Ashton
Carter amerikai védelmi miniszter napokkal ezelőtt bejelentette a
2017-es védelmi költségvetés kibővítésére vonatkozó terveket, mely
szerint az Egyesült Államok négyszeresére növeli katonai kiadásait az
európai kontinensen. Még több amerikai katona érkezik Kelet-Európába,
miközben intenzívebbé válhatnak az amerikai fegyverértékesítések a
térségi országokban.
Carter
bejelentése szerint 789 millió dollárról 3,4 milliárd dollárra növelik
2017-ben az európai kontinensre szánt katonai kiadásokat. Orosz
szakértők azonban azzal számolnak, hogy Moszkva adekvát választ fog
adni az amerikai terjeszkedésre, a feszültségek fokozódása pedig
fokozott politikai instabilitást hozhat és fegyverkezési verseny
kezdődhet Kelet-Európában.
Az
európai kiadások fokozása azonban csak egy kisebb részét képezi az
amerikai védelmi költségvetésnek, ami a tervek szerint 2017-re 583
milliárd dollárra nő. A kedden előzetesen ismertetett tervezet célja,
hogy az Egyesült Államokat felkészítse a jövőben Oroszország és Kína ellen kezdődő háborúra. A The Hill Washington-központú politikai napilap ezt nyíltan kijelenti: a lapban megjelent beszámoló szerint az európai kiadások fokozása érezhetően “a közel egyenrangú vetélytársak, Oroszország és Kína elleni jövőbéli háborúra helyezi a hangsúlyt”. Carter szerint az európai kiadások fokozása egy “erős és kiegyensúlyozott megközelítés Oroszország elrettentése érdekében.”
A védelmi miniszter kijelentette, hogy “25 évig nem kellett aggódnunk, és bár azt kívánom, hogy bár most se kellene, mégis aggódnunk kell.”
Aggódás alatt értve azt, hogy az Egyesült Államoknak 25 év óta először
globális vetélytársa akadt, amin nem tudja keresztülvinni saját
akaratát.
A New
York Times szerint az európai kiadások fokozása elsősorban nagy számú
amerikai nehézfegyverzet megjelenésében nyilvánul majd meg a közép- és
kelet-európai országokban. Ennek kapcsán érdemes emlékezni arra, hogy az Egyesült Államok ma 65000 fős katonai erőt állomásoztat Európában,
tehát a további növekedés a gyakorlatban azt jelentheti, hogy
százezres nagyságrendben jelennek meg az amerikai katonák az Európai
Unió területén. Az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága (EUCOM)
nemrég frissítette az erre vonatkozó irányelveket; az új tervezet egyik
elsődleges célkitűzése Oroszország elrettentése és kordában tartása.
A
Szvobonaja Pressza független napilap orosz katonai szakértőket
kérdezett meg arról, szerintük új fegyverkezési verseny kezdetét
jelenti-e az Egyesült Államok kelet-európai tevékenységének fokozódása.
Viktor
Kremeniuk, az Orosz Tudományos Akadémia USA- és Kanada intézete
igazgatóhelyettesének meglátása szerint a Washingtonban zajló események
egy különösen fontos folyamatot, az amerikai katonai ipari komplexum
revitalizálásának folyamatát mutatják. “Az Egyesült Államok közel
áll a második világháború után és a hidegháború idején mutatkozó
társadalmi, gazdasági és politikai fejlődési modell teljes
visszaállításához. Ez a modell az új technológiák kifejlesztését főként
katonai kiadásokon keresztül folytatja.”
A szakértő emlékeztetett, hogy “a
Szovjetunió összeomlása után ez a modell – külső ellenség hiányában –
Amerikában is kritikák kereszttüzébe került. Ez a folyamat azonban
visszájára fordult: az amerikai elit egyszerűen megmámorosodott attól,
hogy újra Oroszország lehet az ellenség. Ezáltal hatalmas erőket tudnak
elszabadítani az országban – gazdasági, technológiai és adminisztratív
értelemben egyaránt, és a politikusok nem tehetnek mást, mint
bólogatnak mindehhez.”
Kremeniuk
értékelése szerint Ashton Carter beszéde egy régi vágású logikára
épül, amely az amerikai elit gondolkodását máig meghatározza, és ennek
mentén vonták le a végső következtetést: Oroszország nem vált az
Egyesült Államok szövetségesévé vagy partnerországává, a nemzetközi
színtéren való fellépése pedig elfogadhatatlan Washington számára. Az
amerikai kormány logikája szerint ennek egyenes következménye, hogy fel
kell készülni a lehetséges fegyveres konfliktusra. “Ezt a
következtetést levonták, és az Egyesült Államok most beindítja a
katonai-technológiai fejlődéshez kapcsolódó ágazatok felpörgetését.”
A
szakértő emlékeztetett, hogy az új költségvetésből 72 milliárd dollárt
kutatás-fejlesztésre fordítanak. Elmondása szerint ez még nem jelenti
fegyverkezési verseny kialakulását Európában, mert ahhoz, hogy egy
fegyverkezési versenyt beindítsanak, első lépésként el kell fogadtatni a
jelentősen megnövelt kiadásokat a szövetségi költségvetésben.
Washington azonban meg van győződve arról, hogy ezek a játékszabályok –
a globális fegyveres konfliktusra készülés – neki kedveznek.
“Fontos megérteni, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió
egyesített GDP-je az orosz GDP hússzorosa. Amerika katonai
költségvetése egymagában meghaladja az utána következő nyolc legtöbbet
költő ország összes katonai kiadását. Ezek: Kína, Oroszország,
Szaúd-Arábia, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Japán és
India.”
A
szakértő szerint Washington ezzel egy nyílt kihívást fogalmaz meg
Oroszországgal szemben, hogy az hasonló módon legyen kénytelen reagálni
az egyre fokozódó külső fenyegetésre. Ellenkező esetben viszont
bizonyos engedményeket követelne meg, melyek az orosz politikai elit
számára elfogadhatatlanok, és a lakosság szintén nem fogadná el. “Garanciákat
várnak Moszkvától arra, hogy visszahúzódik a nemzetköz színtérről, és
felhagy az aktív külpolitikával. Továbbá, követelnék a Krím-félsziget
átadását Ukrajnának, ami a NATO tagállama lenne. Mint az orosz vezetők
azt már kinyilvánították, ezek a követelések elfogadhatatlanok.”
Szergej
Markov, a moszkvai központú Politikai Tudományok Intézetének igazgatója
a Carter-beszéd kapcsán kijelentette, hogy az a fegyverkezési verseny
beindítását jelenti, de nem fog szükségszerűen a fegyverek
használatához vezetni. Napjainkban a háborúkat főként nem konvencionális
hadviseléssel, hanem hibrid háborúk formájában vívják, amelybe
beletartoznak a gazdasági eszközök, tőzsdei rendszerben végrehajtott
műveletek, valamint a modern technológiák használata és az információs
hadviselés. Az Egyesült Államok abban az esetben folyamodik nyílt
katonai konfliktus kirobbantásához, ha a kereskedelemben, tőzsdén, és a
városok utcáin civil szervezetekkel végrehajtott nyomásgyakorlással nem
tud eredményeket elérni. A szakértő szerint azonban fontos megérteni,
hogy az Egyesült Államok nem feltétlen egy háborúra készülődve indít be
fegyverkezési versenyt, hanem egyszerűen azért, mert ez az amerikai
gazdaság növekedésének motorja. Az amerikai katonai-ipari komplexum
kellő szaktudást összpontosít az új technológiák kifejlesztéséhez, és
egyúttal azon munkálkodik, hogy ezeket a technológiákat a katonai
alkalmazások szintjéről átvigye a civil gazdaságba. Ennek eredményeként
az amerikai katonai-ipari komplexum az egyik leghatékonyabb eszköz a
gazdasági növekedés beindítására.
Északkelet-Európa
– balti országok – számára ez elsősorban a feszültség növekedését
fogja jelenteni. A szakértő szerint azonban ez nem egy olyan régió,
ahol katonai konfliktus kirobbanásához könnyedén vezető instabilitás
mutatkozna. Sokkal inkább kell aggódni Ukrajna és Moldova miatt,
valamint Grúzia és a Kaukázus még olyan régiók, ahol a közeljövőben
fegyveres konfliktus robbanhat ki. Markov szerint elsősorban ezek azok a
régiók, ahol Moszkva az Egyesült Államok által létrehozott
fenyegetéseket még kezdeti formájában semlegesítni fogja.
Jurij
Rogulev, a Moszkvai Állami Egyetem Amerika-kutató Központjának
igazgatója szerint az is lehetséges, hogy Carter megnyilvánulását “belső
fogyasztásra” szánta, vagyis a választási kampány melléktermékének
kell tekinteni. Ennek kapcsán a szakértő arra emlékeztetett, hogy ilyen
időszakban az amerikai pártok hagyomány szerűen egymással versengve
igyekeznek meggyőzni a választókat arról, hogy melyikük mutat nagyobb
eltökéltséget Amerika megvédésére az orosz veszéllyel szemben. Carternek
pedig demonstrálnia kell, hogy a demokraták kezdeményező pozícióban
vannak a katonai költekezések tekintetében.
A
szakértő szerint egyelőre nyitott kérdés, milyen erőket fog mozgósítani
az Egyesült Államok a kelet-európai katonai jelenlét fokozása
érdekében. Elmondása szerint ennek leglényegibb eleme az Európába
telepített amerikai rakétaprogram, ami nyíltan fegyverkezési verseny
meghirdetését jelenti. Washington abban reménykedik, hogy Moszkva
részéről ez válasz nélkül fog maradni, vagy saját, jóval drágább
rakétaprogramjának kiterjesztésével fog reagálni, ami a fegyverkezési
verseny fokozása esetén csődbe vinné az országot. Rogulev szerint ennek
okán sokkal valószínűbb, hogy Oroszország egyik lehetőséget sem
választja, ehelyett asszimetrikus válaszok megvalósításába kezd, melyek
kisebb gazdasági erőbefektetést igényelnek.
http://www.hidfo.ru/2016/02/washington-fegyverkezesi-versenyt-indit-kelet-europaban/
http://www.hidfo.ru/2016/02/washington-fegyverkezesi-versenyt-indit-kelet-europaban/