Védelmi miniszter: “a nagyhatalmak hagyjanak ki minket a konfrontációból”

Anatol Salaru, Moldova védelmi minisztere pénteken felszólította a NATO-t és Oroszországot, hogy hagyják ki Moldovát a két nagyhatalom közt készülő összeütközésből.

Salaru mai parlamenti felszólalásában azt mondta,

“a NATO és Oroszország ne itt rendezze a nézeteltéréseit. Semleges és békés ország vagyunk, nem akarunk két tűz közé kerülni.”

Moldova az utóbbi két év során újra kezdett konfliktus-zónává válni, de korábban is ez a régió volt a két nagyhatalom közti frontvonal egyik szakasza. 1992-ben Oroszország békefenntartó misszióval vetett véget a Transznisztria függetlenedését követő fegyveres konfliktusnak. 1994 óta pedig Moldova szorosan együttműködik a NATO-val annak partnerségi programjainak keretén belül.

A nyugat-európai szakértőket azonban egy merőben más szemszögből is foglalkoztatja a NATO és Oroszország ütközése. Áprilisban a WAZ német napilap geopolitikai szakértők kijelentéseit idézve azt írta; a NATO és Oroszország látványos érdekérvényesítése Kelet-Európában oda vezethet, hogy ezek az országok elkezdenek teljes mértékben befelé fordulni. A szakértők szerint a NATO haderő-összpontosítása, és a látványos orosz érdekérvényesítés oda vezet, hogy a kelet-európai régióban a közvélemény a nyugati és keleti tömböt egyaránt el fogja utasítani, és többségi támogatáshoz jutnak a teljes izolációra törekvő politikai irányzatok – ez azonban a NATO további bővítése elé is akadályt állít.

http://www.hidfo.ru/2016/06/vedelmi-miniszter-a-nagyhatalmak-hagyjanak-ki-minket-a-konfrontaciobol/

Évszázadok óta ugyanaz a néhány dinasztia irányítja Európát

Néhány gazdag család tulajdonában van az európai gyáripar nagy része, és ezeknek a családoknak a tagjai évszázadok óta nagy befolyással bírnak a társadalomban. A közhiedelemmel ellentétben ez a “folytonosság” nem főként a keleti társadalmak sajátossága: Európában máig dinasztiák irányítják a gazdaságot.

Michael Hartmann, a Darmstadt Egyetem professzorának elmondása szerint száz német nagyvállalatból negyvennyolc olyan tulajdonos kezében van, akinek az elődei szintén ugyanezt a családi vállalkozást tulajdonolták, vagy ugyanezen iparágban bírtak kiemelkedő piaci részesedéssel. A szakértő a Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során kifejti, hogy Németországban ez egy általános jelenség: gazdag emberek kis csoportja továbbadja leszármazottainak a teljes családi vagyont, – egyes dinasztiák egészen a XVII. századig visszavezethetőek, és ahogy évszázadokkal ezelőtt, ma is kemény kézzel irányítják ugyanazt a vállalatbirodalmat.

A professzor elmondása szerint kiemelkedő példa erre a BMW és a VW vállalatok, melyek számos generációra visszamenően ugyanazon családok tulajdonában állnak. Ezek a gazdag családok évszázadokkal ezelőtt is magasan álltak a társadalmi ranglétrán, ahogyan ma is ők alkotják az ország gazdag kisebbségét, miközben az általuk uralt iparág terén egész Európában felvásárolják piaci vetélytársaikat.

Hartmann szerint ez a jelenség arra vezethető vissza, hogy a német gazdaság kevésbé összpontosít a pénzügyi szektorra, ehelyett a gyáripar áll a középpontjában, ahol hagyományosan erősebbek a családi tradíciók. “A világ leggazdagabb embereinek viszonylatában Németország harmadik helyen áll, az Egyesült Államok és Kína után: 67 milliárdos él itt több mint öt milliárd euró vagyonnal. Japánban 13 ilyen milliárdos él, az Egyesült Királyságban 33, Franciaországban 23” – mondta.

Bár a közhiedelem szerint Kínában és Oroszországban mindent oligarchák irányítanak, és ez kifejezetten az adott társadalomra jellemző jelenség, a kínai és orosz oligarchák az 1990-es években szerezték vagyonuk nagy részét. Németországban azonban évszázadok óta ugyanazok a családok tartják kezükben a gazdaság egy-egy ágazatát; családi vállalatbirodalmaikat továbbörökítik a leszármazottaikra, tehát ezek az emberek nem politikai kapcsolatoknak köszönhetően jutottak tekintélyes vagyonhoz, hanem szüleiktől megörökölték azt.

Hartmann kifejti, hogy mivel Németországban a családi vállalkozásokat köztisztelet övezi, és ennek a jelenségnek évszázadokra visszamenőleg nagy hagyománya van, az adórendszer is a családi vállalatbirodalmaknak kedvez. Ez komoly bevételkiesést okoz az állami költségvetés számára, hiszen a továbbörökített vagy családon belül elajándékozott vagyonnak 90%-a nincs megadóztatva. Így a jelenleg érvényben lévő szabályozásból gyakorlatilag egyenesen következik, hogy aki gazdag, annak a leszármazottai is gazdagok legyenek.


http://www.hidfo.ru/2016/06/evszazadok-ota-ugyanaz-a-nehany-dinasztia-iranyitja-europat/

Szabadon grasszálnának tankjaikkal a jenkik, – Közép-Európában is

MTI: “Amerikai tábornok: megfontolandó egy európai “katonai schengeni övezet” létrehozása”

“Tovább kellene fejleszteni a NATO-egységek Európán belüli mozgásképességét, ezért megfontolandó egy “katonai schengeni övezet” létrehozása – jelentette ki Frederick Benjamin Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka pénteken Varsóban.

A tábornok az Anakonda-16 lengyelországi NATO-hadgyakorlat záróünnepségén beszélt erről, amelyet a varsói Nemzetvédelmi Akadémián tartottak Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter részvételével.

Hodges szerint a rendszerváltás utáni legnagyobb lengyelországi hadgyakorlat bebizonyította, hogy lényegében megvalósultak a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó megállapodásai. Mindazonáltal szükség van arra, hogy tovább növeljék a szövetséges egységek Európán belüli mozgáslehetőségeit, valamint az együttműködési képességeket, hogy “a szövetséges egységek ugyanolyan ütemben tudjanak helyet változtatni, mint amilyenben a növekvő fenyegetéseket észleljük” – mondta a tábornok. Ennek érdekében meg lehetne fontolni “egy katonai schengeni övezet” létrehozását – javasolta, utalva a Németországban állomásozó amerikai csapatok határátlépésének nehézségeire.

Kilátásba helyezte a jövő évben egy, a lengyelországihoz hasonló nagyszabású NATO-hadgyakorlat megszervezését a Fekete-tenger térségében.” (Már a közép-európaiak felhasználásával kerítenék körbe Oroszországot. – Miért is van Déja vu érzésünk? – a szerk.)

“Antoni Macierewicz beszédében a hadgyakorlat védelmi jellegét hangsúlyozta. “A NATO a szabadságot, az emberi jogokat védi, ezt a célt szolgálta az Anakonda-16 is” – mondta”. (És nem esett fejére a mennyezet, ekkora szemérmetlen hazugság után… – a szerk.)

“A szárazföldi, légi és tengeri NATO-hadgyakorlaton hét gyakorlótéren mintegy 31 ezer szövetséges katona gyakorlatozott, köztük magyarok is.

Az Anakonda-hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelországban. Az idei – mely az eddigi legnagyobb volt – közvetlenül megelőzte a július elején esedékes varsói NATO-csúcstalálkozót, és első alkalommal volt hangsúlyosan szövetségi jellege.

A hadgyakorlaton első ízben részt vettek az önkéntesekből álló lengyel területvédelmi egységek is. Macierewicz áprilisban hagyta jóvá azt a koncepciót, melynek alapján Lengyelország védelmi struktúráiba a mintegy 35 ezer főt számláló területvédelmi erőt is bevonják. Ezeket az alakulatokat elsősorban a kelet-lengyelországi vajdaságokban hozzák létre.”

Ezeknek a többnyire fiatal önkénteseknek a hazaszeretetükre apellálva, s a régi nagy Lengyel-litván birodalomra való hivatkozással azt mesélik be, hogy Oroszország a fő ellenségük. Pedig Amerika az, aki ágyútölteléknek használná fel őket, a már régóta tervezett Oroszország elleni hadjáratában.

És ezt tenné az egész közép-európai fiatalsággal is, ha a többi ország vezetői hagynák. De eddig még csak a lengyelek álltak kötélnek. “Amerika a NATO örve alatt elkezdené ismét a hódítást kelet felé Európában, ha már a náciknak nem jött össze a ‘Drang nach Osten’, talán most sikerül elfoglalni Oroszországot, s megsemisíteni az orosz államiságot.” – gondolják a jenkik ostobán.

És ezt a piszkos munkát persze megint az európaiakkal akarnák elvégeztetni, csak a hódításból adódó profitot fölözné le az amerikai nagytőke. Ahogyan ez már régóta szokása. Népeket uszítva egymásra, hisz’ a háború a legjobb üzlet.

Ám Oroszországot még soha senki nem foglalta el. És most sem fogja.

Szabad Riport – MTI

Amerika átvette Európa helyét az orosz piacon

Miután az Egyesült Államok rávette Európát, hogy szankciókat hozzon Oroszország ellen, az amerikai cégek előretörtek az orosz piacon, és átvették az európaiak helyét. Washingtont vakon követve Európa vezetői átadták egyik legfontosabb külpiacunkat az amerikaiaknak.

Miközben az Európai Unió tagállamai és Oroszország közti kereskedelem több mint 100 milliárd euróval csökkent a kereskedelmi háború kezdete óta, az Amerikai Egyesült Államok a volt szovjet országokkal is versengve Oroszország 5. legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő – áll a Bloomberg hírügynökség beszámolójában.

“Mióta a nyugati szankciók érvényben vannak Oroszország ellen, az elmúlt két évben az Egyesült Államok megelőzte Törökországot, Japánt, Lengyelországot és Dél-Koreát, ezáltal Oroszország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, a volt Szovjetunió országain kívül.”

A Bloomberg jelentéséből kiderül, hogy miközben az Európai Unió szankciókat tart érvényben Oroszország ellen, a vezető amerikai vállalatok, mint a Boeing Co., a Cargill Inc. és Yum! Brands Inc. hatalmas befektetéseket visznek Oroszországba, és hosszú távon fokozzák jelenlétüket az orosz piacon.

A lap részletes adatokat közöl erre vonatkozóan: az Európai Unió és Oroszország közti kereskedelmi forgalom 100 milliárd euróval csökkent a szankciók bevezetése óta, a Boeing viszont képző és kutatóközpontot nyitott Oroszországban, melynek avatóünnepségén Arkagyij Dvorkovics orosz kormányfő-helyettes, és John Tefft amerikai nagykövet is részt vett. A Chicago központú vállalat 7,4 milliárd dollár értékű üzletet kötött Oroszországgal, melynek részeként 20 747-8 utasszállító repülőgépet ad el a Volga-Dnyepr Csoportnak. A vállalat az amerikai kongresszus felhatalmazását is megkapta ahhoz, hogy orosz rakétahajtóműveket vegyen az amerikai műholdak fellövéséhez, egy a Lockheed Martinnal közösen létrehozott befektetés részeként.

A lap rámutat, hogy az európai élelmiszeripari vállalatok orosz piacról való kiszorulásával is amerikai cégek jártak jól; a piaci vetélytársak önként kivonulásával a Cargill mezőgazdasági óriás és a Yum! étterem-hálózat fokozta piaci jelenlétét Oroszországban. A Cargill – a szankciók ellenére – márciusban jelentette be, hogy takarmánytermesztést és vetőmaggyártást kezd Dél-Oroszországban, amit szintén az európai piaci ellenfelek eltűnése tett lehetővé. A Yum! eközben 200 új éttermet nyitott országszerte, és 27%-kal fokozta bevételeit. A Mc’Donalds tavaly megnyitotta 500. éttermét Oroszországban, és 2016-ban 60 újabb étterem nyitását tervezi, miközben a Burger King hasonló terjeszkedésre készül.

Európa vezető politikusai szerint Oroszországra próbálunk nyomást gyakorolni a szankciókkal, de valójában az Amerikai Egyesült Államok vív Európa ellen kereskedelmi háborút, – amelyben az Európai Unió nem tanúsít ellenállást, ehelyett önként feladta egy külpiacát, az amerikaiak javára.

http://www.hidfo.ru/2016/06/amerika-atvette-europa-helyet-az-orosz-piacon/

A kínai elnök Szerbiában – 5 ezer rendőr vigyáz rá

Több mint 30 év után látogat Szerbiába kínai államfő

Belgrád, 2016. június 17., péntek (MTI) – Ötezer rendőr és több tucat mesterlövész biztosítja Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken kezdődő háromnapos szerbiai látogatását, amelyet történelmi diplomáciai eseménynek minősítettek a nyugat-balkáni országban, kínai államfő ugyanis több mint harminc éve nem járt Szerbiában.

Peking szerint a Szerbiával való együttműködés a közép- és kelet-európai országokkal való kapcsolat gerincét képezi, az ország jó földrajzi fekvése ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy innen kiindulva több más országgal is felvehesse a kapcsolatot. Kína a Nyugat-Balkánon megerősített pozíciójából nyithatna gazdaságilag a legkönnyebben Európa más országai felé.

Tomislav Nikolic szerb elnök a találkozótól azt várja, hogy megerősítse az eddig is jó és számos területet érintő kétoldalú kapcsolatokat. A szerb államfő kiemelte: Szerbia stratégiai célja az európai integráció, viszont a Kínával és az Oroszországgal ápolt kapcsolatokat sem fogja elhanyagolni.

A háromnapos látogatás alatt a bejelentések szerint a kínai és a szerb fél 24 megállapodást ír alá. Hszi Csin-ping Belgrádban a vezető politikusokkal való találkozók mellett felavatja Konfuciusz szobrát, valamint ellátogat Szerbia egyetlen acélműjébe, amelyet áprilisban vásárolt meg a kínai HBIS (Hebei Iron and Steel) 46 millió euróért.

Kína korábban több más jelentős befektetést is tett Szerbiában, 2014 decemberében adták át a kínai befektetésből épített második Duna-hidat Belgrádban, illetve akkor írta alá Szerbia, Magyarország és Kína a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításáról szóló megállapodást.

Új lendületet vehet a kínai-KKE együttműködés előmozdítása

Peking, 2016.06.17. – CRI – Kína és Közép- és Kelet-Európa társadalmi rendszere, kultúrája és értékrendje eltér egymástól, de a két fél a jó kapcsolatok fejlesztése alapján tovább mélyíti az együttműködést, és jelentős eredményeket tudnak felmutatni, írja a Zsenmin Zsipao (Renminribao) című kínai napilap.

2012 áprilisában Kína és a KKE-országok vezetői Varsóban találkoztak, és az ezt követő nyilatkozatban barátságosnak és hagyományosnak nevezték a Kína és a KKE-országok viszonyát. A két fél közötti kapcsolat fontos része a Kína és Európa közötti kapcsolatoknak, áll a dokumentumban. A vezetők hosszú távú stratégiai szempontból fejlesztik a két fél közötti kapcsolatokat, és a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján építik a baráti partnerséget.

A Kína és a KKE-országok közötti együttműködés tovább mélyül, ami mindkét fél állampolgárainak kedvező, olvasható a lap cikkében. (SzRTI: Ezt bizonyítja Xi Jinping elnök belgrádi látogatása is.)

CRI – MTI – SzRTI

A brit kilépéssel megdől a szankciós politika egyik fő támasza

Az Egyesült Királyság Európai Unióból kilépésével sor kerülhet azoknak a kereskedelmi korlátozásoknak az eltörlésére, melyeket Washington nyomására hozott az EU Oroszország ellen.

A transzatlanti kapcsolatok alakulását vizsgáló Bertelsmann Foundation szakértője, Stefani Weiss szerint a brit kilépéssel egy olyan ország távozna az Európai Unióból, amely az Oroszország elleni szankciók fenntartásának legerősebb támasza volt. A belgiumi RTBF televíziónak nyilatkozva a szakértő kifejti, hogy a britek távozásával azok az országok kerülnek majd túlsúlyba, melyek a szankciók eltörlését akarják. Jelenleg ugyanis főként a balti országok, Svédország és az Egyesült Királyság támogatja megkérdőjelezhetetlenül az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, – ha ebből a hármasból kiesnek a britek, Svédország egymagában áll majd a szankciós politika mellett, mert a balti országok nem képviselnek olyan erőt, ami érdemi hatást gyakorolna az EU külpolitikájára.

Weiss kifejtette, hogy az Európai Unió számos országa csak kényszerűségből támogatja a szankciók fenntartását, miközben Franciaország, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Ciprus és Magyarország képviselői Németországban lobbiznak a szankciók eltörléséért. Ausztria szintén az Oroszországgal fennálló kapcsolatok normalizálására törekszik.

Az Európai Unió részéről a teljes gazdasági szektorok elleni szankciókat 2016. július 31-ig hosszabbították meg. Oroszország tavaly júniusban 2016. augusztus 5-ig hosszabbította meg a válaszlépésként hozott élelmiszeripari embargót.

http://www.hidfo.ru/2016/06/a-brit-kilepessel-megdol-a-szankcios-politika-egyik-fo-tamasza/

A fejlett Nyugat kalapáccsal üldözné a hackereket

Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke szerint a NATO nem rendelkezik olyan kibervédelmi stratégiával, ami elrettentő erőt jelentene idegen hatalmak számára.

A politikus a New York Times-nak nyilatkozva azt mondta, az észak-atlanti szövetség nem rendelkezik valós kibervédelmi stratégiával, ami elrettentő erővel bírna és kezdeményező erőt jelentene más hatalmakkal szemben; azon kívül, hogy a szervezet “védett” számítógépes hálózatai elzárva működnek, a NATO-országok kibervédelmi infrastruktúrája alkalmatlan arra, hogy egy külső hatalom részéről kezdődő esetleges támadást elhárítson,

a kezdeményezés lehetősége pedig fel sem merülne ilyen helyzetben.

Az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a NATO-országok vezetői hosszú évek óta vitatkoznak arról, hogy ezzel a problémával kezdeni kellene valamit, valós megoldás továbbra sem született. Ilves szerint a helyzet annyira súlyos, hogy egyelőre nincsenek is komoly tervezetek, melyek lehetőséget teremtenének arra, hogy a NATO nagyhatalmi tényezőként jelenjen meg a kibertérben.

Az interjú során Ilves kijelenti, hogy az észak-atlanti szövetség számára nem adottak a feltételek ahhoz, hogy egy esetleges kibertámadás esetén agresszív eszközökkel választ adjanak a külső fenyegetésre.

A hét folyamán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetség úgy döntött, hivatalosan is hadszíntérré nyilvánítja a kiberteret. A nyugati hatalom azonban olyannyira alárendelt helyzetben van a kiberhadviselés terén, hogy az amerikaiak – más eszköz híján – konvencionális fegyverekkel akarnak válaszolni a kémműholdjaik feltörésére.

Adam Schiff, az amerikai kongresszus hírszerzési bizottságának tagja kedden kijelentette, hogy az amerikai hadsereg fegyverekkel fog válaszolni olyan esetekben, ha külföldi hackerek feltörik az ország egy kémműholdját. Ez a kijelentés jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés húzóerejének gondolt Amerikai Egyesült Államok gyakorlatilag teljesen védtelen más nagyhatalmak kiber-haderejével szemben, emiatt – más eszköz híján – fizikai csapással akarnának harcolni a hackerek ellen.

http://www.hidfo.ru/2016/06/a-fejlett-nyugat-kalapaccsal-uldozne-a-hackereket/