Németország inkább nem vesz részt az EU és a NATO tengeri misszióiban

A Bundestag védelmi biztosa, Hans-Peter Bartels szerint Németország a jövőben nem feltétlen tud részt venni a közös EU- és NATO-missziókban, mert a haditengerészet leamortizálódott, kezd kifogyni az erre a célra használható hajókból.

A szociáldemokrata tisztviselő a Bild német lapnak nyilatkozva azt mondta, a NATO, az EU és az ENSZ ne indítson újabb tengeri missziókat, mert ezekben a német haditengerészet már nem feltétlen tud részt venni.

“A haditengerészet nemsokára kifogy a bevethető hajókból” – mondta.

A tisztviselő szerint a jelenlegi helyzet a bürokrácia és kormányzati hibák miatt állt elő, a hazai eszközellátás szintén kiszámíthatatlanná vált, emiatt az EU- és NATO-missziókra küldhető hajók hosszabb időszakokra kell kikötőben maradjanak. Bartels szerint a javítási munkálatokért felelős cégek teljesítménye is kiszámíthatatlan, emiatt az esetleges jövőbéli missziókra már nem garantált a német részvétel.

A német haditengerészet korábban részt vett többek közt a Földközi-tengeren folytatott uniós misszióban is, melynek részeként több százezer migránst “mentettek ki” embercsempész civil szervezetek hajóiról és hoztak partra az európai kontinensen.

A német hajók emellett az Égei-tengeren is hasonló feladatot töltenek be, és világszerte kritikus fontosságú logisztikai feladatokat látnak el az EU- és NATO-missziókban.

http://www.hidfo.ru/2018/02/nemetorszag-inkabb-nem-vesz-reszt-az-eu-es-a-nato-tengeri-misszioiban/

Már a német páncélosokra sem számíthat a NATO

Jövőre Németország vezető szerepet töltene be a NATO gyorsreagálású erőiben, de az utóbbi hetek során több olyan jelentés is nyilvánosságra jutott, miszerint a Bundeswehr ellátottsága hiányos, ezért egyre inkább nem tudnak résztvenni a NATO tevékenységében.

A Bundeswehr nem tud eleget tenni a NATO-val szemben tett vállalásainak – azután, hogy a tengeri missziókban részvétel is kérdésessé vált, kiderült, hogy szárazföldön sem számíthat Németországra a katonai szövetség. A Die Welt jelentése szerint a Münsterben állomásozó páncéloshadosztály jövőre nem lehet része a NATO gyorsreagálású erőinek, mert a szükséges 44 Leopard-2 harcjárműből mindössze 9 bizonyult üzemképesnek.

A Die Welt egy a védelmi minisztériumtól kiszivárgott titkos jelentésre hivatkozva írja mindezt, nem sokkal azután, hogy kiderült; Németország a NATO tengeri misszióiban sem fog tudni részt venni.

A lap szerint 2019 elejétől a Bundeswehr töltene be vezető szerepet a NATO gyorsreagálású erőiben, és az észak-atlanti szövetség többek közt a Münsterben állomásozó páncéloshadosztály segítségével akarta elrettenteni az oroszokat a katonai agressziótól.

Kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Németországot, hogy tegyen eleget korábbi vállalásainak, és a GDP 2%-át költse katonai célokra.

http://www.hidfo.ru/2018/02/mar-a-nemet-pancelosokra-sem-szamithat-a-nato/

Veszélybe került a magyar bíróságok befolyásmentessége

A magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak a kormányzattól kell függetlennek lennie, hanem idegen országoktól és a külföldről finanszírozott szervezetek befolyásától is. Amennyiben a bíróságok külföldi befolyás alá kerülnek, ez Magyarország szuverenitását veszélyeztetheti.

A magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak a kormányzattól kell függetlennek lennie, hanem a külföldről finanszírozott szervezetek befolyásától is – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva. Az igazságügyi vezető szerint ostrom alatt áll a bírói hatalom, egy külföldi ügynökhálózat megpróbálja irányítás alá vonni a magyarországi igazságszolgáltatást.

“A bírói ágnak nemcsak a törvényhozástól és a kormányzattól kell függetlennek lennie, de az ítélkezésre más külső tényezők sem helyezhetnek nyomást. Az igazságszolgáltatás munkáját nem próbálhatják meg befolyásolni, eltéríteni magukat civilnek nevező, valójában külföldi érdekeket szolgáló szervezetek” – mondta.

Völner Pál elmondása szerint az igazságszolgáltatásban rendszeressé váltak a külföldi befolyásolási kísérletek, aminek legnyilvánvalóbb formája a külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységében tettenérhető.

“Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy idegen szempontokat képviselő szereplők kísérletet tettek arra, hogy ilyen vagy olyan módon beavatkozzanak a magyar ítélkezésbe.”

A miniszterhelyettes a lapnak nyilatkozva példaként említette, hogy civil látszatú szervezetek százmilliós támogatásokat kapnak egy amerikai milliárdostól a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül, majd ezek a szervezetek a bíróknak szakmai képzéseket tartanak. Bár ez a tevékenység első ránézésre ártalmatlannak tűnhet, az úgynevezett szakmai képzések során a külföldi ügynökhálózat tagjai személyes kapcsolatot tudnak kiépíteni azokkal az emberekkel, akik később büntetőügyekben ítéletet hoznak.

Hálózatépítési tevékenységük pedig nyomásgyakorlással is kiegészül; a miniszterhelyettes szerint “az amerikai spekulánshoz köthető szervezet „bíróságfigyelő rendszert” működtetett, így megfigyelték a bírákat is.”

Völner elmondása szerint a közeljövőben ki kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan külső beavatkozások, amelyek veszélyeztetik a független bírói munkát, mert a fentiek során felmerül annak lehetősége, hogy veszélybe került a magyar bíróságok befolyásmentes működése. Mint mondta; a leghelyesebb az lenne, ha az ilyen elemzést a bírói szervezet maga végezné el.

http://www.hidfo.ru/2018/02/veszelybe-kerult-a-magyar-birosagok-befolyasmentessege/

Beismerte: meg akarta változtatni a népszavazás eredményét

Tavaly június óta George Soros több mint 400000 fontot küldött brit civil szervezeteknek arra a célra, hogy megváltoztassák a britek véleményét az Európai Unióból kilépéssel kapcsolatban.

George Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója egy brit lapnak nyilatkozva beismerte, hogy több mint 400000 font támogatást küldött az Egyesült Királyságban működő civil szervezeteknek abból a célból, hogy megváltoztassa az emberek véleményét az Európai Unióból kilépéssel kapcsolatban. Soros a Daily Mailnek nyilatkozva vasárnap nyíltan megvédte azon álláspontját, hogy szerinte az EU-ból kilépés rossz döntés a tagállam számára, és emiatt vissza akarja fordítani ezt a folyamatot.

“Ez a folyamat barátból ellenséggé változtatja Nagy-Britanniát és Európát, legalábbis az átmeneti időszakban minden bizonnyal. A népszavazás előtt Nagy-Britannia gazdaságilag jobb helyzetben volt, mint Európa többi része. De ez most megváltozott, a kontinentális hatalmak megerősödnek, Nagy-Britannia pedig lemarad” – mondta.

A múlt hét folyamán Mark Malloch-Brown, a Best for Britain kampánycsoport elnöke kjelentette, hogy a Soros-alapítványok jelentős összeggel támogatták az EU-tagság megtartását népszerűsítő tevékenységüket. Elmondása szerint az amerikai milliárdos 400000 fonttal (több mint 140 millió forint) támogatta az EU-párti véleményformálást.

Soros nemrég a Davosban tartott világgazdasági fórumon is nyíltan kijelentette, hogy támogatja a brit EU-tagság megtartását. Elmondása szerint ő azt akarja, hogy az Egyesült Királyság a Európai Unió tagállama maradjon, vagy később újra csatlakozzon.

Az Egyesült Királyság 2016 júniusában tartott népszavazást az Európai Unióból kilépésről. A szavazás során a brit választópolgárok 52%-a a kilépés mellett döntött.

http://www.hidfo.ru/2018/02/beismerte-meg-akarta-valtoztatni-a-nepszavazas-eredmenyet/