2016. január 21., csütörtök

Tegnap óta tart a fölfordulás Moldova fővárosában, Kisinyovban.

A gazdasági bajokba és sikkasztásokba “MAJDNEM” belebukott atlantista kormányt (és a hatalmat) a hasonszőrű államfő egy gyors átszervezéssel akarta megoldani.
parl
Kézenfekvőnek tűnt, hogy az ország bajait egy olyan új kormány próbálja meg menedzselni, amelyet a parlament választ meg. Igen ám, de ahhoz előbb parlamenti választásokat kellett volna tartani. De azon meg oroszbarát pártok-a Szocialista Párt, A “Mi Pártunk”, valamint a “Méltóság és Igazság Pártja” nevű formációk lettek volna az esélyesek. Elkerülendő a biztos atlantista buktát, tegnap este a lemondott csaló miniszterelnök helyére Nicolae Timofti elnök nagy titokban kinevezte a Demokrata Párt által jelölt, de a parlament által visszadobott Pavla Filipet kormányfőnek. (Három atlantista jelölt is volt a pixisben, de egyik személyében sem tudtak megegyezni. Ezt követően lépte meg a cseles kinevezési trükköt az elnök.) Alá is írta a kinevezési okmányt. Így lett miniszterelnök a legtöbb támogatót maga mögött tudó Filip. 57 képviselő adta rá a voksát a 101-ből.
Lett erre tegnap ramazuri. Tüntetők rohamozták meg a parlament épületét, akiket rohamrendőrök szorítottak onnan ki. Dacára a kemény hidegnek, éjszaka sátrakat állított párszáz demonstráló a kisinyovi parlament előtt, és nem tágítottak. A tegnap összetűzéseknek 15 sérültje lett.
Ma aztán napközben ismét folytatódtak a maffiózó oligarchának mondott, nyugatbérenc Pavla Filip személye, és cseles kinevezése miatti tüntetések.
http://www.balrad.com/2016/01/21/forrong-a-fagyos-kisinyov/

Radikális iszlamista mozgalmak földvásárlást kezdtek Európában

A Corriere della Sera olasz napilap beszámol arról, hogy egy radikális iszlamista csoport több hektár földet vásárolt Boszniában, ami kiindulópontja lehet egy európai dzsihád megkezdésének.
A lap értesülései szerint a csoport Szaúd-Arábiából és Katarból kapott anyagi támogatást felhasználva kezdett földvásárlást, és jelenleg mintegy kétezer szalafista és vahhabita él a megvásárolt területeken. A beszámoló szerint az olasz hatóságok tisztában vannak a kialakult helyzettel, és fokozott biztonsági kockázatként kezelik ezt a tendenciát. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a horvát média már két évvel ezelőtt beszámolt ehhez hasonló földvásárlásokról, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy Németország megváltoztassa a “nyitott ajtó” politikát, és ennek a közönynek a következményei lángba boríthatják Európát. Nagyobb egybefüggő területek felvásárlását Bosznia északnyugati részéről jelentették (Bihac kanton területén), néhány száz méterre a horvát határtól. Az iszlamisták a boszniai Huszein Bosnic irányítása alatt szerveződnek csoportokba, és a lap jelentése szerint ő a dzsihádisták elsődleges toborzója Európában.
Bosnic korábban Svédországban, Ausztriában, Szlovéniában és Olaszországban tevékenykedett. Decemberben Olaszország hétévi börtönbüntetésre ítélte az országban folytatott toborzó tevékenységért. A felvásárolt területek most lehetőséget biztosítanak a dzsihádisták számára, hogy belépjenek a schengeni övezetbe. Emellett továbbra is nagyszámú fegyverkészlet található ezen a területen elszórtan, ami a volt Jugoszláviában lezajlott háborúból maradt vissza. A DWN szerint a radikális iszlamista szervezetek ezektől a területektől azt remélik, hogy a háborúból visszamaradt fegyverkészleteket felkutathatják, és felhasználhatják Európába tervezett terrortámadásokhoz.
Az olasz lap eközben annak veszélyeire hívta fel a figyelmet, hogy ezeken a felvásárolt területeken nem csak terrorista kiképzőtáborok működhetnek, de párhuzamos társadalmak alakulhatnak ki, ahol a saría törvénykezés lesz érvényben, és az adott ország hatóságai ezekben az egybefüggő tömbökben erőszakkal sem lesznek képesek kikényszeríteni az európai ország törvényeinek betartását. A földvásárlások megkezdése ennél fogva nem csak biztonsági kockázatot jelent egész Európa számára, hanem annak lehetőségét hordozza, hogy ugyanez a tevékenység – földvásárlás és párhuzamos társadalmak szervezése – az Európai Unió tagállamainak területén is megkezdődhet.


http://www.hidfo.ru/2016/01/radikalis-iszlamista-mozgalmak-foldvasarlast-kezdtek-europaban/

Izrael egy terrorszervezet támogatásával fenyegeti a világ országait

Izrael védelmi minisztere, Moshe Ya’alon a Tel-Aviv központú Nemzeti Biztonságvédelmi Kutatóközpont konferenciáján kijelentette: “Ha Szíriában választani kell a Daesh és Irán között, a Daesht választom. Nincsenek olyan kapacitásaik, mint Iránnak.”
A védelmi miniszter szerint amennyiben Szíria elbukik, Izrael számára “egy iráni proxy-államnál elfogadhatóbb lenne, ha Szíria területeit a Daesh (Iszlám Állam) irányítaná”. A kijelentésben az izraeli álláspontra vonatkozóan tartalmi újdonság nincsen. Izrael a Szíria déli területén operáló iszlám terrorista csoportok kiképzésében aktívan vett részt a 2013-14 időszakban, biztosította ezen csoportok szabad mozgását a Golán területén, és sebesültjeik ellátására mobil katonakórházakat telepített a határkörzetbe. Az orosz beavatkozás óta azonban a zsidó állam ezeket a támogatásokat fokozatosan leépítette. A védelmi miniszter kijelentése rámutat arra, hogy az USA-Izrael közötti biztonsági együttműködés eddigi szintje az iráni embargó nemzetközi feloldását ellensúlyozó újabb amerikai szankciófenyegetések ellenére már nem elég biztosíték Tel-Avivnak. Ugyanígy az Oroszországi Föderációval kötött védelmi jellegű egyezmények sem jelentenek többé elég garanciát saját expanzív jellegű területi biztonságpolitikájának érvényesítésére. Ezek szerint a megállapodások ellenére valami végérvényesen megváltozott a térségben, ami Izrael geopolitikai érdekérvényesítő képességét nagyban csökkenti. Ez a változás olyan, két egyidejű okozó által előidézett helyzet, amelyben a zsidó állam manőverezési képessége középtávon nagymértékben leszűkül, és az izraeli vezetés ezt csendben feldolgozni nem képes, mert a regionális környezetet illetően olyan lépésekre kényszerül, amelyek súlyos politikai támadási felületeket nyitnak a nemzetközi közösség tagjai részéről Tel-Avivval szemben.
Az első ok, hogy a térségben az egypólusú világrend strukturális súlypontját érintő lényegi változást történt, mert az USA erőcentrumának feltétlen regionális hegemóniája megbomlott. Az eddig Washington közvetlen szövetségi kötelekébe tagozódó Jordánia az Oroszországi Föderációval közös műveleti központot állított fel területén a szíriai terrorcsoportok elleni harc hatékonyságának növelésére. Ezzel a fegyveres iszlám-extremista szervezetek Szíria déli részén végzett tevékenységének biztosítását Szaúd-Arábia felől egy Jordánián keresztül haladó utánpótlási útvonallal támogató mechanizmus kerül teljes felszámolásra. Ez a hidegháborús időszak hagyományos amerikai-jordániai katonai és szakszolgálati kooperációjának leépülésével jár, és Jordánia új szövetségi iránykeresése az USA eddig szorosan kontrollált regionális érdekszférájának fellazulását vetíti előre. A jemeni hadszíntérrel együtt, ahol a stratégiai erőviszonyait tekintve a Szaúd-Arábia vezette koalíció vereségre van ítélve, egy az egész Arab-félszigetet érintő határozott irányú elmozdulás látható az unipoláris világrend washingtoni hegemóniája alól egy többpólusú rendszerben való gyakorlati gondolkodás felé.
Ez az eddigi izraeli regionális érdekérvényesítési szupremáciát biztosító egypólusú rend végleges felbomlását jelzi.
Ezzel a folyamattal az izraeli vezetés teljesen tisztában van, ezért egy másik frontot nyitott, amely lehetőséget nyújtott volna az érdekérvényesítési képesség megőrzésére. Ez az egységes kurd államalakulat kialakítása lett volna egy az észak-iraki, erőforrásokban gazdag területek és a szíriai kurdok lakta övezet folytatólagos egybekapcsolódása révén. Tel-Aviv így remélte egy ellenőrzése alatt álló, az un. síita tengelybe beékelődő és Iránra közvetlenül területileg is nyomást gyakorolni képes autonóm kurd enklávé önálló államként való létrejöttét. Ez az (báb)állam nyomásgyakorló kapacitását, melyre garancia lenne az Izrael által évtizedek óta támogatott nagy létszámú kurd fegyveres alakulatok potenciálja, teljes mértékben képes lenne kifejteni az általa elfoglalt tengelyen. Egyetlen feltétellel, ha a kurd államalakulat teljesen önálló, a környező országokra való ráutaltság nélküli gazdasági keretek között valósul meg. Ennek egyetlen lehetséges módja pedig a Földközi-tengerre való önálló kijutás, amely nem fog teljesülni, mert ebben a török, a szír, az iráni és az orosz diplomácia között teljes érdekegyezés van. Ennek az érdekegyezésnek tulajdonítható a Latakia tengerparti sáv északi részének lebiztosításáért folytatott harc, amelyben a Szu-24 orosz vadászgép lelövésének incidense az egymás szándékaira irányuló politikai bizalmatlanságból következett be. Ez azt jelenti, hogy a török vezetés nem lehetett biztos abban, hogy az orosz-izraeli védelmi megállapodások után az orosz vezetés saját kontroll alatti próbálkozásban nem engedi esetlegesen kijutni a szíriai YPG kurd csapatokat a Mediterráneum partjára. Ez nem következett be, a Szíriában beavatkozó orosz légierő január eleje óta a Latakia északi részén fekvő frontvonalon segíti súlyozottan a Szíriai Arab Hadsereg előrenyomulását a partszakasztól egyre beljebb Idlib tartomány felé keletre, míg az Aleppótól északra fekvő Afrin régióban lévő kurd YPG csapatoknak támogatást nem nyújt. Ugyanebben a folyamatban jelzésértékű az is, hogy a törökországi kurd többségű körzetekben a török kormányerők által indított nagyszabású biztonsági hadművelet ellen tiltakozó akadémikus petícióhoz a világ számos országának egyetemeiről több ezer neves nemzetközileg elismert oktató csatlakozott, de az Oroszországi Föderáció területén található intézmények egyetlen tagja sem szerepel az aláírók között.
Ez alapján mérte fel az izraeli vezetés azt a tendenciát, hogy ez a második háttérfront elbukni látszik, és így érdekérvényesítő dominanciaképességének biztosítása kérdésessé válik a térségben.
Az izraeli védelmi miniszter kijelentése ezért az arrogancia iskolapéldája, mert a zsidó állam vezetése az érdekérvényesítő képesség megőrzésére tett tárgyalásos kísérletek helyett egy nyilvános kirohanást intéz a nemzetközi közösség ellen, az ENSZ által elítélt terrorszervezet burkolt támogatásával fenyegetve a világ országait.


http://www.hidfo.ru/2016/01/izrael-egy-terrorszervezet-tamogatasaval-fenyegeti-a-vilag-orszagait/

Tegnap folytatódott Damaszkusz déli külvárosaiból a “Jaish al-Islam” nevű bűnbanda vezérének-Zahran Alloushnak-a kinyuvasztása miatt félbeszakadt latorevakuáció.

Mintegy 4000 dzsihadista pribék hagyhatta el bántatlanul-büntetlenül, jókedvűen bűntetteik színhelyét Al-Kadam, Al-Aswad és Yarmouk kerületekből.
Raqqába települtek át a “Dzshabhat en Nusra” és az ISIS bandatagok az ENSZ szervezésében és felügyelete mellett.
Ugyancsak tegnap mintegy ötszáz-korábban elmenekült-szír család tért vissza Damaszkuszba.
Aleppo tartomány légterében a szír légierő szorgoskodott, a martalócok pedig a földön Aran, Aula, Al-Bab, Tadef, Dayr-Hafir és Berlehin környékén emiatt pusztultak mint a legyek. Bustan al-Basha falunál a “százat egy csapásra” akció volt. Al-Balat falu, valamint Al-Dar Mahat és Al-Safira városok dzsihadistái is megizzadtak tegnap. Őket a kormányerők földi csapatai szurtyongatták meg.
Homsz tartományban főként az ISIS férgek sínylették meg a kormányhadsereg offenzíváját. Taniet-Rashid és Mahassa El Kariateyn térségéből sokukat szólította magához Allah.
Deir ez Zor középső és keleti városrészeiben egyáltalán nem volt életbiztosítás a martalóclét. Ayyash és El Hamidiya Bazaar kerületekben kimondottan rossz ómen volt banditának lenni. Hasakah városrészben viszont forgandó volt a hadiszerencse. Az ottani állóháborúban a kormányerők is sok embert vesztettek. Tizenkét kormánykatona elestét jelentették a kerületből. Kb. ugyanannyi lator pusztulhatott el.
Szíria északkeleti csücskében, az iraki határr menti Al-Hasaka területén az orosz felderítés komoly földi munkálatokra figyelt fel, egy régen fölhagyott légibázis területén. (Ebben a térségben a kurdok az “urak”, akiket az USA apanázsol.)
kurdy
Kiderült, hogy a repülőtér rendbetételén ügyködnek, amit az amerikaiak rendeltek meg saját használatra. A dologról a damaszkuszi kormánynak nem volt tudomása, a munkálatokra pedig végképp nem adta áldását. Hogy Szíria szuverenitása…? Még mit nem! Amerikai érdek, oszt’ jónapot!
http://www.balrad.com/2016/01/21/sziria-41/

ESTI MESE (2016. Németország)

Hosszú út után nagy nehezen megérkezett Muhammad migráns, az állomás mellett
guggolt, és szotyit köpködött a csorba fogai között a járdára.
Ekkor hirtelen megjelent egy angyal.
- A szocialista-liberális angyal vagyok és azért jöttem, hogy teljesítsem három kívánságodat.
Muhammad alig tudott szóhoz jutni a meglepetéstől. de kipróbálta, hogy igaz-e, amit hallott.
-Nézd, milyen rossz fogaim vannak. Szeretném, ha meglenne az összes, és hibátlanul.
Még be sem tudta fejezni a mondanivalóját, azonnal érvénybe lépett a menekülteket védő és megsegítő törvény, ami kimondja az ingyenes szociális ellátást, és Muhammadnak máris gyönyörű hófehér fogsora lett, ami úgy csillogott, akár egy hollywoodi filmsztáré.
Erre Muhammad azt mondja: - Vágyakozom a négy feleségem és a 15 gyermekem után, valamint a szüleim és testvéreim után is, valamint a feleségeim szülei és testvérei után is... Szeretném, ha mind együtt laknánk egy szép nagy luxus villában és legyen
rengeteg pénzünk.
Még el sem mondta Muhammad és máris egy gyönyörű villában találta magát.
Körülötte az összes rokonai mind boldogan és gazdagon.
Az asztalon egy kivonatot talált, amely a bevándorlók családjainak egyesítési jogairól szólt, valamint a segélyezésekről, és tele volt banki csekkekkel és a pénzhez való jutás magyarázataival, valamint a külföldiek segélyezési javainak megszerzési menetével. A ház teljesen be volt bútorozva és teljes elektromos gépekkel való felszereltségű volt. ami megfelelt annak a törvénynek, amely előírja az idegen bevándorlók háztartási segélyezéseit.
Muhammad annyira boldog volt, hogy nem is tudta, mit is kérjen harmadiknak a tündértől.
Végül megszólalt: - Szeretnék én is egy igazi német lenni és nem kizárólag csak állampolgárként. Szeretnék én is szőke, kék szemű lenni, mint az igazi németek, és a nevem ne Muhammad legyen, hanem Fritz Schultz.
Még be sem fejezte a mondatot, máris ott találta magát az állomáson, guggolva és a szotyolát köpködve a foghíjas szájával.
Elképedve kérdezte meg a tündért: -Mi történt?!
A tündér ezt válaszolta: -Nem szégyelli magát, Schultz úr?! Itt guggol és az államtól várja a segítséget?!
Nem kaphat segélyt, egyedül kell megoldania a jövőjére nézve minden anyagi gondját!
Szedje össze magát és menjen el dolgozni minél hamarabb! 
Így hogyan tudjuk segíteni a szerencsétlen migránsokat, ha maguk nem dolgoznak?

300 ezer magyar fiatal kallódik itthon

Az OECD jelentése szerint minden hatodik 15-29 év közötti fiatal kallódik a régióban.
Az OECD legfrissebb beszámolója alapján minden hatodik 15 és 29 év közötti fiatal kallódik a régión belül, azaz se nem tanulnak, se nem dolgoznak.
Magyarország az ifjúsági munkanélküliséget és iskola elhagyási hajlandóságot tekintve az OECD országok 16,5 százalékos átlaga felett van hajszálnyival, de az európai uniós országokat tekintve már sereghajtók vagyunk. Nálunk a 15 és 29 közötti életkorú korosztály 16, 4 százaléka van olyan helyzetben, hogy sem oktatási intézmény diákja, hallgatója, sem alkalmazotti jogviszonyban nincs munkáltatóval.
Az Európai Unió országai közül Görögországban és Olaszországban van ez a korcsoport a legrosszabb helyzetben 26,7 és 26,2 százalékkal. Őket követi Spanyolország 20,7 és Írország 18,1 százalékkal. Magyarország így az ötödik legrosszabb helyen van ifjúsági munkanélküliségben az Unió országai közül.
oecd_160120
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2015. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9,849 millió fő volt. A 2011. évi népszámlálási adatokat tekintve a 15-19 éves korosztályba 593 534 fő esik, a 20-24 évesbe 618 235, míg a 15-29 összesített korcsoportba 1,823 millió fiatal tartozik.
Az OECD számaival összevetve tehát ebből a közel kétmillió fiatalból 298 983 fő nem jár sem iskolába, sem munkába. Ez Magyarország népességének mintegy 3 százaléka.
Az OECD adatbázisa alapján, Magyarországon a 15-19 éves fiatalok arányában enyhe javulás volt tapasztalható 2005 és 2012 között, majd 2013-ban újra megugrott 5,95 százalékra a csellengő fiatalok százalékpontos aránya. Ennek a 2013-as megugrásnak valószínűsíthető oka többek között, hogy 2012. szeptember 1-jével leszállították a tankötelezettségi korhatárt 16 évre itthon, így a korai iskolaelhagyás aránya jelentősen emelkedett.
A 20-24 életkori intervallumba tartozó fiatalok körében 2007-től 2013-ig folyamatosan romlott azoknak az aránya, akik kallódnak a nagyvilágban munka és oktatási intézmény nélkül. Az akkori 16, 91 százalékhoz képest 2013-ra 26,07-re szökött az érintett fiatalok aránya.
Az egész korosztályt tekintve 15-től 29 éves korig, 2008-tól folyamatosan emelkedett a munkanélküli fiatalok száma. A mostani jelentés szerint a 2014-es adatokat tekintve úgy látszik jelentős javulás tapasztalható, ugyanis 16,4 százalékra csökkent ez az arány az előző évi 20,48 százalékhoz képest.
Ennek a csökkenésnek a hátterében állhat az utóbbi években tapasztalt felgyorsult kivándorlási hullám is a fiatok körében. A 2015-ös Demográfiai Portré szerint 2013-ban a 18-40 éves korcsoport mintegy egyharmada mondta, hogy hosszabb-rövidebb időre tervez külföldön tanulni, illetve munkát vállalni. Ebből 12 százalék komolyan fontolgatta a külföldre kivándorlást, ami szám szerint közel 370 ezer főt jelent a fenti korcsoportban.
Fontos hozzátenni, hogy ebben a korosztályban vannak azok, akik leginkább élni tudnak a külföldi tanulási lehetőségekkel és idegennyelv-tudás birtokában is vannak, így ennek tudatában a kallódó fiatalok 2014-es hazai csökkenése már kevésbé meglepő. Valószínűsíthető az is, hogy a külföldön tanuló fiatalok már nem is feltétlenül lépnek majd be a végzést követően a hazai munkaerő-piacra, amennyiben továbbra is jelentős marad a szakadék a hazai és a nyugat-európai bérek között.
inaktifj_20160120
(mfor)

Meotisi mocsarak

11219377_982591131754091_6645680439363893606_n

Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje morje], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Kézai Simon: 4. §. Hunor és Magor a meotisi ingoványok közzé költöznek.