2015. május 15., péntek

Csak nehogy neked legyen jó.... deviza hitel.

Tisztelt Devizaadósok!

Továbbítom dr Pesta János ügyvéd által ma felfedezett új törvényt, 9 nap múlva életbe lép 2015. évi LII. tv. amely szerint ha a banknak nincs meg az elszámoláshoz szükséges bizonylata az adós kölcsönének tisztességtelen kamatemeléséről és árfolyamrés visszatérítéséről, akkor felbecsléssel állapítja meg hogy szerinte mennyi volt a tisztességtelen haszon.


Ehhez hozzátenném saját véleményemet:
Törvényt visszamenőleges hatállyal egy szerződéses viszonyba egy alkalommal és kivételesen akkor lehet hozni, ha azt a nemzetgazdasági ok indokolja. Ez lett volna az adósok megsegítése, mert 700 000 család tönkretétele nemzetgazdaságilag is kárt okoz.

Elszámolási tv-t amivel beavatkoznak csak egyszer és kivételes esetben lehetett volna és kellett volna úgy kiadni, hogy az valóban az adósok megsegítését és ne a tisztességtelenül eljáró és üzletelő , a bizonylati rend és fegyelem ellen vétő bankok (számviteli tv. ezen megsértése bűncselekmény!) folyamatos kimentését jelentené a szerződéskötéskor hatályos rájuk háruló felelősség alól. Mindig olyan újabb kivételt hozni és korrigálni a bankok javára, amiben az adósoknak igazuk van a rendes jogi szabályozás, a korábbi Ptk. , Hpt., számviteli törvény és más törvények alapján.

Azon alaptétel mindenki előtt ismert, hogy a bizonyíték hiánya annak a terhére esik, aki a bizonyítékot nem tudja szolgáltatni. Nem így a devizahitelesek esetében. Ha a banknak nincs meg a bizonylata, amivel alá tudja támasztani elszámolását, akkor nem esik a terhére ez a körülmény, vagyis nem az áll be jogkövetkezményként, hogy a követelését le kell írnia, hanem "becsléssel" egy számot a bizonylat helyett az elszámolásban szerepeltethet.

A törvény szerint a bank által hasból bemondott számot a volt OTPs tisztségviselőktől hemzsegő pénzügyi felügyelet hagyja jóvá, amelyik még mindig nem érvénytelenítette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kikötéseket közérdekű keresetben, pedig akkor az adósoknak nem kellene egyenként perelniük. Katona Tamás - nem a történész, a statisztikus - Gyurcsány Kormány államtitkára által tagként irányított Monetáris Tanács nem vétózta meg ezt a törvényt, pedig más esetben ezt nem engedi, mert a könyvelés ilyen meghamisítása országkockázati tényező, azt pedig kamatemeléssel jár.


Az elszámolási tv ezzel olyan mélységekbe süllyedt, hogy ez már törvénynek nem nevezhető és az ellen legyenek szívesek akár levélben, e-mailben tiltakozni. Aki ilyen törvényt előterjesztett az közreműködött a bankok feljogosításában bűncselekmény jogkövetkezményeinek elkerülésére.

A törvény semmibe veszi az adósok által már kiperelt levonásokat, a kezelési költség visszatérítést és a bianco felhatalmazások megsemmisítését, a Fővárosi Ítélőtábla határozatát:

"Az ítélőtábla e vonatkozásban először is arra mutat rá, hogy a kölcsönszerződés az adós közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatának benyújtását a kölcsön folyósításának előfeltételeként írta elő, a kölcsön tényleges folyósításából következően pedig e szerződési kikötés a felperes II. rendű alperes által 2007. július 23-án közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatának tartalmára utal. Azáltal, hogy a felperes teljesítette a kölcsönszerződésben foglalt feltételt, a közjegyzői okirat 6. pontja a kölcsönszerződés részévé vált, és az I. rendű alperes jogelődje e szerint vált jogosult a felperessel szemben követelést támasztani. A kölcsönszerződés folyósítási feltételét és a közjegyzői okirat tartalmát tehát összefüggő szerződési feltételként kell értékelni. Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg. A felperes kölcsönszerződéshez kapcsolódó, a közjegyzői okirat 6. pontjába foglalt nyilatkozata egy, a Ptk.-ban nem nevesített, atipikus egyoldalú kötelezettségvállalás, melynek tisztességtelensége a kölcsönszerződéssel való összefüggése folytán vizsgálandó a Ptk. 209. § (1) bekezdése, valamint az uniós jog - értve ez alatt a Bíróság határozatait is - alapján. A "Tartozáselismerő nyilatkozat" 6. pontjában a felperes annak elfogadására kötelezte magát, hogy a tartozásának mindenkori összege a bank egyoldalú nyilatkozata alapján kerül megállapításra és az annak alapján kiállított közjegyzői okirat a tartozás behajtására irányuló közvetlen végrehajtás alapjául szolgál. Az ítélőtábla álláspontja szerint ez a szerződés részévé vált egyoldalú kötelezettségvállalás a következők szerint a Korm. rendeletben nevesített tisztességtelen szerződési feltétel. A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a), b), j) pontja értelmében a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül: az a szerződési feltétel, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Megállapítható, hogy a perrel érintett kikötés, mintegy "biankó tartozáselismerés" egyoldalúan a bankot jogosítja fel arra, hogy a szerződésben foglaltakat értelmezve kinyilatkoztassa mennyi az adós aktuális tartozása, szerződésszerű-e a teljesítése. Az utóbbit arra tekintettel lehet kimondani, hogy leggyakrabban a szerződés felmondása kapcsán kerül sor közjegyzői tanúsítvány kiállítására és a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátására, melyre az ad lehetőséget, hogy az adós előre elismeri a tartozásból következő szerződésszegést, melyre a hitelező jogszerű felmondást alapíthat. A kérdéses kikötésre tekintettel a bank már úgy is követelést érvényesíthet, ha követelést állít, függetlenül attól, hogy az jogszerűen megilleti-e."


dr Tóth Emese
bankszakjogász
nemzetközi pénzügyi tanácsadó

Nuland már nem visz süteményt a puccsistáknak

Victoria Nuland hidfo.ru
Victoria Nuland, az USA európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkára, aki annak idején még süteményeket vitt Kijevbe az EuroMajdanra, szintén kihátrált az ukrán kormány mögül, és “felülvizsgálta” az “Ukrajna által elért gazdasági eredményeket”.
Nuland találkozott Arszenij Jacenjuk kormányfővel – akit az EuroMajdan idején még támogatásáról biztosított – és a tárgyaláson olyan kellemetlen témák kerültek megvitatásra, mint a gazdaság hanyatlása, túlburjánzó költségvetési hiány, és Ukrajna pénzügyi összeomlása. Nuland az IMF hitelprogram feltételeinek betartása felől érdeklődött, valamint arról, hogy Ukrajna mikor lesz alkalmas felvásárló-piacnak (az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelmi övezet előkészületeiről kérdezte Jacenjukot).
A találkozó egyik legfontosabb pontja azonban az volt, hogy Ukrajna együtt kell működjön az Egyesült Államokkal annak kivizsgálásában, hogy volt ukrán tisztviselők miért kényszerültek külföldre menekülni.
Tehát lassan vége a háborús kormányzat külföldi finanszírozásának. Nuland egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok nem ad további anyagi támogatást Ukrajnának. Bár Natalia Jaresko pénzügyminiszter korábban kérvényezte, hogy az IMF írja le Ukrajna adósságainak egy részét, az IMF nem volt hajlandó ilyesmire. Igaz, Natalia Jaresko amerikai állampolgár, így eleve nem volt feltételezhető, hogy pénzügyminiszterként hatékonyan közreműködik majd Ukrajna érdekeinek képviseletében. Az IMF delegációja most Kijevben tevékenykedik, és szigorú ellenőrzéseket folytatnak annak kapcsán, hogy Ukrajna egyáltalán megkaphatja-e a következő hitelrészletet. Ha Nuland a tárgyaláson nem kapott megfelelő válaszokat, elképzelhető, hogy Ukrajna nem kapja meg az IMF-hitel következő részletét, és egy hónapon belül bekövetkezik az államcsőd.
Mindehhez hozzáadódik, hogy nem csak az IMF és az Egyesült Államok, de Oroszország sem mutat hajlandóságot az adósság egy részének elengedésére – utóbbi éppen azért, mert Ukrajna vezetői napokkal ezelőtt még orosz-ukrán háborút vizionáltak, amit Ukrajna amerikai katonai segítséggel fog megnyerni. Jacenjuk számára azonban megérkezett a hidegzuhany, és miután John Kerry amerikai külügyminiszter Szergej Lavrovval folytatott megbeszélést Szocsiban, Kerry a közös sajtótájékoztató során óva intette Ukrajnát attól, hogy “vissza akarja foglalni a donyecki repülőteret”, amit mostanra az amerikai fél is a minszki egyezmény megszegésének tekintene.
Az üzenet egyértelmű; aki együttműködik az amerikaiakkal, az ne számítson barátságra Oroszország részéről. Továbbá, aki az amerikaiakkal együttműködik, később az amerikaiak részéről se számítson barátságra. A szolgát ugyanis szolgaként, az árulót és köpönyegforgatót pedig árulóként, köpönyegforgatóként kezelik a független országok. A szavak nem, csak a tettek számítanak. Egy EuroMajdanról érkező kormányfő pedig végképp nem sok jóra számíthat – a sütemény és kezdeti anyagi támogatás csak beetetés, amivel a politikus láthatóan nem volt tisztában.


http://hidfo.ru/2015/05/nuland-mar-nem-visz-sutemenyt-a-puccsistaknak/

Vajon mire készülnek az amerikai csapatok Erdélyben?

11252491_1004041426273588_2480034139212553244_n…”Az erdélyi hadgyakorlatra közúton érkeztek a 2. amerikai gyalogezred katonái a tengerparti Kogalniceanu légi támaszpontról. A 450 kilométernyi utat két nap alatt tette meg a 80 Stryker típusú lövészszállító járműből és más páncélozott harcjárművekből álló konvoj, amelyet a levegőben két Apache és egy BlackHawk típusú harci helikopter kísért. Az amerikai katonákat több településen ünnepségekkel fogadták a helyi lakosok lelkes köszöntése mellett…”

Na, akkor még egyszer:
“Az amerikai katonákat több településen ünnepségekkel fogadták a helyi lakosok lelkes köszöntése mellett…”
A South Front Hu – Facebook oldal felteszi a kérdést az MTI híre kapcsán: “Szerintetek mi lehet a tervük?”

MTI: “Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött Erdélyben

Sarmis-15 elnevezéssel nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött pénteken az erdélyi Nagysinken (Cincu), s abban az amerikai, a brit, a kanadai, és a román hadsereg mintegy 1500 katonája vesz részt, – több mint kétszáz páncélos csapatszállító járművel és harci eszközzel.
A június hatodikáig tartó közös gyakorlatozásra és éles lövészetre alig néhány nappal azt követően kerül sor, hogy a Fekete-tenger partvidékén befejeződött az utóbbi évek legnagyobb romániai szárazföldi NATO-hadgyakorlata, a Wind Spring 15.
Az erdélyi hadgyakorlatra közúton érkeztek a 2. amerikai gyalogezred katonái a tengerparti Kogalniceanu légi támaszpontról. A 450 kilométernyi utat két nap alatt tette meg a 80 Stryker típusú lövészszállító járműből és más páncélozott harcjárművekből álló konvoj, amelyet a levegőben két Apache és egy BlackHawk típusú harci helikopter kísért. Az amerikai katonákat több településen ünnepségekkel fogadták a helyi lakosok lelkes köszöntése mellett.
Az Egyesült Államok nem először demonstrálta katonai felvonulással a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: márciusban a balti országoktól Németországig szintén közúton tette meg az utat az amerikai hadsereg egy harcjármű-konvoja.
A román védelmi minisztérium közleménye szerint a pénteken kezdődött erdélyi közös manőverezés is az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított állandó rotációs hadgyakorlat része.
Mircea Dusa román védelmi miniszter korábban rámutatott: folyamatos lesz a NATO-országok katonáinak jelenléte az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán.” MTI

Részt veszünk az ősszel a balti államok légterének védelmében, ezzel járulva hozzá a katonai szövetség eredményességéhez.

Jelentős változásokat kell a NATO-nak végrehajtania ahhoz, hogy megfeleljen az utóbbi időben kialakult új biztonsági kihívásoknak, amelyek keleti és déli irányból egyszerre érik a szövetséget – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán.

Magyarország külügyminisztere
A megváltozott és minden idők legtöbb kihívását rejtő biztonsági környezetben rendkívüli jelentősége van a NATO által korábban, Walesben tartott csúcstalálkozón elfogadott akciótervnek, amely válsághelyzetben nagyon rövid időn belül bevethető alakulatok és a keleti tagállamokban – köztük Magyarországon – előretolt vezetési, parancsnoki pontok létrehozását irányozza elő – mondta a távirati irodának adott interjúban a magyar külgazdasági és külügyminiszter a törökországi Antalyában. A NATO külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán részt vevő Szijjártó Péter emlékeztetett, a walesi megállapodással összhangban Magyarország több saját döntést is hozott, hozzájárulva így ahhoz, hogy a NATO hatékonyan alkalmazkodjon az új biztonsági környezethez. Mint mondta, Magyarország az Észak-atlanti Szövetség munkáját segítendő, az ősz folyamán négy Gripen vadászgéppel részt vesz a balti államok légterének védelmében. (Erről Hende Csaba honvédelmi miniszter tegnap Budapesten megállapodott litván hivatali kollégájával is.) Szijjártó kiemelte azt is, hogy hazánk 499 katonával szolgál két NATO-misszióban – Afganisztánban és Koszovóban.
A miniszter kitért arra, hogy már folynak az említett előretolt vezetési, parancsnoki pont kialakításának előkészületei, miközben részt vesz az ország a rendkívül magas készenléti kötelék (Very High Readiness Joint Task Force) létrehozásában is. A két napon belül bevethető alakulat működéséhez Magyarország egyszázadnyi kontingenst tervez adni. A miniszter hangsúlyozta a tavaly ősszel Litvániába küldött 140 fős magyar lövészszázad szerepvállalásának, továbbá a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) a nyáron Lengyelországban tartandó hadgyakorlatának jelentőségét is.
Mint mondta, a NATO által tervezett gyors reagálású egységek akár az Iszlám Állam ellen is bevethetők lennének, ha a szövetség egyik tagállamát fenyegetné a terrorszervezet. Hozzátette ugyanakkor, hogy eddig még semmilyen döntés vagy előterjesztés nem született arról, hogy a NATO bármilyen módon részt vállalna az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban harcoló nemzetközi koalíció munkájában.
A NATO előtt álló kihívások kezelése szempontjából lényegesnek nevezte a katonai szövetség bővítését. Mint mondta, Magyarországnak kiemelt érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, amelyet úgy lehet fenntartani, ha a térség számára biztosítják a reális európai, illetve euroatlanti integrációs perspektívát. Szijjártó a tanácskozáson javasolta, hogy a NATO még az idén hívja meg Montenegrót a tagjai közé, hiszen – mint mondta – Podgorica teljes mértékben felkészült a tagságra, és a NATO hitelességét kezdené ki, ha egy ilyen állam nem csatlakozhatna a szervezethez. Hozzátette: Magyarország Grúzia és Macedónia esetében is támogatja a NATO-tagságot.
A törökországi ülésen szó volt a földközi-tengeri menekültügyi válságról is, amellyel kapcsolatban Szijjártó arra kérte tárgyalópartnereit, hogy a probléma kezelésekor ne feledkezzenek meg a Magyarországot közvetlenül érintő nyugat-balkáni migrációs nyomásról sem. Kiemelte: a tanácskozás résztvevői a menekültügyi helyzettel összefüggésben egyetértettek abban, hogy soha nem volt olyan fontos a NATO és az Európai Unió együttműködése, mint most. A külügyminiszter elmondta, hogy ugyan megvannak az eszközök a líbiai embercsempészek tevékenységének ellehetetlenítését célzó katonai beavatkozáshoz, a feladat végrehajtását igencsak bonyolítja, hogy az észak-afrikai országban nincs nemzeti egységkormány.
Pozitívan értékelt magyar szerepvállalás
A magyar lakosság továbbra is pozitívan értékeli Magyarország euroatlanti elkötelezettségét – jelentette ki a Magyar Atlanti Tanács (MAT) a távirati irodához eljuttatott közleményében. Mint írták, nem értenek egyet azokkal az utóbbi időben szórványosan megjelenő, civilszervezetek nevében tett kijelentésekkel, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a magyar lakosságnak megváltozott volna a véleménye abban a kérdésben, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer aktív tagja. Felidézték, 1997. november 16-án Magyarországon a csatlakozás kérdéséről népszavazást tartottak, amelyen a választók 85,33 százaléka igennel szavazott. Ez minden idők egyik legmagasabb, ha nem a legmagasabb igen szavazati aránya volt az európai népszavazások történetében. A MAT szerint a magyarok azóta is „nagyon pozitívan” értékelik a magyar kormányok euroatlanti elkötelezettségét.
(Tóth Loretta)

Az USA budapesti nagykövetsége nem vette át a Magyar Békekör háborúellenes petícióját

Budapest, 2015. május 15. péntek (MSZF)
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén pénteken megtagadták annak a háborúellenes petíciónak az átvételét, amelyben a Magyar Békekör leszögezte, hogy a magyarok nem akarnak háborúzni Oroszország ellen. Az amerikai képviselet portáján többszöri rákérdezésre azzal válaszoltak, hogy nincs felhatalmazásuk a Békekör Colleen Bell nagykövet asszonynak címzett jegyzékének átvételére, és nem veszik át – mondta Simó Endre, a Magyar Békekör szervezője a sajtónak.
A petíciót a Békekört alkotó társadalmi és politikai szervezetek nevében szerette volna átadni Petráss László, Rónai Katalin, Katona Gábor, Bordács Miklós, Tarczi István és Simó Endre.
A civil jegyzék szerint az USA külpolitikája növekvő aggodalomra ad okot a magyar közvéleményben a béke iránt, és Washington közömbössége a honi és a határainkon túl élő magyarság békeakaratával szemben okot ad a tiltakozásra. A Békekörösök abban jelölik meg a fenyegető veszélyt, hogy az USA olyan hatalmi rendszert támogat Ukrajnában, amely nyíltan együttműködik neonáci erőkkel, hadsereget vet be saját népe, a kelet-ukrajnai oroszajkú lakosság ellen, és erőszakkal próbál érvényt szerezni az egységes ukrán nemzetállamiságnak, lábbal tiporva azokat a megállapodásokat, amelyeket Kijevben 2014. február 21-én, és Minszkben 2015. február 12-én írtak alá.
„Mi helytelenítjük az ukrán kormány háborús politikáját, és arra szólítottuk fel Kijevet, hogy ne sodorja veszélybe más európai országok békéjét, köztük Magyarországét azzal, hogy a konfliktus eszkalálására biztat a NATO és Oroszország között. Most az Egyesült Államok kormányát, országunk NATO-szövetségesét szólítjuk fel ugyanerre, mert azt reméljük, hogy ez a szövetség a békét kívánja szolgálni” – áll a magyar Békekör amerikai részről elutasított petíciójában. +++
(A civil diplomácia előzményeiről lásd: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=850:a-magyar-bekekoer-politikajanak-feluelvizsgalasara-szolitotta-fel-ukrajnat&catid=2:magyar
és
http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=859:magyar-bekekoer-az-usa-budapesti-nagykoevetenek&catid=2:magyar
Kiadta: MSZF SZK



Szentgyörgyvár-Felsőmándnál magasrangú orosz turista véletlen balesetben megsérült. Muszály kivizsgáni az ügy véletlen szerüségét.

Dúl Döbrögiék “közmunkára-terelő” akcióterve. Ennek keretében mondanak fel a “rendes” munkavállalóknak, hogy aztán jóval alacsonyabb bérért-közmunkán “visszafoglalkoztassák” őket.

A jövő évi büdzsében kevesebb jut álláskeresési támogatásokra, szak- és felnőttképzésre is. Előbbi összege 2012 óta már 30 százalékkal csökkent.
A 2016-os költségvetési törvényjavaslat a munkaerőpiaccal összefüggő kiadásokat illetően lényegében követi a korábbi években már elindult trendet. Vagyis a közfoglalkoztatásra sokkal több jut, míg az álláskeresési ellátásokat tovább nyirbálja a kormány.
Ez nominálisan azt jelenti, hogy az álláskeresési ellátásra a korábbi 50 milliárd forint helyett 47 milliárd jut, míg közmunkára 270 helyett 340 milliárd. Utóbbi a tavalyi 182 ezer ember helyett átlagosan már közel negyedmillió ember bevonására teremt lehetőséget.
Emellett 14 százalékkal megvágja a kormány a szakképzési és felnőttképzési támogatásra szánt előirányzatot is: 16 helyett jövőre 13,8 milliárd forint jut erre a célra. Ezzel párhuzamosan azonban a foglalkoztatási és képzési támogatásra az idei 14 milliárd helyett 16,2 milliárdot szánnak.

2012 óta egyébként látványosan átalakult a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatainak megoszlása. Az alábbi grafikonon is jól látható, hogy a közfoglakoztatásra szánt összeg 157 százalékos növekedésével párhuzamosan a foglalkoztatási és képzési támogatásokra 41,4, az álláskeresési ellátásokra pedig 30 százalékkal jut kevesebb. Mindez pedig összhangban van a kormány sokat hangoztatott elvével, miszerint segély helyett munkát kívánnak adni az embereknek. Várhatóan a következő években ez a trend fog folytatódni, mivel Orbánék célja, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket folyamatosan a közfoglalkoztatásba tereljék át.

Visszatérve a jövő évi költségvetésre, ha az EU-s elő- és társfinanszírozásokat is nézzük, akkor munkaerőpiaccal összefüggésben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 480,5 milliárdos kiadást terveztek be az idei évi 423,9 milliárd forint helyett. A növekedés 13 százalékos, vagyis közel 57 milliárd forintos, ám ez leginkább annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatásra szánt 70 milliárdos többlet, illetve a 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozására 5,5 milliárddal jut több jövőre. Ez a két tétel képes volt teljes mértékig ellensúlyozni az egyéb sorokon végrehajtott “nyirbálásokat”.
A teljes államháztartás kiadásait nézve 17 milliárdos a megvágás összege:
az idei 65,6 milliárd forint után jövőre 48,6 milliárd jut ilyen célra.
(mfor)

Sokkoló adatok: Széthullanak a családok Magyarországon

A családok és a családban élők száma az elmúlt harminc évben folyamatosan csökkent – írja a KSH a Család Nemzetközi Napjának alkalmából összeállított kiadványában. Az egyszülős családok egészen 1980-ig az összes család mindössze tizedét jelentették, 2011-ben azonban már minden ötödik család ebbe a típusba tartozott.
Magyarországon 2011-ben a legutóbbi népszámlálás idején 2 millió 713 ezer családban 7 millió 783 ezer fő, a lakosság 78 százaléka élt – derült ki a Központi statisztikai Hivatal kiadványából, amelyet a Család Nemzetközi Napja alkalmából állított össze. Legutóbb fél évszázada volt hazánkban közel ugyanennyi család, ám akkor több mint tizedével többen éltek családi kötelékben.
A családok és a családban élők számának az 1980-as évekig tartó emelkedését az utóbbi 30 évben csökkenés váltotta fel. A családok mérete a II. világháború óta folyamatosan és lassuló ütemben mérséklődik.

1949-ben 346, 2011-ben 17 százalékkal kevesebb, 287 családtag jutott száz családra. (A család a házastársi, élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A gyermekkel vagy gyermek nélkül élő házas-párok vagy élettársi kapcsolatban élők, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők.)

A családokon belül a gyermekes házaspárok részesedése a legnagyobb (38 százalék), a családok több mint negyedében (27 százalék) a házaspárok gyermek nélkül élnek. Hazánkban először 1970-ben vették számba az élettársi kapcsolatokat, a családokon belüli arányuk akkor mindössze 2 százalék, 2011-ben viszont már 15 százalék volt. Az élettársi kapcsolatok gyermekszám szerinti megoszlása a házaspár típusú családokhoz hasonló. Az egyszülős családok egészen 1980-ig az összes család mindössze tizedét jelentették, 2011-ben azonban már minden ötödik család ebbe a típusba tartozott. Az egyszülős családok többségében (87 százalék) anya él együtt egy vagy több gyermekével.

A családok kétharmadában él gyermek, a házaspárok 58, az élettársi kapcsolatban élők 53 százaléka nevel gyermeket. A családban nevelkedő 2 millió 893 ezer gyermek 60 százalékának a szülei házasságban, 13 százalékának a szülei élettársi kapcsolatban élnek, továbbá a gyermekek 24 százaléka az édesanyjával, 3 százaléka az édesapjával alkot családot. A családi körben élő gyermekek 73 százaléka eltartott.
(vgo)

ÍGY TESSÜNK HINNI NEKIK!

Autonómia a Donbasszban – nekünk sem mindegy!

Jurij Lucenko, a „Petro Porosenko Blokkja” nevű párt vezetője minap az ukrán parlamentben kijelentette: semmiféle különleges autonóm státusz nem jár a Donbassznak (Donyecknek és Luganszknak).

A Donbassz Ukrajna szerves része. Így semmiféle olyan különleges státuszt, jogállást nem kaphat, ami bármiben is eltérne Ukrajna minden más megyéjének státuszától – mondta.
Nincs itt semmiféle különleges jogállás – magyarázta a pártelnök. Itt decentralizációról van szó – ami vonatkozik Ukrajna minden más megyéjére. Ez a jövőben nagyobb hatásköröket ad a megyéknek – ám egyetlen megye sem kaphat a többiek jogaitól bármiben is különböző, semmiféle előjogot, kiváltságokat.
És most, kormány, jobboldali ellenzéke, álbaloldali álellenzéke, kárpátaljai magyarok és azok szervezetei – figyelem!
UKRAJNÁBAN NEM LEHET SEMMIFÉLE KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ MEGYE – mondotta a vezető kormánypárt vezetője.
Tetszenek érteni? Gyengébbek kedvéért, emlékeztetőül: TEHÁT NEM LEHET AUTONÓM JOGÁLLÁSÚ KÁRPÁTALJA SEM. Hiába is tetszenek erről ábrándozni!
Érdemes volt-e, érdemes-e mindmáig, érdemes-e a jövőben támogatni egy ilyen rezsimet?
Európa kedvence, az e kedvenc támogatására alakult tömörülés elnöke, végsősoron, nem mondott semmi újat. Csak megerősítette, újból leszögezte: FITYISZT A MINSZKI MEGÁLLAPODÁS EGYIK ALAPVETŐ TÉTELÉNEK. Amelyik arról rendelkezik, hogy Donyeck és Luganszk megye – legalábbis azoknak a népi erők által ellenőrzött területei – különleges státuszt kell hogy kapjanak Ukrajnán belül. Olyan széles jogkörökkel, amelyekhez foghatót legföljebb Magyarország élvezett a Monarchia részeként.
(Apropó, autonómia, különleges státusz. A minap egy Donyeckben tartott nemzetközi konferencián megjelent és felszólalt – a mindenki által a nemzetiségi kérdés megoldása példaképének tartott – Dél-Tirol képviselője is. Aki ismertette a donyeckiekkel az ottani autonómia gyakorlati tapasztalatait. Így is hallgatólagosan – vagy tán nem is olyan hallgatólagosan – támogatva meg vendéglátóit. Bizony!)
Ám, mint említém, Lucenko úr nem mondott semmi újat. Hiszen AZ UKRÁN PARLAMENT – nem sokkal a minszki megállapodás után – ÉRVÉNYTELENÍTETTE A MEGÁLLAPODÁS NYOMÁN ELFOGADOTT TÖRVÉNYT, ÉS EGY VELE SZÖGES ELLENTÉTBEN ÁLLÓ MÁSIKAT FOGADOTT EL. Egy olyat, ami a megállapodás sok más pontját is érvényteleníti.

Lucenko. Jobb időkben sikkasztásért ült börtönben.
Ez a kirívó magatartás Nyugaton senkinek sem tűnt fel. Még a Szocsiban a minap tárgyaló John Kerry amerikai külügyminiszternek sem.
Szerencsére a kijevi junta van annyira bornírt, ostoba és pancser, hogy valamivel mindig bekavarjon – még saját mentorainak is. A minap Poros Jankó a „Repülőtér” (mármint a donyecki repülőtérért vívott hősi küzdelemről szóló) ukrán hazugság-dokumentum filmet tekintette meg. És olyannyira belelkesült a látottaktól, hogy legott ígéretet tett: márpedig mi a donyecki repülőteret, ha törik, ha szakad, úgyis visszafoglaljuk.
Ez már legfőbb mentoránál is kiverte a biztosítékot. Állítása szerint ugyan nem olvasta még a hírt – de hallott róla. Finom úriember, persze, leplezi ingerültségét – leplezte Kerry is. De még ő sem állhatta meg egy csípős megjegyzés nélkül: mielőtt Porosenko úr ilyen, a fegyverszünetet nyíltan felrúgó erőszakos lépéshez folyamodnék, nagyon ajánlom (mondta Kerry), hogy alaposan fontolja meg, mit cselekszik.
Bravó, fiúk, szép volt – csak így tovább! Csak remélhető, hogy végre „Európa” (közöttük a mi összevissza beszélő és cselekvő vezetésünk) szeméről is valahára lehull a hályog. És végre észreveszik, kit, kiket is takargatnak már másfél éve.

Mostanság Gázos Julcsa belsőségnagykereskedő üzlettársa.
(Cs. S.)

Szaúd-Arábia csapást mért az amerikai olajiparra

olajkút hidfo.ru
Szaúd-Arábia nyersolajtartalékainak nagymértékű kiárusításába kezdett, válaszul az amerikai palaolaj aránytalanul magas árára. Szaúdi tisztviselők ezt azzal indokolják, hogy újra fel akarják kelteni a befektetők érdeklődését. A gyakorlatban azonban más van a történtek mögött; újabb szakaszába ért az olajháború, melyben az amerikai és szaúdi elit érdekei már nem összeegyeztethetőek.
Hat hónappal ezelőtt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) Szaúd-Arábia vezetésével bejelentette, hogy ellenlépéseket tesz a riválisok azon lépésére, hogy a kitermelés fokozásával mesterségesen leütnék az olaj árát. Ahelyett, hogy alkalmazkodott volna a globális kereslet csökkenéséhez – és ennek megfelelően csökkentette volna a kitermelést -, az OPEC döntést hozott az olajkitermelés szinten tartásáról. Ennek eredményeként, mivel a csökkenő olajárak nem kerültek ellensúlyozásra, az alacsony árak miatt az amerikai olajfinomítók több mint 60%-ának működését átmenetileg felfüggesztették, és az észak-amerikai olajvállalatok a kitermelés nagyarányú csökkentésébe kezdtek.
Tavaly júniusban az olaj ára még 115 dollár körül mozgott. Januárban ez hordónkénti 45 dollárra csökkent, miközben a palaolaj továbbra is drága maradt. Szaúdi tisztviselők szerint ez elriasztotta a befektetőket az amerikai olajiparból, és az amerikai olajvállalatok nem tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, mert Észak-Amerikában az olaj kitermelési költségei jelentősen magasabbak, mint a Közel-Keleten. A Nemzetközi Energiaügynökség májusban kiadott jelentése alátámasztja ezeket az állításokat, és megemlíti, hogy az Egyesült Államokban az aktív olajkutak száma 60%-al csökkent a globális piacon mutatkozó túlkínálat miatt. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az amerikaiak ki akarták szorítani a piacról a közel-keleti konkurenciát, amit így olcsón felvásárolhattak volna. Ezzel ellentétben az történt, hogy az amerikai olajipart pusztító ellencsapás érte, amit Washington képtelen volt elhárítani.
Egy a Financial Times-nak nyilatkozó szaúdi tisztviselő azt nyilatkozta, hogy ki akarják terjeszteni az olaj korszakát, és elsődleges olajkitermelővé, elsődleges forrássá kívánnak válni a világpiacon. A szaúdi sajtóban az utóbbi időben megjelentek olyan felhangú publicisztikák, miszerint az olajkészletek véges volta nem több mint amerikai propaganda, amivel az amerikai hatalmi elit megpróbált indokot kreálni a globális olajkészletek ellenőrzés alá vonására. Ezzel szemben a főbb olajkitermelő országok ma sokszoros mennyiségű forrásról tudnak ahhoz képest, mint ami az olajcsúcs-elmélet megfogalmazása idején ismert volt, és a mai napig találnak újabb jelentős méretű olajmezőket, melyek eddig ismeretlenek voltak.
Az amerikai vállalatok eközben nem hajlandók elismerni, hogy csapás érte őket, és Szaúd-Arábia kiszorítja őket a piacról. Amerika legnagyobb kitermelője, az EOG Resources arról számol be, hogy számos olajkutat újraindítanak. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a létesítmények több mint felét átmenetileg be kellett zárni.
Az olajár mesterséges leütésének közvetlen előzménye, hogy Barack Obama 2014 márciusában Szaúd-Arábiában járt, ahol a volt szaúdi uralkodóval egy paktum született. Ennek értelmében Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok együttműködött az olaj árának leütésében, hogy az orosz állami költségvetést megfosszák olajkereskedelemből származó bevételeinek egy részétől. Ez a megállapodás mindkét fél számára “nagy lehetőségeket” tartogatott, az amerikaiak az orosz költségvetés egy részét égethették fel, és szintén az olajbevételek csökkentésén keresztül jelentős társadalmi problémákat okoztak a dél-amerikai országokban. Szaúd-Arábia számára részben előnyös volt ez az üzlet, mivel az olajbevételek csökkentése Iránt — Szaúd-Arábia első számú közel-keleti riválisát – is fokozottan érinti.
A szaúdi elit egy része azonban jobban nehezményezte a profitcsökkenést, így a helyi elit megosztottá vált az amerikaiakkal együttműködés terén. 2014 decemberében uralkodóváltás történt Szaúd-Arábiában. Az új uralkodó hatalmának stabilizálása érdekében erőt mutatott fel nem csak Iránnal, de az amerikai olajiparral szemben is, amire – annak ellenére, hogy nem ismerik el – pusztító csapást mért az OPEC határozata, és az olaj árában bekövetkező korrekció után az amerikai vállalatok jelentős piaci hátrányban vannak az árak leütés előtti állapotokhoz képest.

http://hidfo.ru/2015/05/szaud-arabia-csapast-mert-az-amerikai-olajiparra/

Így gyarmatosíthatják Ukrajnát – Nagyon nem lenne jó nekünk

Eláraszthatják a genetikailag módosított növények (GMO) Ukrajnát, ha a szomszédos ország engedélyezné a GMO-k termesztését. Egyre több külföldi mezőgazdasági cég szerez ukrajnai földeket, amelyeket orosz vélemények szerint GMO növények elterjesztésére használhatnak fel. Így például a GMO-k piacán vezető szerepet játszó amerikai Monsanto is fokozná befektetéseit Ukrajnában. A genetikailag módosított növények ukrajnai térhódítása nem kedvezne Magyarországnak, amely ma a GMO-mentesség élharcosának számít Európában.
Hamarosan engedélyezheti Ukrajna az eddig tiltott GMO növények termesztését, hogy kedvezzen a külföldi mezőgazdasági befektetőknek – állítják egyes orosz források. Az uniós társulási szerződés megkötése óta ugyanis egyre több külföldi agrárcég bérel földeket Ukrajnában, köztük jelentős amerikai vállalatok is. Egyelőre azonban nem tudni, hogy a szomszédos ország mit lép majd GMO ügyben.
Az orosz vélemények szerint mindenesetre éppen a GMO piacon vezető szerepet játszó amerikai Monsanto kerülne leginkább előnyös helyzetbe, ha enyhülnének az ukrán szabályok. Úgy vélik, az amerikai vállalat ukrajnai terjeszkedésének célja, hogy a válságot kihasználva jutassa be GMO termékeit az ottani piacra.
kukur
A Monsanto kelet-európai régióért felelős elnöke azt erősítette meg, hogy a cég tovább növelné ukrán befektetéseinek arányát. Eddig 140 millió dollárt fektettek be az országban, és ezt a jövőben legalább 300 millió dollárra növelnék – írja a yournewswire.com
Mi a mentesség élharcosai vagyunk
A GMO-k esetleges ukrajnai térhódítása nem kedvezne a magyar törekvéseknek, amelyek éppen arra irányulnak, hogy a genetikailag módosított szervezetek felhasználása visszaszoruljon. Magyarország élharcosa volt annak, hogy az unió tagországai nagyobb mozgásteret kapjanak a GMOK-k tiltásában, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig a GMO-mentes Európáért szállt síkra. Össze kell fogni annak érdekében, hogy egész Európa GMO-mentes övezet legyen és a mezőgazdasági termelés teljes egészében GMO-mentessé váljon – szögezte le nyilatkozataiban a miniszter.
Mint ahogy arról az agrárszektor.hu már beszámolt, az ukrán válság miatt a helyi mezőgazdasági cégek többsége nehéz helyzetben van, és egyre kevésbé jutnak pénzhez. Ugyan jelenleg a külföldi befektetők még csak bérelhetik a termőföldet, de nem kizárt, hogy 2016. január elsejétől fel is vásárolhatják majd a területeket.
Vannak, akiknek az USA-ban is a GMO-mentes kell
Érdekesség, hogy miközben egyes amerikai agrárcégek tovább folytatják az európai piaci terjeszkedést, egyre több amerikai fogyasztó mond nemet a genetikailag módosított termékekre. Ezért az USA kénytelen több országból – így például Romániából, Törökországból és Indiából – GMO-mentes kukoricát importálni – derül ki egyes amerikai elemzésekből.

(agrarszektor)
Bal-Rad komm: Két évvel ezelőtt TIZENKETTŐ terménymintát (hat kukorica, hat szója) hozott Magyarországra e sorok beszerkesztője Ukrajnából. Az Odessza-Nyikolajev-Zaporozzsje-térségből. Az EU-által akkreditált kijevi labor hivatalos certifikátjával MINDEGYIKRŐL, miszerint EGYIK TERMÉNY SEM GÉNMÓDOSÍTOTT!
A magyar laboratóriumi vizsgálatok után pecsétes papír tanúsította, hogy MINDEGYIK MINTA GÉNMÓDOSÍTOTT! (A mintákról azonnal le kellett mondani, és megsemmisítették!)
Ukrán mezőgazdasági szakemberek állítása szerint (akkor) Ukrajna területén LEHETETLENSÉG “BEZ-GMO-GMO-MENTES” MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYT föllelni!
Ezzel egyidejűleg ÖMLÖTT UKRAJNÁBÓL MAGYARORSZÁGRA az Ukrajnából importált takarmánykukorica és szója! Nagyon neves magyarországI(!) cégek importjaként!

Párizs politikai nyomásra szerződést bontana

Misztral 3 hidfo.ru
Párizs hivatalosan is felajánlotta Oroszországnak, hogy visszafizet 785 millió eurót a Misztralok át nem adása miatt, amennyiben megállapodásra jutnak és írásban rögzítve lesz, hogy harmadik félnek értékesíthetik a hajókat Moszkva beleegyezése nélkül. Ezt az információt a Kommerszant üzleti napilap hozta nyilvánosságra, a két ország közti katonai és technológiai együttműködésben érintett személyekre hivatkozva.
A Kommerszant azonban azt is említi, hogy Oroszország nem fogadja el a franciák által ajánlott összeget, mert a befektetésen veszített összeg 1,163 milliárd euró volt. Emellett nem lesznek hajlandók tárgyalni harmadik fél számára értékesítésről, ameddig Franciaország ténylegesen vissza nem fizette az összeget.
Oroszország és Franciaország 2011-ben kötött megállapodást két Misztral-osztályú helikopter-hordozó építéséről. A gyártó a szerződésben rögzített időpontban végzett az első hajó megépítésével, a francia államfő azonban 2014 novemberében utasításba adta a vállalatnak, hogy halasszák el az átadást. A NATO főtitkára Washington utasítására hivatalos ajánlatot tett Párizsnak a hajók felvásárlására, emiatt valószínűsíthető, hogy a francia kormány fokozott politikai nyomásra szegte meg a szerződést. Francois Hollande azonban nem beszélhet politikai nyomásgyakorlásról, mert az már önmagában is az amerikai külügyi törekvésekkel szembeni ellenállás lenne. Ő Oroszország ukrán válságban érintettségére hivatkozva halasztotta el a hajók átadását.
Bár Hollande április 22-én kijelentette, hogy amennyiben a szerződést felbontják, visszafizetik Moszkvának a befektetett összeget, a szerződést hivatalosan még nem bontották fel. Franciaország igen érzékeny hinta-politikát folytat a Misztral-ügyben. Miközben a kormány nem mer szembemenni az amerikai nyomásgyakorlással, Oroszországnak sem mert egyértelmű nemet mondani, és mindvégig időhúzásra törekedett.
Az ügy újabb fejleményei hónapok óta címlapon szerepelnek a francia sajtóban, az európai média nagy része azonban – az amerikaiakra érzékeny vonatkozásai miatt – nem foglalkozik a témával. A francia hajógyár szakszervezete közvetlen az átadás elhalasztásának utasításba adását követően jelezte, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány politikai nyomásgyakorlás miatt felmondja az üzletet. A szakszervezet szerint ezzel Franciaország gyengeséget mutat, és kinyilvánítja, hogy nem hozhat Washingtontól független politikai döntéseket. A gyártó már jelezte a kormány felé, hogy a szerződésszegés miatt további megrendelésektől eshetnek el. A Misztralok kikötőben állomásoztatása emellett havi szinten több millió euró, így a kormány azt is meg kell magyarázza az adófizetőknek, hogy a fokozódó munkanélküliség mellett miért kell nekik megfizetniük olyan hajók fenntartási költségét, amit már rég át kellett volna adni a megrendelőnek.

http://hidfo.ru/2015/05/parizs-politikai-nyomasra-szerzodest-bontana/

Nyafognak Donbassz ügyében Valcmanék, hogy tegnap Donyeck környékén megritkították a népköztársaságiak martalóchordáikat.

A gyérítés tartott mára virradóan is. Kiváltképp Avgyejevka latortüzérsége és egyéb segéderőik soraiban végzett komoly irtást a népköztársasági erők tüzérsége, majd azt követően a rohamcsapatok. Jelentések szerint igencsak megkurtult a kijevi zsoldlista tegnap dél óta a vidéken.
Peszkiben sincs okuk az örömködésre a valcmanista pribékeknek.
Gorlovkát tegnap késő délután ágyúzta a latortüzérség, de az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt.
Donyeck és közvetlen környezete-köszönhetően az avgyejevkai hiénaodúkat ért csapásoknak-szintén nyugodtan tölthette az éjszakát. Mindössze a “Putyilov” és a “Petrovszkij” kerületet érte néhány latorgránát.
Szpartakot is megtalálta pár alkalommal a túlélő latortüzérség.
Andrejevkából és Makejevkából az éjszaka vad lövöldözés hallatszott.
Gyebalcevo környékén még a katlanból visszamaradt, bujkáló valcmanist bérgyilkosok garázdálkodnak és fosztogatnak-terrorizálnak. Megsemmisítésükre hajtóvadászatot indított a milícia.

Az Artyemovszk-járásban lévő Luhanszkojét viszont tegnap délután, és mára virradó éjszaka is aknavetőzték Valcman pribékjei. A faluban vannak civil halottjai és sebesültjei a kijevi terrornak. Egy hétesztendős fiú is súlyosan megsebesült.
Szahankában-amúgy tényleg egy jelentéktelen falucska-felkelők soha nem voltak, és most sincsenek. Ám a falu rendre a valcmanista latrok célterülete. Tegnap is bombázták. Az EBESZ pedig jegyzetelget.

Sirokinot ismét lőtték mára virradóan Valcman latorjai. (Az alábbi videofelvétel tegnap előtt készült)

Klicsko kijevi főherceg apósának luhanszk-környéki lakásását a valcmanista latortüzérség rendesen elintézte.
https://balrad.wordpress.com/2015/05/15/donbassz-hirei-10/