Minden magyarországi párt válaszút előtt áll

2015 január 1-jétől megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió, az Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán által alapított szövetségi rendszer, ami alternatívát jelent hazánk EU-tagságával szemben.

Mindezidáig igaza volt a kritikusoknak abban, hogy ha kilépünk az Európai Unióból, az a magyar gazdaság összeomlásához vezethet, és hazánk elszigeteli magát. Ez igaz volt egészen addig a pontig, ameddig nem volt alternatíva, és az Európai Unióból kilépést követően hazánk egy elszigetelt pont lett volna Kelet-Európában, amit kizárólag a "szövetségesekhez" tartozó országok vesznek körbe. Ebben a helyzetben valóban nehézkes lett volna az Európai Unióból kilépés, így részben érthető, hogy még az EU-kritikus pátok sem vállalták fel azt. 2015. január 1-től azonban egyáltalán nem érthető.

Mostanra az Eurázsiai Gazdasági Unió már megkezdte működését. Ez egy olyan horderejű történés, ami szakértők szerint nem csak az Európai Unió alternatívája, hanem sokkal inkább az Amerikai Egyesült Államoké, és azé a szerepé, amit az USA most betölt az Európai Unióban. Most Washington politikája határozza meg Brüsszel politikáját, a közeljövőben azonban az Eurázsiai Gazdasági Unió egy olyan gazdasági erővé fejlődik, amit ilyen közelsége miatt Washington a tengeren túlról nem fog tudni ellensúlyozni, mert nem fogják tudni tartani a versenyt a szomszédunkban jelentkező üzleti lehetőségekkel.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió alapítói

Az Eurázsiai Gazdasági Unió megalakulása válaszút elé állítja a magyarországi politikai pártokat. A Demokratikus Koalíció és a balliberális erők már döntést hoztak, ők besoroltak ahhoz a radikális atlantizmushoz, ami külpolitikáját tekintve oroszellenes, belpolitikája pedig röviden úgy írható le, hogy a magyar belpolitikát fel akarja számolni, és a magyar állam hatóköreit át akarja adni Brüsszel kezébe. Az MSZP köreiben már mutatkoznak annak jelei, hogy ők inkább a mérsékelt atlantizmust választják, és gyenge EU-kritikát kezdenek megfogalmazni, amivel kis ellenzéki pártként megmaradhatnak, akár nyugaton maradunk, akár a keleti szövetségi rendhez csatlakozunk majd.

A kormánypárt szintén meghozta a maga döntését: belső körei mostanra sikeresen átrendezték gazdasági kapcsolataikat keletre, évek óta folyamatban van az eurázsiai átmenet törvényeinek meghozásához szükséges jogi környezet biztosítása. A kormánypárt belső körei felkészültek arra, hogy a politikai környezet változása miatt alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez, és a mérsékelt atlantizmus külsőségeit egyfajta mérsékelt eurázsiai berendezkedésre cseréljék. A nemzeti erők - sajnos azt kell mondani, hogy a magyar történelemben már-már megszokott módon - gyakorlatilag az utolsók a sorban, akik még mindig nem tudták eldönteni, hogyan alkalmazkodnak az új politikai környezethez, és hogyan használják ki az abból adódó lehetőségeket.

Január 1-jén megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió. A Jobbik pedig népszavazást akar tartani - de nem az Európai Unióból kilépésről, és az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozásról. Nem, - a Jobbik arról akar népszavazást, hogy legyen-e útdíj.

Mit is jelent a gyakorlatban az, hogy a jobboldali ellenzék az útdíjról akar szavaztatni? Elsősorban azt, hogy ha sikerrel járnak, az emberek odajárulnak majd a szavazóurnákhoz egy horderejét tekintve abszolút jelentéktelen dolog miatt. Igen: az, hogy kell-e fizetni több ezer forintot, egy jelentéktelen dolog ahhoz képest, hogy melyik szövetségi rendszerhez akarunk tartozni. Az Európai Uniónak kvótarendszere van, ami a legkülönbözőbb iparágakra vonatkozóan előírta, hogy 10 gyárból 9-et be kell zárni. Most itt van a nagy lehetőség: az új szövetségi rendszerhez csatlakozva új iparosítást lehet kezdeni Magyarországon. Nem pár ezer forinttal lenne több, hanem újra lenne munkahelyteremtés Magyarországon.

Minden vezető politikus tudja, hogy a népszavazás egy különösen egyedi dolog. Az embereket nem lehet rendszeresen elhívni szavazni, mert elmennek egy népszavazásra, és a következőt fél éven belül már jobb, ha ki se írják, mert egy második népszavazásra olyan alacsony lesz a részvételi arány. Tehát, a gyakorlatban: ha szavaznak az útdíjról, az minimálisra csökkenti a részvételi arányt egy esetleges következő népszavazáson, amit akár a kormánypárt, akár a Jobbik kiír(at)na az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozás támogatásáról. Márpedig ne legyenek kétségeink afelől: a kormánypártnak nincsenek ideológiai elköteleződései. Nem támogatják se a liberalizmust, se a rendpártiságot, se a nemzeti eszmét. Ők a saját gazdasági érdekeiket érvényesítik, és ha a gazdasági érdekük azt diktálja, akkor ki fognak írni egy népszavazást az Európai Unióból kilépésről. Ennek kapcsán csak annyi a kérdéses, hogy mikor diktálják azt a gazdasági érdekeik. Mert amikor azt diktálják, akkor a nemzeti erők számára elúszott egy újabb történelmi lehetőség. A legkülönbözőbb érdekcsoportoknak ülnek beépített emberei minden pártban. Az a folyamat viszont aggasztó, hogy míg a kormánypártnál a nyugati megmondó-emberek kerültek belső ellenzéki szerepbe, a Jobbik esetében láthatóan nem születnek meg olyan döntések, melyek a nyugattól elszakadást tekintve kellően radikálisak lennének. Ha ezektől a személyektől nem szabadulnak meg igen hamar, a kormánypárt ezen a téren is kifogja majd a szelet a nemzeti erők vitorlájából.

2015. január 1-jén megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió. Van alternatíva. Kiléphetünk az Európai Unióból, és nem leszünk elszigeteltségben, hanem eurázsiai közös forrásokból újjáépíthetnénk, amit az elmúlt 25 év alatt privatizációval, kvótarendszerrel felszámoltak.

A kormánypárt ugyan veszít a népszerűségéből egy-egy intézkedés miatt, de a lepergő szavazatokat semelyik párt nem kapja meg, mert semelyik párt nem vállalja fel határozottan, hogy az Európai Unióból ki kell lépni. Annak ellenére, hogy a választók több mint fele ezt akarja. Minden pártnak megvan a maga közvéleménykutató-intézete, és az elvégzett felmérések alapján pontosan tisztában vannak ezzel, ahogy mi is tisztában vagyunk vele. A lakosság több mint kétharmada támogatja az Európai Unióból kilépést, ha van alternatíva. Egy hete már van alternatíva, a helyzet alapjaiban megváltozott. Ha a nemzeti erők nem vállalják fel a népszavazás kockázatát, és jelentéktelenebb témákkal terelik a figyelmet, miközben egyedül a kormánypárt mer kockázatokat vállalni, akkor valami nagyon nincs rendben.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/06/minden-magyarorszagi-part-valaszut-elott-all

Belorusszia összeállítja és a közeljövőben nyilvánosságra hozza azon személyek listáját, akik az országban terrorista tevékenységben részt vesznek, vagy terrorista csoportokat támogatnak.

A minisztertanács rendelete január 4-én lépett érvénybe, így a közeljövőben a belorusz kormány meg fogja nevezni azokat a személyeket, akik külföldről pénzelnek az ország destabilizálására törekvő terrorista szervezeteket. A listára állampolgárságuktól, illetve bejegyzésük helyétől függetlenül felkerülhetnek személyek és csoportok, ha a belorusz nemzetbiztonsági szolgálatok bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy anyagilag támogatják az ország destabilizálására törekvő csoportokat. Az előzetes értesülések alapján erre a listára olyan, nyugati üzletemberek is felkerülnek, akikről az elhárítás biztosan tudja, hogy idegen országokban tömegpusztító fegyverek előállítását támogatják anyagilag.

Emellett felkerülnek majd a listára extrémista szervezetek, valamint olyan politikusok és üzletemberek, akik az Al-Kaida vagy más, az államok biztonságára veszélyt jelentő szervezet támogatásában érintettek.

A névsor közzé lesz téve Belorusszia Nemzetbiztonsági Bizottságának weboldalán, és folyamatosan frissíteni fogják a terrorizmus elleni harcban közvetlenül érintett szervezetek információi alapján, valamint a nyomozóhivatal és bíróság folyamatban lévő ügyei alapján is felkerülnek majd újabb nevek. Belorusszia emellett fokozott biztonsági együttműködésre törekszik a térségi államokkal, így a régióban jelen lévő terrorista szervezetek fő támogatóinak neve nemsokára elérhető lesz a bizottság honlapján. Nem lepődnénk meg, ha ezen olyan nevek jelennének meg, mint a szíriai lázadókhoz több alkalommal ellátogató John McCain, vagy Soros György, aki a "nyílt társadalom" elgondolása mentén alapítványain keresztül támogat olyan szervezeteket többek között Dagesztánban, melyeket a helyi hatóságok terrorista csoportként nyilvántartanak.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/06/belorusszia-kozze-teszi-terrorizmus-tamogatoinak-listajat

KÜLFÖLDI HÍREK KÉPEKBEN

Az amerikai dollár árfolyama egy hatalmas csalás! Mesterségesen felpumpált árfolyam. Ebből következik, hogy az orosz rubel durva leértékelése még nagyobb csalás. Méghozzá zsidócsalás. Ezek a zsidó bankárok, amikor a SZU vegetált, mondjuk Brezsnyev idején, több évtizedig, akkor eszükbe sem jutott leértékelni a rubelt. A BRICS államok majd helyreteszik Amerika valódi állapotát, még az idén és akkor megnézzük majd a dollárjukat hogyan áll.

______________________________________________________________
ORBÁN NEM HAGYJA MAGÁT MERKELTŐL KIOKTATNI

Az első PressTV képen az a hajó, amit 2010-ben a zsidók megtámadtak és 10 törököt megöltek. Most a hajó egykori angol szereplői perlik a zsidókat. A 2-dik kép mutatja a dollár árfolyamának legutóbbi alakulását. A dollár nálunk olyan 200-220 között volt mindig. Most éppen 224. A 3-dik PressTV kép azt ábrázolja, hogy Irán közel két tucat nyugati műholdas tévét tiltott be, amelyek lázítottak Irán ellen. Bezzeg nálunk! Itt ugyanezt a hazai gennycsatornák csinálják és senki sem tiltja be ezeket. A 4-dik képen a BRICS országok képviselői, ahol januártól Oroszország elnököl. 5-dik képen Merkel kancellár, aki három hét múlva ideugrik Orbánhoz, hogy letesztelje a helyzetet és utána Obamakinak elmesélje mit látott Budapesten. Persze Ovi Viki erre alaposan fölkészül és előre tudható, hogy Merkel esetleges ukázait Orbán kicselezi.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/k%C3%BClf%C3%B6ldi-h%C3%ADrek-k%C3%A9pekben-173

A liberálisokra igen, a jobboldalra nem vonatkozik a gyülekezési jog

Újabb álcivil szerveződés felduzzasztását kezdte meg a liberális sajtó, ami ezúttal a liberálisok médiatámogatásával felfuttatott "civil" csoportokon és szakszervezeteken kívül a pártokat is várja a február 2-re időzített tüntetésére. Ez az úgynevezett "Összefogás menete" egy újabb kísérlet arra, hogy a lekülönbözőbb okok miatt szerveződő kormányellenes csoportokat összetereljék az Európai Unió zászlaja alá. A megmozdulást február 2-re tervezik, és ez egyben egy szimpátiatüntetés is lenne Angela Merkel német kancellár Budapestre látogatása alkalmából.

"Az eddigi tüntetések, megmozdulások tanulságait mérlegelve, a demokratikus oldal széthúzását tapasztalva, de nem elfogadva, a csoport elszánta magát és egy megtervezett program alapján elkezdte a szervezését egy olyan nagyszabású tüntetésnek, amelyre minden a közéletet alakító, befolyásoló szervezetet résztvevőként várnak a sok civil mellé". Ezzel lett beharangozva egy újabb összevont tüntetés. A közlemény szerint már megkezdték a tárgyalásokat a pártokkal és szakszervezetekkel. "A változáshoz minden demokratára szükség van, a tüntetésünk erről fog szólni" – közölték.

Görög zászlóval a kormány ellen - 2015. január 2., Budapest

Angela Merkel február 2-án érkezik Magyarországra. A csoport szerint az időpont kiválasztásában ez egy fontos szempont volt, hiszen ebben az időpontban a világ közvéleménye hazánkra fog figyelni.

A közvélemény figyelme amiatt fontos, mert ha Angela Merkel Budapestre érkezik, és azt látják, hogy megint alig 700 embert tudtak csak utcára vinni, az egy komoly csapás lenne nem csak az Európai Uniónak, de Washingtonnak is. A tüntetés lényege, hogy a szervezők összeszervezik a radikális atlantista pártokat és a velük együttműködő szakszervezeteket, a liberális sajtó pedig már egy hónappal a megmozdulás előtt népszerűsíti a Facebook-csoportot. Tehát egy igen összetett együttműködésről van szó, amiben szakszervezetek, pártok, sajtóorgánumok és álcivil szervezetek vesznek részt.

Az "Összefogási menet" szervezői közölték, hogy "minden tüntetés fontos, minden megmozdulást támogatnia kell, függetlenül a szervezők képviselte háttérről, szándékaiktól – kivéve a szélsőjobboldal bármilyen kezdeményezéseit". Úgy tűnik, ez a csoport a szélsőjobboldalt már nem akarja bevonni a kormányellenes tüntetésbe, ehelyett demokráciát játszanának.

Míg a korábbi tüntetéseknek az volt a célja, hogy jobboldali csoportok és szurkolói közösségek bevonásával összeütközéseket provokáljanak ki a rendőri erők és tüntetők közt, ennek a tüntetésnek az lenne a célja, hogy egy hatalmas - és lehetőleg békés - tömeg ácsorogjon az Európai Unió zászlaja alatt, amit a jobboldal unióellenes szimbólumai nem zavarnak meg.

Ebben az együttműködésben azonban úgy tűnik, nem csak balliberális pártok, sajtóorgánumok, szakszervezetek és álcivil csoportok vesznek részt. A Facebook december végén általános jellegű "nagytakarítást" tartott, és rengeteg jobboldali szervezet Facebook-oldalát egyszerűen törölték. Törölték többek között a Szent Korona Rádió és a Betyársereg oldalát, eltávolították a Romantikus Erőszak együttes és Lipusz Zsolt oldalát is, emellett kitörölték a "Támogatjuk a keleti nyitást" Facebook-csoport oldalát is. Ezek közül volt, aki már nem fogja használni a Facebook-ot, volt azonban, aki újraregisztrált.

Tehát egy igen sok elemből álló "együttműködést" láthatunk működni, aminek célja, hogy Angela Merkel budapesti látogatásáról remek sajtófotók készüljenek, amin tömegek állnak az Európai Unió zászlaja alatt, eközben pedig ellehetetlenítik a közösségi médiának azt a részét, ami nekik komoly gondokat okozhat.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/06/liberalisokra-igen-jobboldalra-nem-vonatkozik-gyulekezesi-jog

Elmekontroll: a Pentagon küldetése az agy átprogramozására

„Az egyes társadalmak legnagyobb hatalommal rendelkező rétegei mindig is alkalmaztak valamilyenfajta elmekontrolt a lakosságon. Eleinte „csak” szükségesnek, később legfontosabb feladatuknak tartották, mert csak így voltak képesek elhitetni a tömegekkel, hogy az általuk gyártott valóság az igazi valóság. Ehhez rettenetes elmekontrol szükséges.” – The Underground, Jon Rappoport

A Pentagon kutatás-fejlesztési ügynöksége, a DARPA, küldetésének tekinti az agyprogramozás lehetőségeinek fejlesztését.

Végtére is mi baj lehet belőle? A válasz: minden.

Íme, egy rövid részlet a DARPA tavaly májusban kiadott közleményéből az agy feltérképezése céljából, Barack Obama kezdeményezésével indított programról, ami Mechanikus Narancs” (Clockwork Orange) néven is ismert:

„… zártláncú terápiák kifejlesztése, amelyek magukban foglalják az agytevékenység rögzítését és elemzését, közel valósidejű idegsejti stimuláció segítségével.”

Emberi nyelven: Az agytevékenység leolvasása működés közben és ennek a tevékenységnek a befolyásolása különböző interfészek és egyéb eszközök, például gyógyszerek, áram, nano-részecskék, stb. segítéségével.

Egy másik részletből pedig a küldetés lényegét tudhatjuk meg:

„A program célja, egyebek között, hogy kihasználja az idegsejtek formálhatóságát, az agynak egy olyan tulajdonságát, aminek köszönhetően a szerv anatómiája és fiziológiája idővel képes megváltozni, hogy a normális agyfunkciókat támogassa. A formálhatóság ellentmond a korábban igaznak vélt feltételezéseknek, amelyek szerint a felnőtt agy egy „kész” entitás, amit statikusan is fel lehet térképezni. A formálhatóságnak köszönhetően a kutatók azt gondolják, hogy képesek lehetnek úgy képezni vagy kezelni az agyat, hogy helyreállítsák annak normális funkcióit, egy sérülést vagy neuropszichológiai betegséget követően.”

Az idegi formálhatóság azt jelenti, hogy az agyi aktivitás folyamatosan változik, így a kezelő által normálisnak tartott működéshez alakítható, bármi legyen is az. Értsd: amit a „hatóságok” normálisnak tartanak.

Hogyan?

Hosszútávon ennek semmi köze sincs „az agyi sérülésekből történő felgyógyuláshoz”. Ez csupán a fedőtörténet. Az igazi cél az agy programozása, hogy az megfeleljen bizonyos paramétereknek. Ezek közé nyilván nem tartozhat a lázadás vagy a függetlenség.

Lássunk egy újabb idézetet, ezúttal egy szakfolyóiratból:

„A formálhatóság az emberi agy egyik lényeges tulajdonsága… Az előttünk álló kihívás lényege olyan ismeretek megszerzése a formálhatóság mechanizmusáról, hogy azt modulálni tudjuk a legjobb viselkedési eredmény eléréséhez az adott alany esetében.” (Annual Review of Neuroscience, Vol. 28: 377-401, July 2005)

„Modulálás”, „legjobb viselkedési eredmény elérése”. Ki határozza meg ezeket? Nyilván nem az „alany”.

Érdemes megjegyezni, hogy a beavatkozás létjogosultsága fel sem merül kérdésként.

Szinte valamennyi agykutatás mögött előtételként szerepel, hogy az agyat nem hagyhatják önállóan működni.

A jelen technológiai korban nem meglepő, hogy az elmekontrol legkedveltebb módszere a „szakértők” általi beavatkozás.

Nagyon sok szakember és laikus véli, hogy az „intervenció” jogos, mert ezzel az agyban fennálló „kémiai egyensúlyhiányt” korrigálják. Ez egy tévhit.

Dr. Ronald Pies, a Psychiatric Times egykori főszerkesztője, megdöntötte ezt a tévhitet, amikor a folyóirat 2011. július 11-i számában a következő megdöbbentő kijelentést tette:

„Az igazság az, hogy a „kémiai egyensúlyhiány” fogalma [a mentális rendellenességek esetében] mindig is egy városi legenda volt. Ezt az elméletet egyetlen komoly pszichiáter sem fogadta el soha.”

A beavatkozás mindig is az agykontrolról, nem pedig az agy egészségéről szólt.

A hivatalos propagandával ellentétben, az „idegi formálhatóság” sem nagy újság. Bárki képes megváltoztatni agytevékenységének mintáját. Nem kell mást tennie ehhez, mint gondolkozni.

A probléma, amivel a status quo szemben áll, ennél sokkal nagyobb és ezt muszáj titokban tartaniuk.

Amennyiben bárki képes tudatosan vagy önként megváltoztatni a gondolatait, akkor ki végzi ezt a változtatást?

Mi lehet az agyon kívül, amit ezt teszi?

Ez nem része a DARPA projektjének és egyetlen elmekontrollal foglalkozó szervezet napirendjén sem szerepel. Ez a kérdés tiltólistán van.

„Senki sem gondolkodik. Az agy gondolkodik. Az agy magától teszi mindezt. Az „A” gondolatból ered a „B” gondolat, majd következik a „C”, a „D” és így tovább. Az agy egy biológiai gép, ami előre gyártott gondolatcsomagokat gyárt. Mi pedig, az agy irányítói, csupán a szekvenciákon akarunk változtatni. Legyen a sorrend B, E, D, A, B, F, és a „C”-t inkább töröljük, mert az kontra produktív és zavart kelt. Semmi gond.” – Ez a hivatalos verzió.

Pedig az egyén, a nem anyagi önmagunk (te), folyamatosan változtatja saját agyi aktivitását.

A DARPA program az egyén és a saját agya közötti kapcsolatot próbálja megváltoztatni. Ez a lényeg. A változtatás pedig fontos korlátokat rúg fel, azáltal, hogy lecsökkenti az agy képességeit.

A DARPA küldetés nem egy három, négy vagy öt évig tartó, hanem állandó program.

Az irányított társadalomhoz vezető kapu.

Az sem véletlen, hogy éppen a DARPA-tól ered, hiszen a Pentagon a „katonai gondolkodás” elsőszámú támogatója a világon.

A katonaságot az érdekli és arra törekszik, hogy a kiadott parancsokat engedelmesen teljesítsék. Ösztönzés -> reakció.

A katonaság elképzelése szerint az ő feladatuk meghatározni a társadalom tagjainak funkcióit, majd ezeket koordinálni az „engedelmesség útján létrehozott harmónia” érdekében.

Mivel hosszútávon lehetetlen elég együttműködést szerezni egy ilyen civilizáció létrehozásához, a célpont az emberi agy, illetve annak manipulálása.

Az agy és a kollektíva kondicionálása.

Talán az alábbi hasonlat segíthet megérteni a koncepciót:

Vegyünk egy lovat és lovasát. Korábban a lovas messzi tájakra ellovagolt. Igazából bárhová elmehetett. A ló engedelmeskedett. Azután valami megváltozott. A lovat átnevelték. Most már csak egyetlen mérföldre mehetett kiindulási pontjától. Az egymérföldes határt elérve megállt és visszatért a kiindulóponthoz. Ez volt a szabály. A lovas továbbment volna, de a ló erre már nem volt képes.

A ló „formálhatóságát” lecsökkentették, hogy az megfeleljen a „normának”.

Forrás: Activist Post, Jon Rappoport

Időkjelei: Elképzelhető, hogy a Fenevad Bélyegének is szerepe lesz ebben?

„És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” (Róma 12:2)

McCain több alkalommal illegálisan látogatott Szíriába (Ez sem lep meg, Káin azt hiszi, neki mindent szabad, még Ábelt meggyilkolnia is)

Szíria azzal vádol több vezető amerikai és francia hivatali személyt, hogy illegálisan, vízum nélkül beléptek az ország területére, és ezzel megsértették Szíria szuverenitását. Szíria ENSZ-követének levele szerint többek között John McCain amerikai szenátor, Bernard Kouchner francia külügyminiszter és Peter Galbraith amerikai diplomata lépett be illegálisan az ország területére, és ezzel sértették Szíria függetlenségét, valamint az ENSZ BT Szíriára vonatkozó határozatait.

Bashar Ja'afari ENSZ-követ levele december 30-án íródott, de csak most jutott nyilvánosságra a Reuters hírügynökségen keresztül. Ja'afari arra kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket azon országokkal szemben, melyek állampolgárai illegálisan Szíria területére léptek.

Bár a szíriai követ eleinte vezető politikusokat és újságírókat említett, a figyelem igen gyorsan John McCain amerikai szenátorra irányult, mivel a másik két politikussal együtt ő több alkalommal is Szíriába utazott, és ott a kormány ellen fegyveres harcot folytató terrorista csoportok vezetőivel folytatott megbeszéléseket.

McCain a szíriai "felkelőkkel", 2013-ban

A követ szerint McCain 2013 szeptemberében, majd 2014 novemberében is illegálisan belépett az országba. A szenátor szóvivője ráadásul korábban be is jelentette, hogy McCain 2013 májusában a szíriai lázadókkal találkozott (a pontos időpont így kérdéses). Az amerikai politikus következetesen azzal kommentálta az ellene felhozott vádakat, hogy az Asszád-rezsimet kevésbé érdekli több mint 200 ezer ember lemészárlása, mint az ő Szíriába tett bátor látogatása. McCain láthatóan igazoltnak tartja, hogy egy független ország területére vízum nélkül lép be és ott az országot destabilizáló fegyveres terrorista csoportokkal találkozik (akik egyébként felelősek a tömeggyilkosságokért).

McCain akkori látogatását még a török külpolitikai fordulat előtt tette, a még hetekkel ezelőtt is szabadon átjárható török-szír határon át, ami egyébként az országba utazó terroristák által rendszeresen használt útvonal. Szíriába lépését követően a Szabad Szíriai Hadsereg nevű terrorista csoport akkori vezetőjével találkozott. A csoport megfeleltethető a ma Iszlám Állam néven ismert terrorista csoportnak, ami modern amerikai fegyverzettel háborút folytat a szíriai és iraki kormány ellen.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/06/mccain-tobb-alkalommal-illegalisan-latogatott-sziriaba

** A "szabad" kereskedelem ***

A ma uralkodó gazdasági ideológia (Smits, Friedman, Keynes, Heyek) csődöt vallott és nemcsak a szegény országokban, de a nyugati világban is. A munkanélküliség nálunk is állandóan növekedett, a reál bérek fokozatosan csökkentek, a szociális biztosnág egyre inkább leépült.
Ennek egyik fő oka a PÉNZRENDSZER. Minden nyugati állam brutálisan el van adósodva és ennek a magas adósságnak kamatai vannak, amik még jobban növelik az adósságot.

Ha az emberek Kelet-Európában vagy a szegényebb országokban Nyugat-Európáról és az USA-ról hallanak, azt gondolják egy jóléti és szociális biztonsági országokról van szó. Hogy ennek a relatív jólétnek az alapja az eladósodásból és a Föld erőforrásainak a kirablásából származnak, arról keveset beszélnek. Lehet hogy a nyugati átlagember anyagi jóléte magasabb, mint a világ többi részén, de ez a globális gazdaság által diktált újraelosztásnak köszönhető. Ha a harmadik világ brutális kifosztása, az alacsony bérek, alacsony szociális és környezeti standardok miatt az ipar számára a nyersanyagok nem lennének alacsony áron, a nyugati ember számára is minden drágább lenne. De nemcsak az ipar, az állattenyésztés is az olcsó takarmányimportra támaszkodik.

Lassan mindenki számára világossá vált, hogy a globalizációs HARCBAN a LEGALACSONYABB árakért az EU perifériája és a harmadik világ az elsősorú vesztesei. Fenntartható gazdaságot és jólétet ezekben az országokban nem lehet gazdasági PROSTITUCIÓVAL elérni, csak azért hogy petro-dollárhoz juthassunk.

A külkereskedelem, csak egy kiegészítő gazdasági tevékenység szabad legyen a saját nemzetgazdaság támogatására és nem vállhat ennek függőjévé. Csak a regionális és nemzeti gazdaság erősítésével lehet itthon jóllétet teremteni. Természetes erőforrásainkat elkotyavetyélni, munkaerőnket a nagy konszernek összeszerelő gyáraiban leértékelni nem szabad, csak azért hogy túl drágán az ők high-tech termékeihez juthassunk. Ez nem vezetett gazdasági felemelkedéshez.

A BRICS államok törekvése, hogy az IMF által diktált világkereskedelmi kényszeből kiválljanak egy jó kezdet. A saját nemzeti valuta levállásával és az ezzel való fizetéssel a saját valutájuk felértékeléséhez fognak hozzajárulni és így a nagytőke manipulatív leértékelésnek nem lesznek kitéve.

Azt is kell tudni, hogy a külföldi (tőke)INVESZTICIÓK, csak kicsiben járulnak hozza az orszzágok jólétéhez, mivel a nyerességet a konszernek kiviszik az országból. Ami marad egy kis SZJA-adó és éhbér fizetések, hogy a gazdasági rabszolga államok által megtermelt 1000 forintos polót és kávét meg tudjuk venni a mókuskerék forgatásához.

Tehát egy ÚJ GAZDASÁGI és PÉNZREDSZERRE van szükségünk!

http://hunnio.com/news.php?readmore=747

Bíróság előtt a tolvaj kijevi junta!

A Kínai Népköztársaság keresetett nyújtott be a londoni választott bírósághoz Maradék-Ukrajna kormánya ellen. Lopás miatt.

Az ügy előzménye, hogy Kínának nagy mennyiségben van szüksége étkezési célú gabonára. Ukrajnának pedig VOLT lehetősége jóval a belső igényeket meghaladó mértékben Kínát érdeklő gabonát termeszteni.

Igény és lehetőség adott volt. Kína pedig szerette volna magát bebiztosítani ebben a tekintetben, és szerződést kötött az akkor még Janukovics elnökölte Ukrajnával. Mindez történt 2012.ben.

A KNK át is utalt 1,5 milliárd USA dollárt gabonavásárlásra. Hogy abból fejlesszen az ukrán fél!-és majd szállítson. Tavaly már le is kellett volna tudni a “bótot”-hogy aztán tovább hízhasson az üzlet. De hát jött a Majdan. Az örökös pedig-Maradék-Ukrajna-csak 153 millió dollárnyi gabonát szállított le Kínának, oszt’ jónapot.

Várták Kínában a többi szállítmányz is, de az ősszel csak azt a választ kapták a kijevi udvartól, hogy se pénz, se gabona! Gabonából kevés termett, a pénz meg eltűnt!

Ez nem nyugtatta meg Pekinget, és tovább firtatta a dolgokat. Vagy búza-vagy pénzvisszafizetés! Eleinte volt még némi valcmani nyöszörgés a sürgetésekre!-aztán már az sem. Mígnem Kína arra a felismerésre jutott, hogy valamit mostmár tenni kell. Így jutottak el addig, hogy a szerződésben kikötött választott londoni bírósághoz fordultak igazuk és pénzük keresése miatt. Summázva a dolgot csak röviden: Nyalókakirály Maradék-Ukrajnája ellopott a Kínai Népköztársaságtól 1milliárd-négyszázhetven millió amerikai dollárt. Amit a T. Bíróság ítéljen meg kamatos visszafizetéssel. A Kínai Népköztársaság javára.

A kijevi udvarban meg megy a fejvakarászás. Kétségük nincs ugyanis az ítélet felől. Fizetniük kell!

NO DE MIBŐL?

https://balrad.wordpress.com/2015/01/06/birosag-elott-a-tolvaj-kijevi-junta/

Amerika köszönetet mond azért, hogy Európa felszámolja önmagát

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Jen Psaki kommentálta Francois Hollande azon nyilatkozatát, miszerint az oroszellenes szankciókat vissza kell vonni, amint eredmények láthatóak az ukrán helyzet rendezésében. A szóvivő szerint a közöltek nem ellentétesek a Fehér Ház állásfoglalásával sem. "A kezdetektől fogva ez volt szövetségeseink állásfoglalása."

A külügyi szóvivő ráadásként köszönetet mondott, amiért az Európai Unió fenntartja az oroszellenes szankciókat, és közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra sem lát változást Moszkva részéről, így fenntartják a korábban megkezdett szankciós politikát.

Egy nappal ezelőtt a francia államfő egy interjú során kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciókat minél hamarabb meg kell szüntetni. Ennek kapcsán kiemelten fontosnak nevezte, hogy a január 15-én Kazahsztánban tartott találkozón új megállapodás szülessen az ukrán helyzet megoldásáról. A találkozón várhatóan Vlagyimir Putyin orosz államfő, Petro Porosenko ukrán elnök, valamint Francois Hollande és Angela Merkel is részt vesz.

Az előzetes információk alapján a béketárgyalás az amerikaiak kizárásával zajlana. Oroszország azonban nem tartja elfogadhatónak Hollande nyiltkozatát - az Egyesült Oroszország párt frakcióvezető-helyettese szerint a francia elnök nyilatkozata elfogultságot tükröz, mivel az ukrán helyzethez köti az oroszellenes szankciók ügyét, amivel azt a látszatot kelti, hogy Oroszország felelős az Ukrajnában történtekért. Moszkva korábban már jelezte, hogy nincs értelme az amerikaiak bevonása nélkül tárgyalásokat folytatni az ukrán helyzet rendezéséről, mivel amerikai zsoldosok részt vesznek az Ukrajnától elszakadást támogató szerveződések elleni harcban.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/06/amerika-koszonetet-mond-azert-hogy-europa-felszamolja-onmagat

Izland mégsem csatlakozik az Európai Unióhoz (a Fenevad fogságában van már, ha nem vette eddig észre)

Az izlandi Parliament Magazine szerint Izland nemsokára visszavonhatja az Európai Unióhoz csatlakozásra vonatkozó, 2009-ben beadott igényletét, ezt a hírt pedig egyenesen a miniszterelnök bejelentésére alapozzák.

A Bylgjan helyi rádióban Sigmundur Davíð Gunnlaugsson annak lehetőségéről beszélt, hogy a hatóságok a közeljövőben visszavonják a korábban hivatalosan jelzett csatlakozási szándékot. Ennek pontos dátumát azonban nem említette. Az MBI tanácsadócég szerint a visszalépés részben annak köszönhető, hogy 2014 júliusában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a közeljövőben nem számítanak az Európai Unió bővítésére. Ez azonban nem több mint egy a befektetők megnyugtatását célzó, gazdaságilag korrekt verzió. 2013 májusában Izlandon úgynevezett "euroszkeptikus" (mérsékelt atlantista) kormánykoalíció alakult, ami a csatlakozási tárgyalások befagyasztásához vezetett. Az Európai Unió ugyanis nem volt hajlandó módosítani a halászatra vonatkozó kvótákat, ami lerombolta volna a hazai ipar egy részét.

Izland 2009-ben jelentette be csatlakozási szándékát, miután a csatlakozási tárgyalások elkezdésének megszavazásánál két képviselő hiányzott a parlamentből, így gyakorlatilag két politikuson múlott, hogy megkezdik-e a tárgyalásokat vagy nem (33-28 arányban szavazták meg a tárgyalások megkezdését, 2 távolmaradással). Az Európai Unió tagjelölti státuszt adott Izlandnak, öt másik országgal együtt. Az öt másik ország volt Albánia, Macedónia, Szerbia, Törökország és Montenegró. A hat tagjelölt ország feléről mostanra biztosan tudható, hogy nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/06/izland-megsem-csatlakozik-az-europai-uniohoz

Így tettek hitet a fajkeveredés oltáránál a német liberálisok

A középületek világításának lekapcsolásával válaszoltak több német városban a bevándorlók elleni tüntetésekre tegnap a német liberális vezetőelit több városban is. A liberális elsötétítés mellett a többi között Kölnben, Berlinben szerveztek ellenfelvonulásokat a tüntetőkkel szemben, provokatív célzattal, hátha csürheként mutatható be a tüntetés. Ez volt az első alkalom, hogy a nemrég kibontakozott, PEGIDA - Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen betűszóval illetett bevándorlásellenes mozgalom ellen emelték fel hangjukat annak liberális ellenzői.

Több tizezer ember a PEGIDA tüntetésein...

Mivel a média szándékosan torzítja és becsmérli a PEGIDA tütetéseit, így a már ismert szlogenek közé újak is kerültek, amik a hazug médiának üzentek, és mivel közvetítenek az eseményről, elkerülhetetlen, hogy ezekről a szemfelnyitó transzparensekről is bekerüljön néhány képkocka a híradásokba. A szervezők ügyeltek arra, hogy a tömeg minden szegletébe essen ilyen zászló, ami a médiahazugságokra hívja fel a figyelmet. Tehát a PEGIDA két fronton is felvette a harcot, mert érveiket és tetteiket eltorzítva mutatja be a média.

- Minden békés, ezt nyugodtan megemlítheti a tudósításában – mondta egy riporternek egy tüntető, aki úgy véli, nemcsak a tévék, de az újságok is hamisan számolnak be a mozgalom eseményeiről.

Újévi beszédében a német kancellár elítélte és rasszistának nevezte a muzulmán-ellenes tüntetőket. Angela Merkel tegnap a belügyminiszter születésnapján rendezett pártünnepségen is hitet tett az idegen-gyűlölet leküzdése és a liberális Németország bevándorlási politikája mellett.

A PEGIDA-t neonáci és szélsőjobboldali csoportok is támogatják, de az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt sem zárkózik el tőle. Bernd Lucke AfD-elnök például Angela Merkel kancellárt bírálta. Szerinte a politikus úgy ítéli el a tüntetések résztvevőit, hogy nem hallgatja meg a problémáikat.

A legfrissebb felmérések szerint a liberális doktrinákkal megfélemlített német lakosság 30 százaléka így is egyet ért a PEGIDA célkitűzéseivel, hát még ha mernének is, mint annakidején....

Nézzétek csak meg jobban a PEGIDA logóját....lehet, hogy "rasszisták", de nem "nácik"

Gölöncsér Miklós

Utolsó műszakot töltötte a föld alatt 270 dolgozó a Márkushegyi Bányában, elbocsátásukkal megkezdődött Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányájának 2018-ig tartó bezárása.

Az elbocsátottak legalább fele oroszlányi. Az elküldött bányászok számára az Országos Foglalkoztatási Alapítvány átképzést kínál, az elvégzett tesztek szerint pályázhatnak bolti eladónak, biztonsági őrnek, valamint nyelvek tanulását is lehetővé tennék számukra.

A bányában tegnap még 580-an dolgoztak. A földalatti bányaterület rekultivációjában, az eszközök kimentésében és a létesítmények bezárásában 2016 közepéig 235 ember vesz majd részt.

Arról már a márkushegyi dolgozók érdekképviseleti vezetője, Illés Róbert beszélt, hogy ők továbbfoglalkoztatásukkal megszerzik az átmeneti bányászjáradékra való jogosultságot. A föld feletti létesítmények rekultivációja 2018-ig biztosíthat további munkalehetőséget. A bánya tervezett lezárásával párhuzamosan a Vértesi Erőmű tovább üzemel, biztosítva a térség távhőellátását, illetve már zajlik a szén alapú hőtermelést kiváltó fűtőmű létesítésének engedélyeztetése.
(MTI)

Nem jogosít az összes tb-ellátásra a gyes (Ebből a rengeteg fölsorolásból csak az “jön le”, hogy valami nagyon komoly gond van a döbrögista horda “magyar családok védelme” akcióprogramjával.)

Itt van a Kúria ítélete

A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak – állapította meg ítéletében a Kúria.

A másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, egyetértve az első fokon eljáró szerv megállapításaival, mely szerint a felperes egészségi állapotának mértéke ugyan eléri az 50 százalékos, tartós foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, de a felperes nem rendelkezett az igénybenyújtást megelőző öt éven belül 1095 nap biztosításban töltött idővel.

A felperes kereseti kérelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságának megállapítását kérte, vitatta a megállapított az egészségi állapot mértékét és hivatkozott arra, hogy a gyermekgondozási segély idejét biztosítási időként kell elfogadni az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § és 8. § a) pont rendelkezéseire figyelemmel. Az alperes a kereset elutasítását kérte – olvasható a Kúria összefoglalójában.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította, hivatkozva az Mmtv. 2. § (1) bekezdés, a Tbj. 5. § a) pontja, 8. § a) pontja, az Mt. 138. § (5) bekezdés, a Csvt. 20-22. § rendelkezéseire. Megállapította, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alkalmazása során a Tbj. 5. § rendelkezései az irányadóak, a Tbj. 8. § a) pontban írt kivétel pedig nem alkalmazható. A gyermekgondozási segély folyósítása időszakának beszámítását az Mmtv. 2. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve a közigazgatási határozatok megváltoztatását és a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsága megállapítását az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, a Tbj. 5. § és Tbj. 8. § rendelkezéseire tekintettel. Az alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő.

A perbeli esetben a felperes a gyermeke szülését követően 2008. december 30-ától 2011. december 30-áig fizetés nélküli szabadságon volt, gyermekgondozási segélyben részesült. A gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának időtartama alatt a felperes a Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja alapján biztosítottnak minősült.

Az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítotti jogviszonyt követeli meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultság megállapíthatóságához.

A Tbj. 5. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyban álló személy biztosított tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a felperes munkaviszonya „szünetelt”, a Tbj. 8. §-a alapján biztosított volt, azonban a foglalkoztatására nem került sor. A felperes biztosított jogviszonya a Tbj. 8. §-a alapján fennállt, azonban az Mmtv. 2. § (1) bekezdés alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot nem teremtett. A gyes, mint családtámogatási forma nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak, a gyes szolgálati idő, de társadalombiztosítási szempontból nem minősül a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak. A munkaügyi bíróság helytálló jogértelmezés eredményeként állapította meg, hogy a társadalombiztosítási határozatok nem sértik a felperes által felhívott jogszabályokat, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(adozona)

Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek Brüsszelben

A Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás ellen tüntettek az európai gazdák, civilek és a szakszervezetek Brüsszelben. Az uniós negyed épületeit barrikádokkal védték a rendőrök a demonstrálóktól. A tüntetők szerint a vámok lebontása miatt versenyhátrányba kerül majd az európai élelmiszeripar.

- Azért tüntetünk, mert a megállapodás után elárasztja majd a piacot az olcsó amerikai tej és hús. Mi minőségi árut termelünk – mondta egy tüntető.

- Beinjekciózzák a teheneket, hogy azok több tejet adjanak. Ezt addig csinálják, amíg az állat ki nem múlik. És rossz élelmiszer lesz az eredmény – magyarázta egy másik tiltakozó.

A szakszervezetek szerint nem csak a vámok lebontása és a szabványok egységesítése kockázatos. Az éles verseny az európai szociális modellt veszélyezteti majd – állítják.

- Európában a termelés része a mi egészségbiztosításunk, Amerikában mindent privatizáltak, mindenért fizetni kell, így az embereknek nincs hozzáférésük a rendszerhez. Azt szeretnénk, ha nem csak a gazdagok járhatnának iskolába, hanem minden polgár. Ezt jelenti a szolidaritás - mondta egy civil nő.

A múlthét csütörtöki uniós csúcson az EU-s vezetők USA nyomásra kiálltak a szabadkereskedelmi egyezmény mellett. Az unió vezetői és az atlantista világ még 2015 végéig - lehetőleg minél hamarabb - szeretnék tető alá hozni és megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt. A szakszervezetek a mostaninál is nagyobb tüntetést ígérnek februárra, amikor a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd Brüsszelben.

Hozzátennénk, hogy az egyezmény azért égető az USA számára, mert a túltermelésen alapuló gazdaságpolitikája tartja fenn a légvár FED-del karöltve a fedezetlen dollár világmonopóliumát és szorít a cipő már nekik, hiszen az Eurázsiai Gazdasági Unió rohamléptekben tapossa el az amerikai fizetőképességet és annak gyazdasági- és világuralmi jogviszonyát. Mellékesen megjegyezzük, hogy valószínűsíthető, hogy ez lesz a 3. nagy háború mozgatórugója, ha Amerika nem mond le "teljhatalmáról"...

Bíró Dalma

Görögország: Önként kilép vagy már terhes az EU számára, vagy...

Görögországban január 25-én tartják ismét az előrehozott parlamenti választásokat. A baloldali A választási győzelemre esélyes Sziriza párt a legesélyesebb a választási győzelemre a helyi felmérések szerint, aki az újabb megszorítások leállításával kampányol. Elemzők szerint azonban ez nem reális ígéret, hiszen csakmondjuk Németország, vagy más államok állíthatnák le a végrehajtott és hajtandó megszorításokat, de Görögország nem. Hiszen Görögországnak erre nincsen pénze. Tehát ha lenne, akkor leállíthatná ő is és ki is léphetne az euro-övezetből! más elemzők szerint Görögországot egy államcsőd esetén sem kényszeríthetik az euró feladására. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyik szóvivője szerint a tagságot nem lehet visszavonni.

- A szerződés világosan kimondja, az eurózóna tagság visszavonhatatlan, hiszen dirrekt így lett megalkotva az alaptörvénye – mondta a szóvivő. Ez számunkra is megfontolandó kijelentés, ha függetlenedni akarnánk.

A helyzet most teljesen más, mint 2012-ben volt. Hiszen most senki nem akarja távozásra bírni Görögországot, hiszen fejőstehene az EU-nak. Ha Athén meg akarja tartani az eurót, nem kell sok pénzt áldoznia erre. Ez nagy különbség. Ha a görögök azt mondják, hogy nem fizetnek, de szeretnének bentmaradni az eurózónában, a többiek lényegében nem sokat tehetnek ez ellen – mondta egy közgazdász. Német lapok viszont megszellőztették, hogy a berlini kormány nem ellenezné a görögök kilépését az eurózónából.

Tehát nem teljesen világos, hogy akkor ki lehet-e lépni vagy sem törvényesen, úgy, hogy nem ütközik a híres zsidószemléletű nemzetközi jogba?

De nézzük meg a görög helyzetet más szemszögből is.

Az orosz érdekek a Déli Áramlat meghiúsulásával török-görög földrajzi közegbe tolódtak el. Vagyis Oroszországnak érdekében állhat megfinanszírozni a görögök jövőjét a saját energetikai szempontjaiból, mivel közvetve Európa ha akarja ha nem , de energiafüggő. Mégpedig jelenleg orosz energiáé. Tehát akár a görög politikában ez jól is jöhetett - a fent említett Déli Áramlat ügye - , hiszen így meg lehet az a hiányzó pénz a függetlenedésre az USA hátterű EU kizsákmányoló rendszerétől. Az ázsiai gazdaságpolitika jóval kedvezőbb feltételekkel operál  a szemléletmódjából fakadóan, mint az uzsorás Nyugat. És ez a kulcs. Valamint ez lavina-effektust indíthat el a már inkább kilépni szándékozó országok között, és ez az EU felbomlását vetítheti elő. Ez egy újabb ázsiai feltörekvő ellencsapás lenne a rablókapitalista Nyugatra. Nem tudni még azonban, hogy van-e esetleges háttérmegállapodása a Sziríza pártnak Putyinnal, hogy ilyen magabiztosan kampányol az EU ellen.

Mi támogatjuk ezt a harcot!

Gölöncsér Miklós

Útdíj – Pótdíjfizetési felszólítást kapnak az új fizetős útszakaszokat matrica nélkül használók

Pótdíjfizetési felszólítást kapnak azok az autósok, akik a fizetőssé vált útszakaszokat januárban matrica nélkül használják, befizetni a büntetést ugyan nem kell – csak a szolgáltatási díjat kell megtéríteni-, de személyesen kell intézni a matrica vásárlását az ügyfélszolgálaton – válaszolta az útdíjfizetési szolgáltató az MTI megkeresésére.

Az érintett autósoknak be kell menniük a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NUSZ) Zrt. valamelyik ügyfélszolgálati irodájába még március 1-je előtt, és venni kell egy, a jogosulatlan úthasználat helye szerinti éves megyei matricát vagy országos éves matricát.     Ebben az esetben az 1470 forintos szolgáltatási díj ellenében mentesülhetnek a csaknem 15 ezer forintos pótdíj alól. Ha több pótdíjfizetési felszólítást is kapott valaki, akkor is csak egyszer kell megfizetni a szolgáltatási díjat – hívták fel a figyelmet.

A NUSZ-nak országosan 17 ügyfélszolgálati irodája van (Békéscsaba, Budaörs, Budapest, Debrecen, Dunaújváros, Eszteregnye, Gyöngyös, Hegyeshalom, Lajosmizse, Lébény, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Pécs, Rajka, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely,  Veszprém (dőlt betűkkel, csak értékesítési hely))

.Az átmeneti rendelkezés a felszólítások kiküldése miatt hagy egy hónapot az észlelési idő, azaz a január 1-31. közötti időszak és az ügy rendezésére hagyott március 1-jei határidő között, az esetleges pótdíjfizetési felszólítást ezalatt meg kell kapniuk az ügyfeleknek – hangsúlyozta az útdíjfizetési szolgáltató. (A türelmi idő csak január 31-ig tart.)

MTI – SzRTI

Hát így fest a valóság!

Növekvő állami kiadások, megduplázódó gazdasági kiadások, megugró sportfinanszírozás az egyik oldalon. A másik oldalon a csökkenő egészségügyi, oktatási és nyugdíjkiadások. Az Orbán-kormány hat éve számokban.

Alaposan átalakított az Orbán kormány 2010-2015 között az állam működését ez egyértelműen kitűnik ha a két év költségvetési kiadásainak szerkezetét összevetjük. Pedig a magyar gazdaságban sok minden nem történt, a GDP értéke még a tavalyi kirívó várható 3,2-3,5 százalékos növekedés után sem éri el a válság előtti szintet. Ezért még nagyobb eredmény, hogy az államháztartási hiányt sikerült rendbe tenni – igaz ehhez “trükkök százaira”, pontosabban adóemelések garmadájára volt szükség.

2010-ben, a mostani kormány első évében – amit még társbérletben töltöttek a távozó Bajnai-kormánnyal – 17 463 milliárd forintot költhetett el az állam, ezzel szemben az idén az állami kiadások már 19792 milliárd forintra rúgnak. Nem is annyira a növekedés szembetűnő – hisz a nominális GDP-t nem csak a növekedés, de az infláció is növeli – hanem az, hogy a kiadások szerkezete miként alakult át: egyre drágábban működik az állam, több pénz kell államadósság finanszírozására, jelentősen nőttek a gazdasági támogatások – eközben befagytak a szociális, oktatási, egészségügyi kiadások.

A gazdaság növekedés és az államháztartás hiánya

GDP változása            GDP előző                                      Államháztartás

1995=100                   évhez képest                                GDP-arányos hiánya

2008             150,2                                 0,9                                                       -3,6
2009             140,4                                 6,5                                                       -4,6
2010              141,5                                 0,5                                                       -4,55
2011              144,1                                 1,8                                                       -5,49
2012              141,9                                -1,5                                                      -2,32
2013              144,1                                 1,5                                                       -2,43

Forrás: KSH, Eurostat

Az állam működési kiadásaira 2010-ben 2370 milliárd forint jutott ezzel szemben jövőre 2878 milliárdot költenek az elfogadott költségvetés szerint. Ebben a körbe tartoznak a kormányzat parlament működési kiadásai, amely 200 milliárd forinttal 1006 milliárd forintra emelkedett, ami 25 százalékos növekedés öt év alatt – miközben az olcsóbb állam szlogenjével kampányol úton-útfélen a kormány.

Csökkentek viszont a védelmi kiadások, tovább folytatódott a honvédség legatyásodása. A NATO elvárásai szerint a GDP 2 százalékát kellene tartósan minden tagállamnak a védelmi kiadásokra fordítani annak érdekében, hogy a védelmi szövetség ütőképesen működjön. A magyar honvédelmi kiadások 2015-ben a GDP 0,65 százalékára rúgnak, amely még Magyarország esetében is mélypont; a 2008-as válság előtti években még egy százalék felett volt a honvédelmi kiadások aránya, azóta ez az érték csökkent. A 2015-ös számokban viszont nincsenek benne az év közepére tervezett honvédségi béremelések – bár ez nem fogja megfordítani a csökkenő trendet és a Magyar Honvédség sem lesz ütőképesebb tőle.

A második Orbán-kormány szereti magát rendpártinak feltüntetni, ami több szempontból igaz is – ám ez a rendpártiság nem látszik meg a rendőrségi költségvetésen sem. A rendőrség, a bíróságok,a tűzoltóságok és az igazságszolgáltatás együttes kiadásaira 2010-ben 562 milliárd forint jutott – idén pedig 576 milliárd forint – vagyis a változás minimális, sőt reálértéken csökkenést jelent. A tűzvédelmi kiadások jelentősen csökkentek – ez a katasztrófavédelem átszervezésével lehet összefüggésben – a másik három soron enyhe növekedés látható.

Ömlik a pénz a gazdaságba

Az államadósság elleni harc felemásan alakul, azt ugyan nem sikerült csökkenteni a jelentős 3000 milliárdos magánpénztári vagyon elköltése ellenére sem, ugyanakkor a GDP-arányos mutató, ami a legfontosabb, csökkenni kezdett. Igaz ennek a GDP nominális növekedése volt az egyetlen hajtóereje, ugyanis a forintban számolt államadósság tovább nőtt. Ennek fényében már nem olyan meglepő, hogy az államadósság finanszírozási költségei sem tudtak érdemben csökkenni. 2010-ben két évvel a 2008 pénzügyi összeomlás után évi 1146 milliárdot költött az állam az adósságfinanszírozásra. Azóta eltelt kvázi négy békeév, ám emelkedtek a költségek: 2015-ben 1196 milliárd forintot fordítanak erre a célra.

A kormány egyre inkább rátelepedik a gazdaságra is – ez látszik a számokból is – ami nem meglepő, hisz ez elérendő kormányzati cél lett az elmúlt négy évben. Sőt azóta felpörgött a gazdaság államosítása, csak az elmúlt hónapokban két bankot is vett a kormány – ez pedig még súlyos milliárdokba fog kerülni az adófizetőknek. Öt évvel ezelőtt az állam gazdasági célú kiadásai még csak 2462 milliárdra rúgtak évente, idén ez már 4172 milliárd forint lesz, vagyis a növekedés 69 százalékos. Megháromszorozódott – évi 39 milliárdra emelkedett – az energiapolitikai kiadások számlája, ami az időközben bekövezetezett “rezsicsökkentés” ára. A fogyasztói költségek 2010-hez képest ugyan befagytak, de ezzel párhuzamosan nőttek az állam ilyen célú kiadásai. A mezőgazdasági támogatások kis mértékben nőttek – ez a megugró uniós támogatások hazai részét teszik ki. 2015-ben már 460 milliárdnyi adóforint megy a mezőgazdaság támogatásába.

Nagyot nőttek közlekedésre fordított kiadásokra kiadások: az öt évvel ezelőttinél jelentősen több pénzt visz el a tömegközlekedés finanszírozása, de igazán jelentős mértékben a “közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére”, illetve a “szakigazgatás költségeire” fordít többet a kormány. Ez utóbbi tételre 2010-ben évi 198 milliárd folyt el, idén pedig már 680 milliárd forint – ráadásul mindez a költségvetési törvényben követhetetlen módon. Jó hír viszont, hogy a környezetvédelmi kiadások is jelentősen nőttek, 2015-ben már 806 milliárd jut ezen célokra a 2010-es 307 milliárddal szemben.

Ezek az igazi megszorítások

A növekvő állami működési és gazdasági kiadásokat valahol le kell verni, nem maradt más mint a szociális és oktatási szféra. Az államháztartás jóléti kiadásai hat év alatt 11034 milliárd forintról, 11157 milliárdra nőttek. Mint az látható az állami kiadásokban még mindig ez a legnagyobb tétel. Nehezen vitaható az a tézis, hogy ha egy ország a jövőjébe akar befektetni, akkor jól teszi ha az közoktatást fejleszti. Az Orbán-kormány azonban ezzel a vélekedéssel teljesen ellentétes oktatáspolitikát folytat; csökkenteni kívánják a felső és a közoktatás szerepét, az elmúlt években szakmunkásképzés lett a kívánatos cél, a gimnáziumi és egyetemi oktatás leépítésével párhuzamosan. Jól látszik az oktatás költségeinek alakulásán – amely hat év alatt pár milliárd forinttal csökkenti is – vagyis reálértéken számottevően mérséklődött.

Drasztikusan csökkent az alapfokú oktatás támogatása: míg 2010-ben még 881 milliárdot költöttek erre, idén már csak 370 milliárd forint jut – igaz eközben fordítottan nőtt az egyéb oktatás – így az alapfokú oktatás költségeinek csökkenése a mutatottnál kisebb lehet – de az irányt jól jelzi. A középfokú oktatási kiadások évi 352 milliárdról, 217 milliárdra csökkentek, míg a felsőoktatás támogatása beragadt a 2010-es szinten: jövőre 485 milliárdot költenek erre a célra.

A jóléti kiadásokon belül az egészségügyi kiadások nőttek kerek 51 milliárd forinttal a hat év alatt. Az egészségügyi kiadásokon belül jelentős átcsoportosításra került sor: egyedül a kórházi kiadások emelkedtek 1608 milliárdról 1701 milliárd forintra, minden más – házi és gyerekorvosi ellátás, a szakorvosi, fogászati kiadások és a közegészségügyi kiadások – csökkentek. Az egészségügyet ráadásul szétfeszítik a jelenlegi keretek, egyre nagyobb probléma az orvoshiány, a fiatal orvosok elvándorlása, az alulfinanszírozottság, amely meglátszik a bérekben és a kórházi tartozásokban is.

Bár a kormány eddig nem beszélt róla, korábban érzékeltették, hogy több jelentős területen átalakításra készülnek a 2014-2018-as kormányzati ciklusban, az egyik ilyen terület az egészségügy finanszírozása lesz. Az eddig kiszivárgott ötletmorzsák szerint a Fidesz által eddig tabuként kezelt lakossági finanszírozás is az asztalra kerül. Ugyanakkor mint az látható az állami kiadásokban lehetne hol spórolni, és az állam nem úszhatja meg, hogy lényegesen több pénzt tegyen az egészségügybe – ám az is igaz soha nem tehet elegendőt, mert a gyógyítás technológiák költségei rohamosan nőnek, így valóban csak egy forrás marad: a betegek közvetlen befizetése.

Csökkenő munkanélküli és szociális ellátások

Az elöregedő társadalom egyik nagy problémája az egészségügyi kiadások féken tartása – a másik a nyugdíjaké. Ezen a fronton viszont az elmúlt években siker aratott a kormányzat, ugyanis a növekvő nyugdíjas létszám ellenére a nyugdíjkiadások csökkentek: 2010-ben erre a célra 3322 milliárd forint ment el, idén pedig már csak 3010 milliárd. Ám ez csak a látszat: valójában azt történt, hogy az elmúlt években megszüntették a korhatár alatti ellátások egy részének nyugdíjstátuszát, így az érintetek nem “nyugdíjat”, hanem más járadékot kaptak. Ezzel együtt a szociális kiadásokat is sikerült befagyasztani: az idén 5598 milliárd forintot költenek erre a célra, 74 milliárd forinttal kevesebbet, mint hat évvel korábban.

Ám nem csak a nyugdíjakon, hanem a munkanélküli ellátásokon is spórolt a kormány, amikor azok mértékét és időtartamát is csökkentette annak ellenére, hogy az biztosítási alapon járt. Évi ötven milliárd forinttal csökkentek a családi pótlékra fordított kiadásokat is – ami a csökkenő gyerekszámmal, illetve az ellátások évtizedes befagyasztásával magyarázható. (A kormány előszeretettel mutogat a bőkezű családi adókedvezményekre, ami vitathatatlan, ám nem ott segít ahol kell, így a gyermekszegénységet nem akadályozzák meg.) A családi pótlékot utoljára a 2008-as válság előtt emelték, ezzel párhuzamosan jelentősen 502 milliárdról 373 milliárdra csökkentek egyéb szociális támogatások, miközben a szegénység az elmúlt nyolc évben a magyar társadalom alapjait fenyegető tényezővé nőtte ki magát. Erre azonban az állam válasza a segélyekre fordított kiadások további csökkentése és a “munkaalapú” társadalom hirdetése, a gazdaságilag és társadalmilag haszontalan közfoglakoztatás erőltetése.

Évi plusz százmilliárd a sportra

Hat év alatt 421 milliárdról 581 milliárdra nőttek az államháztartás kulturális és sportkiadásai. Ez utóbbi a 2015-es 68 milliárdról 174 milliárd forintra hízott idénre, ami száz milliárd forintos növekedés. Itt számolták el a kormány stadionépítéseit, de a sportegyesületek támogatását is. Ennél szerényebb mértékben, de nőttek a kulturális támogatások – 2015-ben erre a célra 247 milliárd forint jut a közpénzekből.

(Papp Zsolt)