A németek eltörölnék a Moszkva elleni szankciókat

A Bundestag gazdasági és energetikai bizottságának tagja eltörölné az Oroszország elleni szankciókat; szerinte Donald Trump példáját kell kövesse Németország.

Peter Ramsauer, a Bundestag gazdasági és energetikai bizottságának tagja a Focus Online magazinnak nyilatkozva azt mondta, Oroszország nemzetközi elszigeteltsége nemsokára véget ér, amiért az amerikaiak Donald Trumpot választották meg elnöküknek.

„Trump a választásokat megelőzően bejelentette arra vonatkozó terveit, hogy normalizálná a kapcsolatokat Oroszországgal. Több mint valószínű, hogy beiktatása után el fogja törölni a szankciókat, és a német hatóságok ezt a példát kell kövessék. Nem szabad lekésni ezt a vonatot.” – mondta.

Ramsauer kifejtette, hogy Németország és Oroszország mindig is fontos kereskedelmi partnerek voltak egymás számára, együttműködésük aktívan hozzájárult a munkahelyteremtéshez mindkét országban.

„Az Európa által hozott szankciók nem érték el céljukat, következésképp értelmetlenek. Nem kényszerítették térdre Moszkvát, ehelyett főleg a német gazdaságot sújtják.” – mondta.

Ramsauer egyúttal figyelmeztette az európai politikusokat, hogy ne essenek az „anti-Amerikanizmus” új hullámának csapdájába, mert az USA szintén az egyik legfontosabb kereskedelmi partner Németország számára. A politikus hangsúlyozta; Donald Trump demokratikus választás útján lett amerikai elnök, és az Európai Unió tiszteletben kell tartsa az amerikai választók akaratát.

http://www.hidfo.ru/2016/12/a-nemetek-eltorolnek-a-moszkva-elleni-szankciokat/

Trump megkezdi a fal építését a mexikói határon

Az amerikai kongresszus belbiztonsági bizottságának elnöke, Michael McCaul szerdán kijelentette; megbeszélést tartott Donald Trumppal arról, hogy beiktatását követően megkezdődik a fal építése a mexikói határon, hogy ezzel leállítsák az illegális bevándorlást.

Trump kedden találkozott McCaul-lal, akit sajtóhírek szerint belbiztonsági miniszternek fog kinevezni. Az újságírók kérdésére McCaul elmondta, hogy megbeszélést folytattak a déli határra építendő fal kapcsán, ami egy rendkívüli gyorsasággal megépített, többrétegű fal lesz. Összességében egy modern védelmi rendszert építenek majd a mexikói határra, ami magában foglal légi felderítést is, és különböző típusú érzékelőket, ami az illegális bevándorlók összefogását megkönnyíti.

A választási kampány során Trump arra tett ígéretet, hogy egy új falat épít a mexikói határra, és ezzel akadályt állít az illegális bevándorlás elé – emellett deportálja az illegális bevándorlókat, és megakadályozza az iszlám országokból érkező migránsok beutazását. Trump november 8-án megnyerte az elnökválasztást, a beiktatása január 20-ra várható.


http://www.hidfo.ru/2016/12/trump-megkezdi-a-fal-epiteset-a-mexikoi-hataron/

Leleplezték: beépült egy dzsihádista a német titkosszolgálatba

Letartóztattak egy német titkosszolgálati alkalmazottat, aki bizalmas információkat szivárogtatott ki az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek.

A The Guardian hírügynökség szerdán azt írta, a német hatóságok egy olyan titkosszolgát tartóztattak le, aki a terrorszervezet németországi tevékenységének elemzésével volt megbízva, de később kiderült róla, hogy maga is azonosulni tud a terroristák propagandájának üzeneteivel. Az őrizetbe vett személy esetében arra figyeltek fel, hogy hamis profilok használatával radikális iszlamista komment-üzeneteket tett közzé az interneten, és ennek során számos alkalommal bizalmas információt is nyilvánosságra hozott az ügynökség munkájával kapcsolatban.

A sajtóhírek megjelenését követően a szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy közleményt tett közzé, melyben elismerte, hogy egy „iszlamista-gyanús személyt” fedtek fel az állomány soraiban.

Az őrizetbe vett személy egy 51 éves ügynök, aki korábban banki alkalmazottként dolgozott, és 2016 áprilisában állt az alkotmányvédelmi hivatal szolgálatába. A lap azt írja, a leleplezett dzsihádista kifejezetten abból a célból épült be az Alkotmányvédelmi Hivatal állományába, hogy ott bizalmas információkhoz jusson, melyeket társai később felhasználhatnak a hivatal Kölnben működő irodája elleni terrortámadáshoz.

Szeptemberben Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt mondta, mintegy 500 potenciális dzsihádista él Németországban, akiknél fennáll a veszélye, hogy terrortámadást követhetnek el. A belügyminiszter ugyanakkor a kis csoportokban működő terrorsejteket és magányos merénylőket nevezte meg fő kockázati tényezőként.


http://www.hidfo.ru/2016/12/lelepleztek-beepult-egy-dzsihadista-a-nemet-titkosszolgalatba/

Totális az állami kontroll a média felett

Az már nem számít újdonságnak, hogy a média nagy része állami befolyás alatt van hazánkban, de mára már az országos lefedettséggel bíró kereskedelmi rádióadók is megszűntek létezni. ilyen 1991 óta nem fordult elő Magyarországon. Ezzel azonban sikerült azt elérni, hogy egyre kevesebb az olyan aktor a médiában, amely valóban független információsugárzást biztosít. A magyar médiaipar orbánosítása mára már a rendszerváltás óta nem látott méreteket öltött.

2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le, és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot: a politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt már példa.

Magyarországon a rendszerváltás óta egyértelmű, bár különböző intenzitású folyamat volt megfigyelhető a pártok médiapolitikáját illetően: kormányra kerülve a pártok minden esetben a médiatér uralására törekedtek. A kormány által kiépített rendszer azonban kezd minden eddiginél nagyobb méretet ölteni. A közmédia már a kormány hátországát képezi. Az egyik kereskedelmi csatorna is a kormányzati propaganda áldozatává vált, de már a kereskedelmi rádiókat is kivéreztette a függetlennek még véletlenül sem mondható magyar médiaipar.

Forrás: index.hu

Napi 219 millió forintba kerül a közmédia „objektivitása”

A közszolgálati média ma már minden, csak nem közszolgálati. Ha számítana még valamit az eredeti megnevezés, akkor szem előtt tartanák a független, a pártatlan információsugárzást, ám olyannyira nyilvánvaló a kormány által 80 milliárd forintnyi közpénzből támogatott adók célja, hogy azt már a vak is látja – országosan teríteni a manipulatív propagandát. Ezt pedig nem kis összegből végezhetik, ugyanis a közmédiát fenntartó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2017-es költségvetéséről szóló törvény szerint a szervezet jövőre 79 milliárd 876 millió forintból gazdálkodhat. Ha osztunk-szorzunk, ez azt jelenti, hogy naponta, a hétvégékkel együtt közel átlagosan 219 millió forintot költhet az MTVA. Ebből a mintegy 80 milliárd forintból több mint 70 milliárd forint közszolgálati hozzájárulás (ami azt jelenti, hogy az adófizetők állják), 8,7 milliárd forint pedig a kereskedelmi, vagyongazdálkodási és egyéb bevételekből jön össze.

Fotó: Democracy Reporting International / Mérték Médiaelemző Műhely

Ha megnézzük, hogy az államilag támogatott médiának mit sikerült összehoznia a legutóbbi népszavazási kampány során, akkor láthatjuk, a független médiumok távol állnak a jelentől – ezt a Democracy Reporting International (DRI) és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kutatásában is bebizonyította. A törvényileg rögzített kiegyensúlyozott, pontos és tárgyilagos hírszolgáltatást az M1-nek nem sikerült biztosítania, ugyanis az M1 híradójában a műsoridőt vizsgálva 95, a hírek számát nézve 91 százalékban beszéltek a kormány álláspontjának megfelelően a kérdésről, a menekülteket negatív színben tüntetve fel. A kormány álláspontját alátámasztó hírblokkok átlagos hossza két perc (118 másodperc) volt, míg ha véletlenül ellenvélemény keveredett a műsorba, az átlagos hossz ilyen esetben hat másodpercre korlátozódott.

Elfogultság tekintetében sem túl jók a csatorna mutatói: az M1 híradója az esetek 86 százalékában választotta kezdőhírnek a menekültválság vagy a népszavazás ügyét, átlagban pedig a híradók műsoridejének 42 százalékát tették ki ilyen jellegű hírek, ami a többi vizsgált csatorna értékének kettő-nyolcszorosa. Ám az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó TV2-nél sem jobb a helyzet: a TV2 elfogultságban alig maradt le az állami médiától: náluk 83 százalék az arány, míg a másik nagy kereskedelmi csatornánál, az RTL Klubnál ez az arány 42 százalék, a műsoridő arányát tekintve pedig a TV2 az idő 89 százalékában visszhangozta a kormány álláspontját, az RTL Klub pedig 39 százalékban.

Ám az elfogult kormánypropagandát már nemcsak ez a két adó teríti szét az arra fogékony fülek között, hanem a legutóbb kormány-közelivé vált Mediaworks összes vidéki hírportálja is vezető hírként közli le az éppen aktuális kormányanyagot.

Állami kézben a rádiók is

Mióta megszűnt sugározni a Class FM, csak a négy nagy állami csatorna rendelkezik országos lefedettséggel - ilyen pedig 1991 óta nem fordult elő. A rádió frekvenciaengedélye ugyanis lejárt, ezáltal pedig végleg elhallgatott az egyetlen országos kereskedelmi rádió. Jelenleg a négy országosan fogható csatorna a Magyar Rádió négy csatornája: a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó. Úgy tűnik, hogy ez egy darabig így is marad. A Class FM tulajdonosa és a Médiatanács ugyanis perben állnak, és majd csak azután lesz ismét pályázható a frekvencia, ha ez a meccs eldőlt. Ám még a pályázat megjelenése után is minimum 3-4 hónapot, de valószínűleg inkább a dupláját venné igénybe az egész folyamat.

Azonban még ha így díjbevételtől is esik el az állam, van rá esély, hogy az új kiírás várat még magára. Az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó, eddig csak budapesti Rádió 1 ugyanis, a Médiatanács engedélye alapján, hat vidéki rádióval hálózatba kapcsolódhatott október végétől, így elkezdődött a Rádió 1 franchise kiépítése, azaz lényegében országos lefedettségű kereskedelmi csatornává válik. Ezzel pedig ötszázezer potenciális hallgatóhoz tudott eljutni még olcsóbban is, mint ha az egyetlen országos frekvenciát pályáznák meg. A Class FM sávjáért ugyanis közel nettó félmilliárdot kellene fizetni évente, a Rádió 1 pedig évi 17 millió forintért megszerezhette ezt az 500 ezres piacot, összesen pedig papíron alig 57 millióért érnek el durván 2 millió embert.

Úgy tűnik, egyre távolabb kerülünk attól a világtól, ahol az az általános, hogy a médiaorgánumok elfogulatlanul, párthovatartozás kifejezése nélküli hiteles információt közvetítsenek az állampolgárok számára. Az elfogultság már megszokottá vált a tulajdonosi viszonyok átalakulása révén a médiapiacon, ezzel azonban a sajtószabadság, az emberek informáltsághoz való joga is sérül. A kormányoldal azonban ezt az utat választotta 2010-es hatalomra kerülése óta, viszont a hatalomtechnikai megfontolások eddig még nem öltöttek ilyen aggasztó méreteket. Habár korábban is mozogtak állami pénzek a rendszerben, de az ellenzékiség vagy a pártatlanság kiütközhetett. Ezt a tendenciát azonban igyekszik a hatalom már a csírájában elfojtani, és egy olyan hálózatot kiépíteni, amelyben a saját álláspontjuk diktál. Ez viszont az állampolgároknak nem csak a jogait csorbítja, hanem az közpénzek mozgatása révén a pénztárcájukat sem kíméli.

TényTár