– Elemzés a német belpolitikai helyzetről –
Tovább éleződik Németországban a belpolitikai helyzet az államilag támogatott muszlim térhódítás miatt.
A bátrabb sajtóorgánumok egyre nyíltabban mondjak ki a véleményüket a muszlimok térhódításáról – miszerint ezek egész Németországot akarják!
A politikai rendszer elég nagy bajban van, mert a választók közül már kevesen hisznek nekik, holott még mindig az a tendencia, hogy elmennek választani! A nagy összegű adományokból azonban világosan előrevetíthető – melyik párt fogja a győzelmi lobogót kitűzni: CDU – FPD.
A CDU nyíltan az iszlám térhódítását favorizálja, az FDP pedig arrafelé hajlik, amerről a szél fúj, nekik csak az a fontos, hogy “kormányozzanak”.
Nos, nézzük mit is kínálnak a választási programban, amiből félreérthetetlenül kiderül: gőgösségük és arroganciájuk felülmúlhatatlan.
***
Merkel még több segítséget akar a líbiai partiőrségnek – őket el kell látni a megfelelő eszközökkel, hogy munkájukat el tudják végezni – a nemzetközi jog szabályai szerint.
Ha szükséges – a német kormány megfelelő eszközökkel fog a segítségükre sietni, mert tűrhetetlen, hogy az embercsempészek, akik több ezer migráns haláláért felelősek, büntetlenül, a nemzetközi jog megsértésével tevékenykedjenek. A német kormánynak a rend helyreállítása érdekében együtt kell működni a különböző, nem hivatalos szervezetekkel is a felvilágosító munkában.
Az érem másik oldala: a kancellár asszony egyértelműen hülyének nézi a választóit, hiszen ö volt az, aki a jogot egyszemélyi döntése alapján hatályon kívül helyezte, amikor a készenlétben álló karhatalmi erőket, akik a határ lezárására álltak készen – egyszerűen arra utasította: hogy a nagy tömegben érkező illegális bevándorlókat be kell engedi az országba!
Szeptember 13.-án, 2015-ben helikopterek, a rendőrség egységei készenlétben álltak az ország határainak lezárására, amikor Merkel, mint egyeduralkodó – a belügyminiszter parancsát felülírta/átírta: az egész Menekült cunamit be kell engedni a határon!
Merkel nem akarta az olyan képek megjelenését a médiában, melyek a készenlétben álló rendőri erőket mutatták teljes menetfelszereléssel, akik csak a bevetési parancsot várták, – mivel mindössze csak az országban érvényes jogot akarták érvényesíteni az illegális bevándorlókkal szemben! Merkel ezzel az intézkedéssel Németországot egy olyan rizikónak tette ki, amelynek következményei a mai napig nem számíthatók ki, – s mindezt azért, hogy saját önmagáról megfelelően pozitív képet alakítson ki a közvéleményben.
Fokozni akarta a hatást, amikor fiatal, életerős arab férfiakkal szelfizett – s ezzel a világnak egyértelmű üzenetet közvetített: Mutti Merkel megnyitja a határokat a “menekültek” álmainak megvalósításához, ahol mindent (szó szerint!! mindent), megkapnak, amit csak megkívánnak – hiszen a német adófizetők mindent kifizetnek.
Szívesen segítenek az álmaik megvalósításában, s tárt karokkal fogadják országukban a világ valamennyi nációját, akik legalább a határig eljutottak. Onnan aztán már könnyű dolguk lesz, hiszen csinos segítők várják őket, akiktől minden jót megkapnak. Szó sem esett azonban semmiféle iskolázottságról, esetleg talán a német nyelvtudásról – de főleg arról nem, hogy a “menekülteknek” be kell illeszkedni a társadalom rendjébe! S a menekültek körében kitört az “aranyláz” – sürgősen értesítettek minden vállalkozó szellemű otthon maradottat: gyerünk, irány Németország!
Merkelnek ezen súlyos következményekkel járó döntése alapján több százezer újabb “menekülő” kelt útra az áhított, számukra a munka nélküli jólét felé, – s köztük legtöbben, a képzettség, iskolázottság nélküli muszlimok.
“Az igazhitűek anyja” ahogy Merkelt rövidesen az iszlám világban nevezték – akit ma is a legjobb németnek tartanak a muszlimok. Az őslakosságnak azonban lassan nyiladozni kezd a szeme, amikor a saját bőrén tapasztalja – kiket is engedett be “szeretett” kancellárja.
Merkel azonban még csak véletlenül sem a “legjobb német” – hanem egy opportunista köpönyegforgató – ugyanúgy, mint az FDP! Az interneten keringő információk szerint a valamikori Honecker agit.-propagandista, akit Kohl emelt magas pártfunkcióba, Kohlnak azonnal hátat fordított az adománybotrány kitörésekor, amikor Kohl nem akarta elárulni a hatalmas adományok mögött álló személyeket – a becsületére hivatkozva. Merkel a hatalmáért s az újraválasztásáért mindenre képes – mert tudja: olyan erők állnak mögötte, akik mindentől megvédik.
Nem volt meglepő talán sokak számára, amikor egy nyilvános ünnepségen a német zászlót lengető CDU főtitkár kezéből kiragadta a német lobogót, – s eldobta.
Csodálkozni való ezen nincs, hiszen Németország a mai napig nem szuverén állam, hanem amerikai protekturátus – itt az amerikaiak dirigálnak a saját érdekeik szerint. A német törvényeket először felülvizsgálják – s kizárólag a jóváhagyásukkal emelheti a törvénytervezetet a parlament jogerőre, azaz szavazhatja meg.
Ezt azért Drábiknak és Nógrádi professzornak is illene tudni – vagy tudják, de nem beszelnek róla nyilvánosan.
Merkel határmegnyitása tehát semmiféle politikai kisiklás nem volt – hanem tudatos cselekedet a saját (?) népe ellen – holott a kancellári eskü szerint tevékenységét a német nép javára kellene folytatnia – ő azonban parancsuralom alatt áll: vagy azt teszi, amit neki parancsolnak – vagy szedheti a sátorfáját s elvonulhat patagóniai birtokaira, amit az ő számára alakítottak ki, ha menekülnie kell a népharag elöl. Mint ahogy Honecker tette annak idején.
A józanabb, tájékozottabb németek azonban hamarosan rájöttek: Merkel asszony a Németország számára veszélyes, öngyilkos politikában nem fog meghátrálni – a kormányrudat keményen tartja a kezében.
Az általa kiadott jelszó (“wir schaffen das” – mi megteremtjük/megcsináljuk“) azonban távolról sem fedi a valóságot, mi nem fogjuk tudni megcsinálni!
Túl sokan fizették meg ennek a “jelszó”-nak az árát, már eddig is. Csak egyetlen utalás a jelenlegi helyzetre: Münchenben jelenleg 8000 azaz Nyolcezer hajléktalan van – s ezek nem menekültek, hanem a német őslakossághoz tartoznak – ugyanis itt élnek születésük óta. Akik 2-3 munkahellyel rendelkeznek, egyesek vezető pozícióban, egyedülálló, gyereket/gyerekeket nevelő anyák – akik nem tudják megfizetni a horribilis összegű lakbéreket, a hónap utolsó napjaiban kénytelenek paradicsomszószos spagettit adni a gyerekeknek – s sorolhatnám vég nélkül az ezzel járó problémákat.
De nem teszem, – mert Magyarországon tudják (ha nem is túl sokan!), – hogy a hajléktalanok legkevésbé a saját hibájuk miatt vesztettek el mindent. – S a maffiamódszerek következtében, amit a hivatalos politika nyíltan gyakorol! Szabad rablás – ez a gyakorlat, amelynek nagyon sok dolgos, szorgalmas ember és a családja esik áldozatul.
Merkel elutasította azt a követelést is, miszerint a menekültek számát egy felső határban kell megszabni: ennyi – s nem több! Ezzel utat nyitott a terrornak, a fiatal nők elleni erőszaknak – aminek egyenes következménye lett egy kettéosztott társadalom.
Merkelnek megvolt a lehetősége, a világ felé egy jelzést küldeni: több menekültet nem tudunk befogadni! Ö azonban inkább megtartotta az eredeti politikai irányt, a továbbiakban is a világ szegényeit Németországba hozni/hozatni! Ellenfeleit kegyetlenül üldözte s üldözi ma is, – s ennek igen sok, ésszerűen az ország javára gondolkodó, s cselekedni próbáló politikus áldozatul esett! Magasra emelte viszont azokat a politikusokat, akik ellentmondás nélkül követtek, s elősegítették ezt a politikát!
S most, hogy a helyzet egyre kritikusabbá válik – korrigálja a a politikai irányt: a líbiai parti őrséget akarja erősíteni – természetesen ismét a német adófizetők pénzéből. Nem elég adót fizet az állampolgár? Nem tesz semmit – felveszi a hiteleket gátlás nélkül, s szórja a pénzt (no persze nem a sajátját) a “csekkdiplomácia” szabályai szerint. Most, hogy egyre erősödik az ellenállás a politikája ellen, a választógyűlésein kifütyülik, hangosan kiabálva szólítják fel: “tűnj el” – hivatkozik a nemzetközi jogra s követeli annak betartását.
Országon belül azonban a bíróságokon más tendencia észlelhető: az ország iszlámosítása a fő cél, Németország nyomorba döntése, megsemmisítése, amit egyes “láthatatlan” gyülekezetek már majd 100 évvel ezelőtt elhatároztak! Nyugalom, – nem hagyjuk’!
Júlia / Szabad Riport, NémetországUtóirat:
És a németországi hajléktalanok sokkal többen vannak annál, mint amennyit a magyar olvasó gondolná. S valóban úgy van, ahogyan a cikk címe megállapítja; Míg a bevándorlók dőzsölnek, – egyre több német ember válik hajléktalanná, lassú halálra ítélve az utcán. Az alábbi sajtófotók önmagukért beszélnek: