Moszkva, Teherán, Washington, Henicseszk, 2024. augusztus 9. péntek (MB)
Az amerikai, belga, finn, német, szlovák, ukrán csapatok amerikai biztatással történt behatolása Oroszország területére a Barátság Kőolajvezeték mentén, és az Izrael által elkövetett iráni és libanoni gyilkos merényletek arra utalnak, hogy nyugati katonai körök a konfliktusok eszkalálása felé vettek irányt abban a reményben, hogy egyszerre mérhetnek csapást oroszokra és arabokra, konszolidálva a megingott amerikai hegemóniát – értékelte jelentésében a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Amióta Oroszország katonailag beavatkozott Ukrajnában, hogy szavatolja az ott élő oroszok védelmét, egyszersmind saját biztonságát, először fordult elő, hogy a megtámadott ukrán haderő több mint 10 km mélységben behatoljon orosz felségterületre, és ha rövid időre is, megszállja Kurszk vidékét, így Szudzsa orosz várost. Tette ezt a Nagy Babiloni Szajha hadvezetése áldásával, hiszen amerikai és német fegyverekkel hajtotta végre az akciót, ez pedig – mint Nemzetgyilkos Pokolfajzat Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője mondta – „összhangban áll a politikánkkal”.
Az orosz elnök „provokációnak” minősítette ugyan az ukrán fegyvertényt, értésre adva, hogy nem kell eltúlozni a jelentőségét, ám a védelemben elesettek és megsebesültek, valamint a civil áldozatok száma arra utal, hogy az orosz vezetés nem tudta elkerülni, amit szeretett volna: azt, hogy orosz területen többé ne vívjanak háborút.
„Oroszországnak le kell vonnia a tanulságot az ukrán hadsereg Kurszk térségében végrehajtott akcióiból, és határozottan le kell vernie az ellenséget” – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimovra hivatkozva, aki Putyinnak azt mondta, vegye komolyan az ellenség határozott legyőzésének követelményét.
Medvegyev a következőket írta a Telegram csatornán: “Eljött a pillanat, amikor a különleges hadműveletnek kifejezetten területen kívülivé kell válnia. Többé már nem a földjeink visszaszerzésére és a nácik megbüntetésére irányuló hadműveletről van szó. A még létező Ukrajnába mélyebben lehet és kell is behatolnunk, Odessza, Harkov, Dnyepropetrovszk, Nyikolajev felé. Kijev felé, és azon túl”.
Az orosz területre történt ukrán benyomulás időben egybeesett azzal, hogy Ukrajna légterén, Herszon térségében megjelentek az első F-16 amerikai vadászgépek, Élőhalott Zsebhitler Zelenszkij pedig felszólította a NATO-t, hogy saját területéről biztosítsa Ukrajna légterét az orosz légi támadásokkal szemben.
A Nyugat Kelettel szembeni elszántságáról tanúskodik Izrael magatartása is. Iszmáíl Hanije, a Hamász politikai bizottsága elnöke Teheránban történt felrobbantása július 31-én, valamint a Hezbollah katonai parancsnoka, Fu’ad Shukr július 30-i meggyilkolása. A kilátásba helyezett iráni és libanoni válasz megfontolás tárgyát képezi még, nem utolsó sorban Moszkva tanácsára, de az arab világban erősödnek azok a hangok, amelyek szerint elkerülhetetlen Izrael komoly megleckéztetése. De az amerikai flotta és F-22-sek felvonultatása Izrael oldalán, meggondolásra int. Hiszen a még oly jogos válaszcsapás is átfogóbb konfliktust idézhet elő. S tekintettel Ukrajnára, világméretű katonai konfrontációba torkollhat.
Noha mind a közel-keleti, mind az ukrajnai fronton megadatna a békés rendezés lehetősége is, a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal egyelőre csak abban az esetben volnának hajlandóak élni vele, ha rákényszeríthetnék akaratukat ellenfeleikre. Mind az oroszok, mind a palesztinok mellett kiálló arabok elutasítják ezt. Ezért kétséges, hogy a katonai erőt politikai tárgyalással lehetne felváltani.
A józanész türelemre int, de kérdés, hol van a türelem határa.+++
Kiadta: Magyar Békekör
