Az ellenzék politikai éretlensége veszélybe sodorja az országot

A Jobbikos sajtó képviselői nem értik, miért kell népszavazást tartani, ha enélkül is lehetne módosítani az alaptörvényt. Szerintük Orbán Viktorról szól a népszavazás. Pedig október másodikán arról dönthetünk, hogy a liberálisok a következő húsz évben is belülről rághatják-e az országot – és az a baj, hogy a radikális jobboldal távolmaradása a liberálisok aknamunkáját hitelesíti.

Bármennyire is azt hangsúlyozzák a Jobbik képviselői, hogy ellenzik a közel-keleti migránsok betelepítését, ha visszakeressük, mit mond a Jobbikos sajtó az október 2-i kvótareferendummal kapcsolatban, egyetlen, könnyen érthető üzenetbe botlunk: erre az egészre semmi szükség – nem kell népszavazást tartani, és aki elmegy szavazni október másodikán, az Orbán Viktort támogatja. A Jobbik(os sajtó) szerint akkor kell népszavazást tartani, ha ők kezdeményezik – de ha a kormány akarja ugyanezt, akkor már nem elfogadható a népszavazás. Egy történelmi jelentőségű döntés előtt áll az ország, de az ellenzék pártoskodása veszélybe sodorhatja a pozitív irányú folyamatokat. Ez a népszavazás ugyanis nem Orbán Viktorról, vagy a Habony-médiáról szól, hanem arról, hogy

akarjuk-e, hogy hazaárulók a következő húsz évben is abban a szerepben tetszelegjenek, hogy ők a demokrácia oldalán állnak, mindenki más pedig a demokrácia ellensége.

Ennek szemléltetése igen egyszerű – vegyük sorra a lehetőségeket:

– A magyar lakosság többsége október másodikán megszavazza, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül ne telepíthessen le Magyarországon afrikai és közel-keleti migránsokat. Ebben az esetben a magyar nép demokratikus úton kifejezte akaratát, a nyugati országok számára is egyértelmű, hogy ez a népakarat, Magyarországon a lakosság többsége nem akar migránsokat. Ebben az esetben a kormány kezdeményezheti az alaptörvény módosítását, amiben rögzítésre kerül, hogy Magyarországon a parlament jóváhagyása nélkül nem lehet sok százezer közel-keleti és afrikai migránst letelepíteni. Ebben az esetben a többségi magyar lakosság döntése egyértelmű, az alaptörvény módosítása pedig támadhatatlan, hiszen az a többségi lakosság akaratából történik. A liberálisok, akik nem akarják majd alaptörvényben rögzíteni a kényszerbetelepítés tiltását, a demokrácia ellenségeivé válnak, hiszen a többségi lakosság álláspontja ellenében akarnak migránsokat letelepíteni.

– Második lehetőség, hogy az október másodikai referendum érvénytelen lesz. A lakosság megszavazza ugyan, hogy nem támogatja a migránsok letelepítését, de nem elég magas részvételi arány mellett. A nyugati sajtó ebben az esetben azt fogja harsogni, hogy a magyar lakosságot nem érdekli a migránsok betelepítése, csak a kormány uszítja az embereket. Ha az alaptörvény módosításra kerül, annak nincs demokratikus felhatalmazása, vagyis támadható. Emiatt, ha érvénytelen lesz ez a népszavazás, a balliberálisok a következő évek során is azt fogják mantrázni, hogy ők a demokrácia oldalán állnak, hiszen a lakosság többsége nem utasította el a “menekültek befogadását”. Mondhatják, hogy a csendes többség őket támogatja, hiszen az emberek távol maradtak a népszavazástól.

Miközben a Jobbik politikusai rendszerint azt mondják, hogy ellenzik a migránsok letelepítését, az a baj, hogy a pártsajtóval ezt láthatóan elfelejtették közölni: az Alfahír információáramlása egy olyan alapállást képvisel, ami az embereket a távolmaradásra ösztökéli, hiszen azt sugallja, hogy ez a népszavazás Orbán Viktorról szól. A Jobbikosok pedig nem fognak Orbán Viktorra szavazni, tehát ha ez a népszavazás Orbánról szól, akkor a Jobbikos választó azon gondolkozik, hogy esetleg jobb lenne távol maradni a szavazóurnáktól október másodikán.

Egy az Alfahír hasábjain szeptember 23-án megjelent írás hűen mutatja, mennyire nem értik a Jobbikosok, miről szól ez a népszavazás. A cikk szerzője azt írja: “A kormány már az érvénytelenséget is sikernek adná el, de az Alaptörvény módosításáról is szó van, amit eddig lesöpörtek az asztalról, ha a Jobbik javasolta. Mi értelme volt akkor milliárdokat elszórni az adófizetők pénzéből?”

A Jobbik alaptörvény-módosításával az a gond, hogy ezt népszavazás nélkül akarják megtenni. Ezzel hitelesítenék a liberálisok “diktatúra elleni harcát”, hiszen a liberálisok okkal mondhatnák, hogy a kormány antidemokratikus módon tiltotta meg a migránsok betelepítését. Ha nincs népszavazás, semmi nem igazolja, hogy a lakosság többsége elutasítja a liberálisok álláspontját.

Tényleg Orbán Viktorról szól ez a népszavazás?

Nem, kedves Jobbikos szavazók és sajtóalkalmazottak – ez a népszavazás arról szól, hogy a következő húsz évben is akarjátok-e azt hallgatni, hogy aki nem akarja arabokkal és afrikaiakkal újranépesíteni az országot, az a demokrácia ellensége. Rajtatok áll a döntés, mert ennek október másodikán véget lehet vetni. Aki nem megy el szavazni a kvótarefrendumon, ehhez járul hozzá: a liberálisok továbbra is abban a szerepben tetszeleghetnek, hogy ők állnak a demokrácia oldalán, a hazafiak pedig a demokrácia ellenségei.

Az október másodikai népszavazás arról szól, hogy Magyarország akarja-e a demokrácia ellenségévé nyilvánítani a liberalizmust, vagy inkább a pártoskodás mellett dönt.

Hatalmas, történelmi léptékű öngól lenne az ország számára, ha ebben a helyzetben a radikális jobboldal inkább a liberalizmust hitelesítené a következő húsz évre.


http://www.hidfo.ru/2016/09/az-ellenzek-politikai-eretlensege-veszelybe-sodorja-az-orszagot/

Az EU hajlandóságot mutat az illegális bevándorlók deportálására

Dimitris Avramopoulos, az Európai Bizottság belügyekért és migrációért felelős biztosa azt mondta, az EU létrehoz egy külön hivatalt, aminek az lesz a feladata, hogy visszaküldje az illegális bevándorlókat származási országaikba. Eddig az EU hivatalai nem foglalkoztak annak lehetőségével, hogyan távolítják el az illetéktelenül itt tartózkodó idegeneket.

A migrációs biztos elmondása szerint az európai határ- és parti őrség keretein belül jön létre az új hivatal, aminek fő feladata az illegális bevándorlók származási országaikba visszajuttatása lesz. Avramopoulos Bécsben a “Migráció a balkáni útvonalon” konferenciát követő sajtótájékoztatón tette a bejelentést, ami egyben arra is emlékeztet, hogy az Európai Uniónak eddig nem voltak olyan intézményes keretei, amely érdemben kezelni tudta volna a bevándorlást. A migráció kezelése során a sajtó is elsősorban a menekültek ellátásáról beszélt mint “problémamegoldásról”, miközben azokat a migránsokat, akiknek menedékkérelmét elutasították, rendszerint nem sikerül eltávolítani az EU területéről, hiszen a hatóságok meg sem találják őket.

Tavaly decemberben a svéd hatóságok arról számoltak be, hogy több mint tizennégyezer olyan migráns tűnt el az országban, akiknek menedékkérelmeit elutasították. A vonatkozó statisztika szerint minden három elutasított menedékkérelemből kettő végződik eredménytelen deportálással. A migránsok az előtt tűnnek el nyomtalanul, hogy a hatóságok külföldre szállíthatnák őket, tehát a migrációs válság egyik fontos jellemzője, hogy többnyire azok a migránsok is Európában maradtak, akiknek a menedékkérelmeit elutasították. Az elutasítás esetükben annyit jelent, hogy a továbbiakban nem legálisan, hanem illegálisan élnek Európában.

A nyár folyamán, Görögországban az idomeni tábor kiürítését követően is több ezer migráns tűnt el nyomtalanul. Finnországban szintén több ezer migráns tűnt el nyomtalanul, emiatt kész tény, hogy az Európai Unió tagállamai nem tudják kezelni a bevándorlást, akkor sem, ha a menedékkérelmek egy részét el is utasítják. Avramopoulos bejelentése egyelőre csak kezdeményét jelenti annak, hogy az EU egyáltalán hajlandóságot mutatna az illegális bevándorlók eltávolításával érdemben is foglalkozni.


http://www.hidfo.ru/2016/09/az-eu-hajlandosagot-mutat-az-illegalis-bevandorlok-deportalasara/