Újra felizzik az EU- és NATO-párti propaganda

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített egy közvélemény-kutatást, amivel kimutatták, hogy a magyar lakosság kétharmada továbbra is támogatja hazánk tagságát az Európai Unióban. Orbán Viktor még ennél is nagyobb bravúrt hajtott végre: szerinte a varsói csúcstalálkozón az egész NATO-t Magyarország oldalára állította.

A Publicus Intézet által közölt közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság 70%-a úgy gondolja, hogy az EU-tagság első tíz éve előnyös volt Magyarország számára. “Minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben” – állítják. A közvélemény-kutató intézet azt is kimutatta: nemhogy a magyar lakosság többsége ellenezné az uniós tagságot, de – a migrációs válság, és a tagállami jogkörök megvonása ellenére – most 13 százalékkal többen támogatják az Európai Uniót, mint egy évvel ezelőtt.

Aki szerint szürreálisak ezek az eredmények, nem téved sokat: Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter június 30-án kijelentette, hogy egy ebben a kérdésben tartandó referendumon nem tudna jó szívvel arra szavazni, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió tagállama maradjon. Később Kovács Zoltán kormányszóvivő hasonló véleményt fogalmazott meg. A két közleményt követően a hazai balliberális sajtó intenzív EU-párti propagandát kezdett: a főbb liberális sajtóorgánumok szavaztatták EU-párti olvasóikat arról, hogy támogatják-e az EU-tagságot, majd az eredményeket az egész lakosságra jellemző véleményként mutatták be. Ezzel párhuzamosan több közvélemény-kutató intézet is olyan statisztikákat hozott nyilvánosságra, mely szerint a magyar lakosság többsége támogatja az Európai Uniót.

Kapcsolódó: Félelemkampány indult Magyarország ellen

Okkal gondolhatnánk: mi értelme lenne megtéveszteni az embereket hamis statisztikákkal, ha sokan mindenféleképpen ellenzik az uniós tagságot, és ezt a véleményüket nem befolyásolja a tényekkel szemben álló üres propaganda?

A gyakorlatban azonban ez nem így működik: a szociálpszichológiában ismert tény, hogy az emberek többsége hajlamos azt a véleményt vallani, amiről azt gondolja, hogy a többség azt gondolja. Tudományos tény, hogy az emberek tekintélyes hányada hajlamos saját véleményét háttérbe szorítani, és ehelyett olyan pozíciót felvenni, amiről azt gondolja, hogy a közösség egészére jellemző. A fenti linken olvasható példa mutatja, hogy ez a viselkedés akkor is jellemző, ha a tényekkel szemben egy hazugságot kell védelmezni. Ezek a statisztikák, és az EU-párti véleményformálók túlnyomó többségben való megjelenése a fővonalú sajtóban azt a látszatot kelti, hogy az emberek többsége az uniós tagság pártján áll – ezáltal valóban előidéz egy olyan helyzetet, amelyben minden három személyből kettő az uniós tagságot fogja támogatni. Tehát ez egy kiterjedt szociálpszichológiai kampány, amit most a lakossággal szemben alkalmaznak, az Európai Unió támogatottságának helyreállítása érdekében.

Az ezzel párhuzamosan zajló NATO-propaganda némileg más jellegű: Orbán Viktor a varsói NATO-csúcstalálkozóról hazaérkezve kijelentette, hogy “Magyarország a saját oldalára állította a NATO-t”. Ugyanakkor, a kormányfő ilyen nyilatkozata önmagában egy árulkodó tény. Az embereket akkor kell meggyőzni arról, hogy a NATO Magyarország oldalán áll, ha az emberek alapvetően azt gondolják, hogy a NATO nem áll Magyarország oldalán, hanem egy külső hatalom, aminek működése a magyar érdekkel ellentétes. Orbán Viktor tehát egy masszív elutasító lakossági véleménnyel szemben próbálja menteni a NATO-tagság megítélését, ami összefüggésbe hozható az Európai Uniós tagság megítélését védelmező, hasonló jellegű kampánnyal.

Az Európai Unió 2015 szeptemberében kezdett hivatalos propagandakampányt, melynek deklarált célja, hogy az emberekben pozitív képet alakítson ki az Európai Unióról. Ezt egy külső ellenségképre hivatkozva teszik (“orosz propaganda”), ami azonban a tényeken nem változtat: az EU deklaráltan propagandatevékenységet folytat, hogy saját megítélését javítsa a tömegek szemében. Ennek a hivatalosan is zajló propagandatevékenységnek lehet nem-hivatalos formájú kiegészítése a most Magyarországon zajló médiakampány: gyakorlatilag nincs olyan fővonalú sajtóorgánum, ahol nincs címlapon legalább egy olyan hír, miszerint “az EU-tagság jó Magyarországnak”, “a többség az EU-tagság oldalán áll”, a kilépés pedig “gazdasági katasztrófához vezetne”. Hogy ugyanezen tevékenységet beemelték a kormányzati kommunikációba a NATO-val kapcsolatban, az arról árulkodik, hogy az emberek egy olyan állapotban vannak, amelyben véleményformálás szükséges ahhoz, hogy támogassák az EU- és NATO-tagságot: vagyis nagy tömegben ellenzik mindkettőt.

Ennek a propagandakampánynak a kiötlői azonban jobb, ha tanulmányozzák saját történelmüket: nem fognak találni egyetlen olyan birodalmat sem, ahol a hatalmi elit szándékosan más véleményre akarta bírni a lakosság abszolút többségét, és sikerrel járt, majd a birodalom fennmaradt.


http://www.hidfo.ru/2016/07/ujra-felizzik-az-eu-es-nato-parti-propaganda/

A NATO kémeket is küld Magyarországra

Nem csak amerikai katonákat, de éveken belül kémeket is küld Magyarországra a NATO. Az észak-atlanti szövetség Varsóban tartott csúcstalálkozóján döntés született a NATO saját titkosszolgálatának létrehozásáról.

A Varsóban lezajlott NATO-csúcstalálkozó végén kiadott közlemény szerint a tagállamok döntést hoztak egy nemzetek feletti titkosszolgálat létrehozásáról, mely közvetlen a NATO főparancsnokának irányítása alatt áll.

A közlemény szerint erre a “külső fenyegetések fokozódása” miatt van szükség – valamint amiatt, mert a tagállamok részéről fokozott igény mutatkozik arra, hogy a titkosszolgálati információ-megosztás ne az egyes tagállamok közt, hanem egy központosított platformon történjen.

A NATO 2012-es, Chicagoban tartott csúcstalálkozóját követően indította a közös hírszerzés, megfigyelés és felderítés kezdeményezést, ami februárban ért el arra a szintre, hogy rendelkezzen a NATO gyorsreagálású erők támogatásához szükséges műveleti képességekkel.

A tegnap kiadott közlemény azonban azt állítja, a tagállamok további központosítást sürgettek a hírszerzési képességek terén, valamint, hogy ezek ne a 2012-es – akkori formájában még kezdetleges – projektre korlátozódjanak, hanem további központi platformok jöjjenek létre, szerteágazó tevékenységi körrel.

A NATO csúcstalálkozója július 8-án kezdődött Varsóban, Lengyelországban. A rendezvényt az amerikai háborús készülődés és a NATO elleni tüntetést tervező aktivisták, pártpolitikusok letartóztatása előzte meg. A NATO-tagságot nem támogató pártvezetők és velük együttműködő szakszervezetekre gyakorolt hatósági nyomást követően néhány száz fős civil megmozdulások zajlottak a csúcstalálkozó idején.


http://www.hidfo.ru/2016/07/a-nato-kemeket-is-kuld-magyarorszagra/