Miután
a kormány bejelentette, hogy egy 175 kilométer hosszú, négy méter
magas kerítést fog építeni a szerb-magyar zöldhatárra, hazánk a
korábbinál is kiterjedtebb bevándorlási hullámmal kell szembenézzen. A
probléma könnyen egy újabb feszültséggóccá válhat a térségben, de
ezúttal nem a lakosság számára adódó problémák, hanem államközi
viszonyok szintjén.
A
kerítés építésének hírére a Balkán-félszigetre már eljutott, a nyugati
országokba igyekvő bevándorlók igyekeznek minél gyorsabban átjutni a
magyar határon, mielőtt megépülne a teljes határzár. Az elmúlt hetek
folyamán a magyar és szerb rendőrség is nagy számmal tartóztatott le
olyan személyeket, akik az illegális bevándorlókat – anyagi
ellenszolgáltatásért – átcsempészik a határon, vagy az országon át, a
határ közelébe. A Délmagyar.hu újságírói azonban képi anyaggal
támasztanák alá, hogy a szerb rendőrök szervezett módon irányítják
tovább a bevándorlókat a magyar határra.
Az
újságírók egy a bevándorlókkal Magyarkanizsára érkező buszjáratra
várakozva szembesültek azzal, hogy a járat nem áll meg a célállomáson,
hanem tovább megy, és a menekülteket egy a szerb-magyar zöldhatárhoz
közeli területen, a Tisza ártere mellett “igazították útba”. A beszámoló
szerint a szerb rendőrök leszálltak a buszról, egyikük a forgalmat
lassította, másik kettő az ártérbe irányította a buszról leszállított
menekülteket, a magyar határ felé továbbirányítva őket. Végül a rendőrök
visszaszálltak a buszra és visszaindultak Magyarkanizsa felé. A
leszállított menekülteket megkérdezve pedig alátámasztást nyert, hogy
nem egyszerűen kitették őket, hanem valóban elmagyarázták nekik, merre
kell tovább menni, és a rendőrök a zöldhatár felé irányították őket.
Ezen a
ponton logikusnak tűnik, hogy feltegyük a kérdést; Szerbia szervezett
módon Magyarországra továbbítja a bevándorlókat? Ez egy igen súlyos
vád, tekintve, hogy szerb vezető politikusok hangsúlyozzák, “ők nem
fognak falakat emelni”, és ezzel azt a látszatot keltik, hogy
szolidaritást vállalnak az Európába érkező menekültekkel. A kérdés
felvetése azonban már előfeltételezi, hogy az újságíróknak köszönhetően
birtokában legyünk az információnak, miszerint a szerb rendőrök segítik
Magyarország felé az illegális bevándorlókat. Így sokkal inkább azt
kell megkérdeznünk, vajon a munkáját végző újságíró esetében egyszerű felelőtlenségről, vagy szándékos hangulatkeltésről
van-e szó (esetleg arról, hogy az újságírás mint szakma ebben az
esetben ellentétbe kerül a politikai stabilitással mint érdekkel). Ebben
a helyzetben ugyanis nem csak a tömegesen érkező illegális bevándorlók
okoznak problémát, hanem mindazok a személyek, akik a térség politikai
stabilitását felelőtlen hozzáállásukkal veszélyeztetik.
Az
utóbbi hetek során számos példát láthattunk arra, hogy Szerbia és
Magyarország vezetői megpróbálnak felülemelkedni a tömeges bevándorlás
miatt törvényszerűen elszabaduló indulatokon, és közös erővel,
összefogással kezelni a helyzetet. A magyar és szerb rendőrök
együttműködése az embercsempészek elfogása terén egy reményteli példa –
abba az irányba mutat, hogy a két ország politikusai próbálják
felelősen kezelni a helyzetet. Ugyanakkor egy potenciális
feszültséggócot jelent az a tény, hogy a kormány kerítést épít a déli
határra. Szerbia ugyanis – ahogy Magyarország is – abban érdekelt, hogy
a lehető legkevesebb illegális bevándorló jusson el az országba, –
vagy ha már átjutottak, lehetőleg minél hamarabb távozzanak. Ez egy ki
nem mondott tény, és a politikus eljátszadozhat ugyan a szolidaritás
látszatával (baloldali szavazatok reményében), de a tettek
többnyire azt mutatják, hogy az illegális bevándorlókat senki nem
akarja beengedni, legalábbis nem oda, ahol ő mindennap egy térben kell
legyen velük. Ha politikusok nem is vállalják fel mindezt nyíltan,
törvényszerű, hogy helyi szinten, a határ közelében működő, hazafias
szellemiségű rendőrök igenis továbbítani fogják a bevándorlókat a
szomszédos országba, hogy a hazájukat minél hamarabb elhagyják. Ez
minden országban törvényszerű, nem csak Szerbia esetében.
Ezen a
ponton avatkozik be az újságírók felelősségtudata, vagy annak hiánya;
abban az esetben ugyanis, ha egyes sajtóorgánumok elkezdenek
tudósításokat közölni arról, amint helyi szinten hatósági személyek egy
másik ország kárára kezelik a bevándorlás-kérdést, elszabadulhatnak az
indulatok. Egyelőre korai lenne szándékos hangulatkeltésről beszélni,
de tény, hogy a magyar hazafias szervezetek nem fogják lelkesen
fogadni, ha a szerb rendőrök hozzájárulnak a Magyarországra irányuló
illegális bevándorlás fokozásához. Egyáltalán, a többség nem fogja
lelkesen fogadni: épp amiatt épít a kormány kerítést, mert egy utóbbi
hónapban készült felmérés szerint a lakosság 77%-a azt várja el, hogy a
kormány megakadályozza a tömeges bevándorlást.
Egy
ilyen helyzetben törvényszerű, hogy a két ország közt megromolhat a
viszony. Emiatt azok az újságírók és sajtóorgánumok, melyek ehhez
hasonló tudósításokat közölnek, a Szerbia és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok megromlását segítik elő.
Egy ilyen cselekedet lehet szándékos, vagy nem szándékos – lehet szó
hangulatkeltésről, vagy egyszerű felelőtlenségről is. Erre leginkább az
szolgálhat érdemleges válasszal, hogy baloldali liberális
sajtóorgánumok elkezdenek-e rendszeresen foglalkozni a fentihez hasonló
esetekkel. Ha rendszeresen foglalkoznak vele, annak egy célja lehet:
lehetőleg minél nehezebb helyzetbe hozni a kormányt azáltal, hogy a
hazafias szervezeteket Szerbia ellen fordítják, vagyis előidéznek egy
olyan helyzetet, amiben még a radikális jobboldal is tovább fokozza a
feszültséget. Akkor ugyanis kijelenthetnék, hogy a kormány nem tudja
kezelni a helyzetet, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a
szélsőjobboldal problémákat okoz a szerb határ mentén, ahol mindenféle
atrocitások történnek.
Értelemszerűen,
ebben a helyzetben a hazafias szervezetek vállán is igen nagy
felelősség nyugszik. Ha a határ mentén – esetleg a határ túloldalán –
atrocitások történnek, az a balliberálisok számára kedvező helyzetet
teremt. Ellenben, a határ innenső oldalán aktívan közreműködhetnek
abban, hogy a rendőrség nagyobb hatékonysággal fogja össze az illegális
bevándorlókat.
Mit
tehet az újságíró, ha azzal szembesül, hogy a szerb rendőrök
Magyarország felé továbbítanak illegális bevándorlókat? Először is: a
jelenlegi helyzetben lehetőleg ne azzal kezdje, hogy fotókat hoz
nyilvánosságra. Felelős cselekedet lenne erről a rendőrséget értesíteni,
akik a megfelelő csatornákon utánanézhetnek, vagy felléphetnek ellene.
Ha nyilvánosságra hozza, azzal az újságíró kinyilvánítja, hogy nem a megoldásban érdekelt, hanem a feszültség szításában.
Magyarország és Szerbia közösen kell megoldja ezt a problémát, a
hangulatkeltés pedig csak hátráltat minden megoldási kísérletet.
http://hidfo.ru/2015/06/szerbia-ellen-forditanak-a-szelsojobboldalt/