Járványügy
56.
§ (1) A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a
járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző
betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében
a) * az egészségügyi államigazgatási szerv
aa) az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,
ab) a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,
ac) a
természetes és jogi személyeket, továbbá a jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezeteket az e törvényben meghatározott intézkedések
tűrésére, illetve megtételére kötelezheti;
b)
a kötelező járványügyi intézkedést foganatosító egészségügyi
szolgáltató a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint
korlátozhatja.
(3) Kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére, azonban a beteget - az eset körülményeihez képest - ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog.
(4) * Az 57-74. §-ok alkalmazásában fertőző betegen a fertőző betegségre gyanús személyt is érteni kell.
Fertőző betegségre gyanús személy az, aki a miniszter rendeletében
meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel, annak használati
eszközével, váladékával érintkezett, illetve a fertőzés terjedési
módjából adódóan feltételezhető, hogy a fertőző betegség kórokozója a
szervezetébe került.
(5)
* A 44-52. § és 56-74. § alkalmazásában a (4) bekezdésben említett
miniszteri rendeletben meghatározott fertőző betegséggel azonos tekintet
alá esik az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel
kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai (a továbbiakban: NER)
rendelkezéseire tekintettel nemzetközi horderejű
közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet előidézésére képes, korábban
ismeretlen vagy szokatlanul súlyos formában, illetve a megszokottnál
lényegesen nagyobb gyakorisággal, járványosan előforduló betegség vagy
állapot is.
(6) * A NER végrehajtása érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv ellátja a nemzeti NER tájékoztatási központ feladatait.
Védőoltások
57. § (1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.
(2) * A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében
a) életkorhoz kötötten,
b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg
c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén
kötelező védőoltás elrendelésének van helye. *
(3) * A
miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a
munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő. *
(4)
A védőoltásra nem kötelezett személy kérésére - kiskorú esetében
törvényes képviselője hozzájárulásával - orvosilag indokolt esetben
védőoltásban részesíthető.
(5) A védőoltással egy tekintet alá esik az egyes fertőző betegségek esetén alkalmazott megelőző gyógyszeres kezelés.
(6)
* Védőoltás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által
engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal
és feltételekkel végezhető.
(7)
Az oltóanyagok és egyéb immunbiológiai készítmények előállítására,
forgalomba hozatalára és hatósági ellenőrzésére külön jogszabály
rendelkezései az irányadóak.
58. § (1) * A kezelőorvos a kötelező védőoltás elhalasztásáról dönt, ha
a)
a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem
lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét
várhatóan károsan befolyásolná és
b)
a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket nem
veszélyeztető időn belül az a) pont szerinti körülmény olyan változása
várható, amely a beteg védőoltásban részesítését lehetővé teheti.
(2) * Az elhalasztott kötelező védőoltást a halasztásra okot adó körülmény megszűnését követően haladéktalanul pótolni kell.
(2a) * Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a kezelőorvos az egészségügyi államigazgatási szervet írásban értesíti.
(3)
* A kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője a beteg
lakóhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnél
kérelmezheti a védőoltás alóli mentesítést, ha
a)
a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem
lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét
várhatóan károsan befolyásolná, és
b) az a) pont szerinti körülmény változása belátható időn belül nem várható.
(3a)
* A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a mentesítés
indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt.
(4)
* A (3) bekezdés szerinti eljárás alatt - annak véglegessé vált
döntéssel történő befejezéséig - az adott védőoltás vonatkozásában a (7)
bekezdés szerinti írásbeli felszólításnak vagy az adott védőoltás
elrendelésének nincs helye. Ha a védőoltást korábban már elrendelték, és
ezen védőoltás vonatkozásában eljárás indul a (3) bekezdés alapján,
akkor a mentesítési eljárás véglegessé vált döntéssel történő
befejezéséig a védőoltást elrendelő határozat nem hajtható végre. A
mentesítési eljárásban a kezelőorvos külön vizsgálat nélkül ügyfélnek
minősül.
(5) * A védőoltásra kötelezett és a védőoltásban részesített személyekről nyilvántartást kell vezetni.
(6)
* A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra
kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A
védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes
képviselő köteles gondoskodni.
(7) * Ha
a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének
írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási
szerv a védőoltást elrendeli. Az egészségügyi államigazgatási
szerv közvetlen járványveszély fennállása esetén - a veszélyhelyzet
szerint meghatározott védőoltások köre tekintetében - a határozatot
azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(8) * A védőoltás megtörténtéről igazolást kell adni.
(9)
* A védőoltás hatékonyságának megállapítása céljából a beoltott
személy orvosi vizsgálata és vizsgálati anyag szolgáltatása rendelhető
el.
(10) * Ha
a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben
súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve
általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.
(11)
* A (7) bekezdés alkalmazásában közvetlen járványveszélynek minősül,
ha az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti védőoltás késedelme
mások életét vagy testi épségét tömegesen, közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné.