“Nem tudjuk megcsinálni” – Merkel kudarcot vallott

Angela Merkel német kancellár feladja régi szlogenjét, amit a migrációs válság kapcsán oly gyakran hangoztatott: “meg tudjuk csinálni”. Saját bevallása szerint ő ezt tartalommal akarta megtölteni, de végül jelentés nélküli, üres frázissá vált.

A német kancellár korábban a “meg tudjuk csinálni “(Wir schaffen das) kifejezést gyakran hangoztatta, és ez alatt azt értette, hogy Németország be tud engedni több millió menekültet és mindegyiküknek új életet is tud adni anélkül, hogy ez az országot megterhelné. Mint utóbb kiderült, a kancellár túlbecsülte az ország képességeit, a választók többségének hozzáállása pedig egyáltalán nem foglalkoztatta.

Merkel a WirtschaftsWoche lapnak adott interjú során azt mondta, ma már eltúlzottnak tekinti korábbi kijelentését, miszerint “meg tudjuk csinálni”, emiatt a jövőben nem is nagyon fog ilyet mondani.

“Bármennyire is ragaszkodok hozzá jelszóként, ez sokkal inkább egy üres frázissá vált.” – mondta. Merkel elmondása szerint a közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a németek nem értik ennek a jelentését, ha pedig megértik, akkor elutasítják.

Egy német politikai szakértő, Alexander Rahr szerint Angela Merkel sorsa már teljes mértékben a török államfő, Recep Tayyip Erdogan kezében van. Ha Erdogan ragaszkodik az Európai Unióval kötött migrációs egyezményhez, és lezárja Törökország európai határait, akkor Merkel még megmenekülhet, hiszen a választóknak úgy tudja majd eladni magát, mint aki diplomáciai erőfeszítésekkel megvédte Európát. Minden más esetben azonban Merkel bukása várható, ami legkésőbb a 2017-es választásokon be fog következni.


http://www.hidfo.ru/2016/09/nem-tudjuk-megcsinalni-merkel-kudarcot-vallott/

Merkel: Németország nem tudja integrálni a migránsokat

Angela Merkel német kancellár elismerte, hogy Németország nem volt felkészülve több millió menekült beengedésére, és mostanra kiderült, hogy nem tudja integrálni a migránsokat.

A kancellár hétfőn az előző napi választási eredmények kapcsán nyilatkozott a sajtónak, amikor elismerte, hogy nem volt sikeres az integráció, és Németország túl sokáig várt, mire elkezdett foglalkozni a menekültkérdéssel. Merkel saját bevallása szerint sokáig büszke volt arra, hogy a dublini egyezményre támaszkodhat, de később “a németek” mondták, hogy elmérgesedett a probléma.

“Az utóbbi évek során számos hibát elkövettünk. Nem voltunk az integráció világbajnokai, és túl sokáig vártunk, mielőtt elkezdtünk foglalkozni a menekültkérdéssel. Most szembe kell néznünk ennek következményeivel.”

Merkel azonban azt mondta, továbbra sem hajlandó maximális keretet megállapítani az évente beengedett migránsok létszámára vonatkozóan, hiszen “ez a probléma statisztikai megközelítése lenne”. Ehelyett inkább “törekedni fog arra, hogy kevesebb menekült érkezzen.”

Vasárnap Merkel pártja elszenvedte eddigi legnagyobb vereségét, és a fővárosban mindössze alig 18%-ot kapott a választásokon. 2015 folyamán 1,83 millió migráns érkezett Németországba. A német szövetségi rendőrhivatal által kiadott adatok szerint összesen 186 ezer bűncselekményt követtek el migránsok 2015 folyamán, ezek többsége rablás, testi sértés és nemi erőszak.

http://www.hidfo.ru/2016/09/merkel-nemetorszag-nem-tudja-integralni-a-migransokat/

A NATO és az Európai Unió szembefordult a demokráciával

A cseh belső elhárítás nemrég nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint az orosz titkosszolgálatok megpróbálják aláásni a NATO és az Európai Unió egységét, és a cseh államfő is az orosz titkosszolgálatok embere lehet. Csakhogy, Milos Zeman nem az első demokratikusan választott vezető, akit a nyugatos “demokraták” a választókat megkerülve próbálnak elmozdítani.

Csehország belső elhárításának (BIS) szeptember elején nyilvánosságra hozott jelentése szerint a külföldi titkosszolgálatok közül az orosz szervek a legaktívabbak a Cseh Köztársaságban. A jelentésben az áll, hogy a Prágába akkreditált diplomaták közel harmada hírszerző tiszt lehet – bár ezt bizonyítékokkal nem tudták alátámasztani. A BIS jelentése szerint az orosz titkosszolgálatok elsősorban a fővonalú média befolyásának csökkentésén dolgoznak, emellett megpróbálnak “igényt támasztani az Európai Unióból való kilépésre“, és megpróbálják “aláásni a demokratizálódó Ukrajna pozitív megítélését“.

A BIS jelentése ugyan nem mondja ki, hogy Milos Zeman az orosz titkosszolgálatok embere, de ez pusztán diplomatikus óvatosságnak tekinthető, hiszen az atlantista sajtó kimondja helyettük is, Zemant pedig egyértelműen “Moszkva szövetségeseként” kezelik. A jelentés szerint aggasztóak ezek a folyamatok, hiszen Zeman Moszkva szövetségeseként támogatja az Európai Unióból kilépésről népszavazás kiírását, és “tartani lehet attól”, hogy ez az álláspont a következő években terjeszkedni fog az európai politikusok körében (“demokraták”, népszavazástól tartanak).

Minden szempontból érdekesek ezek a nyilvánosságra hozott értékelések, és miközben akár helyénvalóak is lehetnek bizonyos megállapításaik, a szakértők többnyire az egyik legfontosabb tényezőről feledkeznek meg: hogy ezeknek a folyamatoknak demokratikus legitimitása van, a NATO és az Európai Unió “egysége” pedig egyre kevesebb demokratikus legitimitással bír. Leegyszerűsítve:

ha a NATO meg tudná védeni az embereket, az EU-tagság miatt pedig javulnának a megélhetési viszonyok, az embereket hiába is próbálnák agitálni a tagság fenntartása ellen.

A tény azonban az, hogy semelyik nemzetközi szervezet nem vívta ki magának a többségi társadalom támogatását, ahogy a fővonalú sajtó alkalmazottai sem tesznek azért, hogy az emberek hiteles forrásként tekinthessenek rájuk.

A NATO több mint egy évtizede vívja az úgynevezett “terror elleni háborút”. Ez lenne az egyetlen ésszerű funkciója ennek az úgynevezett “védelmi szervezetnek”, de ezt a célt sem sikerült elérnie, hiszen a terroristák ma már Európában gyilkolnak civileket; a háború betört a NATO hátországába. Vagyis a NATO nem tudta megvédeni Európát a terrorizmustól, vesztésre áll a terroristákkal szemben. Azt sem lehet mondani, hogy a NATO-tagságnak korábban demokratikus legitimitása lett volna, hiszen a NATO-csatlakozás előtt Magyarországon módosítani kellett a választási törvényt, hogy a referendum 50% alatti részvételi aránnyal is érvényes legyen.

A magyar lakosság már nem támogatja a NATO-tagságot

Az Európai Unió megítélésének alakulása szintén nem egy bonyolult folyamat, hiszen az emberek közvetlen tapasztalatain alapszik: az EU-csatlakozást megszavazták az emberek, mert ettől javuló megélhetési lehetőségeket, növekedő béreket reméltek. Mivel egyik ígéret sem teljesült, ehelyett az EU-ban is csak egyre nő a munkanélküliség, idővel az emberek kiábrándultak az Európai Unióból. Soha nem lehet kizárni, hogy ebben rivális hatalmak titkosszolgálatai is közreműködnek, de önmagában ahhoz nem kell külföldi titkosszolgálati agitáció, hogy az emberek lássák, hogy egyre rosszabbul élnek, és egyre inkább csak külföldön lehet munkát találni.

Hogy miért ábrándultak ki az emberek a fővonalú sajtóból? A fővonalú sajtóorgánumok többsége – különösen a migrációs válság során – bebizonyította, hogy előbbre tartja a multikulturalizmus ideológiáját az emberek közvetlen tapasztalatainál és biztonságánál.

Svédországban is elhallgatták a tömeges nemi erőszakot

Egy ideológiát fontosabbnál tartottak az élő társadalomnál, ennek érdekében akár hazugsághoz is folyamodtak, emiatt az emberek nem bíznak bennük. Lehet, hogy erre a bizalmatlanságra külföldi titkosszolgálatok is ráerősítenek? Nincs kizárva – de ha nem hazudnának, és nem ideológia mentén cenzúráznák a híreket, önmagában egy idegen hatalom agitációja semmit nem érne el, hiszen az emberek hiteles forrásnak tarthatnák a fővonalú sajtót.

Brutális médiacenzúra működik Németországban

A szakértők minden bizonnyal jelentős pénzeket kapnak annak kiértékeléséért, mekkora veszélyt jelent Európára egy idegen titkosszolgálat. Ezek a jelentések azonban feltételezik, hogy az emberek csukott szemmel járnak, és nem látják, hogy rosszabbul élnek, a sajtó hazudik, a terroristák pedig már a spájzban vannak. Veszélyes útra tértek ezzel az “EU és NATO egységének” képviselői, hiszen ezáltal nyíltan felvállalják, hogy az ideológiájukat fontosabbnak tartják a demokráciánál. Ugyanis, mindazokat a dolgokat, melyeket külföldi titkosszolgálati agitációnak tulajdonítanak, az emberek egyre inkább megszavazzák, őket pedig egyre kevésbé szavazza meg bárki is.

Bármilyen politikát is képvisel Milos Zeman, tény, hogy az emberek ennek képviseletében megválasztották, és a választók közel kétharmada támogatását adta mindehhez. Ha el akarják mozdítani az elnöki posztról, érdemes elgondolkozni azon;

minek nevezzük azt, ha egy demokratikusan választott vezetőt senki által meg nem választott titkosszolgálati körök akarnak elmozdítani a vezetői székből? Így működik egy liberális demokrácia?

Hiszen Zeman esetében ennek lehetünk szemtanúi. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az emberek hiába választanak meg valakit, hiszen a hatalom egy nem-megválasztott ismeretlen kisebbség kezében van, ami kénye-kedve szerint leváltogathat választott vezetőket.

A BIS jelentése az ukrán kormány megítélése miatt is aggódik, amit szerintük szintén külföldi titkosszolgálatok próbálnak aláásni. Az igazság azonban, hogy az ukrán kormány már a hatalomra jutásakor saját megítélését ásta alá: az úgynevezett “demokratikus átmenetet” azzal kezdték, hogy utcai harcokkal külföldre zavarták a kormánypolitikusokat. Majd alkotmányellenes módon menesztették a szintén közvetlen választások útján választott államfőt. Mindezt tovább tetézték azzal, hogy a puccs után nyolc hónapon át nem írtak ki újabb országgyűlési választásokat – ehelyett az összes létező nemzetközi szerződést aláírták, amit korábban a demokratikusan választott – majd általuk elűzött – vezető nem volt hajlandó aláírni. Ha ezt nyugaton demokráciának nevezik, aligha kell külföldi titkosszolgálati agitáció ahhoz, hogy az emberek kételkedni kezdjenek ebben a “demokráciában”.

Valójában mindegyik esetben annak lehetünk szemtanúi, hogy a NATO és az Európai Unió vezetői kezdenek nyíltan szembefordulni a demokráciával, mert az emberek már nem arra szavaznak, ami az uralkodó kisebbség elvárásainak megfelelő lenne. A liberális atlantista “elit” multikulturalizmust, liberalizmust és amerikai katonai jelenlétet akar, de az emberek mindenféle erős vezetőkre és határzárakra, nemzeti büszkeségről beszélő politikusokra szavaznak. Milos Zeman állítólag Moszkva szövetségese – de hányan szavaztak Milos Zemanra, és hányan az amerikai tankok bevonulására?



http://www.hidfo.ru/2016/09/a-nato-es-az-europai-unio-szembefordult-a-demokraciaval/

Magasabb olajárakat akar Venezuela

A Kőolajexportáló Országok Szervezete és azon kívüli országok közti új megállapodástól remélné az olaj árának stabilizálását Nicolas Maduro venezuelai elnök. Szerinte egy ilyen új egyezményt még hó vége előtt megköthetnek.

A Kőolajexportáló Országok Szervezete közel áll ahhoz, hogy megállapodásra jusson a szervezethez nem tartozó nagyobb olajexportőr országokkal, ami lehetővé teszi, hogy tartósan stabilizálják az olaj világpiaci árát. Maduro elmondása szerint a Venezuela által előterjesztett javaslatnak az a célja, hogy felszámolja az olajpiacon az utóbbi évek során uralkodó bizonytalan helyzetet.

A venezuelai elnök szerint a tartósan alacsony olajárak miatt már nem áramlik annyi befektetés az olajiparba, hogy az a világ országainak energiaéhségét fedezni tudja, emiatt még szeptember vége előtt bejelenthetik az új megállapodást, ami garantálni fogja az olaj árának magasabban tartását.

Az olaj világpiaci ára 2014 júniusában csökkent 115 dollárról 30 dollár alá, majd 2016 januárjában is minden eddigi legalacsonyabb rekordot megdöntött, ami válságba sodort olyan országokat, melyek bevételei főként olajexportból származnak. Venezuela állami költségvetésének 96%-a függ az olajeladásoktól, emiatt az áresés gazdasági katasztrófahelyzetet idézett elő az országban. A Kőolajexportáló Országok Szervezete korábban számos lépést tett az olajárak stabilizálása érdekében, de ezek mind eredménytelenek maradtak.


http://www.hidfo.ru/2016/09/magasabb-olajarakat-akar-venezuela/