Hatalmas migránstömeg zsúfolódott össze a szlovén-osztrák határon

Az elmúlt napok emberáradatához képest is hatalmas migránstömeg zsúfolódott össze csütörtök estére a szlovén-osztrák határon, a Sentilj-Spielfeld határátkelőnél – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Működik a terv Gyuri ‘bá!

A senki földjén átnyúló, mostanra valóságos várossá terebélyesedett tranzittáborrendszert szinte teljesen megtöltik a migránsok, és egyre nő az iglu sátrakból álló spontán tábor mérete is. Sokan már a hegyoldalakon vertek tanyát.

Eközben a migránsok szinte minden, a senki földjén található fát eltüzelnek, ugyanis sötétedés után fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Ennek nyomán apró tábortüzek fénye világítja meg a környéket.

Eközben egyre türelmetlenebbek a migránsok, akik között verekedések is előfordulnak. A határon egy koszovói bureksütő elmondta az MTI tudósítójának, hogy szemtanúja volt annak, amint öt afgán fiatalember nekiugrott egy idősebb szíriai férfinak. A szlovén rendőrök közbeléptek és bilincsben elvitték a verekedőket.
Ugyanakkor láthatóan egyre inkább hosszú távra rendezkednek be, készülnek a mind hidegebb időjárási körülményekre az osztrák hatóságok, amelyek csarnokszerű, acélszerkezetű fűthető sátrakkal szinte a határátkelő teljes területét lefedték.

A buszok csütörtökön is ingajáratban közlekedtek Spielfeld és az ausztriai tranzitállomások, illetve a német határ között. Ugyancsak jelen vannak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az aktivistái, akik élelmet és vizet osztanak a fagyoskodó embereknek – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
(MTI)

Bal-Rad komm: Szükség esetén a hármashatár és Mezőhegyes között épülhet meg a határzár a román-magyar határon-hörkentette tegnap Lézerjani Makón.

Amikor már repülőgépekkel szállítják a migránsokat Bundesmutti óhajtására Európába-MI ÉPÍTJÜK SZÁMUKRA A CSAPDÁT! Ami lezárja előlük a VISSZAFELÉ VEZETŐ UTAT!

De valamit még kikottyantott Lézerjanink: “…Ha a bevándorlókra költjük pénzt, nem lesz béremelés…”

-Tudhat valamit!

Az állami statisztika is azt mutatja, hogy rosszabbul élnünk, mint tíz éve

Növekvő bérekről, növekvő kiskereskedelmi forgalomról és csökkenő munkanélküliségről szólnak a jelentések. De ez vajon azt jelenti-e, hogy jobban élünk? Ha igen, akkor mihez képest? Csak a tavalyinál, vagy a sok éves átlagnál? A reálbérek és a fogyasztás hosszú távon nem olyan rózsásak.

Rendszeresen jönnek a hurrájelentések a statisztikusoktól és a kormányzattól arról, hogy megint nőttek a bérek, nőtt a fogyasztás. Augusztusban például 4,6 százalékos, szeptemberben 5,1 százalékos volt a kiskereskedelem növekedése az előző év hasonló időszakához képest. Sok szó esik arról, hogy a gazdasági növekedés motorja a jövőben az export helyett – vagy mellett – a lakossági fogyasztás kellene legyen.

Ebben bizony vannak még bőven tartalékok. Ha megnézzük a fogyasztás hosszú távú adatait a KSH-nál, 2013 végéig hozzávetőleg a 2003-as szintre jutottunk csak el. (Kék vonal a grafikonon.)

A 2014-es adat még hiányzik, az említett kiskereskedelmi adatokból ítélve több százalékos emelkedés is elképzelhető. Akkor pedig akár a 2004-es vagy a 2005-ös szintre is emelkedhet az egy főre jutó lakossági fogyasztás…

A jövedelem több, mint a bér

Tanulságosak a reálkereset és a reáljövedelem grafikonjai is. A kereset a béreket jelenti, a jövedelem viszont sokkal tágabb fogalom: vállalkozói osztalék és nyereségkivét, mezőgazdasági őstermelés, nyugdíj, borravaló, megtakarítások hozama, ingatlan-bérbeadás bevétele, családi pótlék, gyes, munkanélküli ellátás, táppénz, ezer dolog van benne. (A „reál” szócska pedig azt jelzi, hogy az infláció hatását az adatokból kiszűrték.)

Fizetésekben jobban állunk

A reáljövedelem (piros vonal) elsősorban azért vált el annyira az évek során a reálkeresetektől (zöld vonal), mert egyre több a nyugdíjas, illetve nagyon nőtt korábban a különböző állami szociális juttatások – gyes, munkanélküli segély stb. – szerepe.

Az utóbbi években az egy főre jutó reáljövedelem meredeken csökkent, a mostani emelkedéssel is csak körülbelül a 2004-2005-ös szinten vagyunk. A reálkereset indexe, a zöld vonal viszont mindenkori csúcsán van, és így meghaladja a 2006-os szintet is.

Az átlag ápol és eltakar

Az egy főre jutó reáljövedelem és az egy főre jutó fogyasztás szerint tehát egyértelműen rosszabbul élünk, mint tíz éve, ezt mutatja a nagy átlag. A válságot, illetve a korábbi túlköltekezést, eladósodást még nyilván nem hevertük ki, a kis jövedelműek adóterhei nőttek.

Lehet, hogy korábban voltak túl magasak a jövedelmek, de tíz év lemaradás hosszú idő, van bőven hová fejlődni. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a jövedelmek eloszlása egyenlőtlen, és sokan esetleg a javulást sem érzékelik. Az átlag a különbségeket jótékonyan eltakarja.

El kell kerülni a csapdát

Reméljük, a politikusok nem úgy tervezik, hogy a jövőben újra lefelé szorítják majd a reálbéreket, hogy olcsón tudjunk exportra termelni. Az ugyanis növelné a kivándorlást és a munkaerőhiányt. Ahhoz, hogy elkerüljük a „közepes jövedelem csapdáját”, vélhetően leginkább a munkaerő megfelelő jövedelemmel való itt tartása és erős továbbképzése, magas színvonalú oktatás kellene.
(privatbankar)

A liberalizmus miatt kormány nélkül maradhat Németország

Angela Merkel továbbra sem tud megállapodni a koalíciós partnerekkel a migrációs válság rendezéséről, miközben a kancellár népszerűsége tovább csökken, és a kormánykoalíció a felbomlás szélére jutott.

A kancellár “két tűz közé” került, miután meghirdette a befogadás politikáját, és lehetővé tette a migránsok korlátlan beözönlését Európába. A Merkel által vezetett Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió a 2013-as választásokat követően nem tudott többségi kormányt alakítani, emiatt lépett koalícióra a Sigmar Gabriel féle Szociáldemokrata Párttal – ez az ideológiai sokszínűség azonban működésképtelennek bizonyult, amint Németország válsághelyzettel kellett szembenézzen. Miközben továbbra is zajlanak a koalíciós tárgyalások a migrációs válság kezelésének mikéntjéről, a bevándorlók tovább özönlenek Európába, és a koalíció hónapok óta nem tudott megegyezésre jutni. A bajor vezetők követelik, hogy Merkel szabjon felső korlátot a befogadott bevándorlók maximális számára vonatkozóan. A szociáldemokrata párt néven működő liberálisok eközben koncentrációs táborokat vizionálnak, és azt sem hajlandók elfogadni, hogy a hatóságok ellenőrizzék, kik lépnek be az ország területére.

Miközben a kormánykoalíció nem tud megállapodásra jutni és láthatóan működésképtelennek bizonyult, Németország a külpolitika terén is mind rosszabb helyzetbe kerül; Ausztria kormányával egyre fokozódnak a diplomáciai bonyodalmak. A német kormány a koalíciós tárgyalások eredménytelensége közepette azzal próbál időt nyerni, hogy Ausztriára hárítja a felelősséget, és az osztrák kormányt próbálja nyomás alatt tartani, hogy az korlátozza a migránsáradatot. Egyértelműen láthatóvá vált, hogy Európa valamennyi országa próbálna megszabadulni a migránsoktól, ill. ellehetetleníteni azok beutazását, de ezt a nemzetközi politikában felvállalni csak kevés ország hajlandó. Miközben Magyarország kormánya megtehette, hogy lezárja a déli határvonalat – és ebben a többségi lakosság támogatását élvezi -, Németországban a tényleges cselekvés a kormány bukásához vezet.

A megoldás legfőbb akadálya nem csak Angela Merkel személye, hanem a Sigmar Gabriel féle szociáldemokrata párt, ami a válsághelyzetet politikai célokra használja és az etnikai kisebbségek körében próbálja növelni szavazóbázisát azáltal, hogy koncentrációs táborokkal riogat.

Merkel korábban a migránsok korlátlan befogadását hirdette, de ezzel elindította az újabb bevándorlási hullámot, ami végül arra ösztönözte a német kormányt, hogy a befogadó-táborokban elkülönítse a háborús övezetből menekülőket az egyszerű gazdasági bevándorlóktól. A “szociáldemokraták” azonban az emberek félelmeire hatva próbálják megakadályozni a hatóságokat abban, hogy ellenőrizzék az országba érkezők személyazonosságát. A koalíciós tárgyalások eredménytelensége így nem csak a kormánykoalíció felbomlásához vezethet, de lehetetlenné teszi, hogy a hatóságok kiszűrjék a migránsáradattal érkező kockázati tényezőket.

Sigmar Gabriel a napokban azzal fenyegette meg a kancellárt, hogy amennyiben nem tudnak megállapodni a bevándorlók beengedéséről, pártja visszavonul a kormánykoalícióból. Ezzel a kormány kisebbségbe szorul a parlamentben, és kormányzásképtelenné válik, ami hosszú távon ellehetetleníti a terroristák kiszűrését és a migrációs válság kezelését.


http://www.hidfo.ru/2015/11/a-liberalizmus-miatt-kormany-nelkul-maradhat-nemetorszag/

Nagyüzemre váltott Szíriában a féregirtás

Damaszkusznál saját kardjukba dőltek a dzsihadista fenevadak. A szír kormányerők vonalait “áttörve” egy pazarul kialakított kis katlanban találták magukat. Ahonnan kifelé már nem vezetett út. Saját lábon legalábbis nem. Mindegyik sátánivadék ott pusztult. Mondják a hírhozók, hogy valamennyi az Egyesült Arab Emirátusokban volt törzskönyvezve.

Nem sokkal arrább, a Mezze nevű légitámaszpontnál is elfüstöltek majd kilencvenen-nagy igyekezetükben. Ezek tetemeinek a beazonosításával nem nagyon foglalkoztak a kormánykatonák. Gödör, benzin, gyufa. Bűz.

Aleppo tartományban minden jel szerint az “utolsó simításokat” végzik a kormánycsapatok az Al-Sheikh Ahmad – Ahmad Tel útvonal mentén. Itt sem lesz nagy ügy a latortetemek eltüntetése. Meglehetősen sok “természetes háborús mélyedés” áll rendelkezésre. Az “Uragan” rakétavetők gondoskodtak a befogadóhelyekről.

Hama-környékét az orosz légierő dolgozta meg. Éjjel nyolc alkalommal, napkeltétől délig tizenötször küldtek szeretetcsomagot az ördög szülötteinek. A címzettek közül több tucatnyi hallgatott Allah hívó szavára. Itt főként a “Dzhebhat An-Nusra” és a “Jaish al-Fatah” lelki nyomoroncainak földi pályafutása ért igencsak nyomorúságos véget.

Ám a legnagyobb latorirtás Latakia tartományban eset meg az utóbbi 24 órában. Jabal al-Ferc kulcsfontosságú magaslati pontjairól vagy elüldözték a hóhérkülönítményeseket, vagy ott helyben tömegesen végeztek velük a szír kormánycsapatok. Aztán a dombokról a tüzérség elkezdett munkálkodni. A gránátok pedig gyorsabbaknak bizonyultak minden martalóclábnál.

A Beit Abu-Risha közlekedési csomópontnál sem volt vidám dolog kalifátusistának lenni! Sőt! Egyenesen garancia volt a biztros pusztulásra. De mire rájöttek e körülményre a latrok?-késő volt! Nagyon keveseknek adatott meg a túlélés.

Aleppo-tartományban vesztüket érzik már az ISIS-martalócai. Rádión könyörögnek segítségért, és panaszkodnak, hogy rajtuk már csak Allah tud segíteni, mert az orosz repülőgépek csak jönnek és pusztítják őket számolatlanul.

“Mudzsahed testvérek! Segítsetek! Nagy szükségünk van rátok!
-Ne féljetek testvérek! Allah segítségével győzni fogtok!
De az orosz repülőgépek támadnak bennünket!
-Hallom! Allah hatalmas!”

Közben kiderült, hogy az ötven Szíriába küldött amerikai “tanácsadó” EGYETLEN FELADATA A MÉG MENTHETŐ ISIS VEZÉREK KIMENEKÍTÉSE! Megfigyelők szerint viszont korántsem biztos, hogy az az ötven fő CSAK ÖTVEN FŐ!

http://www.balrad.com/2015/11/05/nagyuzemre-valtott-sziriaban-a-feregirtas/

Megnéztem, hogy egy üzletben mennyibe kerül az a drótkerítés, ami több mint 22 milliárdba kerül az adófizetőknek!

Horgonyzott kerítésoszlop, ugyan olyan, mint amit a határon használnak! 4 m-es 5334 Ft db.
Ezt 4 méterenként rakják le! Tehát akkor 175 km-be 43750 oszlopot raknak!
Ennek az ára 233.362.500 Ft, azaz (Kettőszázharminchárom- millió-háromszázhatvankétezer- ötszáz ft.)
Horgonyzott kerítésfonat, ugyanolyan, mint amit a határnál használnak!
4 m magas 1400 Ft fm!, tehát 175 ezer m x 1400= 245.000.000 azaz (Kettőszáznegyvenötmillió)
Betonacél, amit ideiglenes kerítés oszlophoz használtak 6 m 5 ezer Ft, de ezt 2 oszlophoz használták, vagyis ketté lett vágva, akkor 2500 Ft egy betonvas, amit leraktak 4 méterenként! A 175 km-be 43750-et raknak, szorozva 2500 Ft =109.375.000 Ft azaz, (Egyszázkilenc millió háromszázhetvenötezer!)
NATO pengés drót átmérő:45cm, kihúzható: 8 – 10m 7600 Ft tekercs!
Tehát egy méter 760 Ft ez 3 sor, az annyi, mint 2280 Ft-ba kerül 1 m teljes magasságában 175 km kerül 399.000.000 Ft azaz (Háromszázkilencvenkilenc millió!)
A kerítés nyomvonalának előkészítése, kerüljön 200 millióba! A földhasználat kárpótlása kerüljön 200 millióba!

A gépek bérlése, kerüljön az is 50 millióba!A munkások elszállásolása kerüljön 50 millióba!
Munkabért nem számolok, mert közmunkások! 233.362.500 + 245.000.000 +109.375.000 + 399.000.000 +200.000.000+200.000.000 + 50.000.000 +50.000.000 = 1.486.737.500 (Egymilliárd négyszáznyolcvanhat millió hétszázharminchétezer ötszáz)
De, mivel ezeket a megrendeléseket a valamelyik “jó barát”, vagy rokon szerezte be, nekik
számoljunk háromszoros áron, mindent beleértve! Akkor is 4,5 milliárd!

De, még ezt az összeget is duplázzuk meg! Akkor is 9 milliárd! AKKOR MIÉRT KERÜL 22 MILLIÁRDBA???

(K. W-K)

A cseh államfő nem vesz részt a regionális NATO-csúcstalálkozón

Milos Zeman cseh államfő nem vesz részt a NATO közép- és kelet-európai regionális csúcstalálkozóján, ahol a tagállamok az állandó amerikai katonai jelenlétről “hoznak döntést”.

A Hospodarske Noviny cseh napilap szerint a Romániában kezdődő csúcstalálkozóról való távolmaradást Zeman már korábban bejelentette, és az elnöki szóvivő most emlékeztetett, hogy Zeman októberben személyesen elnézést kért a visegrádi csoport államfőitől. Ugyanezt azonban nem tette meg az Egyesült Államok és más NATO-tagországok vonatkozásában, amivel kifejezésre juttatta, hogy a katonai szövetségben főként a V4 vezetőinek véleményét tartja mérvadónak.

A Románia és Lengyelország által kezdeményezett találkozón a balti országok, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária vezetői vesznek részt. A lap szerint a Cseh Köztársaság az egyetlen ország, amely a bukaresti NATO-találkozón nem képviselteti magát államfői szinten – ehelyett a képviselőház elnöke, Jan Hamacek jelenik meg rendezvényen.

Zeman szeptember elején személyesen fogadta Prágában Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, a találkozón azonban a NATO-zászló helyett az ENSZ zászlaját vonták fel. A szimbolikus lépéssel a cseh államfő kifejezésre juttatta, hogy továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a katonai beavatkozásokról, és Csehország nem fog támogatni egy újabb illegális NATO-beavatkozást.

Robert Fico szlovák miniszterelnök október elején szintén olyan véleményt fogalmazott meg, amely ellentétben áll a NATO-fősodor által alkalmazott retorikával. Fico szerint Szíriában az orosz beavatkozás elfogadható, Európa pedig elsősorban azzal a problémával kell szembenézzen, hogy Brüsszel diktátumokat szab meg és semmibe veszi a tagállamok szuverenitását. Fico korábban azt is kijelentette; nem fogja engedélyezni, hogy az amerikai csapatok állandó jelleggel az országban állomásozzanak. Szlovákia és Csehország különutassága pedig azt mutatja, hogy a visegrádi csoport és a NATO közt törésvonal jön létre.

Az Egyesült Államok szintén látja ezt a folyamatot, emiatt katonai erőt összpontosít Magyarország területén, és Lengyelországban, Romániában fokozza a csapásmérő erőt, hogy katonai nyomásgyakorlással hátráltassa a visegrádi országok függetlenedését az amerikai befolyás alól.

http://www.hidfo.ru/2015/11/a-cseh-allamfo-nem-vesz-reszt-a-regionalis-nato-csucstalalkozon/

Brüsszel döntött az internetről: az egyik szemünk sír, és a másik is...

Pár napja az Európai Parlament elfogadta az európai kormányfők által ajánlott csomagot, amely 2017 júniusától megszünteti az Európán belüli roaming díjakat, ugyanakkor hatalmas csapást mérhet mindarra, amit ma szabad internetezésen ismerünk.

A javaslat egyébként a roaming díjak eltörlése mellett épphogy a netsemlegességet igyekezett biztosítani Európában, de a tagállami kormányfők vezette Európai Tanács - köztük Orbán Viktor is - sikeresen csempészték be a javaslatba a telekommunikációs cégek érdekeinek megfelelő passzusokat, amelyekre hivatkozva a netszolgáltatók pénzért árulhatják a gyorsabb elérést bizonyos weblapoknak.

Ezzel a nagyobb cégek monopolhelyzetbe, míg a kis- és középvállalkozások óriási versenyhátrányba kerülhetnek a digitális térben még akkor is, ha a szabályozás ezt csupán objekítv szempontok alapján, a netszolgáltatás minőségének javítása okán engedi meg.

Miért kell nekünk netsemlegesség, és miért most beszélünk róla?

Alapvető fontosságú, hogy az internetes szolgáltatók azonos módon ítéljék meg az online elérhető tartalmakat és weboldalakat. A netsemlegesség szabályozása kétségkívül a digitális kor egyik legnagyobb kihívása, hiszen az infokommunikációs technológiákban óriási mennyiségű profit van. Ennek megfelelően, ha a döntéshozók, legyenek azok nemzeti vagy összeurópai színtéren, a piacot alapvetően befolyásoló döntést kívánnak hozni, akkor óriási lobbierők mozdulnak meg az iparágban azért, hogy számukra kedvező irányba történjen a változtatás.

A netsemlegesség (net neutrality)

Az az elv, amely szerint az internetes szolgáltatóknak azonos módon kell megítélniük az online elérhető tartalmakat, weboldalakat és platformokat. Tilos például direkt meggátolni vagy lelassítani konkurens weboldalakat vagy online szolgáltatásokat.
A kétsebességű internettel ugyanis anyagi erőfölényük bevetésével megvásárolva a gyorsabb adatátvitelt a fogyasztókhoz, óriási versenyelőnyhöz jutnak a nagyobb cégek, míg a kicsi, kevéssé ismert cégek és szolgáltatások pusztán azért maradnak le, mert nincs elég tőkéjük megvásárolni a netszolgáltatóktól a fogyasztókhoz vezető gyorsabb, nagyobb sebességű csatornát.

A mostani helyzet tipikusan ilyen: ha ugyanis a netsemlegességi törványben „benne felejtenek” kiskapukat, azzal megnyílik az út a netszolgáltatók számára a kétsávos net megteremtésére, egyes weblapok, szolgáltatások gyorsabb eléréséért pedig pénzt szedhetnek a piac szereplőitől. Ezt azonban nyilvánvalóan csak a vagyonosabb szereplők engedhetik meg maguknak Ez pedig nem csupán a Magyarországon oly népszerű torrent-oldalakat, hanem a kisebb tőkével rendelkező cégeket, alapítványokat és egyéb szereplőket is érinti, hiszen tartalmaik lassabban, alacsonyabb sávszélességgel juthatnak el a fogyasztókhoz.

Két év tárgyalás után idén júniusban a tagállamok képviselői végül felpuhították - lásd lobbiérdekek - a távközlésre vonatkozó szabályok reformját, így az elvileg netsemlegességet garantáló szabályozás vált a netsemlegességet fenyegető legnagyobb veszéllyé. Az EP-képviselők az október 27-i plenáris ülésen vitáztak és szavaztak a Parlament erre vonatkozó jogszabálytervezetéről, és végül elfogadták a Tanács kezdeményezését.

Melyek a konkrét problémák?

- Specializált szolgáltatások: a jogszabály szerint (amelyet a tagállamoknak majd be kell illeszteniük a joganyagukba) a szolgáltatók felár ellenében ajánlhatnak úgynevezett speciális szolgáltatásokat a cégeknek és a felhasználóknak. Ezáltal bizonyos keretek között lehetővé válik, hogy bizonyos cégek fizethessen azért, hogy magasabb sávszélességet kaphassanak a szolgáltatásaik nyújtására. A szolgáltatás innovatív jellegét ugyanakkor bizonyítani kell, ez azonban egy puha szabály, ezért az „innovatív” szót biztosan számtalanszor fogjuk hallani még a gumiszabályozás miatti jövőbeli perekben, ahol ügyvédeik ezzel a passzussal fogják védeni a szabályozás kiskapui által gazdagodó netszolgáltatókat.

- Nullás díjszabás (zero rating): a jogszabály alapján a nullás díjszabás is megengedett lesz, egészen addig, amíg az nem diszkrimináló jellegű. A zero-rating, azaz nullás díjszabás során a szolgáltatók, főként a mobilszolgáltatók bizonyos alkalmazások vagy szolgáltatások használatával generált adatforgalmat nem számolják hozzá a felhasználó adatforgalmához. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy más szolgáltatások kárára biztosítanak ingyenes hozzáférést bizonyos weboldalakhoz és tartalmakhoz. Ilyen például, ha a mobilos adatcsomagjuktól függetlenül elérhetjük a Skypeot, de a Facebook elérése már az adatcsomagból ketyeg. Ezzel nyilvánvalóan a netszolgáltató által (jó pénzért) választott szolgáltatás részesül előnyben.

- Forgalomkorlátozás: a szolgáltatók a jogszabály alapján óiási szabadságot kapnak abban, hogy hogyan kezelik az általuk bonyolított adatforgalmat abban az esetben, amikor a hálózatban torlódás alakul ki. Ezekben az esetekben akár az egyes forgalomfajták teljes felfüggesztésére is jogot kapnak, ami által képesek lehetnek a technológiai problémákra hivatkozni a gazdasági célú döntéseik takargatásaként.

És akkor íme, a következmény! Mindössze néhány nappal az Európai Parlament kritikus szavazása után közzétette álláspontját a Deutsche Telekom elnök-vezérigazgatója, Timotheus Höttges. A bejegyzés szerint a cég a netsemlegességet féltő aktivisták legrosszabb rémálmait váltja hamarosan valóra, a Telekom azonnal lecsap a beépített kiskapukra és bevételmegosztásos-modellt vezet be - írja a hwsv portál.

A Deutsche Telekom megfogalmazása szerint „a jövőben lesz lehetőség arra, hogy egy szolgáltatást garantáltan jobb minőségben foglaljunk le magunknak, néhány extra euróért”.

De hogyan szavaztak  magyarok?

A szólamokban oly harcos Orbán Viktor, ahogy általában, most is a lobbiérdekek mellé állt, amikor megszavazta a Tanácsban a javaslat netsemlegességet érintő puhítását. Az Európai Parlamentben pedig szintén csupán a Fidesz által delegált képviselők (köztük az itthon netkonzultációval megbízott Deutsch Tamás)  szavazták meg teljes mellszélességgel a netsemlegességet felszámoló, előzőleg Orbán által is támogató módosítót. Az LMP, a PM, a Jobbik, DK és az MSZP a netsemlegesség mellett szavazott.

Ennyit tehát a netsemlegességről Európában. Üdv a kétsebessséges internet világában, ahol a netadót a képviselőd miatt a szolgáltatódnak fizeted.
http://tenytar.blog.hu/2015/11/05/brusszel_dontott_az_internetrol_az_egyik_szemunk_sir_es_a_masik_is

Donbassz: “nekem csak számok és koordináták”

Donbasszban tegnap déltől ma reggelig a valcmanista pribékhad 26 alkalommal aknavetőzött vagy ágyúzott. Ebbe nem számítandó bele a Szpartaknál lezajlott kétnapos “miniháború”.

A tudósítás szerint tegnap este kilenc órára Szpartaknál olyan veszteségeket szenvedett a kijevi bűnbanda, hogy háromtucatni kinyúlt latoregyed hulláját visszahagyva eltakarodtak a térségből. Érdekes módon az EBESZ-látva a horda pusztulását-a nagyobb veszteségektől óvva a valcmanistákat, viharos gyorsasággal intézkedett.

A népköztársaságiak délután háromkor vették komolyra a dolgot! De akkor nagyon. Este hétkor már komoly katasztrófa jelei körvonalazódtak. Ekkor érkezett az EBESZ “megfigyelőcsoport”! Beszámolók szerint ha nem lépnek közbe, ezres nagyságrendű lehetett volna a banditák egyedvesztesége.

Az EBESZ-jelentést is összekotlott a donyecki repölőtér környékén (Szpartak szomszédsága) éleződő helyzetről. A térségben szintén nem kevés Szpartak és a reptér közé szorult-KÖRBEZÁRT-latoregyed vacog, miközben Avgyejevkából a latortüzérség a repteret ágyúzza. Az EBESZ most amiatt retteg, hogy a népköztársaságiak -esetleg-rárontanak dühükben erre a falkára.

Dmitrij Gorbanyjev latorőrmester egy önjáró martalóclöveg parancsnoka. Tavaly nyáron Ilovajszktól menekítették a luganszki frontszakaszra. Azóta ott fejti ki “áldásos” és Valcmannak tetsző cselekedeteit. Az alábbi videon így vall Donbassz “célpontjainak” ágyúzásáról:

“Én szeretek nyugodtan aludni. Ezért aztán nem érdekelnek a célpontok. Nekem csak koordinátaszámok vannak. Nincs lelkiismeretfurdalásom amiatt, hogy mi van ott, ahová küldöm a gránátot. Nem akarom tudni, hogy ott iskola, gyerekek, vagy mi van/volt.”

http://www.balrad.com/2015/11/05/donbassz-nekem-csak-szamok-es-koordinatak/

26 nap haladékot adott Moszkvának Jacenyjuk! Vagy különben…

A Putyin-rezsim összeomlását elhalasztotta Maradék-Ukrajna miniszterelnöke!

Na nem sokkal, csak 26 nappal. Ami az ő mai munkanapjával vette kezdetét. Mármint a haladék az összeomlási. Szenyácska Hiéna ugyanis azzal indította mai napját, hogy dolgozószobájában megfogalmazta Oroszországgal szembeni követelését. Ami természetesen Valcman és Maradék-Ukrajna követelése is!

Valahogy így foglalta össze Szenya Jacenyjuk az óhaj lényegét: Oroszország vagy azonnal leírja Maradék-Ukrajna vele szemben fenálló valamennyi tartozását, vagy struktúrálja azt át Kijev ízlésének megfelelően (ami ugyanazt jelenti egyébként) november 29-ig! Ha ez nem történik meg!-így Szenyocska-akkor…

Akkor lesz az, hogy Jacenyjuk szerint a Putyin-rezsimet romba fogják dönteni! Merthogy alakult egy KLUB, amelybe Oroszország hitelezői tömörültek. A clubtagok pedig Jacenyjuk tanácsára úgy döntöttek, hogy összedöntik Maradék-Ukrajna “sanyargatása” miatti dühükben Oroszországot.

November 29-én ha nem látnak hajlandóságot Oroszország részéről a clubtagok a 3 milliárd dolláros kijevi tartozás elengedésére, a hónap még hátralévő két napjában megszervezik, hogy a Putyin-rezsim összeomoljon.

De hogy senki egy rossz szót ne szólhasson, hát Szenyocska már ma reggel figyelmeztette a Kremlt! A visszaszámlálást Kijevben elkezdték! De szóltak időben.

A Gazprom elnöke Alekszej Miller-az időeltolódás miatt-már benne lehetett a munkanap dandárjában, amikor Kijevben elhangzottak Jacenyjuk dörgedelmei. És mivelhogy az ő munkaideje korábban kezdődött, csak ennek tudható be, hogy Kijevbe eljutott Jacenyjuk fenyegetőzésével egyidőben a Gazprom figyelmeztetése: MÉG ÖT NAP, ÉS KIJEVNEK FIZETNIE KELL! Gázért esedékes a fizetnivaló. Mert mint tudjuk, Moszkva beújított. CSAK ELŐRE KIFIZETETT GÁZT hajlandó szállítani Maradék-Ukrajnába.

Öt nap múlva viszont esedékessé válik a következő fizetés! Miller persze nem fenyegette meg Kijevet összeomlással. De a gázhiány gondolata nagy valószínűséggel borzongást váltott ki Maradék-Ukrajna fővárosában.

http://www.balrad.com/2015/11/05/26-nap-haladekot-adott-moszkvanak-jacenyjuk-vagy-kulonben/