Staudt
Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint hazánk ki kell
maradjon minden olyan műveletből, ami terrorfenyegetésnek teszi ki
Magyarországot, - és az iraki-kurdisztáni beavatkozás egy ilyen művelet.
A Jobbik ellenzi a részvételt a nyugati koalíció katonai
beavatkozásában, a beavatkozás elutasítása kapcsán elsődleges célként
Magyarország semlegességének, függetlenségének védelmét nevezte meg.
Staudt
egy szerdai sajtótájékoztatón kifejtette, hogy bár a külföldi missziók
bizonyos szempontból szükségesek a magyar katonák szaktudásának
fejlesztéséhez, ennek ellenére azt láthatjuk, hogy Magyarország a NATO
csatlakozás óta számos olyan műveletben is részt vett, melyben a magyar
részvétel se hazánknak, se a NATO számára nem jelentett komolyabb
előnyt, és mindössze a kormány megfelelési kényszerére vezethető vissza.
Staudt
ugyanakkor kiemelte, hogy pártja bizalmatlan a NATO védelmi
funkciójával kapcsolatban, egy Magyarország elleni külső támadás esetén
egyáltalán nem biztos, hogy a NATO bármiféle védelmet biztosítana
hazánk számára. A magyar honvédség jelenleg képtelen az ország
határainak védelmére, a NATO-nak pedig nem vagyunk több egyszerű
perifériaállamnál - ezzel szemben az kell alternatíva legyen, hogy a
NATO-ban részvétel helyett Magyarország képes legyen megvédeni magát,
hogy ne külső tényezőkre legyünk utalva. Staudt szerint amennyiben a
NATO inkább jelent kockázati tényezőt mint védelmi potenciált, "nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy kilépjünk a NATO-ból".
Az Iszlám Állam elleni szerepvállalás ugyanis terrorfenyegetettségnek
tenné ki a magyar lakosságot, és miközben Magyarország önmagában nem
lenne képes elhárítani ezt a fenyegetést, a Charlie Hebdo elleni
merénylet mutatja, hogy a NATO még a jelentősebb tagállamokban sem képes
elhárítani a közel-keleti beavatkozások által megteremtett
terrorfenyegetést.
Ugyanakkor
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a kurdisztáni
beavatkozást taglaló országgyűlési vita során kifejtette, hogy a NATO
2001 óta főként az Egyesült Államok érdekeit érvényesíti, mostanra egy
támadó jellegű katonai szövetséggé vált, amely a világ számos régióját
destabilizálta, utóbb Észak-Afrikát és a Közel-Keletet. A Jobbik
politikusa szerint az iszlám radikalizmus a NATO tevékenységének
következménye, visszaszorításáért azzal is tehetünk, ha az
előidézésében nem veszünk részt, a kurdisztáni beavatkozás pedig csak a
terrorfenyegetettség fokozódásával járna.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/04/ki-kell-lepni-nato-bol-ha-tagsagunk-tobb-kart-okoz-mint-hasznot