Figyelmeztetés kutyásoknak, – hőségriadó idején

Az extrém időjárási körülmények, – mint például jelen esetben a hőség, – az állatokat éppúgy megviselik, mint az embereket!

Egy napon parkoló bezárt autóban, – a hőmérséklet rövid idő alatt fölmehet akár 50 fokra is. Néhány perc alatt bekövetkezhet a hőguta és az állat elpusztul.

Az állatok nem mindig tudnak úgy segíteni magukon, mint az emberek. Ezért az ilyen kritikus helyzetekben a gazdájukra vannak utalva. – Ha pedig az nem segít, akkor a rendőr, vagy az állatvédelmi járőr léphet közbe – szerencsés esetben. Mely a gazdának nem biztos, hogy annyira szerencsés, – ha bebizonyosodik az állatkínzás.

Figyeljünk rájuk! És egymásra!

Szabad Riport

Jimmy Carter: az USA hanyatló pályára állt, elveszíti szövetségeseit

Jimmy Carter, volt amerikai elnök szerint Barack Obama külpolitikájának minimális eredményei voltak eddig, viszont Washington láthatóan elveszíti globális befolyását, és egyes térségi szövetségesei “új partnerek után nézhetnek”.

Carter az Obama-adminisztráció külpolitikája kapcsán meghatározónak a más nagyhatalmakkal (Kína, Oroszország) fennálló viszony tovább romlását nevezte, valamint a térségi szövetségesek elveszítését. A volt elnök szerint Szaúd-Arábia tartósan az Egyesült Államok ellen fordulhat, a közel-keleti királysággal ugyanis egyre nehezebb közös nevezőre jutni, és az utóbbi egy évben már nyílt érdekellentétek kerültek felszínre. Szaúd-Arábia azonban csak az első eset, mert – Carter szerint – amint egy térségi szövetségest elveszítenek, mások is követni fogják a példát. Mindez nem csak a világ más országaiban, de az amerikai politikában is Obama alkalmatlanságát bizonyítja.

Carter felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok globális megítélése ma nagyságrendekkel rosszabb, mint 6-7 évvel ezelőtt. Washington politikáját már nem tekintik példaképnek a szövetséges országok vezetői sem, az amerikai politika számos országban véglegesen elveszítette tekintélyét, miközben a jelenlegi amerikai kormány minden jelentős külpolitikai eredményt elveszít, amit elődjei elértek.

Carter azonban nem egy a kritikai fősodorral szembenálló véleményt képvisel, az Obama külpolitikája által okozott maradandó károkra egyre többen hívják fel a figyelmet. A Fox News és a Washington Post publicistái mostanra nyíltan beszélnek arról, hogy az amerikai érdekképviselet a Közel-Keleten egyre több akadállyal kell szembenézzen. Charles Lane, a Washington Post szerkesztője és vezető publicistája szerint az Obama-adminisztráció minden, a korábbi kormányok által elért eredményt elveszít a Közel-Keleten. Lane felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia, ami eddig Washington Közel-Kelet-politikájának kulcsszereplője volt, mostanra Oroszországgal kezdett szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, ami sokkhatásként érte az amerikai vezetőket.

“Szövetségesek voltunk a szaúdiakkal, mióta Roosevelt a ’30-as években megállapodott velük. Mostanra érzik, hogy az Egyesült Államok hanyatló pályára állt, és szorosabbra fűzi kapcsolatait Iránnal. Mindez egyenesen az oroszok karjaiba löki őket, és mindent elárul arról, jelenleg hol is tartunk.”

Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közt az elmúlt egy év során több ponton is nyílt érdekellentét bontakozott ki. Barack Obama az ukrán konfliktus berobbanásakor Rijádba látogatott, ahol megállapodott a – mostanra halott – szaúdi uralkodóval az olajárak leütéséről, hogy ezzel csapást mérjenek Oroszország állami költségvetésére. A szaúdi elit egy része azonban nem nézte jó szemmel mindezt, ők inkább az olajárak szinten tartásában voltak érdekeltek. A volt szaúdi uralkodó mostanra halott, Washington vereséget szenvedett az olajpiacon lezajlott villámháborúban, Szaúd-Arábia pedig megállapodások sorozatát írta alá Moszkvával. Mire a fősodor felismerte a kialakult helyzetet, Washington térségi befolyásának jelentős részét elveszítette, ami a Közel-Kelet erőviszonyait alapjaiban fogja átrendezni.

http://hidfo.ru/2015/07/jimmy-carter-az-usa-hanyatlo-palyara-allt-elvesziti-szovetsegeseit/

Egyre több magyar fiatal venné nyakába a világot

A magyar egyetemisták és főiskolások 63 százaléka tervezi, hogy rövidebb időre külföldre megy dolgozni, egyharmaduk pedig úgy gondolja, hogy ott is telepedik le – derül ki egy friss kutatásból.

Az adatok szerint a legnagyobb arányban a fővárosban élő fiatalok tervezik a kivándorlást, a legkevésbé a falusiak, a vallásos egyetemisták és a kormánypárti szavazók.

Az Aktív Fiatalok Magyarországon nevű kutatócsoport harmadik alkalommal készített kutatást a nappalos tagozatos egyetemisták és főiskolások körében. Megállapításuk szerint az idén a hallgatók 69 százaléka tervezi, hogy rövidebb ideig, 52 százalékuk hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalékuk pedig külföldön szeretne letelepedni. A kutatók szerint a tartós kivándorlási hajlam növekedett az elmúlt két évben az egyetemisták és a főiskolások körében.

Pár hétre, vagy néhány hónapra a felsőoktatási hallgatók közel kétharmada menne külföldre. A kutatás szerint a rövid távú munkavállalási hajlandóság nem függ össze hagyományos szociodemográfiai és szociokulturális változókkal, ráadásul a kint tapasztalatot szerző, ideiglenesen kiutazó fiatalok munkájából az állam is profitálhat. A legutóbbi, a 2013-ban végzett kutatás azt is mutatja, hogy a vallásos hallgatók és a Fidesz-KDNP szavazók körében alacsonyabb a rövid távú külföldi munkavégzési hajlandóság.

Néhány évre szóló külföldi munkavállalást az egyetemisták és főiskolások több mint fele tervez. A legnagyobb arányban a budapesti hallgatók tervezik ezt (mintegy kétharmaduk). Ezzel szemben a községben lakó hallgatóknál ez az arány 49 százalék. A kisebb városokban lakó fiataloknál szintén átlag alatti az érték, míg a megyei jogú városokban (Tatabányán is) élő fiatalok esetében átlag feletti (56 százalék) a kivándorlási szándék. Az adatok szerint jelenleg az orvostanhallgatók körében a legmagasabb a többéves külföldi munkavállalást tervezők aránya, a legalacsonyabb az agrár-, a bölcsész-, a jogász- és a pedagógushallgatók körében.

A legmagasabb migrációs potenciája azoknak van, akik magukat liberálisnak, baloldalinak és különösen européernek sorolják be, akik elégedetlenek a jelenlegi politikai rendszerrel és akik a kormány bírálhatóságában deficitet érzékelnek.

A kutatók azt is megkérdezték a hallgatóktól tervezik-e, hogy külföldön telepednek le. Ez a mutató is tovább nőtt: két éve a hallgatók harmada tervezett migrációt, az idén azonban már 37 százalékuk állította, hogy tervei között szerepel a külföldi letelepedés. A hallgatók jelentős része már előkészületeket is tett a külföldi munkavállalásra, például információkat gyűjtött a kiválasztott országról, vagy szállást keresett.

A felmérés rámutat: a migráció indoka mindenekfelett anyagi jellegű, a fiatalok szerint külföldön könnyebb megélni, magasabb az életszínvonal, sokkal több pénzt lehet megtakarítani. Érdekes, hogy 2 éve még majdnem minden ötödik kivándorlást tervező említette a szakmai tapasztalatszerzést mint mozgatórugót, ám idén ehelyett inkább az anyagi motiváció került előtérbe.

Azok, akik határozottan kijelentették, hogy nem telepednének le külföldön, alapvetően két indokra hivatkoztak: a családra és a nemzeti érzésre, vagyis arra, hogy szeretnek itt élni, ez a hazájuk. Különösen magas e magyarázat aránya a Fidesz-KDNP és a Jobbik egyetemista, főiskolás szavazói körében.
(kemma)

Új, fiatal rendőralakulat vigyázza Kijev utcáit

Frissen verbuvált fiatal rendőrjárőrök jelentek meg az ukrán főváros utcáin, akik a belügyi reform keretében létrehozott, nemzeti rendőrségnek elnevezett új testületben teljesítenek mostantól szolgálatot.

A nemzeti rendőrségről a héten fogadott el törvényt a parlament.

A jogszabály szövege szerint a létrehozott testület a végrehajtói hatalom új központi szerve, amelynek feladata az emberi- és szabadságjogok védelme, a közrend és a társadalom biztonságának szavatolása, valamint a bűnüldözés. A nemzeti rendőrség munkáját a kormány felügyeli és koordinálja a belügyminiszteren keresztül. A testület vezetőjét a kormányfő nevezi ki és váltja le a belügyminiszter javaslata alapján. A nemzeti rendőrség alá tartoznak a járőrök mellett a bűnügyi, a speciális és a különleges megbízatású rendőri egységek.

Szombaton kétezer járőr tette le az esküt ünnepélyes keretek között a fővárosban. Közülük félezren – négyszázan párosával kétszáz rendőrautóval, százan pedig gyalogosan – léptek 12 órás szolgálatba vasárnapra virradó éjjel.

Musztafa Najem kormánypárti parlamenti képviselő a Twitteren arról számolt be, hogy az első próbajárőrözést sikeresen végrehajtották az újoncok, incidensről nem érkezett bejelentés.

Ukrán sajtójelentések szerint az új, modern egyenruhát viselő járőrök átlagéletkora 25 év. Javarészt olyan fiatalok nyertek felvételt a munkára, akik még sohasem teljesítettek szolgálatot a rendőrség kötelékében. A járőröknek joguk van igazoltatni az utcán és gyanúsítottakat őrizetbe venni.

Újságíróknak nyilatkozva a frissen felesküdött járőrök elmesélték, hogy kiképzésük rövid idő alatt, igen intenzíven zajlott. A legnehezebb feladatnak a hatalmas jogi anyag, benne a büntető törvénykönyv paragrafusainak megtanulását nevezték, hozzátéve, hogy sokan éppen azért nem nyertek felvételt, mert nem sikerült elsajátítaniuk az elméleti anyagot.

A megkérdezettek valamennyien fontosnak nevezték, hogy elnyerjék az állampolgárok bizalmát. Ennek érdekében ígéretet tettek arra, hogy megadják a kellő tiszteletet eljárás közben az embereknek. Ukrajnában a rendőrséget az egyik legkorruptabb intézménynek tartják, és igen csekély a bizalom a lakosság körében a rendőrök iránt.

Arra a kérdésre,ezzel bűncselekményt követ el, másodszorra viszont már büntetőeljárást indítanak ellene. Az egyik nyilatkozó járőr hozzátette: nemcsak a kenőpénz elfogadóit kell büntetni, hanem azokat is, akik megvesztegetéssel próbálnak kibújni a felelősségre vonás alól.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…mit tesznek, ha megpróbálják lefizetni őket, többen azt válaszolták: előbb figyelmeztetik a megvesztegetőt, hogy…” – EZ BIZONY KEVÉS! (Mármint a “suska”!)

Amiről nem számol be a cikk: az USA adta a gűnyát, és borzalmas fölhajtás közepette megtartott avatón Nyalókakirály, Jacenyjuk, és Klicsko kijevi helytartó is ott volt. (Hangosan nyerítve röhögött rajta Valcman, Jacenyjuk és Avakov, amikor Klicsko a saját fejére húzta az amerikai sapkát!)

Az egész pomádét a Kijevben székelő amerikai nagykövet-Geoffry Payett- felügyelte.

A kijeviek legnagyobb ámulatára és vidámságára tegnap már munkába is álltak az új-ifjú-rendőrök. Egyiküket le is videozták. TORNACIPŐBEN “dolgozott” a csiszta ukrán rendőr!

Nem volt elég fegyelmezett a pekingi tőzsdepánikról posztoló kínai

Őrizetbe vettek a hétvégén egy 29 éves férfit Kínában, mert azt írta egy közösségi szájton, hogy Pekingben a tőzsdepánik miatt emberek vetik le magukat a pénzügyi központ épületeiről.

A hivatalos indoklás szerint “fegyelmezetlen magatartása” miatt vették őrizetbe, ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy érvényesítették vele szemben a “kártékony” online tartalmak terjesztését akár három év börtönnel sújtó drákói törvényeket.

Mindemellett Kínában éppen tőzsdepánik van, az ország iránymutató indexe, a Shanghai Composite három hét alatt harminc százalékot zuhant.

(MTI)

A bevándorlókat lerakodó hellyé változtatná hazánkat az Unió

Magyar Békekör a népvándorlásról és befogadásról

– Budapest, 2015. július 5. vasárnap (MSZF) –

A népvándorlás feltartóztatásának egyetlen módja a népek életének és megélhetésének biztosítása saját hazájukban és földjükön. A magyar nép, háborúk és szögesdrótok helyett egy emberközpontú új világrend létrejöttében érdekelt – foglalt állást a Magyar Békekör a hét végén megtartott budapesti tanácskozásáról vasárnap kiadott közleményében.

Korunk világrendje, a globális kapitalizmus a gyengék leigázásán és kifosztásán alapszik. Egész világrészek fejlődését akadályozzák meg a forráskivonással és a globális pénzügyi mechanizmusok biztosította kizsákmányolással. Ahol a forráselszívás gazdasági eszköze a népek ellenállásába ütközik, háborúkkal próbálják fenntartani az elnyomást, embereket, országokat, népeket uszítva egymás ellen. A hódítás és leigázás szüli az egyre erőszakosabb és agresszívebb terrorszervezeteket. A globális kapitalizmus maga idézi elő azt, aminek a következményei ellen azután bombákkal és szögesdróttal próbál védekezni – áll a Békekör elemzésében.

Az igazságos új világrend alapvető követelményéről nem terelheti el a figyelmet, hogy közben a konkrét helyzetre is válaszolni kell. Európa, benne Magyarország a bevándorlás egyik fő célpontja lett. A menekültáradatnak nem látni a végét. Inkább azt látni, hogy ha a centrum nem változtat magatartásán, még többen fognak majd vándorbotot. A bevándorlással kapcsolatos eddigi intézkedések nem állnak összhangban a probléma súlyosságával. Azt tapasztaljuk, hogy ki akarnak bújni felelősségük alól, akik politikájukkal kiváltották a népvándorlást. Az Európai Unió abban reménykedik, hogy hazánkat „lerakodó hellyé” változtathatja, és a centrum helyett majd mi fogadjuk be a bevándorlók áradatát. Kvótákat szabnának nekünk, hogy minél jobban megúszhassák politikájuk következményeit. A magyar nép befogadó nép. Tisztában van az emberiesség követelményével, és a parancsolattal, hogy az élet a legfőbb érték. Tudja, hogy a menekülőnek, és gyermekének enni-inni kell adni, és helyet, hogy lehajthassa a fejét. De azt is tudja, hogy a vendégszeretetnek határt szab az erőn felüli kényszer.

A Magyar Békekör tudatja hazánk szövetségeseivel, hogy Magyarország nem fogja viselni az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO elhibázott politikájának ódiumát és magára vállalni következményeit. Nem kíván a menekültek deportálási terepévé válni, még kevésbé a szögesdrót szimbolizálta koncentrációs táborrá. A menekülőknek és befogadóiknak anyagi, politikai és erkölcsi felelősséggel, kártérítéssel tartoznak, akik nem hajlandók szakítani háborús politikájukkal, és nem hajlandók békés fejlődést biztosítani azokban a térségekben, ahonnan az emberek elmenekülnek és kivándorolnak. Ekkora tömeget csak ideiglenesen lehet befogadni.

A magyar nép nem kívánja feláldozni nemzeti identitását a „civilizált” nyugati centrum felelőtlen, embertelen, elnyomó politikájának oltárán!

A Magyar Békekör elítéli, hogy a „demokrácia” világméretű terjesztésének ideológiai köntösében országokat és népeket osszanak meg, hogy uralkodhassanak rajtuk, és emberek milliárdjait fosszanak meg a normális életfeltételektől. Számunkra elfogadhatatlan az égbekiáltó igazságtalanság, hogy miközben egész világrészek élnek nyomorban, az emberiség leggazdagabb egy százalékának kezében összpontosul a világ vagyonának a fele. Új etikai alapokon nyugvó társadalmi berendezkedést akarunk!

A magyar nép nem akar sem áldozatává, sem szenvedő alanyává válni ennek az embertelen világrendnek. Elítéli, hogy hazánk szövetségesei úgy bánjanak velünk, mint a cselédjeikkel, akiknek az a feladatuk, hogy kimossák a Nyugat szennyesét!

Népünk nevében tiltakozunk az ellen, hogy miközben erőn fölüli befogadásra kényszerítenének bennünket Délről, szembeállítanak minket Kelettel is. Ágyútölteléknek használják kárpátaljai honfitársainkat Ukrajna oroszajkú népével szemben, háborús konfliktust szítanak térségünkben, felvonulási tereppé akarják változtatni hazánkat egy Oroszország elleni háborúhoz.

Kezdeményezzük, hogy a magyar nép és felelős kormánya kezdjen komolyan foglalkozni olyan szövetségesek felkutatásával, akik nem akarnak minket eszközként kihasználni életükért, megélhetésükért, igazságukért és szabadságukért küzdő más népek ellen – áll a Magyar Békekör vasárnap kiadott nyilatkozatában.

mszfszk.hu

A mai görögországi népszavazásnak a valódi tétje, hogy a görögök milyen mértékben képesek kihasználni az EU-NATO latorszövetségi tagságukból eredő déli peremvidéki létükből fakadó előnyöket.

Népszavazást tartanak ma Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését.

A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy járulhat a szavazóurnákhoz. A referendum érvényességéhez legalább 40 százalékuknak voksolnia kell.

Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.

Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy “a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat”. “Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe” – mondta a baloldali kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy küldjék “a méltóság és a demokrácia” üzenetét Európának “nem” szavazatukkal. Úgy fogalmazott, hogy a görögöknek “büszke nemet” kell mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik “terrorizálják” őket.

A legutóbb, pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék.
(hiradó)