárul Ukrajna és Európa biztonságához.

Korábban a nyugati sajtóban következetesen összeesküvés-elméletnek neveztek minden ezzel kapcsolatos értesülést.

Már évekkel ezelőtt köztudott volt, hogy a NATO az ukrán kormány 2014-es elmozdításával többek közt a Krím-félszigeten található haditengerészeti létesítményeket akarta megkaparintani, hogy ezzel állandósítsa jelenlétét a Fekete-tengeren és nyomást gyakoroljon Oroszországra. A nyugati sajtóorgánumok azonban éveken át tagadták, hogy a NATO haditengerészeti központot akar működtetni Ukrajnában, és minden ettől eltérő értesülést orosz propagandának neveztek.

Ez a tagadás-kampány utólag szándékos dezinformációnak bizonyult, mivel ezek az “összeesküvés-elméletnek” bélyegzett “történetek” tényleg valósággá váltak: az Egyesült Államok immár nyíltan arra használja Ukrajnát, hogy rajta keresztül állandó jelenlétet építsen ki a Fekete-tengeren.

A Krím-félsziget 2014. március 16-án tartott függetlenségi népszavazást, melynek eredménye szerint a többségi orosz lakosság döntést hozott arról, hogy a Krím újra csatlakozzon Oroszországhoz. A NATO-tagállamok és -partnerországok nem fogadták el a népszavazás eredményeit.

http://www.hidfo.ru/2017/08/kiderult-mi-lett-volna-a-krim-felsziget-sorsa/

Amerikai cégek lépnek a szankciókkal kiszorított európai cégek helyére

Az Európai Unió újabb szankciókat hozott Oroszország ellen, hogy ezzel megfeleljen az Egyesült Államok elvárásainak. Az orosz piacról kiszoruló európai cégek helyét amerikai vállalatok veszik át.

Egy orosz politikai szakértő szerint elsősorban az amerikai cégek fogják kihasználni az Európai Unió újabb szankcióiból adódó piaci lehetőségeket; a Siemens távozhat az orosz piacról, de az amerikai vállalatok gyorsan betöltik az így keletkező piaci űrt.

Pénteken az Európai Unió újabb szankciókat hozott Moszkva ellen, azzal kapcsolatban, hogy a német cég Krím-félszigetre értékesített gázturbinái sértik a korábbi szankciókat. Az EU további három orosz állampolgárt, köztük az orosz energiaügyi minisztérium két tisztviselőjét, emellett a tranzakcióban érintett három vállalatot vette fel szankciós listára.

Alekszej Muhin szerint a Siemens nem is akarja elhagyni az orosz piacot, pontosan amiatt, mert a helyét könnyen átveszik a piaci riválisok.

“A Siemens éles közleményeket tett különböző irányokba, hogy minden oldalról enyhítse a rá nehezedő nyomást. […] Látható, hogy nem akarják elveszíteni az orosz piacot. Ez egy a vállalat számára különösen fontos piac, és attól tartok, távozás esetén a Siemens könnyen behelyettesíthető amerikai vállalatokkal. Szégyentelenül betöltenék a piaci űrt, amit az Európai Unió a szankciókkal létrehoz” – mondta.

A szakértő elmondása szerint az amerikai és orosz vállalatok már tárgyalásokat folytatnak ezen a téren a lehetséges együttműködésről.”

“Ők (az USA) már most együttműködnek velünk. Érdekes ellentmondás, hogy az ‘agresszív’ Oroszországgal együttműködő amerikai cégek nem kell kemény büntetéssel számoljanak.”

Július közepén nyilvánosságra jutott, hogy a Siemens, Németország vezető elektrotechnikai cége gázturbinákat értékesített Oroszországban, melyeket később a Krím-félszigeten helyeztek használatba. Az értékesítés több közvetítőn keresztül történt. Miután kitudódott, a vállalat később saját belső vizsgálatot indított a történtek kapcsán, és azzal védekezett, hogy az általa gyártott gázturbinákat illegálisan, a tudtuk nélkül adták el Oroszországnak.

http://www.hidfo.ru/2017/08/amerikai-cegek-lepnek-a-szankciokkal-kiszoritott-europai-cegek-helyere/

Lengyelország készen áll bevándorlókat befogadni

Lengyelország készen áll bevándorlókat befogadni európai országokból, de elutasítja az EU migráns-kvótáját és nem fogadja be a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsokat – mondta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

“Lengyelország tárt karokkal fogadja a bevándorlókat. Az elmúlt évben 1267000 vízumot adtunk ki ukránoknak, ennek fele munkavállalási engedélyt kapott. Nyitottak vagyunk a migrációra nem csak Ukrajnából, de Belorussziából és más országokból is. A közel-keleti és afrikai migránsokra vonatkozó kötelező elosztási kvótában viszont nem veszünk részt. Nem hajtjuk végre az Európai Unió 2015 szeptemberében hozott döntését” – mondta.

2015 szeptemberében az EU tagállamai elfogadtak egy “szolidaritási tervet”, amely szerint a Görögország és Olaszország által az EU területére engedett migránsok közül 160 ezret szétosztanának a tagállamok közt. Lengyelországban az akkori kormánypárt elfogadta a migránskvótát, ennek részeként első körben 6200 szíriai migránst kellett volna befogadjanak.

A szabadkőművesség támogatja Európa elárasztását bevándorlókkal

A migránsok beengedése azonban teljesen átrajzolta az ország politikai térképét; a válság közepette kormányra jutott a Jog és Igazságosság párt, ami a választások után azonnal kihátrált a korábbi kormány által tett vállalásokból.

A külügyminiszter az interjú során kifejtette, hogy az EU migránskvótája alapjaiban sérti az uniós szerződéseket. “A migráció az adott tagállam politikájához tartozik. A migrációs folyamatot a tagállam kell szabályozza, a munkaerőpiactól és az adott ország demográfiájától függően. Ha egy országnak munkaerőhiány miatt szüksége van bevándorlókra, akkor megnyitja a munkaerőpiacot külföldiek számára. Lengyelország a munkaerőigény és a demográfia mentén irányítja a migrációs folyamatot” – tette hozzá.

Annak ellenére, hogy a varsói kormány egy év alatt több mint egymillió bevándorlót engedett az országba, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, amiért nem fogadta be az EU által Lengyelországnak szánt hatezer szíriai migránst.

http://www.hidfo.ru/2017/08/lengyelorszag-keszen-all-bevandorlokat-befogadni/