Függetlenedési botrányok Európaszerte

A katalóniai vezetés

lemondott arról, hogy megtartsa a november 9-re kitűzött népszavazást a régió függetlenségéről – jelentette be a referendum megrendezését ösztönző egyik párt vezetője hétfő este.

A spanyol média szerint Artur Mas katalán miniszterelnök más lehetőséget keres a lakosság véleményének feltárására, hogy az alkotmányos aggályokat eloszlassák. A Kezdeményezés Katalóniáért pártot képviselő Joan Herrera a helyi vezetés és a voksolást támogató politikai erők délután kezdődött hétórás találkozóját követően úgy fogalmazott, a helyi kormányzat megállapította, hogy a népszavazást nem lehetséges megtartani. Artur Mas kezdeményezésére korábban november 9-re kiírták a függetlenségi népszavazást, de a spanyol központi kormány alkotmányellenesnek minősítette azt, az alkotmánybíróság pedig szeptember végén felfüggesztette a referendum megtartásáról szóló rendeletet. A katalán vezetés eddig fenntartotta a tervet, most azonban a közlések szerint megváltoztatta döntését. Mas kedden sajtótájékoztatót tart a témában, és várhatóan már akkor bejelenti az új elképzeléseket. A függetlenség kérdése a régióban a közelmúltban lezajlott események tanúsága szerint megosztja a katalánokat. A múlt hétvégén helyiek tízezrei tüntettek a függetlenség ellen. Egy minapi felmérés szerint a katalánoknak csak 23 százaléka véli úgy, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére meg kell tartani a népszavazást. A 7,5 milliós lakosságú Katalónia Spanyolország gazdaságilag egyik legerősebb régiója, amely mintegy ötödét adja a spanyol GDP-nek. A nyelvükre és kultúrájukra büszke katalánok régóta nehezményezik, hogy túl sokkal járulnak hozzá a központi költségvetéshez, de csak keveset kapnak vissza. A régió függetlenségi mozgalma jelentősen megerősödött az utóbbi évtizedben, amit csak fokozott a Spanyolországot évek óta sújtó gazdasági válság, valamint az, hogy a központi kormánynál sokak szerint süket fülekre találnak a katalán függetlenséget célzó felhívások.

Romániának

nagy fejtörést okoz mostanában, hogy Székelyföldön kívül más régiók is függetlenednének. Nem Székelyföld az egyedüli olyan térség, amely önrendelkezésre-önszervezésre törekszik, az állami adminisztrációval elégedetlen emberek más történelmi régiókban is latolgatják, nem járnának-e jobban, ha az ingatag bukaresti kormányzástól függetlenül intézhetnék ügyeiket – nyilatkozta Teodor Meleşcanu a România liberă napilapnak. A külügyi hírszerzés éléről az államfőjelöltségért hirtelen lemondott politikus szerint elsősorban Erdély­ről van szó, amely fejlettebb a többi országrésznél.

Bíró Dalma összeállítása

Stockholmban dőlhet el a gázárvita?

A stockholmi döntőbírósághoz fordult a Naftohaz ukrán állami gázvállalat az orosz Gazprommal kötött, Ukrajnán keresztül Európába irányuló gáztranzit díját szabályozó megállapodás felülvizsgálatát kérve - közölte Jurij Vitrenko, az ukrán vállalat igazgatója ma. Akkor ez most valójában ukrán-orosz kérdés vagy az EU használja csak fel Ukrajnát a saját gázbiztonságára?

Az ukrán fél követeli, hogy a tarifák megállapítását igazítsák az európai normákhoz. A tranzitszerződést a Naftohaz szerint a jövőben nem vele, hanem az Ukrtranszhaz állami gázszállító vállalattal kell megkötnie az orosz félnek. A Naftohaz követeli azt is, hogy a Gazprom fizessen kompenzációt, amiért kevesebb gázt szállított Európába. A jelenleg érvényben lévő tranzitmegállapodás szerint ugyanis az orosz vállalatnak évi 110 milliárd köbméter földgázt kellene Ukrajna csővezetékein keresztül Európába szállítatnia, tavaly azonban ez a mennyiség mindössze 86 milliárd köbméter, 2012-ben pedig csupán 83 milliárd köbméter volt. Jurij Vitrenko biztosított ugyanakkor afelől, hogy a stockholmi bírósághoz benyújtott kereset semmilyen hatással nem lesz az Európai Unió tagországaiba irányuló gázszállításokra.

"Éppen azért nyújtottuk be a keresetet, hogy a jövőben semmi ne veszélyeztesse a szállításokat" - fűzte hozzá.

Vitrenko közölte továbbá, hogy szeptemberben elfogyott a Gazprom által előre fizetett tranzitdíj, ezért az orosz cégnek októberben okvetlenül fizetnie kell. Leszögezte, hogy a tranzitdíjból nem vonhat le az orosz fél Ukrajna által egyébként is vitatott gázártartozásokat. Kijev korábban már benyújtott egy keresetet a stockholmi döntőbírósághoz, amelyben az Ukrajnának eladott orosz földgáz árát kifogásolta. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftohaz vállalat tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy januártól Kijev ezer köbméterenként 268,5 dollárért, vagyis a korábbinál mintegy harmadával olcsóbban kapja a földgázt Oroszországtól. Ezt a kedvezményt Vlagyimir Putyin orosz elnök ajánlotta fel Viktor Janukovics volt elnöknek annak fejében, hogy Kijev nem írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval. Azt követően viszont, hogy Janukovicsot egy nyugati puccs közepette az ukrán parlament február végén megfosztotta államfői hivatalától, majd Oroszország márciusban annektálta a Krím félszigetet, Moszkva április elején ezer köbméterenként 485,5 dollárra emelte a gáz ezer köbméterenkénti árát, amit Kijev nem hajlandó megfizetni.

Gölöncsér Miklós összeállítása

Németország gazdasági tündöklése csak ábránd - A német liberálpolitika csodái

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát valójában súlyos szerkezeti gondok terhelik, a kiutat pedig a beruházások ösztönzése és az uniós integráció elmélyítése jelentheti - véli az egyik vezető német gazdaságkutató intézet, a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke.

Marcel Fratzscher egy mai berlini háttérbeszélgetésen kiemelte, hogy Németország eddig jól vészelte át a válságot, aminek következtében "eufórikus hangulat" alakult ki, és sokan úgy gondolják, hogy Németországnak "nagyon jól megy a sora és boldog jövő áll előtte".

Ez azonban illúzió, bár más országokkal összevetve valóban kedvező a németországi helyzet.

Németország az utóbbi tíz évben három nagy gazdaságpolitikai sikert ért el. Az egyik a munkanélküliek számának csaknem 50 százalékos csökkentése 5 millióról a 2,7-2,8 millió körüli szintre. A "foglalkoztatási csoda" mellett a versenyképesség erősítése is sikerült, amit mutat a külkereskedelmi mérleg hatalmas többlete, a piacukon világelső német cégek hosszú sora, vagy éppen az, hogy Németországnak az "exportvilágbajnok" az állandó jelzője. A harmadik siker az államháztartás rendbetétele, ezt jelzi, hogy már 2012 óta nagyjából egyensúlyi állapotban van a költségvetés.

Ugyanakkor minden területen válságjelek mutatkoznak, és ezek öt fő problémára utalnak - tette hozzá a DIW elnöke.

Az első a gazdasági növekedés alacsony szintje. A 2000-től 2013-ig tartó időszakot együttvéve a német gazdaság növekedési üteme 2 százalékponttal elmaradt a francia gazdaság növekedési ütemétől, és 10 százalékponttal elmaradt a spanyol gazdaság mögött. A másik fő gond az alulfoglalkoztatottság, amelyet jól jelez, hogy a munkamennyiség - a munkával töltött órák száma - nem emelkedett a kétezres évek eleje óta. A "foglalkoztatási csoda" árnyoldala, hogy elsősorban az alacsony jövedelmet biztosító és a részmunkaidős állások száma nőtt. Tömegek szeretnének teljes munkaidejű állást vállalni, de nem tudnak elhelyezkedni, mert nincs elég ilyen állás, a hamarosan bevezetendő minimálbér - óránkénti 8,5 eurós bruttó bér - alatt keresők száma pedig 4 millióra tehető. Ugyancsak a munkaerőpiac ellentmondásos fejlődését mutatja, hogy a német lakosság jelentős részének nettó bére és jövedelme csökkent 2000 óta, míg a szegények aránya 10 százalékról 14 százalékra emelkedett.

A harmadik gazdaságpolitikai gondot az öngondoskodás, előgondoskodás területén zajló folyamatok jelentik - hangsúlyozva, hogy a megtakarítási ráta ugyan magas Németországban, de az egy főre jutó vagyon igen szerény méretű, és elmarad egyebek között az Olaszországban és Spanyolországban regisztrált szinttől.

A gazdaságilag aktív népesség egészét jellemző nettó középérték 17 ezer euró, ami messze nem elég az öregkori anyagi biztonsághoz, vagy egy hirtelen keletkező válsághelyzet átvészeléséhez - hozzátéve, hogy a jelenség oka az, hogy "a németek rosszul takarékoskodnak", készpénzben vagy bankbetétben tartják a megtakarításaikat, és nemigen vásárolnak ingatlant vagy részvényt, és a biztosítási konstrukciók sem igazán kedveltek.

A negyedik gond ehhez kapcsolódóan a vagyoni egyenlőtlenség, ami az EU valamennyi tagállamát tekintve Németországban a legnagyobb - hangsúlyozva egyebek között azt, hogy a nagyfokú egyenlőtlenség visszafogja a társadalmi mobilitást.

Az ötödik gond szerinte az államháztartásban mutatkozik. Az állami vagyon értéke az utóbbi húsz évben több mint 500 milliárd euróval csökkent, mert "elhasználódott" a közlekedési, oktatási és közigazgatásai infrastruktúra, hiszen a költségvetési egyensúly helyreállítása és az államadósság stabilizálása elsősorban az állami beruházások elhalasztása révén valósult meg.
Ez azonban súlyos terheket helyez a következő nemzedékekre, hogy egyedül a közlekedési infrastruktúra állagmegóvásához a jelenleginél 10 milliárd euróval több forrásra van szükség.

A magángazdaságban is főleg a beruházások hiányoznak - a német gazdaság kettős szerkezetű, az egyik oldalon a főként exportra termelő vagy a világgazdaságba más módon bekapcsolódó modern cégek állnak, a másik oldalon pedig mindenekelőtt a kevésbé fejlett hazai szolgáltató szektor.

A kitűnő helyzetről és remek kilátásokról szóló ábránd mellett illúzió az is, hogy Németországnak nincs szüksége Európára, és a jövőt az Ázsia, a nagy feltörekvő gazdaságok vagy az Egyesült Államok felé fordulás jelenti. A nyitás e régiók felé természetes és ésszerű folyamat, de továbbra is az EU lesz a legfontosabb gazdasági partner - a német export 60 százaléka az EU-ba, ezen belül 40 százalék az euróövezetbe irányul, és nem várható az arányok nagyobb mértékű változása más régiók javára. Illúzió az is, hogy a válságért az euró a felelős, és az EU csak "a németek pénzét akarja", hiszen az euróövezeti válságkezelés valamennyi lényeges lépése a német kormány hozzájárulásával, vagy éppen kezdeményezésére történt meg, és ezek a lépések nem utolsósorban a német befektetők és adófizetők érdekeit védik. Az euró pedig nem kiváltotta, hanem csak tompította a válságot.

Hangsúlyozta:

- a német gazdaság jövőjét a beruházások ösztönzése mellett az euróövezeti integráció elmélyítése és az uniós intézmények megerősítése biztosíthatja.

A német kormány

- a legutóbbi, tavaszi előrejelzésében még azt jósolta, hogy a hazai össztermék (GDP) idén 1,8 százalékkal, jövőre 2 százalékkal növekedik.

A kisebb növekedés elsősorban az euróövezeti gazdaság vártnál gyengébb fejlődésének következménye - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter a frissített előrejelzést bemutató tájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy nincs ok a német gazdaság recessziójáról beszélni, és az államháztartási célok sem kerülnek veszélybe, így folytatódik a költségvetési egyensúly és az államadósság csökkentésének politikája.

Hírfigyelő Szolgálat

A BANK OF ENGLAND HONLAPJÁN LETÖLTHETŐ FORMÁTUMBAN LEÍRJÁK A TÖMEGEK ÁTVERÉSÉNEK HOGYANJÁT ÉS KISEMMIZÉSÜK MÓDJÁT

Bank of England

Donbassz ma sem örvendeztette meg Valcmant

Kijevben egymást csépelik a latorjai – Donbasszban viszont latorjait aprították a népköztársaságiak erői.

Bahmutka mellett kifigyeltek a valcmanisták egy milicista blokkposztot. De ők általában csengővel szeretnek menni egérvadászatra. Így aztán eléggé feltűnt a milicistáknak az a nagy felhajtás, ahogy nekiláttak a dolognak. A BTR – ek nem is kicsi, nem is csendes jószágok, a pribékek meg azzal szeretnek csak furikázgatni.

A könnyed kis oroszvadászatnak indult askció – ami magyar idő szerint délután fél egy tájban kezdődött – pár perc alatt miniháborúvá alakult.

Bahmutkában ugyanis egy kozák század volt megtelepedve. Nyolc lator BTR vált eleven kemencévé. (Jobban jártak azok a bérgyilkosok, akiket a népköztársaságiak sorozatai kaszáltak le.)

Négy sebesült és foglyul ejtett zsoldos állítása szerint legalább ötven pribék sült meg a járművekben. Nyolc valcmanista azokon kívül szagolgatta az ibolyát – eléggé közelről. Magyar idő szerint délután kettőkor már teljes csend volt Bahmutka környékén.

Gyjebalcsevo mellett szinte egész nap voltak tüzérségi párbajok. A Gyjebalcsevo és Uglegorszk közötti út egyik milicista blokkposztját szintén megtámadták délután valcman zsoldosai, de gyorsan meggondolták magukat, és felhagytak az erőlködéssel.

Vergunka, Zorinszk, és Lomovatka térségében késő délután voltak kisebb csetepaték.

A donyecki repülőtérnél késő délután kisebb lövöldözés tört ki.

Szvetlodarszk és Gorlovka környékén is volt lövöldözés.

Peszkinél, Csjernuhinonál, Olhovátánál, Avgyejevkánál és Tunyenkánál szintén lőttek egymásra a felek, többnyire kézi fegyverekkel.

Bahi és Talakovka ismét latortüzérségi tüzet kapott. Szerencsére csak anyagi károk keletkeztek.

Mariupol elővárosában Szartanában a népköztársaságiak kora délután rajtaütöttek két valcmanista T-64 – en. A tankokban nem keletkezett kár, a kijeviek megadták magukat gyorsan, és hirtelen véget is ért a “buli”

Ma érkezett hír arról, hogy nem csak Kijevben morgolódtak tegnap Nyalókakirály zsoldosai. Zúgolódás volt Harkovban, Dnyepropetrovszkban, Zaporizzsjában, Vinnyicjában és Csernyigovban is.

Kirohográdban zendülés közeli állapot alakult ki, amikor a Nemzeti Gárda zsoldosai arra kaptak parancsot, hogy rakodjanak ki TÍZ TEHERAUTÓT! Nem a melóval volt a bajuk, hanem a rakománnyal. EGYENKOPORSÓKAT HOZTAK AZ AUTÓK!



http://balrad.wordpress.com/2014/10/14/donbassz-ma-sem-orvendeztette-meg-valcmant/

A nőket is besorozzák Norvégiában

Jövő év elején lép életbe a törvénymódosítás, egyébként eddig is sok lány jelentkezett önként a katonai szolgálatra. Az országnak egyébként nő a védelmi minisztere.

Norvégiában a nők számára is bevezetik a sorkötelezettséget - így döntött keddi ülésén az oslói parlament. A törvénymódosítás 2015. január elsejével lép életbe, a norvég lányok 2016 nyarán kapják meg az első behívókat. Norvégia az első európai állam és az első NATO-tagország, amely ilyen intézkedést hozott.

A skandináv ország évtizedek óta különös súlyt helyez a nemek egyenjogúságára. Egy 2008-as törvény szerint a nők aránya a társaságok és kereskedelmi szervezetek vezetésében nem lehet alacsonyabb 40 százaléknál. Ugyanez vonatkozik a különféle társadalmi intézményekre és politikai pártokra is.

Norvégiában 18 éves kortól sorozzák be a fiatalokat. Attól függetlenül, hogy a lányok számára eddig nem volt kötelező a katonai szolgálat, sokan közülük önként jelentkeztek a hadseregbe. Így például az idén behívott 8 ezer sorköteles fiatal 12,5 százaléka nő. A katonai szolgálat időtartama törvény szerint 19 hónap, de a valóságban ritkán haladja meg a 12 hónapot. Ráadásul a behívottak mintegy fele a Nemzeti Gárdához kerül, ahol a katonai szolgálat csak 7 hónap, de azt is több rövidebb időszakra aprózzák fel.

A védelmi minisztérium közleménye szerint a hadsereg létszáma a törvénymódosítással nem változik, az intézkedés célja az, hogy növeljék a nők arányát. A nőkre is kiterjedő sorkötelezettség lehetővé teszi, hogy a legjobb és legmotiváltabb újoncokat hívják be - hangsúlyozta Ine Eriksen Söreide, a norvég (női) védelmi miniszter.
hir24

Diszkó van Kijevben!

Már tegnap ötszáz elégedetlenkedő Nemzeti Gárdista vonult Nyalókakirály trónterméhez – fegyvertelenül – hogy morogjanak egy kicsit a donbasszi gyilkolászgatásért járó zsold elmaradása, meg egyebek miatt.

Zúgolódtak egy kicsit, de Őfelsége nem volt hajlandó velük szót váltani. Elmentek hát vissza szálláshelyeikre, és ma délelőtt megint összeverődtek a fővárosban. Tovább morgolódni.

De a dolog rossz irányt vett!

Mintegy félezer jobbszektoros is csatlakozott a dicstelen donbasszi hordához, akik pedig még bőszebb oroszirtást szorgalmaztak. Meg több hatalmat – önmaguknak!

Nyalókakirály a látványtól nem lett nyugodtabb. Amúgy is kuszált idegeit csak tovább borzolta a személye iránt nem túl barátságos társulás. Még tán’ a februári buli is eszébe jutott, amikor Ukrajna elnökének lenni nem volt életbiztosítás! Meg hát Nuland lotyó februári látogatásakor is igen nagy volt a fölfordulás Kijevben! Nuland lotyó meg a minap jár épp Ukrajna fővárosában! Ki tudja, nem – e megint kiforralt már valamit? Aminek ez az összeröffenet az ő trónterme előtt előjátéka lehet!

Riasztotta is belügyérét: csendet! – rendet! – akarok! A belügyér – amúgy Avakovnak hívják – riasztotta akit kellett!

Elő is kerültek a kabátkák alól a bseballütők, meg egyéb testápolók.
Egyszóval beindult a csihi – puhi! Egymásnak ugrottak a hiénák! Azóta is tart a marakodás. Telnek a klinikák szépen. A Nemzeti Gárda zsoldosai ijedzen szétszaladtak, helyükre viszont megérkezett a “Kijev – 1″ latorzászlóalj Donbasszban soha nem járt, és kimondottan neonáci majdanovcikból verbuválódott hordája.

A tudósítás begépelésekor még igen nagy a zsivaly – lárma – füst a Rada környékén. Törnek az ablaküvegek meg a csontok. Durrognak a petárdák is rendesen!
Néhány rémült kijevi lövéseket is hallott, de ezek csak képzelődések.

Viszont nehogy azt gondolják kedves Bal-Rad – olvasók, hogy szociális elégedetlenség miatt hőbörögnek most az egykori harcostársak! Egy fenét! A ZSÁKMÁNYON MARAKODNAK!

Edzenek a választásokra!

(Mi már azon sem lepődnénk meg, ha elmaradnának! A “feszült” kijevi helyzet miatt!)

http://balrad.wordpress.com/2014/10/14/diszko-van-kijevben/

Vereséget szenvedett és kivonul a Citigroup

Közölte újabb negyedéves jelentését a Citigroup, és egyúttal azt is bejelentette, hogy beszünteti működését Magyarországon. Ezen felül radikálisan csökkent a kockázatvállalási hajlandóságuk, ugyanis a magyar kivonuláson felül beszüntetik működésüket több olyan országban is, amely részben vagy teljesen nyugati fennhatóság alatt van, de fennáll a kockázata, hogy a közeljövőben ez nem lesz így. Csehországból, Egyiptomból, Japánból és Dél-Koreából szintén kivonulnak.

A közlemény szerint a kivonulás 2015-re fog lezárulni. „A Citigroup a mai napon bejelentett egy sor, a globális lakossági banki üzletágának átalakítását felgyorsító stratégiai lépést, amelyek célja, hogy azokra a piacokra összpontosítson, ahol a legnagyobb mérettel és növekedési potenciállal rendelkezik.” Így kezdődik a Citigroup magyar leányvállalatának közleménye, utalván arra, hogy Magyarország többé nem biztonságos a nyugati befektetők számára.

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a lakossági ügyfelek számláival, viszont azt tudni lehet, hogy a nem-lakossági ügyfelekkel még egy darabig foglalkozni fognak. Az országban működő nyugati vállalatoknak még visszavonulás közben is hitelezni fognak, hogy azok működését ne sodorják veszélybe.

http://www.hidfo.net/2014/10/14/vereseget-szenvedett-es-kivonul-citigroup

Magyarország háromezer – kétszáznál több önkormányzata közül kétezernyégyszáz – egynéhányban függetlenek győztek október 12 – én!

Előretörnek a radikálisok?

"Az önkormányzati választások eredményei azt mutatják, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) megőrizte az Európai Parlamenti választásokon megszerzett középpárti pozícióját és a négy országos párt egyikévé vált" - a DK ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba Budapesten sajtótájékoztatón tett kísérletet arra, hogy a volt MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc radikális atlantista pártját középre pozícionálja.

A bukott politikus, mint új politikai erő?

Molnár Csaba a DK-t mint új pártot próbálta bemutatni, amely "októberben ünnepli harmadik születésnapját" és "az egyetlen új párt". Ugyanakkor a DK csak jogi szempontból tekinthető új pártnak. A párt vezetője bukott politikus, aki más bukott pártok bukott politikusait gyűjti össze a radikális atlantizmus zászlaja alá, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozásának belpolitikai támaszt adjon Magyarországon. Molnár szerint a DK stabil politikai tényezővé, középpárttá vált. Ugyanakkor ez a középpártiság is sokkal inkább a jobboldali és baloldali liberális ellenzék siralmas szereplésének tudható be, mint annak, hogy a DK-nak bármi köze is lenne a centrumhoz.

A DK akkor sem tekinthető középpártnak, ha más pártok általános elutasítottsága miatt relatíve több szavazatot tudnak megszerezni és az önkormányzati választásokon is számos vezető pozíciót kiharcoltak maguknak. A DK minden szempontból egy marginális, radikális párt, ami a külpolitikában és értékítéletében képviselt radikalizmusát belpolitikai popularizmussal akarja ellensúlyozni. A DK egyetlen célja, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozását, a magyar államiság felszámolását egy országos pártszervezettel tudja alátámasztani. Ahogy a közelmúlt tapasztalatai mutatják, ennek érdekében akár jobboldali retorikát is felvesznek, más pártok képviselőit átpártoltatják magukhoz. Mindez azonban nem változtat azon, hogy az abszolút szélsőséget, az Európai Egyesült Államokat képviselik Magyarországon.

http://www.hidfo.net/2014/10/14/eloretornek-radikalisok

A török kormány tudja, hogy ők lesznek az atlantizmus következő áldozata

Az Egyesült Államok tovább folytatja saját terrorszervezete, az Iszlám Állam nevű csoport elleni légi támadásokat, eközben azt várja Törökországtól, hogy csatlakozzon a harcokhoz. Az elvárások szerint ez azt jelentené, hogy az amerikai légierő gépei a határ közelében lévő török támaszpontokról indíthatnák támadásaikat Szíria területére. Miközben Washington szerint Törökország hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai vadászgépek az Incirlik török támaszpontról induljanak, a török miniszterelnök-helyettes nyilatkozata szerint ebbe nem egyeztek bele, csak tárgyalnak erről.

"Az Incirlik légibázissal kapcsolatban nincs semmi új hír, de folytatjuk az egyeztetést. Egyelőre semmilyen döntés nem született" – Bülent Arınç miniszterelnök-helyettes nyilatkozata alapján Ankara kétkulacsos politikát folytat és miközben a nyugati érdeket kiszolgálja, a térségi országokkal kerülné a közvetlen, nyílt konfliktus felvállalását. A NATO-megállapodás alapján a török-szíriai határtól 150 kilométerre elhelyezkedő támaszpontról csak humanitárius segéllyel szállhatnak fel az amerikai gépek. A bázist egyelőre légitámadásokra nem használhatják, máshonnan kell indulniuk. Emellett a török delegáció az USA által az ISIS ellen kezdeményezett nemzetközi koalíció együttműködési nyilatkozatát sem írta alá.

Törökország egy igen veszélyes diplomáciai egyensúlyozásba kezdett; a kormány nem mer ellent mondani a nyugati nagyhatalmaknak, de ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy amennyiben az amerikai gépek török bázisokról indítanának támadásokat, az USA terroristái pillanatokon belül harcokba bocsátkoznának Törökország keleti régióiban - éppen abban a régióban, ami a Nabucco forrásvidékének eléréséhez szükséges - és ez többek közt Törökország területi egységének megbomlásához is vezetne.

http://www.hidfo.net/2014/10/14/torok-kormany-tudja-hogy-ok-lesznek-az-atlantizmus-kovetkezo-aldozata

Lavrov: nem tárgyalunk a szankciók visszavonásának feltételeiről

Moszkva nem hajlandó tárgyalni a szankciók felfüggesztésének feltételeiről, ameddig az Európai Unió szankciói érvényben vannak - Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter a kijevi European Business Association vezetőivel tartott találkozón jelentette ezt be. "Az Európai Unió szankcióit illegálisnak tartjuk, melyek nem vezetnek se a konfliktus megoldásához, se az ukrán lakosság védelméhez. Szükségtelen mondani, nem tárgyalunk a szankciók visszavonásának feltételeiről, ameddig az Európai Unió szankciói is érvényben vannak."

Moszkva számára láthatóan nem jelentenek semmilyen kényszert vagy nyomásgyakorlást az Európai Unió által hozott szankciók.

Korábban Szergej Nariskin, az orosz Állami Duma képviselője bejelentette, szerinte az Egyesült Államok és az Európai Unió egymás ellen kellene szankciókat hozzon, amiért támogatják a kijevi juntát abban, hogy megszegje a tűzszünetről kötött megállapodást. "Általánosságban véve a fegyvernyugvás érvényben volt, egészen addig, amíg a kormánycsapatok tüzet nem nyitottak az EBESZ megfigyelőire, és ezzel megszegték a tűzszünet egyezményt. Ebben az esettben az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államok ellen kellene szankciókat hozzon, mert az amerikai kormány támogatja a kijevi rezsimet. Másrészről viszont az Egyesült Államok is bejelenthetne egy szankció-csomagot az Európai Unió ellen, mert az EU szintén támogatja Kijevet." Elmondása szerint az Európai Unió többet is tehetne az ukrán válság megoldásáért, de ez esetben emlékezniük kellene arra, hogy független országként kellene tárgyalniuk, nem pedig Washington szócsöveként.

http://www.hidfo.net/2014/10/14/lavrov-nem-targyalunk-szankciok-visszavonasanak-felteteleirol

Szergej Lavrov közölte, hogy szerinte az európai uniós államok az Oroszországgal szemben "egyoldalúan bevezetett" büntetőintézkedések miatt az idén 40 milliárd eurós (mintegy 12 ezer milliárd forint) veszteséggel számolhatnak, jövőre pedig 50 milliárdossal.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy nem fognak kivételezni azokkal az európai cégekkel, amelyek nem értenek egyet az EU-s szankciókkal. Közölte, hogy például az olasz Veneto tartományban működő cégek képviselői azt kérték, hogy Oroszország ne alkalmazzon velük szemben korlátozó intézkedést, amennyiben ők nem hajlandóak végrehajtani az uniós büntetőintézkedéseket. Lavrov felszólította őket, hogy "inkább arra ösztönözzék saját kormányaikat, hogy a megfelelő irányba mozduljanak el". Hozzátette, hogy Moszkva nem szándékozik a nyugati szankciók feltételeiről tárgyalni.

Lavrov az Európai Uniót hibáztatta a történtekért, mondván, hogy az Ukrajnát a Kelet és Nyugat közötti választás elé állítva "igen felsrófolta az árakat" a kelet-európai ország jövőjét meghatározó geopolitikai játszmában, és ezzel elmélyítette a válságot a kelet-európai térségben. Azt mondta, hogy "a gazdaság nem visel el ilyen játszmákat". Azt is kijelentette, hogy nincs értelme azoknak a próbálkozásoknak, hogy elszakítsák Oroszország és a vele szomszédos országok gazdaságát egymástól.

Furcsa paradoxon;

Az orosz külügyminiszter Karl Marx elméletére emlékeztette az Európai Üzleti Szövetség képviselőit, miszerint a gazdaság a politika felett áll.

Furcsállta az uniós vezetők "antimarxista kijelentéseit" - pedig közelebb áll hozzájuk, mint a jelenlegi Oroszországhoz -, amelyek szerint Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy az üzleti élet veszteségeket szenved az Oroszország elleni szankciók miatt, mégis úgy vélik, meg kell értetni Moszkvával, hogy az Európai Unió a politikát a gazdaság fölé helyezi.

Szergej Lavrov szerint "közös térségek rendszerének" kialakításáról kellene párbeszédet folytatni Oroszországnak és európai partnereinek. Olyan térségekről, amelyekhez minden ország kapcsolódhat. Ebben helye lehet az EU keleti partnerségi programjának is - vélte az orosz külügyminiszter.

Hírfigyelő Szolgálat

Irán nem vonja ki a csapatait Szíriából

Irán külügyminiszter-helyettese, Hosszein Amir Abdollahijan visszautasította Szaúd-Arábia követelését arra vonatkozóan, hogy Irán vonja ki csapatait Szíria területéről. A külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy "Az Iráni Iszlám Köztársaság érintett a terrorizmus elleni harcban. Irán segít az iraki és szíriai kormányoknak - és népeknek - a terrorizmus elleni harcban, összhangban az erre vonatkozó nemzetközi szabályozással."

Korábban a szaúdi külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy ha Irán részt akar venni a szíriai krízis megoldásában, azt úgy teheti meg, hogy vonja ki csapatait Szíria területéről.

Június elején Hasszán Rohani iráni elnök megerősítette, hogy Irán kész támogatni a szomszédos Irakot a terroristák leküzdésében. A bejelentést követő éjszaka 1500 iráni katona lépte át a határt Kanakin városánál, Közép-Irak térségében, majd további 500 iráni harcos érkezett Badra Jassan környékére. Az iráni hadsereg Irakban nyár közepén megkezdte a Sííta Milíciák újraszervezését is.

Korábbi hírek szerint az iráni különleges alakulatok jelen vannak Szíriában is, emellett az iráni hadsereg több tízezer katonát küldött az Asszad-rendszer megsegítségére. Az erre vonatkozó hírt hivatalos forrás eddig nem erősítette meg.

Iráni különleges alakulatok egy katonai parádén, Teheránban

http://www.hidfo.net/2014/10/14/iran-nem-vonja-ki-csapatait-sziriabol

Itt az igazság: mi lenne velünk közmunkások nélkül?

A közmunkaprogram egyre széleskörűbb elérhetőségének köszönhetően évek óta egyre nehezebb tiszta képet kapni a foglalkoztatottság helyzetéről Magyarországon. Csakhogy mostanra már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több évre visszamenő idősorral rendelkezünk a közfoglalkoztatottak létszámalakulásáról, így számszerűsíthetjük annak a foglalkoztatottságra gyakorolt hatását. Hogy megnézzük hogyan is állunk valójában, megkíséreltünk korrigált adatokat előállítani a munkanélküliség és a foglalkoztatottság állapotáról és valós alakulásáról.

Tételezzük fel, hogy egy a közmunkaprogramban részt vevő személy a munkanélkülihez hasonló státusszal rendelkezik abban az értelemben, hogy a versenyszférában nem tud elhelyezkedni. Ez az állítás minden bizonnyal meg is állja a helyét, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is hasonlóan fogalmaz a kormányzati program célközönségről, melynek azokat a személyeket tartják, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen volt.

A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít ezeknek a személyeknek azzal a céllal, hogy azok sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. Azonban a különböző kormányzati információk szerint ez a cél csak nagyon keveseknél teljesült, a programban részt vevők többsége a közfoglalkoztatásban való részvételt követő hónapokban sikertelenül járt az álláskereséssel. A legutóbbi téli közmunkaprogram képzéseiben részt vettek közül, az azóta a munkaerőpiacon elhelyezkedettek 8 illetve 16 százalékos emlegetett aránya igencsak alacsonynak bizonyul, főleg, ha figyelembe vesszük a munkaerő-piaci konjunktúrát és azt, hogy a téli közmunkaprogramra jelentkezők többsége valószínűleg az év többi évszakában könnyebben jut álláshoz.

A közfoglalkoztatottak létszáma a válságot követően, 2010-től vált egyre jelentősebbé. Míg mondjuk 2010 első negyedévében átlagosan 64 ezer közfoglalkoztatott volt, addig 2014 azonos időszakában ez a szám 202 ezer fölé emelkedett.

Első körben a KSH által minden hónapban publikált munkanélküliségi rátát korrigáltuk a közfoglalkoztatottak számával. A statisztikai hivatal három hónapos mozgóátlag formájában közli a mutatót, így természetesen a közfoglalkoztatottak havi létszámalakulásáról szóló adatokra is ilyen formában tekintettünk. A grafikonból jól látszik, hogy a közmunkaprogramban részt vevők száma mennyit nyom a latba, és hogy létszámukra mennyire jellemző a szezonalitás. Ha a közmunkásokkal korrigált adatra tekintünk, látszik, hogy 1-3 százaléknyi eltérés is van a mutatók között. Ezek alapján úgy tűnik, hogy noha valóban elkezdett tavaly év végéhez képest csökkeni a munkanélküliek aránya, a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával azért még messze magasabb szinteken jár, mint a KSH által legutóbb publikált adat. Míg az augusztusi adat május-július időszakra 7,9 százalékon járt, a korrigált mutató ugyanekkora 11,1 százalékot mutatott, így ezek alapján azt mondhatjuk, még messze állunk a válság előtti szintektől. Fontos észrevenni azt is, hogy a KSH mutatója jóval előbb, már 2013 első felében csökkenést mutatott, míg ha a korrigált rátát nézzük, láthatjuk, hogy az csak idén év elejétől kezdett csökkenni.

Hasonló képet fest a foglalkoztatottak létszámalakulása, ha azt megtisztítjuk a közfoglalkoztatottaktól. Az erős szezonalitás mind a hivatalos, mind a közmunkások létszámával korrigált adatokban is megfigyelhető, ugyanakkor tisztán kivehető, hogy például az utóbbi évben akár 100-120 ezer fővel is megemelte a statisztikát a programban részt vevők száma. A 2009-2010-es válság sújtotta években a közmunkaprogram láthatóan a foglalkoztatásban tapasztalt mélypont megállításának szerepét töltötte be, hiszen ha nem vesszük figyelembe az akkori résztvevők létszámát, igencsak csúnya visszaesést láthatunk az ábrán. Pozitívum azonban, hogy a korrigált adat alapján is növekszik a foglalkoztatás, idén év elejétől kezdve töretlen ütemben. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a foglalkoztatottak közül jelenleg nagyjából 80 ezer főt azok a külföldön dolgozók jelentenek, akik itthon is rendelkeznek háztartással.

Érdekesség az ábrákból, hogy míg a korrigált munkanélküliségi mutató bőven magasabb a válság előtti szinteknél, a foglalkoztatottak létszáma ugyanakkor meghaladja azt. Ez úgy lehetséges, hogy 2008-hoz képest jelenleg 100-300 ezer fővel magasabb a gazdaságilag aktívak létszáma, ami egyrészt a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak létszám-csökkenésének, másrészt a nyugdíjkorhatár-emelés hatásainak is köszönhető.
(portfolio)

Módszertani megjegyzés

A munkanélküliségi rátát, a foglalkoztatottak számát és a közfoglalkoztatásban részt vettek számát két külön felmérés adja meg. Míg az elsőt kettőt a reprezentatív mintavételes munkaerő-felmérés eredményeiből számítják, addig a közfoglalkoztatottak létszámalakulása az intézményi munkaügyi felmérésből derül ki, azon belül is a keresetekkel kapcsolatos jelentésből. Itt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a teljes körű költségvetésnél, valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél foglalkoztatott közmunkások adatai állnak rendelkezésre. Noha a két felmérés különböző bázison alapszik, feltehetően jó közelítést ad az adatok összevetése.

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

Különös szavazat-ellenőrzési módszer nyomaira bukkantunk a Borsod megyei Forró községben az önkormányzati választásokon. A legendás láncszavazás vagy a korszerűbb telefonos szavazólap-bemutatás helyett egész egyszerűen több ember esetében nyílt szavazássá változtatják a voksolást. Néhányan fellázadtak az évtizedes gyakorlat ellen.
Az Átlátszó értesülései szerint az ország számos településén gyakorlattá vált az utóbbi hetekben, hogy a közfoglalkoztatottak ténylegesen nem dolgoznak. „Fél nyolckor felveszik a munkát, fél kilenckor már otthon van mindenki”- állította több településen több forrásunk. De akik kint vannak, azok is jobbára üldögélnek.
A forrói Fő utca melletti vízelvezetőben például vastagon áll a rohadó üledék – dacára annak, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint szeptemberben 190 közfoglalkoztatott dolgozott a településen. Mint a forrói példa is mutatja, azokon a településeken, ahol számottevő roma szavazó van, a polgármesterek most az ő kegyeiket keresik – igaz, vannak bizonyos elvárások is, de ezek nem a munkával kapcsolatosak.
A modell nem túl bonyolult: ahol a lakosság összlétszámához viszonyítva jelentős számú roma él, ott az lesz polgármester, akire ők szavaznak. Ezek a települések jellemzően az ország legszegényebb régióiban találhatók, ahol a 22 ezer forintos segélyen kívül a közmunka az egyetlen jövedelemforrás. A kisebbségi önkormányzatok működése alaphelyzetben merő formalitás, de ha a polgármester a kisebbségi önkormányzat vezetőire bízza annak eldöntését, hogy ki kaphat közmunkát, akkor a helyi roma vezető tényező lesz a településen.
Négy éven keresztül alapvetően ő bajlódik a romák problémáival, a polgármester pedig szentesíti a döntéseit. A helyi roma vezető a választások idején közvetíti a polgármesteri intenciót: amelyik roma megfelelően szavaz, az a következő négy évben is kaphat munkát, lakhatási támogatást, rendkívüli segélyt, egyebet – sőt, csak az kap munkát, egyebet, aki megfelelően szavaz. Könnyű belátni, hogy ezzel a sajátos munkamegosztással a helyi establishment minden tagja jól jár.

Közmunka csak voksért: nyílt szavazás volt Borsodban from atlatszo.hu on Vimeo.
A választási eljárásról szóló törvény nem írja elő kötelezően a szavazófülkében történő szavazást. Aki akar, szavazhat azon kívül is. Például egy asztalon, amelyik épp ott van a helyiségben, nem messze a bizottság asztalától. Mellette pedig ott áll a polgármestert jelölő szervezet vagy a kisebbségi önkormányzat delegáltja – ennek az aktornak a kontrolláló jelenléte már önmagában is erősen befolyásolja a választót.
A gyakorlat azonban az, hogy a „soft” ellenőrzésen túl a szavazók a szavazólapot – külön felszólítás nélkül is – bemutatják a delegáltnak. Mindenki nem szavazhat a fülkén kívül, az nagyon feltűnő lenne: sokan segítséget kérnek a bizottságtól, mert vagy nem látnak jól, vagy írástudatlanok – teszik ezt akár annak dacára is, hogy a jogosítványukkal igazolják magukat. Ebben az esetben vagy a helyi hatalmi network bizottságba delegált tagjai, vagy kisebbségi önkormányzat delegáltja megy be a fülkébe segíteni a szavazót a szavazólap kitöltésében.
Jelenlétünk a településen erősen nehezítette a bevált szisztéma működtetését, de nem akadályozta meg: a regnáló roma vezetés még a szavazás napján is hangosan hirdette, hogy ne féljen senki, a törvény nem tiltja a nyílt szavazást – a szavazókörben pedig a szemünk láttára mutogatták a szavazók a kitöltött szavazólapot a megfelelő delegáltnak.

Korábbi cikkeink választási anomáliákról
Csúnyán elbánt az újszentiváni polgármester az Átlátszónak nyilatkozó falubeliekkel
Így büntet a polgármester: kirúgták a választási járdát építő közmunkásokat
Voksturizmus és gerrymandering: az újszentiváni csoda
Voksturisták után kutatnak Abaújlakon bejelentésünk nyomán

A Borsod megyei Forró községben idén fellázadt a helyi közösség egy része, és nyíltan szembefordultak az eddigi gyakorlattal. Ahogy az egyikük mondja: „Mi csak azt szeretnénk, hogy ne kelljen nyíltan szavazni”. A helyzet a választás előtti éjszakán már pattanásig feszült, sokan tömegverekedéstől, vérontástól tartottak. Végül rendben lement a választás, csak egyszer kellett kihívni a rendőröket az egyik szavazókörbe egy kisebb dulakodás miatt.
A dolog természetéből adódóan a lázadók a mostani kisebbségi és önkormányzati választáson a regnáló vezetés konkurenseként léptek fel, elfogulatlannak tehát semmiképp nem tekinthetők.
Becker András
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor,  a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations.

Megkezdjük Döbrögisztán felépítését!

Orbán Viktor valamennyi miniszterétől elvárja, hogy kormányülésen vázolja társadalompolitikai elképzeléseit – írja keddi számában a Népszabadság. A napilap információi szerint a kormányfő valóban nagy dolgokra készül a következő – választásoktól mentes – 3,5 évben. Közben Kósa Lajos, Fidesz ügyvezető alelnöke a bürokráciacsökkentés fontosságáról beszélt.

Orbán Viktor valamennyi miniszterétől elvárja, hogy kormányülésen vázolja társadalompolitikai elképzeléseit – írja keddi számában a Népszabadság. A napilap információi szerint a kormányfő valóban nagy dolgokra készül a következő – választásoktól mentes – 3,5 évben. Közben Kósa Lajos, Fidesz ügyvezető alelnöke a bürokráciacsökkentés fontosságáról beszélt.

Orbán Viktor valóban készül a nagy szerkezetátalakításokra, a társadalmi elosztórendszerek reformjára – írja a Népszabadság.

A keddi kormányülésen “EMMI-napot” tartanak az egyik kormánytag elmondása szerint. A napirendek között szerepel:

a magyar nemzeti felzárkóztatási stratégia
az egész életen át tartó tanulás szakpolitikája
a köznevelés-fejlesztési stratégia
a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú program elfogadása

Mindezek mellett szó lesz a szociális ellátórendszer átalakításáról is.

A lapnak -név nélkül – nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint Orbán Viktor célja az állami transzferek átalakítása: a szociális kiadások mérséklése, a segélyek átfazonírozása.

Egyes fideszes források szerint a kormány a segélyt, mint olyat szeretné megszüntetni. Itt példaként említi a lap a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres segély további feltételekhez kötését. Emellett a GYES elnevezését is megváltoztatnák.

A rendszerek működésén úgy változtatna a kormány, hogy a központi költségvetésből érkező forintok biztosan célhoz érjenek.

Az elmúlt hetekben sorra szivárogtak a hírek Orbán Viktor “nagy terveiről”.

De mi lesz az egészségüggyel?

A napilap úgy tudja, hogy az EMMI-s államtitkárok közül Zombor Gábor egészségügyi államtitkár nem került még sorra Orbán Viktor meghallgatásai során, mivel az államtitkár még nem is tette le a kormány asztalára írásban a koncepciót.

A költségvetésről is tárgyalnak

Kósa Lajos fideszes politikus hétfőn már beszélt arról, hogy a kétnapos kormányülésen a kormánytagok vitáznak a 2015-ös költségvetés tervezetéről is. Most a napilap is azt írta, hogy hétfő este ez is téma volt a kormányülésen. Elképzelhető, hogy a kormánynak a hétvégén ismét össze kell még ülnie, hogy elvégezze az utolsó simításokat.

Bürokráciacsökkentés

A bankok elszámoltatása mellett a következő időszak másik fontos feladatának a bürokrácia csökkentését nevezte Kósa Lajos kedd reggel a TV2 Mokka című műsorában. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint “jó harminc százalékkal” csökkenteni kellene a magyar jogszabályok mennyiségét – számol be az MTI.

Kifejtette: több felmérés szerint Magyarország GDP-arányosan nagyjából 10,6 százalékot költ ügyintézésre, miközben ez az arány Hollandiában 3,8 százalék, az uniós átlag pedig 4 százalék körül van. Kósa Lajos szerint, ha csak a felére csökkentenék a bürokráciát, már a GDP mintegy 5 százalékát lehetne máshogy felhasználni. Ez jelentősen több, mint amennyit kutatás-fejlesztésre vagy felsőoktatásra fordít az ország.

Kósa Lajos kiemelte: egy sor olyan eljárás, jogszabály, rendelet, végrehajtási utasítás van, amelynek a betartása sok pénzbe kerül, de teljesen értelmetlen. Ha ezeket megszüntetik, GDP-arányosan jóval kevesebbet kell adminisztrációra költeni, és több maradhat a gazdaság szereplőinél.

Kérdésre válaszolva azt mondta: ez a közszférában önmagában nem elbocsátást, hanem átcsoportosítást jelentene. Ugyanis mint hozzátette: vannak olyan területek ahol az látszik, hogy jelentős többlet van, másutt viszont a foglalkoztatás növelésére van szükség.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben már előrevetítette ezt a programot. (portfolio)

Bal-Rad komm: “…Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben már előrevetítette ezt a programot.”

-Hát vetíteni! – azt tudnak! (Persze nem csak ők!) Huszonöt esztendeje pereg a filv, huszonöt éve ugyanaz az előadás, és a magyarok huszonöt éve szájtátva bámulják! Miközben a vetítést nézi a publikum, már a a széket is kilopták alóla! De a műsor tetszik, és ez a lényeg!

Jelképesen megkezdődik tehát a koronázódomb összehordása, Döbrögisztán homokvárának felépítése! Alájuk pedig elföldelve az út szélén hagyottak milliói!

HUSZONÖT ESZTENDEI ASSZISZTENCIÁNK KÉZZELFOGHATÓ EREDMÉNYE!

Gubarjev állapota lassan javul, Donbasszé stabilan rossz!

Jekatyerina Gubarjeva tegnap esti közleménye szerint férje állapota stabil, és az orvosok véleménye szerint jó esély van a gyors javulására.

Pavel Gubarjev felesége megköszönte a rengeteg baráti aggodalmat, jókívánságot és támogatást.

Donbasszban az este óta viszonylagos nyugalom honol.

Kora este a valcmanista latortüzérség Bajracski falut lőtte – ahol emberemlékezet óta “partizánt” nem láttak.

Fascsovka, Redkodub, Kruglika szintén a latortüzérség belövéseitől szenvedett mára virradóan.

Gorodiscse térségében rajtavesztett alaposan a pribékbanda. Megpróbálkoztak a településre behatolni, ám vesztükre a kozákokba futottak. Közel három tucat bérgyilkos már nem kért vacsorát az este. Nyolcat a népköztársaságiak “láttak vendégül”! Hat polgári személy is meghalt Gorodiscsében. Elesett két milicista is.

A Kozák Gárda parancsnoki Tanácsa mára virradóan úgy értékelte, hogy nem tűrhető tovább a valcmanisták pofátlansága. Akik a “tűzszünetet” kihasználva folyamatosan orvtámadásokat indítanak a népfelkelők ellen.

A donyecki repülőtéren tegnap délután kirobbant összecsapásban kivérzett a támadó latorbanda. Nyolcxvannégy egyed pusztult el a teljesen fölösleges erőlködésben, és kilencen a népköztársaságiak vendégszeretetét élvezik.

A donbasszi frontok eddig zajos szakaszai mára virradóan csendesek voltak.

Nyikisino és Liszicsanszk is teljes csendben töltötte az éjszakát.

Avgyejevkába az este “ellátogattak” Motoroláék. A bérgyilkosok között pánik tört ki, de a látogatás csak rövid idejű volt.

Makejevka is nyugodt lehetett volna, de az este folyamán a pribékek szétágyúzták az egyik poliklinika épületét.

A tegnapi adok – kapok után éjszakára Mariupol is elcsendesedett. A város lakóinak jelentős része pincékben töltötte az éjszakát. Az ott fészkelő “Dnyepr – 1″ latorzászlóalj a tegnapi összecsapásokban igen komoly veszteségeket szenvedett mind élőerőben, mind pedig technikában.

http://balrad.wordpress.com/2014/10/14/gubarjev-allapota-lassan-javul-donbassze-stabilan-rossz/

Felvétel: orosz népfelkelők kiképzése a Donyeck régióban