2016. október 28., péntek

CIONISTA TÁMADÁS A NEMZET ELLEN

RENDŐRGYILKOSSÁGOK MEGTERVEZETT FORGATÓKÖNYV SZERINT
A rendőrgyilkosságok csak Magyarországon újdonságok, ezeket főleg Amerikában már régen bevezették a társadalom megfélemlítésére, bomlasztására és lezüllesztésére. Az, hogy ilyen állami provokációk eredményeként néhány rendőr meghal, esetleg megsebesül, az nekik nem érdekes. Ők csak az üzletet nézik. Ez éppen olyan dolog, mint a háborús üzlet. Ott sem az emberéletek, az anyagi javak pusztítása számít, hanem az ebből megtérülő hatalmi és politikai nyereség. Csak a vak nem látja azt, hogy a Teréz körúti ál-robbantás, az EU-s népszavazás előtt egy héttel, egy megrendelt robbantás volt. Az első hírekben azonnal kiderült a szélhámosság és ez azóta is folytatódik, mint egy szappanoperában. Mellesleg a szappanopera műfaja is amerikai mocsok. Most beidőzítették a Györkös István elleni hajszát, ahol szintén rendőrt áldoztak föl, a szabálytalan eljárásban. Györkös személye és tevékenysége a légynek sem ártott közel két évtizede, de most arra használták fel az ügyet, hogy a hungarista mozgalmat, a nemzeti érdekeket mocskolják, rágalmazzák és lejárassák, mintha az MNA és Györkös eleve bűnöző lett volna. Sem az MNA, sem Györkös soha nem sértett törvényt, minden rendezvényük engedélyezett volt. Amit az ügyészség és rendőrség előadott erről a rendőrgyilkosságról, az teljes mértékben koholt vádak összessége, hiszen a legfontosabb kérdésre máig sem adtak választ.
Ha ugyanis a hatóságok immár 26 éve pontosan ismerték Györköst és szervezetének minden mozzanatát, akkor miért törtek be törvényellenesen a lakásába civil rendőrök? Hiszen, ha a rendőrséget valóban érdekelhette volna valami, akkor be is idézhették volna. S akkor a rendőr ma is élhetne. Hogy mennyire cionista támadásról van szó, azt az is igazolja, hogy éppen az 56-os szabadságharc évfordulóján kerültek sorra ezek a provokációk, aminek részeként Budaházy Györgyöt is minden ok és alap nélkül letartóztatták, de még a hírekben be sem mondták, csak neten volt olvasható. Miért teszik ezeket az összehangolt támadásokat a nemzet ellen? Azért, nehogy eszébe jusson bármilyen kisebb szervezetnek is rámutatni arra, hogy ezek amit most tesznek, az ugyanaz mint amit a Rákosi-rémuralomban tettek. Vagyis, a régi sztálinisták, ÁVO-sok utódai szervezték meg ezeket a provokációkat, amihez az állami szerveket is belevonták. Csak a vak nem látja azt, hogy az 50. évfordulón Gyurcsány ávósai lövöldöztek, a 60. évfordulón pedig Orbán szakértői emlékeztetik a magyarságot arra, hogy féljen és reszkessen, mert a fegyver  és a jog őnáluk van. Nem pedig a magyar nemzet kezében, amelynek önvédelmi jogát is kétségbe vonják. Kép: Györkös Istvánt bűnözőnek próbálják beállítani, holott csapdába ejtették és próbált védekezni, a fegyveresek ellen, saját lakásában.
Alább az MNA közleménye:
MNA KÖZLEMÉNYE
Az október 26-i bőnyi lövöldözést illetően a Magyar Nemzeti Arcvonal az alábbi nyilatkozatot teszi közzé. A sajtóban megjelenő vonatkozó hírek és kapcsolódó írások, mind a történtekkel kapcsolatban, mind a szervezetet illetően fél- és tévinformációkat tartalmaznak, valamint egyes médiumok részéről szándékolt politikai és társadalmi hangulatkeltés zajlik. Mivel mozgalmunk jó ideje nem vállal sem nyilvános szereplést, sem társadalmi jelenlétet, így különösebb magyarázkodásnak nem látjuk szükségét. A felesleges hisztériát és politikai hangulatkeltést megakadályozandóan azonban, lehetőségeinkhez mérten tisztázzuk a helyzetet, a legszükségesebbekre korlátozva. A történteket illetően valamivel több információval rendelkezünk, mint amennyit a hivatalos szervek közölni szándékoznak, így többletinformációnk fennáll a média egészével szemben is. A mozgalmunkról megjelenő, javarészt téves illetve nem időszerű, internetről összegyűjtött információkkal cáfolat szintjén sem kívánunk foglalkozni. Ha ezek valakit érdekeltek volna, kérdeznek. Nem tették. Ezekkel a kérdésekkel olyannyira nem kívánunk foglalkozni, hogy jelen nyilatkozat szempontjából teljesen irrelevánsnak tartjuk pl. azt a tényt is, hogy Györkös István 2012-ben történt kizárása óta nem vezetője és nem tagja a Magyar Nemzeti Arcvonalnak, de gyakorlatilag már az általa MNA 1989-nek nevezett csoportot is felszámolta. A történteket illetőleg, bár még nem vagyunk minden információ birtokában, kijelenthető, hogy korántsem olyan tiszta és egyértelmű a kép, ahogy azt a hivatalos szervek vázolták. Ezt még a média is szóvá tette, a kommentek alapján pedig a közvélemény is osztja ezt. Az különösebb rálátás nélkül kijelenthető, hogy óriási hibák történtek a rendőrhatóságok részéről. Olyannyira, hogy joggal merült fel többekben a provokáció, szándékoltság vélelme. Kezdve ott, hogy gyakorlatilag érthetetlen, az adott intézkedést miért nem az abban illetékes szerv folytatta le? És főleg, miért nem a megfelelő eljárásrend szerint? Különösen nagy kérdés ez egy ilyen kaliberű ember esetén. Györkös István azért nem piskóta! Viszont nem is elmebeteg őrült, ahogy azt a közvélemény szemében szeretnék egyesek beállítani. Két működő eljárás van: vagy szépen, úriember módjára bekopognak, és az öreg – ismerve az eljárásrendet – beengedi őket, vagy ha feltétlen szükségét érzik, akkor TEK. Mint látni fogjuk egyik utat sem követték. Rendelkezésünkre álló információk alapján vázoljuk a történteket. Amiről nem szólnak a híradások, hogy a rendőrség eredetileg nem Györkös Istvánhoz, hanem egyik családtagjához vonult ki, lakossági bejelentés alapján. A bejelentés szerint az éjszaka folyamán lövések dördültek nála. (Mint kiderült egyébként az illető aznap éjjel otthon sem volt, dolgozott.) Miért, miért nem, ez után mentek a szomszédos településen élő Györköshöz. Arról, hogy ez mennyire volt tervezett, illetve hogy van kontrasztban azzal az állítással, hogy Györkösnél folyamatban lévő büntetőügyben akartak házkutatást tartani, nincs információnk. Mindenesetre a nyomozók megjelentek Györkös házánál. Ketten. Civilben. Ahol állítólag kopogtatni sem volt idejük. Ami nehéz is lett volna, hiszen nem a kijelölt bejáratot használták. A szomszéd kerítésén át hatoltak be hátra az udvarra. Ahol ugye, a jó falusi ember kutyát tart. Aztán üvöltözni kezdtek, hogy lelövik a kutyát. Kérdés, hogy ezt bemutatkozás után, vagy a helyett tették, (netán már fegyverrel a kézben?) mert akár – különös tekintettel az új törvényekre – a jogos önvédelem esete is fennállhat! Ezt követően dördültek el a lövések. Ki-ki ítélje meg vehemenciája szerint a történetet, de ez így jóval árnyaltabb, mint ahogy azt eleddig előadták! Megjegyeznénk még, hogy nagyon nagy csend van a házkutatás(ok) eredményéről! Találtak egyáltalán valamit? (A Györkös által használt gépkarabély – amennyiben egyes lövésre le van hatástalanítva – szintén lehetett engedéllyel tartott fegyver.) A történteket illetően az alábbi kérdésekre merülnek fel. Amíg ezekre nincs válasz, minden további tájékoztatás, híradás teljesen hiteltelen.1. Milyen szándékkal, milyen eljárásrend szerint és milyen parancsra szállt ki az adott rendőri egység Györkös István házához? 2. Az eljáró nyomozók a kiszállásról, illetve a bejutás módjáról egyeztettek a feletteseikkel? 3. Volt-e az adott címre szóló házkutatási engedély? 4. A nyomozók azonosították magukat az eljárás alá vonandó személy előtt? 5. A házkutatás során foglaltak le illegálisan tartott fegyvereket? A kép nagyon nem tiszta! De egy ember meghalt! Vizsgáltuk a szándékoltság és provokáció lehetőségét, amit nem valószínűsítünk. Inkább a hatóságok halmozott hibáinak köszönhető a történet (ez akkor is fennáll, ha Györkös „csak úgy” lőtt volna), kezdve a társszervek elégtelen kapcsolattartásától, esetleges versengésen át, az eljárási hibákig. A nemzetbiztonsági szakszolgálatok pedig eleve mérlegelhettek volna: a célszemély önmaga bontott le maga körül mindent, amit állambiztonsági szempontból a legkevésbé érdekes lehet. Igen, Györkös István egy elszánt ember, de hátralévő életében sok vizet nem zavart volna! Ha nem is tételezünk fel előre tervezett provokációt, valószínű véletlennek tartjuk a mai nap folyamán történt hatósági lépéseket, olyanokkal szemben, akiknek gyakorlatilag semmi köze az egész történethez. Budaházyék házi őrizetét megszüntették, a mai nap folyamán bevitték őket. Szintén házkutatás és előállítás történt a Rongyosok Kulturális Hagyományőrző Egyesületnél (információnk szerint ez biztosan nem igaz: sem házkutatás, sem előállítás nem történt a Rongyosoknál – SZKR). A bosszúhadjárat helyett jobb lenne, ha az illetékesek saját hibáikkal és felelősségükkel vetnének számot! Bajtársaink figyelmét felhívjuk, hogy a várható házkutatások során őrizzék meg higgadtságukat, és működjenek együtt a hatóságokkal. A rendvédelmi szervekkel kialakított jó viszonyunkat mi továbbra sem kívánjuk felrúgni!A fentiekre való rávilágításon túl állásfoglalásnak sem pro, sem kontra nem látjuk szükségét! Pláne a feltett kérdések megválaszolása nélkül. Mindenesetre az elhunyt rendőr családjának és bajtársainak részvétünket fejezzük ki! Györkös Istvánnak és feleségének (aki szintén kórházba került a szívével) jobbulást kívánunk! Várjuk az ügy tisztázását, és a felelősök számonkérését – bárkik is legyenek azok! Az ügy politikai jellegű felhasználását és az ilyen jellegű hangulatkeltést visszautasítjuk! Az Arcvonal mindig a rend pártján állt, és marad ezután is! Magyar Nemzeti Arcvonal (SZKR)
http://amagyaroldal.hu/hirek/content/cionista-t%C3%A1mad%C3%A1s-nemzet-ellen

Nem áll le, tovább nyomulhat a fideszes gőzhenger a médiapiacon

2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le, és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot: a politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt példa.
Az újabb szöget a sajtószabadság koporsójába a Népszabadság felfüggesztése jelentette, amely végül, mint ismeretes, Mészáros Lőrincz érdekeltségéhez tartozó céghálóhoz került. A Fidesz azonban nem áll le: a Magyar Narancs értesülési szerint a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország is a közeljövőben kormány közeli kezekbe kerülhet.
kadar2.jpg
Forrás: 444.hu
Szabad-e a magyar sajtó, vagy sem?
Az amerikai külügy Hungary Media Freedom címmel jelentetett meg közleményt. A Népszabadság felfüggesztése mellett megemlítették a 444 újságíróinak Parlamentből való kitiltását is. Óvatosan fogalmazva, „barátként és szövetségesként” arra biztatják a magyar kormányt, hogy olyan körülményeket biztosítsanak a médiapiacon, amelynek hatására mindenki több szempontú tájékoztatást kaphat.
Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője szerint azonban Magyarországon „semmilyen szabadságjog – így a sajtószabadság – sincs veszélyben”, és hogy „a Népszabadság bezárása tisztán gazdasági döntés volt” . Menczer azt is elmondta, hogy, aki a sajtószabadság folyamatos hanyatlása miatt aggódik, annak egészen biztosan nincsenek hiteles információi Magyarországról, és „aki olvassa, nézi a magyar sajtót, folyamatosan találkozhat a vélemények sokszínűségével.
Hiába a szép szavak, a Publicus Intézet legfrissebb közvéleménykutatása szerint a magyar lakosság majdnem kétharmada valami teljesen mással találkozott, ugyanis valamiért azon a véleményen voltak, hogy Magyarországon a sajtószabadság erősen korlátozott, és a közszolgálati médiumok egyoldalúan közvetítenek. A válaszadók egytől-ötig terjedő skálán 2,7 pontot adtak a sajtószabadság helyzetére, amely a „nem szabad” megítélés alá esik.
pubi1.jpg
85 százalékuk hallott arról, hogy a Népszabadság felfüggesztette működését, legtöbbjük véleménye szerint ráadásul azért, mert a lap kritizálta a kormányt és annak politikusait, valamint, mert a Fidesz korlátozza a sajtószabadságot.
pubi2.jpg
Viszont csak egyharmaduk hallotta, hogy az újság egy Fidesz-közeli vállalkozás befolyása alá került. A lapkiadó Mediaworksöt ugyanis az Opimus vásárolta meg, amely Mészáros Lőrinchez köthető. Ráadásul a legutóbbi hírek szerint, a Magyar Idők két vezetője is bekerült a cég vezetésébe. Nem zárják ki a lap újraindítását, és ha így lesz, valószínűleg arra a sorsra jut majd, amire az Origó jutott a szellemi átképzéssel.
Kórtörténet
A magyar lakosságnak volt mire alapozni ezt a véleményt, ugyanis a Fidesz, hatalomra kerülése óta világosan nyomon követhető a hazai médiapiac leépülése: a folyamatot a Ténytár egy hosszabb elemzésben, illetve rövidebben legutóbb a 24.hu is bemutatta.
Kezdődött minden a mindenféle szakmai egyeztetés nélkül 2010 decemberében elfogadott 180 oldalas, új médiatörvénnyel. Összeolvasztották az ORTT-t és az NHH, ebből született meg a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, amelynek elnökét korlátlanul újra lehet választani, és a miniszterelnök jelöli ki kilenc évre. Ekkor született az a szabály is, amely segített a Médiatanácsot megszállás alá vonni, és azt párthű emberekkel feltölteni.
Ezután a Klubrádió frekvenciájának megszüntetése következett, majd megpróbálták felszámolni az újságírói forrásvédelmet, amelynek eredményeként házkutatás is zajlott az Átlátszónál, és lefoglalták a főszerkesztő számítógépének merev lemezét.
Persze a közmédia működésének átszervezése sem maradhatott ki: ekkor született meg az MTVA, ahová átkerült a közmédia vagyona, emberei és a műsorgyártás is.
Természetesen a kormányhoz közeli emberek különböző jelentős pozíciókba való kinevezése is folytatódott, amelynek eredményeként többször is előléptették a hírhamisításért a sajtóban felelősnek tartott Papp Dánielt. A hírhamisítások ellen éhségsztrájkkal tiltakozó újságírók ráadásul elvesztették munkahelyüket.
Létszámleépítések voltak, majd a közmédia elkezdte kiszervezni különböző cégeknek a műsorgyártást több 100 millió forintos értékben, amelynek haszonélvezői a legtöbb estben Habony Árpádhoz vagy a Fideszhez köthetők.
Masszív támadást indítottak az RTL ellen is, megszavazva a reklámadót, amely gyanúsan erre a csatornára volt kiélezve.
A Simicskával való összeveszés után, mikor a Hír TV, a Class FM, valamint a Magyar Nemzet elkezdett a kormánynak nem annyira tetsző témákról is beszámolni, megvonták tőlük az állami reklámpénzeket, a Class FM szerződését pedig nem hosszabbították meg. Megszűnt a Metropol című napilap is, amelynek helyét a Habony Árpád érdekeltségeibe tartozó Lokál vette át.
Ellenőrizetlenül folytak a reklámbevételek a Ripost.hu-hoz és a 888.hu-hoz, illetve a szintén kormányközeli személyek által bekebelezett Napi Gazdasághoz, amely ma már Magyar Idők névvel terjeszti a kormány gondolatait arról, hogy ki a valódi hazafi.
Azt is sikerült elérni, hogy az országos hírforrások jelentős része az MTI-re támaszkodjon, pedig számtalanszor előfordult, hogy torzítottak a híreken. Nemes egyszerűséggel ingyenessé tették a hírszolgáltatást, kiszorítva ezzel a piaci alapon működő független hírügynökségeket, mivel a szerkesztőségek ahol csak tudták, csökkentették kiadásaikat.
Miután Lázár Jánosról közölt tényfeltáró cikksorozatot az Origo, kirúgták annak főszerkesztőjét, Sáling Gergőt. Nem sokkal később a tulajdonos Telekom megvált a portáltól, és az a New Wave Media kezébe került. Ettől kezdve a nyitóoldal gyakrabban hasonlított egy propagandaoldalra, mint egy online újság felületére.
2014 végén a TV2 került Fidesz-közeli befolyás alá, mégpedig Andy Vajna filmügyi kormánybiztos tulajdonába, aki azóta a rádiópiacra is betört a Rádió1 nevének újrahasznosításával.
Most pedig elérkeztünk 2016-hoz, a Népszabadság felfüggesztéséhez, újságíróinak munkanélkülivé tételéhez, és a legnagyobb ellenzéki lap Fidesz-közeli kezekbe játszásához.
Sokkhatásként érte az újságírói közösséget a legnagyobb példányszámú ellenzéki lap, a Népszabadság tevékenységének felfüggesztése. Rengeteg lap fejezte ki hasábjain együttérzését.
nepszavi1.jpg
Ironikus, ahogy az idők változnak. 2002-ben, a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után Orbán Viktor rendkívüli módon féltette a sajtó szabadságát, most pedig sorra kebelezi be az ellenvéleményt képviselő orgánumokat.  Az egykori nagy rendszerváltó, ma az egykori megszállókhoz dörgölőzik, miközben, ahogy Hargitai Miklós újságíró elmondta, az elmúlt hetekben egy volt pártlap lett a sajtószabadság legfőbb jelképe.
Mi a következő?
Bár Mészáros Lőrincz tagadta, hogy ő vette volna meg a Népszabadságot, azt nem elég nehéz bebizonyítani, hogy igenis, Fidesz-közeli körök tették rá a kezüket a baloldali médiumra. Az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy egyetlen nappal azután, hogy kiderült, a Népszabadságot is kiadó Mediaworks a Mészáros Lőrinc közeli Opimus Press Zrt. birtokába került, a frissen a Mediaworks igazgatótanácsába választott Liszkay Gábor felkereste a Népszabadság szerkesztőségének épületét, ahol a kiadó is működik.
Liszkay onnan ismeretes, hogy sokáig a Simicska Lajos tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője volt, de Simicska és Orbán Viktor összeveszése után távozott, jelenleg a kormánypárt propagandalapjának, a Magyar Időknek a tulajdonosa.
A Fideszes médiagőzhenger mindezzel azonban nem áll le: egyrészt, az Opimus Press egy sor újságot is felvásárolt (köztük például a tinédzsereknek szóló Bravo magazint is), másrészt, a Magyar Narancs értesülései szerint a kormánypárt kinézte magának azt a Kajmán-szigetekre bejegyzett Lapcom kiadót is, amelyhez a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország is tartozik. A lap szerint egy delegációt már ki is küldött a Fidesz Londonba, hogy tárgyaljon a portfólióról.


TényTár