Így ér véget a pontgyűjtő kártyák korszaka

A Fullcard nevű új okostelefon applikáció vethet véget a pénztárcánkban lévő kártyahalmaznak és a kuponvagdosásnak. Az applikáció képes kezelni a különböző hűségkártyákat, az aktuális akciós újságok kínálatait, és helymeghatározás funkciójával földrajzilag is segíti a vásárlót a számára legelőnyösebb ajánlatok megtalálásában.

A mobiltelefon alapú kedvezményrendszer-alkalmazást

a magyar tulajdonú Fullcard Zrt. fejlesztette ki. A Fullcard okos megoldása a kereskedelmi szektor számára kínál kényelmes, gyors és papírmentes megoldást különböző értékesítést ösztönző akciók megvalósítására.

A kereskedők az eddigiekhez képest relevánsabb ajánlatokkal és költséghatékonyabban, papírmentes módon szólíthatják meg a potenciális vásárlókat. A Fullcardot kifejlesztő cég az alkalmazás rugalmas jellege miatt nem csupán a nagykereskedelmi láncokat szólítja meg, hanem a kisméretű, akár egy üzlettel működő vállalkozásokat is.

Tapasztalataink szerint a mikrovállalkozások is nyitottak arra, hogy saját vásárlói hűségprogramot alakítsanak ki – mondta Komáromi Zoltán értékesítési vezető.

Egy virtuális kártya, ami mindent visz

A Fullcard megoldásának lényege, hogy a felhasználó egy applikációban összegezve kapja meg a számára releváns kereskedelmi ajánlatokat. Az érdeklődési körének, illetve földrajzi elhelyezkedésének megfelelően állíthatja be, milyen ajánlatokra kíváncsi.

A kereskedők számára pedig

négyféle, a kereskedelmi forgalomban leginkább használt vásárlásösztönző megoldást (pontgyűjtő, pecsétgyűjtő, százalékoskedvez-ménykártya és utalványkártya) kínál egyben.

A magyar piaci bevezetést követően külpiaci is megjelenést is tervezünk. Miután az ötletrendszert kidolgoztuk, és a technikai infrastruktúra rendelkezésre áll, a külpiaci megjelenés már nem nagy lépés a Fullcard számára" – mondta Németh Gábor, a Valor Capital Kockázati Tőkealap igazgatósági tagja.

Origo

Erdogan fenyegetése befolyásolhatja az európai választásokat

Egy amerikai agytröszt szerint a török államfő fenyegetései közvetlen befolyásolhatják a választásokat Franciaországban, Németországban, és Ausztriában; egy újabb nagy migrációs hullám Európa-szerte nagy mértékben növelné a radikális jobboldali vezetők esélyeit.

A Soufan Group nevű amerikai biztonsági és hírszerző cég hétfőn kiadott jelentésében azzal számol, hogy amennyiben Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja fenyegetéseit, az rendkívüli helyzetet idézhet elő az Európai Unióban, annak köszönhetően, hogy több országban is közelegnek a választások, melyek kimenetelét nagy mértékben befolyásolhatja egy újabb migrációs hullám. A jelentés szerint a migrációs hullámok kiújulása fordulópontot jelentene a francia, német és osztrák választások szempontjából.

A cég értékelésében felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi példák – az amerikai elnökválasztás és a brit kilépési referendum – esetében megfigyelhető volt a választásokat megelőző hagyományos tematika háttérbe szorulása, helyüket átvette az új társadalmi jelenségekkel szembeni tömeges elégedetlenség. A bevándorlás-ellenesség mindkét kampány esetében fő kérdéssé vált, és arra lehet számítani, hogy ez történik majd az európai választások esetében is.

Recep Tayyip Erdogan török államfő napokkal ezelőtt azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy megnyitja a határokat, és Európába engedi azt a több millió menekültet, akiket átmenetileg Törökországban helyeztek el. Amennyiben a török államfő beváltja fenyegetését, ez a jobboldali populista pártok számára kedvező irányba befolyásolhatja a választási kampányt.


http://www.hidfo.ru/2016/11/erdogan-fenyegetese-befolyasolhatja-az-europai-valasztasokat/

Az EU-tagság kérdése döntheti el az osztrák elnökválasztás kimenetelét

Egy hét van hátra az osztrák elnökválasztás megismétléséig, és a választást megelőző viták alapján úgy tűnik, az új államfő személye az Európai Unióhoz való viszony megítélésén fog múlni. Az EU-tagság kérdése és a bevándorlás vált a választási kampány legmeghatározóbb elemévé.

December 4-én ismétlik meg az elnökválasztást Ausztriában; a jelöltek televíziós vitában csaptak össze, melyben legmeghatározóbb témák voltak a bevándorlás kérdése és az Európai Unióból kilépés. Alexander Van der Bellen azzal vádolta a Szabadságpárt jelöltjét, Norbert Hofert, hogy pártja „20 éve játékot űz Ausztria uniós tagságával”, és kiléptetné az országot az EU-ból, ami a jobboldali populizmus előretöréséhez vezetne más európai országokban is.

Hofer korábban kijelentette, hogy népszavazást írna ki Ausztria EU-tagságáról, amennyiben Törökország csatlakozna az Európai Unióhoz, és Brüsszel tovább folytatja a centralizációt, vagy további integrációt erőltet a tagállamok közt. Hofer később a választási kampány során enyhítette ezeket az ígéreteket, és azt mondta, Ausztria nem fog kilépni az Európai Unióból, ő ehelyett az EU pozitív irányú fejlődésében érdekelt.

A vita során Trump megválasztása és Angela Merkel személye is meghatározó téma volt, a két jelölt erősen eltérő elképzelésekkel bír azzal kapcsolatban, mi lenne a megfelelő külpolitikai irány Ausztria számára. Van der Bellen hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot tartana fenn Németországgal mint Ausztria elsődleges kereskedelmi partnerével, emellett „egyesítené az Európai Uniót” Moszkva ellen – a politikus emellett már Donald Trumpot is fenyegetésnek tartja, ellene is egységbe kovácsolná az EU tagállamait. Van der Bellen szerint az EU tagállamai közt tovább kell fokozni az integrációt, hogy Washingtonnal és Moszkvával szemben is fenn tudja tartani függetlenségét.

Miközben Van der Bellen a bevándorlás ellenzése miatt elfogadhatatlannak tartja Trump politikáját, Hofer épp annak köszönheti pártja megerősödését, hogy erőteljes fellépést követel a bevándorlással szemben. A Szabadságpárt elnökjelöltje azt mondta, Angela Merkel komoly károkat okozott Európának a migránsok beengedésével, és a kancellár miatt jutottak be a terroristák az Európai Unióba.

Angela Merkel Európa legveszélyesebb politikusa

A december 4-i osztrák elnökválasztást Európa vezető politikusai is aggodalommal figyelik; sokan azzal érvelnek, hogy Norbert Hofer megválasztásával a második világháború óta először kerülne szélsőjobboldali politikus államfői posztra, ami „visszafordítaná az európai integrációt”.

http://www.hidfo.ru/2016/11/az-eu-tagsag-kerdese-dontheti-el-az-osztrak-elnokvalasztas-kimenetelet/