A Donyecki Népköztársaság hatóságai arra szólítják fel az ukrán ellenőrzés alatt álló területek lakosait, — Kramatorszkban, Szlavjanszkban és más településeken, — hogy költözzenek Donyeckbe.
A közlemény szerint ez segítene elkerülni azokat a kockázatokat, amelyek az orosz erők esetleges ostroma során merülhetnek fel.
https://t.me/tassovkaru/97486
2026. október 9., péntek
Harctéri jelentés - 2026.10.09.
Ernst Wolff: Az energiaválság a pénzügyi rendszer végjátéka
Dominik Kettner és Ernst Wolff beszélgetésében Wolff szerint a világ a legnagyobb energiaválság előtt áll, amely messze meghaladja az 1973-as olajválságot. A Hormuzi-szoros, a Bab el-Mandeb és a szaúdi vezetékek egyidejű akadályozása, valamint a stratégiai olajtartalékok kimerülése miatt heteken-hónapokon belül drámai ellátási zavar várható. Európa és Kína különösen sérülékeny, míg az USA kevésbé.
A válság nem véletlen: a haldokló pénzügyi rendszer utolsó kifosztása zajlik. Az energiaárak emelkedése hiperinflációt indít, mert minden termelés energiaigényes. Racionálás, 15 perces városok és Agenda 2030-szerű korlátozások reálisak. A bankrendszer is roskadozik: az állampapírok értékvesztése miatt ezrek mehetnek tönkre, és a bail-in szabályok miatt a betétesek fizethetnek.
Wolff szerint a cél a digitális jegybankpénz és a adatvezérelt társadalom bevezetése. Tippei: menekülni a bankrendszerből, ezüstérméket (mindennapi cserére) és aranyat tartani, politikusaiknak nem hinni, és mielőbb felkészülni a télre. A rendszer szerinte már nem menthető.
Forrás: https://youtu.be/YEufdltvE_U
Orosz elemzés a magyar energiahelyzetről
Moszkva, 2026. október 9. péntek (MB)
Magyarország energiakatasztrófával határos helyzetbe kerülhet, ha kormánya elvágja az orosz gáztól – írta az orosz tudományos akadémia világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok kutatóintézetének kutatója, a Magyar Békekör pénteki jelentése szerint.
Artyom Iljinszkij a magyar gazdasági és energiaügyi miniszternek arra a közlésére reagált, amely szerint a Tisza-kormány 2027. októberig véget vetne az orosz gáz magyarországi behozatalának. Kapitány István ugyanis szeptember 18-án tudatta, máris tárgyalnak a cseppfolyós gáz (LNG) szállítóival az orosz gáz kiváltásáról, a határokon átnyúló vezeték hálózat pedig már rendelkezésre is áll.
Az orosz szakember a következő okfejtéssel reagált a magyar tervre:
„Magyarország technikailag képes arra, hogy 2027. októberre leváljon az orosz gázról, ez azonban csak a legoptimistább előrejelzés mellett lehetséges. A romániai kitermelésnek ütemterv szerint és fennakadások nélkül el kell érnie a tervezett célokat, a gázvezetékeknek csúcskapacitáson kell működniük, Budapestnek pedig a az azonnali tőzsdei piacon (spot-market) végrehajtott vészhelyzeti beszerzésekkel kell fedeznie a hiányt. Az ország csak így tudja áthidalni a 2028-ig tartó időszakot, amikor is életbe lépnek a nyugati gáztársaságokkal kötött alternatív szerződések. Magát az Európai Uniót is fenyegeti, hogy egyik tagállama, nevezetesen Magyarország, energiakatasztrófával határos helyzetbe kerülhet, ha ez a merész és optimista forgatókönyv nem válik valóra”.
A szakértő úgy látja, hogy a nem orosz gázmegállapodások értelmében jelentősebb mennyiségek tervezett szállítása csak 2028-ban kezdődik meg, ez pedig olyan kritikus időbeli rést teremt, amely megakadályozza Magyarországot abban, hogy zökkenőmentesen vészelje át a sorsfordító 2027. évet.
Ugyanakkor a külső szereplők, különösen az Egyesült Államok álláspontja továbbra is tisztázatlan. Magyarország már fordult az amerikai kongresszushoz, hogy elkerülje az új amerikai szankciós törvény által előírt büntetéseket, amelyek az orosz olaj- és gázvásárlókat sújtják. Hajdú Márton, a magyar delegáció vezetője kijelentette: arra kérte az amerikai felet, hogy támogassa az ország 2027-ig tartó átállási erőfeszítéseit, és egyelőre tegye lehetővé az orosz olaj és gáz további használatát, Washington azonban még nem jelentette be hivatalos döntését az ügyben. Ez kellemetlen helyzetbe hozza Budapestet, hiszen az óceánon túli partner fogja eldönteni, hogy az ország átvészelheti-e 2027-et vagy sem – írta a szakértő.
„Magyarországnak ugyan megvan az esélye arra, hogy fokozatosan diverzifikálja beszerzéseit 2027. ősze előtt, de az erre irányuló kísérlet még akkor is azzal a kockázattal jár, hogy az országot energiasokknak teszi ki, ha az új szerződéseket itt és most aláírják – fejtette ki véleményét Artyom Iljinszkij , majd hozzátette: a magyar energiaügyi miniszter előrejelzéseinek óvatos hangvételéből ítélve nem biztos, hogy Budapest megteszi majd ezt a fájdalmas lépést.
A Magyar Békekör aggodalmának ad hangot a Tisza-kormány Oroszországgal szembeni előítéletei miatt, mert úgy látja, hogy Oroszország fenyegető tényezővé nyilvánításának a magyar társadalom ihatja meg a levét.
A Békekör szerint Magyarország új kormánya, elődjével ellentétesen, nem építi, hanem leépíti Oroszországhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatait. Az MB emlékeztet a Paks II atomerőmű építésének magyar részről felmerült esetleges leállítására, az olcsó orosz energiahordozók behozatalának jövő év végére tervezett teljes megszüntetésére, és a hazai energiaárak gyors emelkedésének várható következményeire a lakosság anyagi helyzetére nézve.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Alább bemutatjuk, honnan, milyen útvonalon keresztül érkezik Magyarországra az orosz gáz és nyersolaj.
Miért erősödik a demokratikus szocializmus a Nyugaton?
A Felix Rex podcastja szerint a demokratikus szocializmus térnyerésének fő oka nem egyszerűen a fiatalok történelmi ismereteinek hiánya vagy az egyetemi ideológiai befolyás, hanem a jelenlegi kapitalista gazdasági rendszer működése, amely egyre több emberben kelti a rendszer elutasításának igényét.
Az elemzés központi tézise, hogy a nyugati gazdaság az eladósodásra és a folyamatos növekedésre épül. Az államok, a vállalatok és a háztartások egyaránt hitelfelvétellel finanszírozzák működésüket, miközben a rendszernek egyre több fogyasztóra, bérlőre és adósra van szüksége. A szerző szerint a népességfogyás és a fogyasztók további eladósításának korlátai miatt a tömeges bevándorlás is gazdasági érdekké válik. A vállalatok munkaerőt, az ingatlantulajdonosok bérlőket, a pénzügyi intézmények adósokat, az államok pedig adóztatható gazdasági tevékenységet keresnek.
A gazdasági növekedés előnyei azonban egyenlőtlenül oszlanak meg. Miközben a vagyontárgyakkal rendelkező rétegek gazdagodnak, sokan egyre nehezebben jutnak lakáshoz, nagyobb adósságot görgetnek maguk előtt, és többet fizetnek az alapvető szükségletekért. Ezzel párhuzamosan saját közösségeik gyors átalakulását is úgy élik meg, hogy arra alig van befolyásuk.
A szerző szerint ebben rejlik a demokratikus szocializmus megerősödésének paradoxona: éppen az a kapitalista rendszer teremti meg a szocialista eszmék iránti igényt, amelynek védelmezői a szocializmus történelmi kudarcaira hivatkoznak. A politikai fordulatot ugyanis nem feltétlenül az ideológiai radikalizálódás, hanem az válthatja ki, ha az emberek úgy érzik, a fennálló rendszer már nem szolgálja az érdekeiket.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)