A civil szervezetek
átláthatóságát szabályozó kezdeményezés minden civil szervezetre, tehát
orosz és arab pénzen működő civilekre is vonatkozik – de annyira
túlsúlyban vannak a nyugati pénzből működő külföldi ügynökök, hogy ha
megvalósul a “törvény előtti egyenlőség”, a liberálisok ennek sem
tudnak örülni.
Rendkívüli interjút készített az
Index.hu Gulyás Gergellyel, a Fidesz alelnökével, a külföldről
finanszírozott civil szervezetek átláthatóságát garantáló
törvénymódosítás egyik kezdeményezőjével. Az újságíró többek közt arról
kérdezte a fideszes politikust, miért nem tárgyaltak a Soros-hálózat civiljeivel a javaslat előkészítésekor, és komolyan vannak-e olyan civil szervezetek, melyek orosz és arab pénzből működnek és aktívan részt vesznek a közélet formálásában.
Gulyás válaszában emlékeztetett arra: az
új szabályozás természetesen minden külföldről finanszírozott civil
szervezetre vonatkozni fog – a Soros-hálózat kiszűrése mellett az orosz
és arab pénzen működő civilek is be kell számoljanak arról, ha
külföldi támogatást kapnak. Kiderült: az emberek többsége nem azért nem
tud azonnal említeni legalább egy orosz vagy arab pénzből működő
országos civil mozgalmat, mert ilyenek nem léteznek, hanem azért, mert olyan ügyesen rejtőzködnek, hogy amiatt semmit nem tudni róluk.
Az újságíró arra vonatkozó kérdésére,
hogy tényleg vannak-e olyan magyar civil szervezetek, amelyek részt
vesznek a közéletben, és orosz vagy arab támogatásból működnek, Gulyás
azt mondta: „Ez az elmúlt években gyakori vádként hangzott el a
magyar közéletben. Az, hogy konkrét szervezeteket nem tudunk
nevesíteni, fontos érv a külföldi támogatások átláthatóvá tétele
mellett, és semmiképpen nem ellenérv a törvényjavaslattal szemben.”
Az újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy a módosítás nem jelenti-e a civilek megbélyegzését, Gulyás azt válaszolta:
„Amire e szervezetek még hivatkozni
szoktak, hogy a külföldi támogatottság tényét a kiadványaikon fel kell
tüntetni. Ez szerintem érthető, de lényegtelen része a javaslatnak. Ha a
TASZ megjelentet egy kiskönyvet az elítéltek jogairól, azt jó esetben
elolvassa ezer ember. A politikai erejük az, ha például az RTL Klub
híradójában egymillió ember előtt megnyilvánulnak. Ilyenkor továbbra
sem kell semmit feltüntetniük a támogatóikról. Ezer emberből 999 a
tévében vagy éppen az Indexen, a hírekben találkozik velük.”
Az alelnök válaszából tehát kiderült: az
új szabályozás nem jelentené a külföldről finanszírozott civil
mozgalmak megbélyegzését, a működésüket sem lehetetlenítené el.
Ellenben a politikai befolyásukat annyiban korlátozná, hogy az emberek
előtt nem tudnák magukat függetlenként feltüntetni. Ennél fogva a
törvénymódosítás főként azoknak a civil szervezeteknek jelent csapást,
melyek eddig valótlanul azt állították magukról, hogy függetlenek, és
az aktivistáik ezt komolyan elhitték.
Elmúlnak, mint a maják
Természetesen, ha egy civil szervezet
eddig azt a látszatot keltette, hogy független, és ennek segítségével
tudta összefogni aktivisták százait, de eközben mégis külföldi
szponzortól függésben létezett – egy ilyen civil szervezet az új
szabályozás bevezetésekor azzal kell szembenézzen, hogy
aktivista-hálózata jelentősen megfogyatkozik.
Januárban Németh Szilárd, a Fidesz
frakcióvezető-helyettese kijelentette; minden eszközzel vissza kell
szorítani, és „el kell takarítani” a magyar közéletből a Soros György
pénzén működő álcivil szervezeteket. Elmondása szerint ezek a mozgalmak
megtévesztik az embereket, mert miközben külföldi szponzorok vagyonán
működnek, honlapjaikon, nyilvános elérhetőségeiken egy új aktivista nem
ezt látja, hanem, hogy azt hangsúlyozzák, ők függetlenül működnek.
A külföldről pénzelt civil szervezetek
kockázati tényezővé átminősítése mindinkább előtérbe került az utóbbi
hónapok során. A NATO tavalyi csúcstalálkozóján döntés született az ún.
hibrid háború elleni intézkedésekről, ennek részeként az orosz
támogatású szervezetek elleni fellépésről döntöttek az észak-atlanti
tömb tagjai. A kormány részéről a civil-törvény módosítása tehát azt is
jelenti, hogy Magyarország maximálisan megfelel NATO-szövetségesek
iránti kötelezettségének.
Ugyanakkor, az orosz finanszírozású
szervezetek megfigyelésekor a hatóságok elkerülhetetlenül beleütköznek
abba a jelenségbe, hogy ilyen mozgalmak nem nagyon működnek
Magyarországon – legalábbis távolról sem olyan kiterjedtséggel, hogy
négymillió háztartásba be tudják kiabálni, mit gondolnak a kormány
politikájáról. A nyugati forrásból működő szervezetek ugyanakkor nagyon
is ebbe a kategóriába esnek: országosan fejlettek, kiterjedt fizetett
aktivista-hálózatot működtetnek, képesek nyolcvan-százezer fős
tüntetéseket szervezni, és emberek milliói által nézett TV-csatornákon
nyilatkoztatják a tagjaikat.
Egy orosz geopolitikai szakértő, Andrej Koribko könyvében
kifejtette, hogy az amerikai titkosszolgálatok az utóbbi két évtized
során több mint 70 kormányt döntöttek meg ezzel a módszerrel, közvetlen
katonai erő bevetése nélkül. A hibrid háborús hadviselésnek szerves
részét képezi a külföldről finanszírozott civil szervezetek és
sajtóorgánumok hálózata. Ha fennáll annak a veszélye, hogy olyan
hálózatok jelenlenek meg Magyarországon, melyek képesek százezer embert
utcára vinni a NATO-tagság ellen tiltakozva, ez ellen a hatóságok
értelemszerűen fel fognak lépni. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy
nem működik Magyarországon olyan politikai párt / nagy létszámú civil
mozgalom, ami ellenzi a NATO-tagságot, annyira túlsúlyban vannak a
nyugati pénzből működő külföldi ügynökök. De ha kiderül, hogy vannak
orosz és arab pénzen működő civil mozgalmak is, rájuk
ugyanúgy vonatkozni fog a törvény.
http://www.hidfo.ru/2017/05/kiderult-hogy-orosz-es-arab-penzen-is-mukodnek-civilek/
http://www.hidfo.ru/2017/05/kiderult-hogy-orosz-es-arab-penzen-is-mukodnek-civilek/