A német rendőrség mostantól mindenkinek rálát a teljes magánéletére

A német parlament rekord sebességgel elfogadott egy új törvényt, ami lehetővé teszi, hogy a rendőrség ún. trójai programok használatával megfigyelje a felhasználók levelezését, mielőtt még az üzenet titkosításra és elküldésre kerülne. Emellett az internetkapcsolattal rendelkező okoseszközökbe is belenézhetnek.

Az elfogadott új törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség államilag engedélyezett módon trójai programokat telepítsen a felhasználók számítógépeire és okoseszközeire, ezzel lehetővé téve a titkosított levelezést biztosító programok – pl. WhastApp – titkosításának megkerülését. A nyomozóhatóságok így még az előtt kapnak meg minden elküldött személyes üzenetet, hogy az titkosításra és elküldésre kerülne, emellett hozzáférést kapnak az emberek számítógépein, tabletjein, okosteleonjain tárolt személyes képekhez, videókhoz, üzenetekhez, illetve minden más, az eszközön tárolt személyes adathoz is.

A Der Spiegel beszámolójából kiderült, hogy a Bundestag rekord gyorsasággal, második olvasatra fogadta el a törvényt. A kormánykoalíció tagjai, a CDU/CSU és a szociáldemokraták egyaránt túlnyomó többséggel támogatták az intézkedést – elmondásuk szerint ez egyszerűbbé teszi a bűnözők bíróság elé állítását. Az intézkedést a Zöldpárt és a Die Linke tagjai ellenezték.

Az új törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség távolról, pusztán internetkapcsolaton keresztül átkutasson bármilyen okoseszközt, és másolatot készítsen az azon talált adatokról.

A sajtóbeszámolók szerint az államilag támogatott malware használata nem korlátozódik a terrorizmussal kapcsolatba hozható esetekre.

Az új szabályozást támogató képviselők azzal indokolták a radikális intézkedést, hogy a bűnözők rendszerint titkosított csatornákon kommunikálnak egymással. Thomas de Maiziere belügyminiszter a Rheinische Postnak nyilatkozva szintén azt mondta, hogy a titkosított kommunikációt lehetővé tévő alkalmazások nem válhatnak a bűnözők biztonságos menedékévé.

A Die Linke tagja, Jan Korte ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az államilag szponzorált hekkelés sokkal rosszabb, mint egy nagy malware-támadás, mert ma már az emberek többségének teljes magánélete mobileszközökön van eltárolva, beleértve személyes fotókat, kontaktokat, SMS- és email-üzeneteket, valamint a fizikai helyváltoztatásukkal kapcsolatos összes adatot.

Ulf Buermeyer, a Handelsblattnak nyilatkozó bíró szerint „Azok, akik a számítógépeket és okostelefonokat megfigyelik, a mikrofont is aktiválni tudják és hozzáférnek a teljes adatállományhoz, ezáltal mindent megtudhatnak a célszemélyről.”

A Zöldpárt tagjai ráadásul arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvényt erővel vitték keresztül rekord idő alatt, a képviselőknek arra sem lehetett ideje, hogy átolvassák a teljes tervezetet, vagy arról tartalmas vitát folytassanak.

Maga a módosítás egy nagy dokumentum-csomag része volt, ami általánosságban véve a bűnügyi törvények módosítását tartalmazta.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nemet-rendorseg-mostantol-mindenkinek-ralat-a-teljes-maganeletere/

Elfogadta az országgyűlés a politikai reklámplakátok kihelyezésének szigorításá

Rendkívüli ülésen elfogadta az Országgyűlés a településkép védelméről szóló törvény módosítását, ami szigorítja a politikai reklámok kihelyezésének feltételeit.

Pénteken az Országgyűlés egy rendkívüli ülésen 123 „igen” és 68 „nem” szavazattal elfogadta a településkép védelméről szóló törvény módosításának javaslatát, ami új feltételekhez köti a politikai tartalmú reklámplakátok kihelyezését. A módosítás elfogadására igennel a Fidesz-KDNP tagjai, nemmel az MSZP-Jobbik-LMP-DK tagjai szavaztak.

Az új szabályozás szerint már csak július 15-ig kihelyezhetőek azok a politikai tartalmú plakátok, melyekre a felek korábban szerződést kötöttek. A politikai tartalmú reklámplakátok kihelyezésére vonatkozó szerződéseket a szerződő felek át kell adják az érintett hatóságoknak, ami a kihelyezett plakátokat két napon belül el is távolíttathatja, ha a szerződésátadás nem teljesül.

Az új szabályozás bevezetéséről azt követően döntött a kormány, miután a Népszava olyan információkat hozott nyilvánosságra, mely szerint egy külföldi kötődésű milliárdos nyomott áron adott bérbe plakátfelületeket egy ellenzéki pártnak.

Kezdeményezői szerint a módosítás célja, hogy megakadályozza a pártok közti verseny torzítását azáltal, hogy a hirdetési felületek tulajdonosai piaci ár alatt adjanak bérbe hirdetési felületeket az általuk favorizált pártoknak.

Korábban több liberális sajtóorgánum, többek közt az Index.hu is élesen kritizálta és a nyugati demokráciával összeegyeztethetetlennek nevezte az olyan politikai rendszert, melyben jól körvonalazhatóan egy-egy oligarchához köthetőek a médiafelületek és politikai pártok.

http://www.hidfo.ru/2017/06/elfogadta-az-orszaggyules-a-politikai-reklamplakatok-kihelyezesenek-szigoritasat/

A német titkosszolgálatok éveken át lehallgatták az amerikaiakat

A Bundesnachrichtendienst (BND) német szövetségi hírszerző szolgálat éveken át lehallgatta az amerikai külügyminisztériumot, pénzügyminisztériumot, és az elnöki hivatalt – derült ki a Der Spiegel által megszerzett dokumentumokból.

Évekkel ezelőtt komoly gondot okozott az Obama-adminisztrációnak, amikor az NSA egy alkalmazottja, Edward Snowden nyilvánosságra hozta a globális megfigyelési programra vonatkozó adatokat, valamint az is kiderült, hogy az NSA lehallgatja a német kancellár telefonját. Belföldön a német titkosszolgálatokba vetett bizalmat is nagy mértékben lerontotta, hogy később kiderült: az amerikai titkosszolgálatok az ő felhasználásukkal figyeltek meg több mint nyolcvanezer európai célpontot, köztük európai vezető politikusokat, nagyvállalatok vezetőit.

A Der Spiegel beszámolójában most azt írja, hogy nem csak az amerikaiak használták eszközként a német titkosszolgálatokat, de a BND is lehallgatta az amerikaiakat. A cikk – hazai szemszögből nézve – arcmentést próbál csinálni a német külföldi hírszerzés számára, és azt írja, a BND egészen a külügyminisztériumig, pénzügyminisztériumig, sőt, a Fehér Házig felmenően le tudta hallgatni az amerikai partnereket.

A Der Spiegel cikke szerint a lehallgatás 1998 és 2006 közt zajlott, ám arról nem ír, hogy 2006 után is lehallgatták-e az amerikaiakat. Márpedig ez lenne a legfontosabb vonatkozás, hiszen Angela Merkel 2005-ben lett először kancellár, és sokan egyszerűen CIA-ügynöknek tartják Merkelt, hiszen vezetése idején semmilyen következménye nem lett annak, hogy az amerikaiak lehallgatták a német vezetőket.

Kecskével közösülést nézett Angela Merkel

2006 előtt viszont – a Spiegel szerint – a BND még megengedhette magának, hogy megfigyelje az amerikai védelmi apparátust. E szerint a BND információkat szerzett a Lockheed Martin működéséről, de behatolt a légierő, a haditengerészet és a DIA rendszereibe is. A BND-nek emellett hozzáférése volt a NASA, és számos, az USA területén működő nem-kormányzati szervezet belső adataihoz, emellett lehallgatták a Nemzetközi Valutaalap és az Arab Liga washingtoni irodáját is.

A német lap azonban nem részletezi, hogy a BND hőskorszaka 2006 után is kitartott-e, vagy Angela Merkel kancellárrá emelkedése idején már elfordították a német titkosszolgálatok figyelmét az amerikai célpontok felől. A kiszivárogtatás – ami érdekes módon nem amerikai, hanem német sajtóorgánum részéről történt – hazai szemszögből egyszerű arcmentésnek tűnik, amerikai nézőpontból azonban egy olyan ügy, ami alkalmassá válhat diplomáciai nyomásgyakorlásra a Trump-adminisztráció kezében.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nemet-titkosszolgalatok-eveken-at-lehallgattak-az-amerikaiakat/

Közeleg a kriptolufi kipukkadása?

A héten már mi is alaposan körüljártuk a Bitcoin témát, ahol kitértünk annak kockázataira, előnyeire, illetve arra, hogy egyre többen egyenesen a 17.századi holland tulipánmánia modern megfelelőjeként tekintenek a szuperpénzre az elképesztően gyors árfolyamemelkedés miatt. Most az alapblogon a Fizikus, aki már évek óta foglalkozik a témával, hasonló felütésből írt egy érdekes bejegyzést arról, hogy vajon mi állhat az extrém árfolyamemelkedések mögött.

2014 nyarán az Ethereum projekt megvalósítására közösségi finanszírozásban gyűjtöttek forrást. Akkor 35-36 centért lehetett elővásárlásban étert venni (erre a lehetőségre amúgy akkoriban felhívtuk az Alapblog olvasóinak a figyelmét). Az éter ára jelenleg 360 dollár, vagyis aki akkor vett és kibírta, hogy eddig ne adjon el, az most ezerszeres nyerőnek örülhet. Az ezer még százalékban is durva, nem hogy így. (Update: az éter a cikk megírása óta némi korrekcióba kezdett.)

Brutális áremelkedésen van túl a többi kriptoeszköz is. A régebbiek közül a bitcoin ára egy év alatt ötszöröződött, a litecoin tízszereződött. De nem maradtak le az újabb kiadású kriptopénzek sem, a zcash fél év alatt tízszereződött, az éter klasszik pedig ezalatt húszszorosára emelkedett. Mi ez az őrület és meddig tart?

A jelenlegi helyzet több független tényező egymást erősítő hatására, azok szuperpozíciójaként alakult ki. Ha megnézzük a tradicionális befektetések piacát, akkor azt láthatjuk, hogy a legtöbb tőzsdeindex immár nyolc éve gyakorlatilag töretlenül emelkedik, és ma már bizony elég magas az értékeltségük. A kötvények hozama nagyon alacsony, néhol egyenesen negatív. Nekem személy szerint ezeken az árakon már nincs kifejezetten kedvem túl sokat vásárolni sem részvényekből, sem kötvényekből, és valószínűleg sokan mások is így vannak ezzel. Citadella kolléga is arról ír, hogy az elkövetkező tíz évben a passzív befektetéseken várhatóan nem lesz hozam. De akkor mit kellene venni?

Itt jönnek képbe alternatívaként a kriptoeszközök. Sokan ugyan nem értik pontosan, hogy micsodák, de már csak azért is megveszik, mert egyre többet hallani ezekről és olvastak róluk valami érdekeset az újságban. Segíti a dolgukat, hogy egyre könnyebben elérhetőek és használhatóak. Helyét kereső megtakarítás pedig van bőven a rendszerben (többek között a jegybanki pénznyomtatásnak köszönhetően).

Amellett azonban, hogy ezeknek az egzotikus eszközöknek aktuálisan divatjuk van, még ráadásul hasznos találmánynak is számítanak, van értelmük. Az internetet eddig csak adat továbbítására használtuk, értéket közvetlenül nem tudtunk továbbítani rajta. A bitcoinnal azonban ez megváltozott. Az interneten keresztül egymásnak közvetlenül továbbítható értékes eszközök azonban nem feltétlenül csak pénzszerűek lehetnek, mint a bitcoin. Hanem hasonlíthatnak inkább részvényekre, vagyis reprezentálhatnak akár üzletrészt is. Erre példa egy programhiba miatt tavaly bebukott The DOA nevű cég, de jelenleg minden napra jut ilyen "részvénykibocsátás", úgynevezett ICO (initial coin offering), ami a tradicionális részvények világában az IPO-nak (initial public offering) felel meg. Ezzel pedig a projektek finanszírozása sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá válik, de ez a potenciális felhasználási lehetőségeknek csak egy szűk köre.

Az Ethereum okos szerződései pedig lehetővé teszik számunka, hogy a különböző fajta kriptoeszközöket manipulálhatatlan és önmagukat végrehajtó okos szerződések segítségével cserélgessük közvetítő nélkül, közvetlenül egymás között, az előzetesen megállapodott feltételrendszer betartásával. És ismét elmondható, hogy ez a potenciális felhasználási lehetőségeknek csak egy szűk köre.

Az Ethereum hasznosságát ráadásul kezdi felismerni az üzleti szféra is. Február végén alakult meg az Enterprise Ethereum Alliance (EEA), melyet harminc vállalat hozott létre, azonban azóta további cégek csatlakoztak hozzájuk. A névsor impozáns és a gazdaság számos szektora képviselteti magát benne: Microsoft, Intel, Credit Suisse, J.P. Morgan, Toyota, BP, Deloitte, csak hogy néhányat említsek közülük. Céljuk az Ethereum üzleti felhasználásának elősegítése olyan decentralizált alkalmazások kifejlesztésével, melyeket a vállalatok használni tudnak.

Közben viszont számos kockázat is jelen van a kriptoeszközök piacán. A bitcoin blokkméret vitája továbbra sincs megoldva, aminek következtében a bitcoin tranzakciók rendkívül drágák vagy szélsőséges esetben akár nem is teljesülnek. A közösségben a vita ráadásul a közeljövőben könnyen odáig fajulhat, hogy a bitcoin blokklánca elágazik (forkol). Ezután pedig két, egymással versengő bitcoin fog létezni. Egy ilyen esemény biztosan nem növelné a bitcoinba vagy a kriptoeszközökbe vetett bizalmat, és várhatóan árfolyamesést okozna.

Másrészt az Ethereum sem érett még a tömeges felhasználásra. Ugyan a rendszer nem érte el a jelen állapotában való működésének korlátait, de már közel van hozzá. Ha holnaptól hirtelen az egész világ okos szerződéseket szeretne futtatni, azt bizony most még egyáltalán nem tudná kiszolgálni - nagyon nem. A technológia még kiforratlan. Tervek vannak, folynak a fejlesztések, de még nagyon-nagyon hosszú munka van hátra, és a kimenetel is rejt magában bizonytalanságot.

Ettől függetlenül minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a kriptoeszközök mögött álló technológia, a blokklánc valóban hatalmas jelentőségű találmány. Ugyanakkor azt még nem tudjuk pontosan, hogy mire fogjuk használni. Az 1990-es években az internet pont ilyen volt. Szinte szükségszerű, hogy egy ilyen innováció piaci buborékot okozzon. Hiszen vitathatatlanul jelentőségteljes, várhatóan hatalmas hatása lesz a mindennapjainkra, ugyanakkor ez a tény már viszonylag rövid idő (néhány év) alatt tudatosul az emberiség számára. Jóval gyorsabban, mint amennyi idő alatt az ehhez kapcsolódó fejlesztések eljuthatnának egy érettebb állapotba.

Mindebből pedig az következik, hogy a találmány jelentőségének felismerése, vagyis a tantusz leesése után rengeteg pénz akar áramlani az új technológiával kapcsolatos eszközökbe felhajtva az árakat, miközben akkor az még nem igazán látszik, hogy a kriptovilágon belül pontosan minek van értelme és jövője. De vesznek mindent, aminek köze van hozzá, még ha nyilvánvaló badarság is. Ekkor jelennek meg azok a lehúzós projektek is, amik magukat ambíciózus vállalkozásoknak álcázzák, de amiket valójában csibészek irányítanak. ICO-kból finanszírozzák magukat, és a technológia népszerűségét meglovagolva a naiv befektetők pénzére utaznak. Ezt már láttuk egyszer a dotkom lufiban és meggyőződésem, hogy a kriptoeszközök piacán is éppen egy ilyen fázisban vagyunk. Egyre szélesebb körben esik le az a bizonyos tantusz, egymást taposva vesznek válogatás nélkül mindent, és jelennek meg sorban olyan projektek is, amelyek megtérülése erősen kérdéses. Alakul a kriptolufi.

Arról azonban szokás szerint fogalmam sincs, hogy pontosan hol tartunk a buborékfújásban. Még tarthat akár nagyon sokáig, vagy holnap kezdődhet egy hatalmas és hosszadalmas korrekció. Azzal kapcsolatban azonban elég magabiztos véleményem van, hogy a kriptoeszközök piaci kapitalizációja öt vagy tíz év múlva jóval magasabb lesz a mostaninál, még ha időközben lesz is benne egy vagy több újabb mélypont, és átalakul az összetétele.

(www.superposition.hu)