Lengyelország segédkezik egy újabb világháború kirobbantásában

Lengyelország védelmi minisztere csütörtökön végleges bejelentést tett arra vonatkozóan, hogy beengedik az amerikai nehézfegyverzetet országukba és lehetővé teszik az állandó amerikai jelenlétet.

Siemoniak nem részletezte, hogy pontosan milyen fegyverzet behozását engedélyezik az amerikaiaknak, de a Reuters hírügynökség egy amerikai tisztre hivatkozva azt állítja, hogy 2016 nyarától komoly csapásmérő erő fog állomásozni Lengyelországban, amivel újabb ötezer amerikai katona is érkezik.

A hidegháború óta ez az első alkalom, hogy amerikai nehézfegyverzet lesz jelen új NATO-tagállamokban, így a lépés Washington részéről egyértelműen a hidegháború tovább feszítését szolgáló törekvés, és háborús provokációnak tekinthető.

Oroszország korábban figyelmeztetett, hogy a NATO és főként az Egyesült Államok haderő-összpontosítását az orosz határ mentén provokációnak tekinti, és minden ország, ami beengedi saját területére az amerikai csapásmérő erőt, célponttá válik az orosz rakétaerők számára. Júniusban Moszkva egyértelművé tette, hogy amennyiben az Egyesült Államok nehézfegyvereket helyez el Kelet-Európában és a balti országokban, Oroszország is nagyobb számú csapásmérő erőt von össze az ország nyugati katonai körzetében.

Zdzisław Sadowski lengyel közgazdász ugyanakkor rámutatott, az Egyesült Államok gazdasága évek óta mély válságban van, és Washington új háborúkat akar kirobbantani, hogy a szövetséges országoktól kapott megrendelésekkel indítsa újra a gazdasági növekedést. Sadowski szerint az amerikai kormány Kelet-Európában is háborús gócpontok létrehozásában érdekelt, mert új fegyvereket, új technológiákat akar tesztelni, amit a fenyegetettségre hivatkozva majd eladhat a szövetséges országoknak.

Kris Roman, belgiumi politológus szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Washingtonnak négyévente egy újabb háborúra van szüksége, mert kizárólag ezzel tudja megakadályozni az amerikai gazdaság összeomlását. A politológus a Regnum orosz sajtóorgánumnak nyilatkozva kifejtette; a NATO 25 év alatt egy pillanatra sem feledkezett meg arról, hogy végül Oroszország nyersanyagait akarja kisajátítani, és bár eddig nem volt a nyilvánosság felé is igazolható indoka minderre, az ukrán válság ideális ürügyet teremtett egy újabb nagy háború megkezdéséhez. Azok a kelet-európai országok, melyek megengedik, hogy területeiken az Egyesült Államok nehézfegyvereket helyezzen el, egy újabb világháború megkezdésének katalizátoraként működnek.

http://hidfo.ru/2015/08/lengyelorszag-segedkezik-egy-ujabb-vilaghaboru-kirobbantasaban/

A remélt zsákmány HÁROMEZER MILLIÁRD FORINT, deklaráltan “beruházásfejlesztésre”!

Nyáron sem tétlenkedett a kormány: íme, a legújabb mutyik

A helyzet mutyi-téren változatlan, illetve igenis változik: sajnos rossz irányba. Továbbra is elmondható, hogy a korrupciót állami szinten űző kormányzat intézkedéseinek köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb országának mondhatjuk magunkat.

A korrupció mára nem a rendszer velejárója, hanem a rendszer maga: az alapképlet szerint általában egyéni képviselői indítványként benyújtott, tehát a parlamenti vitát kikerülő jogszabály-módosításokkal átrendezik a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti kezekbe játsszák az adott piacot. A közbeszerzések és az állami megrendelések szintén haverok zsebében landolnak, így a gazdasági hátországban hatalmas vagyonok találtak gazdára. A személyre- és cégekre szabott jogszabályalkotás mára rutinművelet lett.

A listánk egyre bővül, most épp az oszlopreklámmutyival, amelynek lényege, hogy újra lehet majd közutak melletti villanyoszlopokon és telefonpóznákon reklámot elhelyezni, miután 2012-ben még balesetveszélyességre hivatkozva betiltották azokat. Mondanunk sem kell, azóta változtak a hirdető cégek tulajdonviszonyai. Aki jól jár: Garancsi István, Orbán Vikor jó barátja. Ugyanaz a Garancsi István, akinek érdekeltségéhez fűződő cég nyerte el a 2017-es vizes világbajnokság helyszínének építésére kiírt közbeszerzési pályázatot.

De Sánta János, Lázár közeli barátja is elégedett lehet: magáénk tudhatja a Napi Gazdaság 49 százalékos tulajdonrészét. Kevésé örülhetnek az IT cégek a pénzügyi szolgáltatók leendő informatikai auditoraival szemben állított követelménylistának: ez, meglátásuk szerint az iparág szereplőinek nagy többségét elüti a lehetőségtől, várhatóan itt is csak Fidesz-kedvencek lehetnek befutók - ez itt az audit mutyi!

Garancsi István, a „kötélbarát” milliárdos vállalkozó

Elöljáróban csak annyit az egyébként Videoton tulajdonos és MET résztulajdonos Garancsiról, hogy ő az írásban felsorolt mutyik főszereplője. Ezen kívül egy, a Figyelőben megjelent interjú-portré szerint a következő derül ki róla: a miniszterelnököt eredetileg az általa 2007-ben megvásárolt Videoton FC révén ismerte meg, ahol gyakran ültek együtt a díszpáholyban. A kapcsolat akkor fűződött szorosabbra, amikor egyszer elvitte Ausztriába túrázni Orbánt és feleségét, Lévai Anikót, valamint Hernádi Zsolt Mol-vezért és egy barátját. Garancsi a kapcsolatot kötélbarátságnak nevezi (az elnevezés az összekötött hegymászók egymásra utaltságára utal).

Oszlopreklám-mutyi

2012-ben betiltották a közutak melletti villany- és telefonpóznákon való plakátelhelyezést. A kormány hivatalos indoklása szerint azért, mert az balesetveszélyes... A valódi ok viszont inkább abban keresendő, hogy az oszlopokra helyezhető reklámokkal akkor még a spanyol érdekeltségű Esma-csoport foglalkozott - ami a Simicska Lajoshoz köthető Mahir-cégcsoport konkurenciája volt. Az Esma 2012-es tiltás után gyakorlatilag csődbe ment, spanyol tulajdonosok részben kivonultak az országból – írja a napi.hu.

Ez már csak azért is tűnik valószínűbb oknak, mert azóta az Esmába beszállt a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István is. S láss csodát, hirtelen újra engedélyezték az oszlopokon elhelyezett hirdetéseket. Mit nekünk balesetveszély!

Az autósok biztonsága természetesen elsődleges fontosságú a kormány számára - egészen addig, amíg egy haverhoz nem kerül a plakátbiznisz. A javaslatot egyébként a gazdasági bizottság nyújtotta be - tehát még hátra van egy parlamenti nyugtázás.

Úszóvébé-mutyi

Listánk következő mutyija a 2017-es vizes világbajnokság helyszínéül szolgáló komplexum megépítésének ügye. A nyertes ismét Garancsi István, aki nemrég szerzett magának egy céget, a Market Építő Zrt.-t, amellyel máris bezsebelhette a 40 milliárdos munkát. A tendert a Garancsi cég, a Strabag-MML Kft. és a Magyar Építő Zrt.-vel „versenyezve” nyerte el.

A Garancsi-féle Market Építő Zrt. szép számban nyert már állami beruházásokat, például a Fradi-stadion építését is. A Market Építő 2013-ban nettó 38,6 milliárdos bevételt termelt és 740 millió forintos üzemi eredményt ért el, tavaly pedig 49 milliárdos árbevétel mellett 1,187 milliárdos adózott eredményt értek el, amelyből 880 milliót osztalékként kivettek. Hozzájuk köthető még egy nagy projekt, a Wizz Air Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő 2000 négyzetméteres csarnokának kivitelezése.

Dohányellátó-mutyi

Közben Lázár János holdudvara is épül-szépül. A miniszter ismerőse, Sánta János, a Continental Dohányipari Csoport elnöke, amely az utóbbi időszak dohányipari átalakulásának legnagyobb nyertese, a magyarországi trafikok kizárólagos nagykereskedőjeként. Íme, a nyertes pályázata (Tabán Zrt.) és a másik, vesztes pályázó (Philip Morris et al.) közti különbségek:

Jól érzékelhető, hogy hiába kínálták a versenytársak a baráti cég által kínált koncessziós díj tízszeresét, az állam mégis Lázár bizalmasával kötött végül szerződést. Nem mintha ezen mostanra bárki meglepődne.

Napi Gazdaság-mutyi

Sánta egyébként nem csak a dohányiparban utazik: június 11-én szerezte meg az új Magyar Nemzetnek szánt napilap 49 százalékos tulajdonrészét Liszkay Gábortól 69,76 millió forintért. Ezzel a miniszterelnökséget vezető miniszter pozíciója erősödik a médiában, amelynek egy másik óriási szelete már Habony-kézben épülget.

A Napi Gazdaság még áprilisban került Liszkay Gáborhoz, azelőtt a Századvég tulajdona volt, és így Habony Árpád hatása lehetett erős. Habony azóta létre hozta saját médiacégét Modern Media Group néven, amelynek ingyenes hetilapját a Századvég kommunikációs igazgatója, Keresztesi Péter menedzseli. És hogy bezárjuk a kört, a dohánynagykerekben is megjelenik Habony-kapcsolat, a másik nagy nyertes BAT felügyelőbizottságában ugyanis nemrég az a Lánczi Tamás kapott helyet, aki Habony Londonban bejegyzett tanácsadócégének is az ügyvezetője – írja az Index.

Audit-mutyi

Alakul az audit-mutyi is. A pénzügyi társaságok leendő informatikai tanúsítóira vonatkozó kormányrendelet-tervezetet erős kritikával illette az érintettek érdekképviselete, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Az ügy előzménye, hogy a brókerbotrányok ürügyén a Fidesz a pénzügyi társaságok, vagyis bankok és biztosítók számára a tavaly kiötölt közműszámla-tanúsításra hasonlító informatikai auditot kíván kötelezővé tenni.

Az átvilágítás már nyilvánosságra hozott céljai hasonlítanak a számlatanúsítványnál megszabott követelményekhez: garantálni kell a rendszer „zártságát” és azt, hogy senki ne férhessen hozzá szabálytalanul. Az egyelőre nem nyilvános kormánytervek szerint leendő tanúsító szervezetekkel szemben ennél jóval hosszabb és részletesebb követelménylista lesz. Ez, a közműszámlaügyben már kiforrott, a szakma szerint egyedül a Hunguard Kft.-re szabott elváráslista jelentős kibővítésének minősíthető – írja a Népszabadság.

Az IVSZ egyébként véleményezőként szerepel a tervezeten, véleményét azonban úgy tűnik, nem vették figyelembe. A IVSZ szerint az erősebb szabályozás és a tanúsítók minőségalapú szűrésének igényét senki nem vitatta, de a tervezet nem eredményezi a szolgáltatás minőségének javulását. A közölt feltételek ugyanis nem állnak összhangban az információbiztonsági szakma nemzetközi szabványaival.

• A terv szükségtelenül alkalmaz nemzetbiztonsági logikát: minősített (nemzetbiztonsági okokból titkosított) adatok kezelését feltételezi, holott a pénzintézetek ilyen tevékenységet egyáltalán nem végeznek. A tanúsító legfeljebb üzleti, biztosítási és banktitkokhoz férhetne hozzá.

• Az előírás, a célra amúgy alkalmas vállalkozások nagy többségét lehetetlenítené el a szakmai munka folytatásától. A rendelettervezetben nem pontosították a tanúsító szervezet fogalmát, elvárt tevékenységi körét és azt se, mi lenne a pontos feladata, mely rendszerek összességét kell tanúsítani, ezenkívül pedig az érdekképviselet szerint több sebből vérzik és szakmailag átgondolatlan.

Indul a nagy magyar földprivatizáció

Legutóbb pedig az agráriumot nézte ki magának a kormány: négyszázezer hektár állami földtől kíván megszabadulni az állam a következő választásig, amelyet a közlés szerint magyar gazdák kezébe akarnak juttatni. A kérdés már csak az, van-e bármi okunk feltételezni, hogy ezúttal majd transzparens módon, kevésbé egyértelműen a gazdasági hátországgal kívánják-e elvitetni a földeket, vagy marad a trafikmutyi jól bejáratott gépezete? Nemsokára kiderül.

(tenytar)

Szíria a segítségünket kéri az ország újjáépítéséhez

A szíriai kormány kidolgozott egy stratégiát az országból kiinduló migrációs hullám megállítására, de megvalósításához a tömeges bevándorlásban érintett országok segítségére lenne szükségük.

Ali Haidar – aki 2011 óta a béketárgyalásokért felelős miniszter, és egyben a Szíriai Szociálnacionalista Párt vezetője is – az illegális bevándorlás által sújtott országok segítségét kéri abban, hogy Szíria megvalósíthassa a tömeges elvándorlás megállítására kidolgozott stratégiát. A miniszter a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a kormány intenzív újjáépítési programot folytat a háború által elpusztított övezetekben, egész falvakat és városrészeket építenek újjá állami forrásokból. Kezdeti eredményként a miniszter elmondta, hogy már több mint 15 ezren térhettek vissza otthonaikba, amit a terület stabilizálását követően az állam újjáépített. Ezeken a helyeken az utóbbi hónapok során a teljes közműhálózatot is újjáépítették.

A hazatérők befogadására külön központokat hoznak létre, ahol biztosított az átmeneti elhelyezés, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország elhagyására kényszerült családok otthonait újjáépítse. Ehhez azonban más országok segítségére lesz szükségük. Ali Haidar elmondása szerint az újjáépített településeken már újra működik az oktatás és egészségügy, az állam élelmiszersegélyt is ad az otthonaikba hazatérő családoknak.

Szíriában 2011 óta több mint 10 millió ember otthona semmisült meg.

Minden, a tömeges bevándorlásban érintett országnak, így hazánknak is érdeke, hogy az otthonaikból elűzött családok hazatérhessenek. Magyarország segítséget kell adjon a szíriai kormánynak az ország újjáépítésére tett erőfeszítésekben. Az illegális bevándorlást a legemberibb módon úgy lehet megállítani, ha a bevándorlásban érintett országok “az Asszád-kormány fegyveres ellenzékének” támogatása helyett az ország újjáépítését folytató államnak adnak segítséget.


http://hidfo.ru/2015/08/sziria-a-segitsegunket-keri-az-orszag-ujjaepitesehez/

Donbassz

Békeváró hangulat jellemezte Donbassz mára virradó éjszakáját. Ami inkább valóban csak várakozón, de korántsem békésen telt el. Bár a valcmani latortüzérség mintha kezdené magát visszafogni.

A donyecki repülőtérhez közeli Peszkiben a viszonylagos csendet kihasználva, “népességszámlálást” tartott tegnap a milicia. HAT (!) HELYI LAKOST sikerült földeríteni a romfaluban, amelynek egy évvel ezelőtt háromezernél több lakója volt.

Gorlovka “szokásos” éjszakai ostroma kissé csúszott tegnap este. “Csak” tíz óra tájban kezdte a dzserzsinszki martalóctüzérség a város ágyúzását. De addigra viszont a “nyolcórai kezdéshez” idomult gorlovkaiak már a pincékben voltak. Éjjel kettőig tartott az intenzív ágyúzás. Utána már “csak” szórványosan lőtték Gorlovkát.

Vodjanovo és Opitnoje környéki fészkeikből a valcmanista martalócok gondoltak Donyeckre is. Éjfél előtt kezdték lőni a “Putyilov” sugárút közúti hídját és környékét. Három lakótömböt is találat ért.

Szpartakot éjfél körül ismét tűz alá vette a latortüzérség. Reggel öt órakor még hullottak a latorgránátok Szpartak romjaira.

Rumjancevot, Golmüt és Micsurino környékét mára virradóan “ápolgatta” rendesen a latortüzérség.

Rajevkát-de kiváltképpen a faluban található elektromos elosztóközpontot-tegnap este nyolc órától majdnem éjfélig tanktüzérséggel bombázta a valcmanista horda.

Tegnap ismét cserélt volna foglyokat a DNR-de a valcmanistáknak nem fűllött hozzá a foguk. Úgyhogy ma újra nekifutnak a dolognak. Nyalókakirály latorhada viszont bőszen gradozgatott közben. Ami fogolycserére nem a legmegfelelőbb körülmény.

A Bjelaja Kamenyka térségében a népköztársaságiak “Viking” gépesített lövészzászlóalja által rommávert és teljesen megsemmisített latorhorda tengerészgyalogos-alakulatából SENKI NEM ÚSZTA MEG élve a bulit. A “Vikingek” még a zászlójukat is megkaparintották.

Egyre több szakértő látja úgy, hogy a Donbassz ellen fenekedő ATO kezd széjjelzülleni. A kijevi junta gyengén és kutyafuttában kiképzett SOROZOTT katonái harci szelleme a nullához konvergál. Az ellátmány pocsék, napi szintű a tömeges dezertálás. Nem segít már a jobbszektoros pribékhordák bevetése sem-mert azok tisztában vannak azzal, hogy “nevelő célzatú küldetésük” során azonnal kereszttűzbe kerülnének. Így aztán kerülik a frontokat mint ördög a tömjénfüstöt, és inkább fosztogatnak ahol tudnak.

A bomladozó valcmanista horda viszont egyre inkább a politikai válság felé sodorja a kijevi latorhatalmat. A sorozatos donbasszi kudarcok nyomán recseg-ropog a teljesen tekintélyét vesztett Nyalókakirály trónja. Megfigyelők szerint ha nem lesz képes konszolidálni Maradék-Ukrajna jelenlegi viszonyait, egy-két hónap múlva rá fog dőlni az egész politikai kóceráj.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/28/donbassz-65/

KIK IS HÁT “UKRAJNA SZABADSÁGHARCOS HŐSEI”?

A Győzelem Napjának (május 9.) napján Poros Jankó – a magyar kormánynak is ő a partnere! – több határozatot is elfogadott: 1. Május 9 többé nem ünnep, hanem gyásznap, a “Nagy Honvédő Háború” pedig visszaminősül “háborúnak”. 2. Betiltotta a szovjet (így értelemszerűen a kommunista) jelképeket. 3. Az alábbi posztban ismertetett események főszereplőit pedig “az Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért évszázadokig vívott harc hősei” közé kell emelni.

Valamivel korábban Poros Jankó bejelentette (erről azóta törvény is született), hogy a Fegyveres Erők Napja ezentúl nem február 23 (amit pedig valamennyi posztszovjet országban – kivéve, “természetesen” a három kis balti náci vakarékot – a nép ma is sajátjaként ünnepel). Hanem október 14. 1942. OKTÓBER 14-ÉN HOZTÁK LÉTRE HIVATALOSAN IS AZ UN. “UKRÁN FELKELŐ HADSEREGET” (UPA). Amely az alább leírtakat folytatta, immár “hivatalosan” is.

“1941. szeptember 23-án vonultak be a városba (mármint Kijevbe – a ford. megjegyzése). Szeptember 28-án pedig a Babij Jarban (ez egy horhosos, elhagyatott külterület volt abban az időben – a ford.) 350 ezer kijevit lőttek agyon, közöttük 50 ezer gyermeket! Az 1500 főnyi kivégző különítményben az OUN 1200 “policája” teljesített szolgálatot, és csak 300 német. (Megjegyzés: “policájoknak” a német megszállókkal együttműködő kollaboráns rendfenntartókat nevezték. Az OUN pedig egy szélsőséges ukrán náci szervezet volt.)

Összességében: a Nagy Honvédő Háború idején Ukrajna 5,3 millió állampolgára lelte halálát a fasiszták keze által.

Ebből az emberáradatból a banderisták vadállati kegyetlenséggel mészároltak le: 850 ezer zsidót, 220 ezer lengyelt, 500 ezer orosz és ukrán nemzetiségű polgárt, 450 ezer szovjet hadifoglyot. De lemészároltak mintegy ötezet főt a saját soraikból is, olyanokat, akikről úgy vélték, hogy “nem eléggé aktívak, illetve nem kellően nemzeti tudatúak”.

A mai junta némely vezető egyéniségének vezetői közül Babij Jarban éppenséggel áldozatul eshettek volna Porosenko bábelnök, Jacenyuk miniszterelnök, Julia Timosenko, a parlament elnökének felmenői, illetve Igor Kolomojszkij, a vérben fürdő oligarcha, Ogyessza mészárosának, gyilkos terrorkülönítmények tulajdonosának, a szabadságharcosok fejére, egyenként tízezer dolláros vérdíjat kitűző banktulajdonosnak a szülei is.

(Csikós Sándor)