Alig
egy nappal ezelőtt jutott nyilvánosságra, hogy a Jobbik jelenlegi
alelnökei közül három nem indulhat jelöltként a következő tisztújító
kongresszuson. A vezetői posztok körüli találgatások látható
bizonytalanságot okoztak a párt jövőjét illetően – és a nyilvánosság
visszajelzései alapján legalábbis kompromisszumos megoldás várható, ha
el akarják kerülni a párt leépülését.
Magyarország
aligha engedheti meg magának, hogy vezetői pártoskodjanak, stabil
politikai erői egymást bomlasszák fel, miközben az ország a kontinens
egészét érintő civilizációs konfliktus kellős közepén áll. Gyöngyösi
Márton szerdai felszólalásában arra hívta fel a figyelmet; a kontinens
egészének stabilitását veszélyezteti, hogy az európai országok olyan
néptömegeket engednek be, melyek integrációjára nyilvánvalóan nem
képesek, hiszen a területükön élő más kultúrájú lakosok integrációját
sem tudták megvalósítani az évtizedek során. A migrációs válság
megoldásához való felelős hozzáállás az lenne, ha olyan hosszú távú
megoldást tudna ajánlani az Európai Unió, amely lehetővé teszi, hogy a
hatóságok különválasszák a háború elől menekülőket, és a jobb
megélhetés reményében érkező embertömegeket. Ehhez azonban a
problémák egyértelmű és világos megfogalmazására van szükség, aminek
alapjai az utóbbi hónapok során kezdenek mindinkább megkérdőjeleződni.
Szemmel
láthatóan olyan folyamatok zajlanak a jobboldali ellenzék soraiban, ami
felszámolná mindazon biztonsági garanciákat, melyek eddig lehetővé
tették, hogy hazánk meg tudja védeni a migrációs válság kezelése során
mutatott “nemzeti minimumot”. Gyöngyösi szerint arra kellene törekedni,
hogy a gazdasági bevándorlókat uniós szinten egyszerűen kiutasítsuk, a
menekültek pedig a hazájukhoz lehető legközelebb elhelyezkedő
országban kerüljenek elhelyezésre, hogy a háborús helyzet rendezésével
rövid időn belül hazatérjenek. A pártelnök sokak
által vitatott döntésével kapcsolatos spekulációk során azonban számos
helyen felmerült: elképzelhető-e, hogy a közeljövőben a Jobbik
prominens alakjai már ehhez hasonló véleményeket sem fogalmazhatnak meg
nagy nyilvánosság előtt, helyüket pedig a liberális politikai
fősodorhoz igazodó, pártinstrukciók mentén tett nyilatkozatok veszik
át?
Rig
Lajos tapolcai választási győzelmét követően még – az akkori
viszonyok mentén – előrevetíthető volt a Jobbik további erősödése,
kormányerőssé válása. Ez az eredmény azonban annak segítségével volt
lehetséges, hogy egymás mellett működött a párt “radikális” és
“néppárti” vonala, melyek egymást kiegészítve tették lehetővé a
mérföldkő jellegű előrelépéseket. Bár felmerültek olyan “találgatások”,
mely szerint a látványos győzelem annak volt köszönhető, hogy a
Simicska-médiabirodalom is rásegített, Tapolca előtt még emellett állt
rendelkezésre a nemzeti radikális sajtó. Vona Gábor “nem várt”
“döntését” követően azonban a Novák Előd mögött felsorakozók a pártelnök
leváltásáról kezdtek beszélni. Mások pedig előrevetítették, hogy egy
következő melegfelvonuláson már Jobbikos vagon is lesz.
Gyöngyösi
Márton nyilatkozata minden bizonnyal az a “nemzeti minimum”, amit a
párt közelgő tisztújító kongresszusát követően nagy nyilvánosság előtt
továbbra is meg kell tudjon fogalmazni. Ellenkező esetben a Jobbik a
teljes széthullást kockáztatja, – de egy ilyen belpolitikai történés minden bizonnyal a baloldali mezőny tekintetében sem maradna következmény nélkül.
http://www.hidfo.ru/2016/04/europa-viharban-all-vilagos-beszedre-van-szukseg/
http://www.hidfo.ru/2016/04/europa-viharban-all-vilagos-beszedre-van-szukseg/